A szombathelyi egyházmegye működését 1911-től 1936 elejéig gróf Zabolai Mikes János fogta össze.66 Megyéspüspöki ténykedésének, illetve püspöksége ideje alatt az egyházmegye életének most csak a főbb mozzanatait emelem ki, nagyrészt azokat, amelyek kihatással
főispán felkérésére felszólaló pártfőnök 100.000-re emeltette fel. A feltehetően az esperes által írt jelentésben arról is képet kaphatunk, hogy a kevesebb, mint 300 fős református kisebbségnek csak töredéke vett részt az istentiszteleteken, 1940. augusztus 4-én mindössze 14 fő. Ld.: SzEL AC 771/1941.
65 SzEL AC 771/1941. Grősz József 1941. március 31-én kelt levelének fogalmazványa Serédi Jusztinián bíboros hercegprímáshoz.
66 1911. november 15-én nevezte ki Ferenc József a szombathelyi egyházmegye élére. A pápai megerősítés december 11-én kelt. Az esküt november 28-án tette le Bécsben a király előtt. Majláth Gusztáv erdélyi püspök – fő felszentelő –, Várady L. Árpád győri és Fischer Colbrie Ágost kassai püspökök szentelték püspökké 1912.
január 1-én a budapesti Szent István bazilikában. Ünnepélyes bevonulására január 3-án, székfoglalójára pedig január 6-án került sor. Mikes János életének áttekintéséhez kiváló támpontot ad a Szombathelyi Egyházmegyei Levéltárban őrzött 32 doboz iratanyaga (SzEL Gróf Mikes János iratai). Számos – tudományos és kevéssé tudományos igényű – feldolgozás is született: VARGA JÁNOS, Mikes püspök fogsága, Szombathely 1921; (?), II.
János püspök, Szombathely 1777–1927. Jubiláris emlékalbum (szerk. Fehér Károly), Szombathely 1927, 28–29;
GÉFIN GYULA, A 150 éves szombathelyi egyházmegye püspökei, A Vasvármegyei napilap kalendáriuma az 1928.
szökőévre, Szombathely 1928, 16–27; GÉFIN GYULA, A szombathelyi egyházmegye története II, Szombathely 1929, 153–166; HALÁSZ IMRE, Vasmegyei fejek, Szombathely 1930, 15–16; Magyar országgyülési almanach.
Ötszáz magyar élet 1931–1936 (szerk. LENGYEL LÁSZLÓ –VIDOR GYULA), Budapest 1931, 354–355; Magyar országgyülési almanach. A felsőház és a képviselőház tagjainak életrajza és közéleti müködése 1927–1932 (szerk.KUN ANDOR –LENGYEL LÁSZLÓ –VIDOR GYULA), Budapest 1932, 351; GÉFIN GYULA, A szombathelyi egyházmegye története III, Szombathely 1935, 271; Országgyűlési almanach. Az 1935–40. évi országgyűlésről (szerk. HAEFFLER ISTVÁN), Budapest 1940, 29–30; DOBRI MÁRIA, Almásy László levelei Mikes János püspökhöz, Vasi Szemle (VSZ) 50 (1996) 2, 267–273; BAKÓ BALÁZS, „Non confundar” – „Nem szégyenülök meg”. Megemlékezés gróf Mikes János püspökről, VSz 59 (2005) 6, 745–756; SIMOLA FERENC, Elfeledett fénykép IV. Károly Vas megyei tartózkodásáról, VSz 59 (2005) 6, 785–789; BAKÓ BALÁZS, Az ellenforradalmár püspök. Eljárás gróf Mikes János szombathelyi püspök ellen 1918–19-ben, VSz 61 (2007) 1, 71–80; BAKÓ BALÁZS, A szombathelyi püspöki szék 1911. évi betöltése (Boda János és Mikes János levelezése alapján), VSz 61 (2007) 6, 694–726; BAKÓ BALÁZS, „A püspökség bankja” (Vázlat a szombathelyi egyházmegyei takarékpénztár történetéhez), VSz 62 (2008) 6, 686–692; SZÉKELY LÁSZLÓ, Emlékezés, i.m.
voltak az 1936–1944-es évekre is. A fiatal, még csak 36. életévében járó püspök nagy lendülettel látott munkához. 1913-ban a különféle kezelésben levő egyházi pénzek központi kezelésére és megfelelő kamatoztatására felállította az Egyházmegyei Takarékpénztárat.67 1914-ben a katolikus sajtótermékek mind szélesebb körű terjesztésére megalapította a Martineum Rt. katolikus könyvkereskedést, amely alá összevonta az összes olyan kiadvány megjelentetését, amely eddig az Egyházmegyei Nyomda neve alatt jelent meg, s amely Grősz József idején is – többek között – az egyházmegyei nyomtatványokat, különböző füzeteket kiadta. Az I. világháború kitörésekor megszervezte a hátország lelki ellátását és a frontokra személyesen is ellátogatott. 1918-ban a szeminárium épületében a kispapok számának csökkenése miatt megnyitotta a kisszemináriumot, amely mindössze egy évig működött,68 felújítására Grősz József idején került sor.69 Legitimista elkötelezettsége mellett végig kitartott – IV. Károly 1921-es első restaurációs kísérletekor a szombathelyi püspöki palotában szállt meg – ugyanakkor reálpolitikusként belátta, hogy a Habsburgok visszatérésére egyelőre nem kerülhet sor a külföld reakciója miatt, valamint a belpolitikai helyzet sem kedvező hozzá.70
1927-ben ünnepelte a szombathelyi egyházmegye fennállásának 150 éves évfordulóját. Ez az év az egyházmegye történetében az október 4–8-ig tartott egyházmegyei zsinat miatt jelentős, amely új Egyházmegyei Törvénykönyvet71 bocsátott ki, amely – a közben a változó körülmények hatására hozott rendelkezések mellett – a vizsgált korszakban is meghatározta az egyházmegye életét.72 Befejező ünnepségén részt vett Cesare Orsenigo pápai nuncius is.73 A zsinat – többek között – ösztönözte a lelkipásztori állomások szaporítását, amelyből Mikes
67 Bővebben: BAKÓ, „A püspökség bankja” (Vázlat a szombathelyi egyházmegyei takarékpénztár történetéhez), 686–692.
68 Vö.: Géfin Gyula emlékezete, 10. illetve: GÉFIN GYULA, A szombathelyi egyházmegye története II., Szombathely 1929, 283–284.
69 Bővebben lásd disszertációm vonatkozó fejezetét.
70 Mikes püspök a királykérdésről: (?), Mikes püspök a királykérdésről és a keresztény politikáról, Vm 55 (1922) 98, 5.
71 A szombathelyi egyházmegye zsinati törvénykönyve. (Statuta Dioecesana), Szombathely 1927. (a továbbiakban: SD)
72 A következő egyházmegyei zsinatra 1998. június 16–20. között került sor. Vö.: TIBOLA IMRE, Katolikusok Vas megyében. Vázlat kétezer év vallási életéről, VSZ 3 (1999) 2, 163–182; illetve: (?), A szombathelyi egyházmegyei zsinat /Beszámoló az előkészítő munkáról/, Ünnepi harangszó 6 (1997) 2–3, 8–10; FEKETE ÁGNES, Egyházmegyei zsinat Szombathelyen, Ünnepi harangszó 5 (1998) 4, 6–7. Konkoly István püspöknek a zsinat alkalmával mondott beszédei is olvashatók: KONKOLY ISTVÁN, "Hirdessétek az evangéliumot..." Válogatás Konkoly István szombathelyi püspök főpásztori szolgálata alatt elhangzott beszédeiből, előadásaiból és interjúiból. 1987–2004, I (szerk. Rába Imre), Szombathely 2005, 350–357. A zsinaton hozott rendelkezések: A Szombathelyi Egyházmegye zsinati könyve, Szombathely 2000.
73 BAKÓ BALÁZS, Gróf Mikes János püspök élete és munkássága. Az egyháztörténész szemével, Székely László, Emlékezés, 251. A zsinatról bővebben: uo. 249–251.
püspök idején különösen sok szerveződött, főleg a zalai részen – Pehm József áldásos tevékenységének köszönhetően. Ezek egy része Grősz József idején alakult plébániává.74
Püspöksége idején több fontos építkezésre, illetve felújításra kerül sor az egyházmegyében.
Például 1923-24-ben a székesegyház külsejének restaurálására, 1924-ben a Deficientia75 épületének második emelettel bővítésére, amelynek költségeihez a püspök jelentős mértékben hozzájárult (a 420 millió korona összköltséghez 100 millió koronával), valamint 1934-ben a székesegyház nagykupolájának restaurálására és a püspöki palota külsejének megújítására.76 Az egyházi művészetek megfelelő színvonalának biztosítására, pártfogására Mikes püspök 1931-ben létrehozta a Szombathelyi Egyházművészeti Bizottságot, amelynek elnöki tisztét maga töltötte be.77 A kultúra pártolására is nagy gondot fordított: 1930-ban megnyitotta a Papi Kölcsönkönyvtárat, majd 1932-ben a Pedagógiai Szemináriumi Könyvtárat a szombathelyi egyházmegye tanítóságának pedagógiai és tudományos színvonalának emelésére, valamint az új tanterv hatékonyabb keresztülvitele céljából. A két könyvtár Szent Márton Könyvtár néven egyesült.78
Kispapjai közül a tehetségeseket a budapesti, bécsi, innsbrucki, párizsi, római és warmondi felsőoktatási intézményekben neveltette – Werner Alajost, az 1933-ban megalakult79 híres Schola Cantorum Sabariensis karnagyát például Rómába küldte egyházi zenét tanulni –,80 ezáltal kinevelve egy olyan papi réteget, akik hathatósan tudták utódját, Grősz Józsefet az egyházkormányzásban segíteni és hozzájárultak egyházmegyéje hírnevének öregbítéséhez.
A hitélet, egyesületi élet is megélénkült Mikes János püspöksége alatt. Több szerzeterend telepedett le az egyházmegyében, társadalmi és hitbuzgalmi egyesületek alakultak, a népmissziók, lelkigyakorlatok száma megszaporodott. 1912-ben Celldömölkön, 1921-ben pedig Lékán tartottak eucharisztikus kongresszust.81 1912-ben megalakult a Katolikus Sajtó
74 Vö.: GÉFIN GYULA, II. János püspök, Vm 69 (1936) 9, 1.
75 Az egyházmegye székhelyén a nyugdíjas papok rendelkezésére álló ház, amelyben lakást igényelhetnek. Vö.:
SD 549.§.
76 Vö.: GÉFIN, A szombathelyi egyházmegye története II, 153–166; Géfin, A szombathelyi egyházmegye története III, 270–271; SZÉKELY, Emlékezés (ad indicem); VECSEY LAJOS, A Kőszegi Róm. Kath. Kelcz-Adelffy árvaház története 1741–1941, Szombathely 1943.
77 BAKÓ, „Non confundar” – „Nem szégyenülök meg”. Megemlékezés gróf Mikes János püspökről, 753.
78 F.[FINTA SÁNDOR], Pedagógiai Szemináriumi Könyvtár Szombathelyen, Dunántúli Tanítók Lapja 8 (1932) 8–
9; GÉFIN, A szombathelyi egyházmegye története III, 271.
79 Uo.
80 GÉFIN GYULA, II. János püspök, Vm 69 (1936) 9, 1–2. 1.
81 Vö.: GÉFIN, A szombathelyi egyházmegye története II, 153–166, 154. 162. Az egyházmegyében ekkor letelepedett rendekről és ezek támogatásáról ld. uo. A Gyümölcsoltó Boldogasszony szolgálóit Mikes püspök szervezte egyházmegyei társulatba 1920-ban. Ideiglenes igazgatóvá Boda János kanonokot nevezte ki, akit egyben megbízott a társulat alapszabályainak kidolgozásával. 1922-ben a szerzet Assisi Szent Ferenc kapucinus rendjéhez kapcsolódott, hogy mint kongregáció elnyerhesse a jóváhagyást, amelyet 1924-ben kaptak meg. Ezt követően 1934-ben a Szentszék hét évre szóló elismerő dokumentumot adott. Vö.SZÉKELY, Emlékezés, 100–
104.
Hölgy-Bizottság, 1920-ban pedig az egyházmegyei Katolikus Férfiliga.82 1932-ben a Katolikus Népszövetség kapott külön irodát és nevezett ki az élére Mikes püspök központi titkárt.83 1933-ban alakult meg az Actio Catholica egyházmegyei központi tanácsa.84
Tehát az egyházmegye az 1920–1930-as években számos jelentős alkotással gazdagodott, mind művészi, mind kulturális, mind pedig szellemi téren, a főpásztor, Mikes János 1935-ben mégis benyújtotta a lemondását, a hivatalos indoklás szerint egészségügyi okokra hivatkozva.
Arról, hogy mi állhatott a háttérben, a fellelhető szakirodalom meglehetősen szűkösen és ellentmondóan nyilatkozik. Gergely Jenő szerint „a javadalmat csődbe vivő gróf Mikes János püspököt lemondatták”,85 Székely László szerint bár voltak a püspökségnek anyagi nehézségei,86 a püspök elsősorban betegsége miatt mondott le,87 Bakó Balázs szerint pedig
„Mikes lemondásában, úgy tűnik, egészségügyi és anyagi okok játszottak közre.”88 Véleményem szerint a kérdést a nem sokkal később bekövetkező apostoli adminisztrátori kinevezéssel együtt érdemes vizsgálni.
82 SZÉKELY, Emlékezés, 157.
83 GÉFIN, A szombathelyi egyházmegye története III , 271.
84 SzEL PK 1933. III. nr. 975. A bekezdésben csupán egypár jelentősebb eseményt, egyesület megalakulását emeltem ki, részletesen vö. különösen: SZÉKELY, Emlékezés, i.m. (ad indicem) illetve GÉFIN, A szombathelyi egyházmegye története II, 153–166.
85 GERGELY, A katolikus egyház története Magyarországon 1919–1945, 304. Azt is tudni véli, hogy
„Eltávolításának politikai oka pedig az 1921-es királypuccsokban való aktív részvétele volt, őt tekintették a karlisták egyik vezérének. Ezzel kivívta Horthy és Gömbös ellenszenvét, akik most elérkezettnek látták az időt a törlesztésre.” I.m. 74. Állítását nem támasztja alá forráshivatkozással.
86 Ezeket Székely LÉKAY LINGAUER ALBIN, Miért kellett a szombathelyi püspökséget negyedfél évig üresedésben tartani?, Vm 73 (1940) 119, 3–4. alapján ismerteti.SZÉKELY, Emlékezés, 204–209.
87SZÉKELY, Emlékezés, 202–209. A 203. oldalon idézi a lemondás kapcsán a Mikes János püspök által mondottakat, ami harmonizál a később a főpásztori búcsúszózatában leírtakkal: „Tudod – mondta többeknek – nem akarom, hogy betegségem alatt szétessenek a dolgok, mint pl. az X-i egyházmegyében. Mindig is az volt az elvem: aki ezekben a nehéz időkben nem tudja tökéletesen betölteni pozícióját, vonuljon el.” Közvetlenül a fenti idézet után még azt írja: „Így gondolkodott, így tett.” E mondat arra enged következtetni, hogy – bár a későbbiekben a püspökség anyagi ügyeinek is szentel egy fejezetet – Székely László osztja azt a véleményt, hogy Mikes püspök elsősorban betegsége miatt mondott le.
88 BAKÓ,Gróf Mikes János püspök élete és munkássága. Az egyháztörténész szemével, 260.
II. EGY APOSTOLI ADMINISZTRÁTORI KINEVEZÉS HÁTTERE
A két világháború között, illetve a II. világháború alatt nem volt ritka, hogy az új országhatárok által ketté vagy három részbe szelt egyházmegyék bizonyos részeinek élén apostoli adminisztrátor álljon, viszont arra, hogy egy egyházmegyének a székhellyel együtt Magyarország területén maradt része kapjon rövid időn belül két alkalommal is apostoli adminisztrátort,89 csak a szombathelyi egyházmegyében került sor, ráadásul úgy, hogy ennek magyarázatát nem az országhatárok megváltozásában kell keresnünk.90 Arra a kérdésre, hogy miért kerülhet sor apostoli adminisztrátor kinevezésére, az 1917-ben kiadott és 1982-ig érvényben levő Codex Iuris Canonicit magyarázó szakirodalomban több választ kaphatunk.91 Ez akkor következhet be, ha az országhatárok kiigazításánál az adott egyházmegye egy része más állam területére esik, ha a püspöki mensa eladósodása miatt az új püspök ellátását nem tudja fedezni, ha a püspök testi vagy lelki betegség miatt hivatalát nem tudja kellőképpen ellátni, vagy ha a Szentszék nem tud az illetékes kormánnyal megegyezni a püspöki szék betöltéséről.92 Szintén apostoli adminisztrátor kinevezésére adhat okot a püspök erőszakos halála, ha a káptalanban a káptalani helynök megválasztása nem lenne kellően kivitelezhető, avagy ha a széküresedés bármely okból igen sokáig tartana.93 Disszertációm elején arra keresem a választ, hogy ezek közül melyik volt az a körülmény, amely 1936-ban a szombathelyi egyházmegye esetében a pápa döntésének hátterét adta, illetve, – amennyiben több is meghatározó volt – ami leginkább meghatározta azt. Vizsgálódásom során érdekes eredményre jutottam, a válaszhoz ugyanis nem elegendő pusztán a felsoroltakból a reálisan szóba jöhető lehetőségeket áttekinteni, hanem egy sokkal mélyebb, több komponensből álló összefüggésrendszert kell megérteni, melynek három alappillére: a püspökség, a székeskáptalan és magának a püspöknek a személye. Most e három tényező mentén szeretném feltárni Grősz József apostoli adminisztrátori kinevezésének előzményeit, illetve hátterét,94
89 Mikes János püspök lemondása után 1936. január 10-én a Konzisztoriális Kongregáció dekrétumával Grősz József orthosiai címzetes püspök került a szombathelyi egyházmegye élére apostoli adminisztrátornak, aki 1939 és 1943 között mint megyéspüspök, 1943–1944-ben pedig újból mint apostoli adminisztrátor állt az egyházmegye élén. 1944-től ismét megyéspüspököt kapott az egyházmegye Kovács Sándor, korábbi kecskeméti plébános személyében. Bővebb kifejtését lásd később.
90 Különösen, hogy ezeknek helyzetét már a húszas évek elején rendezték. Ld.: GERGELY, A katolikus egyház története Magyarországon 1919–1945, 44.
91 Maga a Codex Iuris Canonici (CIC) 312. kánonja csak azt említi, hogy a Szentatya néha fontos és különleges okból apostoli adminisztrátort állít egy egyházmegye élére, az okokat nem részletezi. Codex Iuris Canonici, Pii X pontificis maximi iussu digestus Benedicti papae XV auctoritate promulgatus, Roma 1918, can. 312, 83.
92 BÁNK JÓZSEF, Egyházi jog. Az egyházi alkotmányjog alapjai, Budapest 1958, 87.
93 KÉRÉSZY, Katholikus egyházi jog III, 634.
94 A kérdéssel Egy apostoli adminisztrátori kinevezés háttere. Gróf Mikes János lemondása a szombathelyi püspökségről című tanulmányomban részletesen foglalkoztam, Magyarország és a római Szentszék (Források és
bemutatva az egyházmegye helyzetét, majd ezt követően azt vizsgálom, hogy ki volt és honnan jött Grősz József rámutatva azokra a pontokra, amelyek meghatározhatták későbbi szombathelyi egyházkormányzását.