Az egyházmegye kormányzásában a főpásztor a székeskáptalanon kívül elsősorban az egyházmegyei kúriára, s annak hivatalnokaira támaszkodhatott. E közvetlen munkatársait alapvetően ő maga választotta meg – az előírt esetekben a székeskáptalan véleményének kikérésével –, s a kinevezéseket Püspöki Körlevelek útján tette közzé.470 Választásában a célszerűség és szakszerűség szempontja domináltak: az egyházmegyei kúria tagjai többnyire a püspöki székvárosban rezideáló kanonokok, a teológiai főiskola tanárai, a szombathelyi plébános, illetve az egyházmegye megfelelő élettapasztalattal rendelkező és tanult papjai.
A hivatalok pontos rekonstruálásához a Püspöki Körleveleken kívül segítséget nyújtanak a quinquennalis relációk, illetve a korszakban kiadott (1934-es, 1940-es és 1943-as) Schematismusok. Ezeket figyelmesen tanulmányozva megállapíthatjuk, hogy legtöbb intézmény Grősz József egyházkormányzása alatt változatlan formában működött, ugyanakkor volt olyan is, amely bizonyos változtatásokkal, kibővült feladatkörrel, esetleg megváltozott névvel, de azonos feladatkörrel működött tovább. Amennyiben a hivatalokat természetük szerint szeretnénk elkülöníteni, akkor a püspöki kúria az egyházmegyei közigazgatás szerveire, az egyházmegyei bíróság szerveire, és különböző egyéb intézményekre osztható – melyek általában egy-egy adott feladat megvalósítására alakultak.471
Az egyházi közigazgatás szervei közül az egyik legfontosabb a püspöki – illetőleg apostoli adminisztrátori – helynök, aki tágabb értelembe véve a püspök helyettese, s mint láthattuk, Grősz József egyházkormányzása idején a káptalan egyik tagja. Joghatósága rendes és nem bírói joghatóság, elsősorban a közigazgatási ügyekre terjed ki.472 Segítségére a főpásztor 1937-től rendelt provikáriust, Rogács Ferencet – akit 1939-ben megerősített tisztségében – feltehetően a kettős szentév előkészületeivel megnövekedett feladatok ellátására, bár ehhez az is hozzájárulhatott, hogy az akkor már 70 éves Wallner József időnként idős kora miatt
470 Amennyiben az adott tisztségre a kinevezés megadott időre szólt, úgy ezen időtartam lejárta után nevezte ki maga az általa megfelelőnek tartott személyeket. Vö.: SD 4.§. 5–7.
471 Bánk József a püspöki kúria leírásakor (Vö.: BÁNK, Egyházi jog, 119.) az egyházmegyei közigazgatás és az egyházmegyei bíróság hivatalait különíti el, viszont a szombathelyi egyházmegyében ehhez számos egyéb intézmény is kapcsolódott. A püspöki kúria szerveinek ismertetésénél többnyire a püspöki körlevelekben, illetve a korabeli helyi sajtóban található elnevezéseket használtam, valamint értelemszerűen, feladatkörüket körülírva fordítottam.
472 A püspöki helynök jogköréről, szerepéről bővebben: BÁNK, i.m. 120–129; SD 1.§. 4.
akadályoztatva volt hivatala ellátásában, így szükségessé vált a teendők megosztása. Mivel az általános helynök megbízatása Grősz József kalocsai érsekké történő kinevezésével megszűnt, így valószínűleg az általános helynököt helyettesítő provikáriusé is, az új általános helynök mellé pedig Grősz József nem nevezett ki provikáriust.473 Az állandó, közigazgatáshoz kapcsolódó hivatalok közé tartozott az egyházmegyei kancellária, vagy a zsinati törvénykönyv megfogalmazásában a püspöki hivatal, melynek tisztségeihez – az egyházmegyei irodaigazgató, egyházmegyei főtanfelügyelő, püspöki levéltáros és szertartó, püspöki titkár, írnok, küldönc474 – az évek során még egy kapcsolódott, az egyházmegyei segédtanfelügyelő 1937-ben, akit 1940-ben a püspök a szombathelyi püspöki javak központi jószágkormányzójává nevezett ki.475 A megnövekedett feladatokat mutatja, hogy 1943-ban már két írnok dolgozik ugyanebben a hivatalban.476 Bánk József felosztásában – még két fontos testület köthető az egyházmegyei közigazgatáshoz: a zsinati vizsgálóké, illetve a tanácsos plébánosoké. A zsinati bírókkal együtt ezeket az 1927-es egyházmegyei zsinaton tíz évre választották, így megbízatásuk 1937-ben járt le, amikor Grősz József a káptalan véleményének kikérését követően alakította újjá e testületeket. A zsinati vizsgálók feladata az önálló lelkipásztorkodásra képesítés, valamint kánoni eljárásoknál közreműködés, számuk 8–
9 fő volt a korszakban három tárgykör köré csoportosítva. Ezek: az erkölcstan és lelkipásztorkodás, a dogmatika és az egyházjog. A tanácsos plébánosok pedig a plébánosok elmozdítása vagy áthelyezése kapcsán indult fegyelmi eljárásban működnek közre, a testület 5–6 főből állt.477
A zsinati bírók a püspöki szentszékhez, vagy más néven az egyházmegyei bírósághoz tartoztak. E bíróság tisztségei – szentszéki elnök, az elnök helyettese (viceofficialis), a zsinati bírók, kötelékvédő, egyházmegyei ügyész, szentszéki ülnökök, szentszéki jegyző478 –
473SzEL, AC 1298/1937; SzEL, AC 1840/1939; SzEL AC 1611/1943; SzEL PK 1943. V. nr. 1778.
474 Érdekes megjegyezni, hogy a korszakbeli Schematismusok az irodaigazgató tisztséget nem tüntetik fel, de a quinquennalis relációk említik, ezek szerint a püspöki titkár viselte – e megbízásában vélhetően a praktikum dominált. SzEL, AC 2512/1938; SzEL, AC 3223/1943. A különféle tisztségekre kinevezéseket ld.: SzEL PK 1936. III. nr. 663; SzEL PK 1936 VII. nr. 1819; SzEL PK 1940. IV. nr. 823. Vö.: még: Schematismus 1934, 10;
Schematismus 1940, 10; Schematismus 1943, 11. A korabeli helyi sajtóból jól látható, hogy a püspöki titkár a főpásztort hivatalos útjain általában mindig elkísérte, de gyakran előfordult, hogy a püspöki szertartó, illetve néha az egyházmegyei főtanfelügyelő is csatlakozott hozzá.
475 (?), Palkó János dr. egyházmegyei főtanfelügyelő lemondott. Utódja Kiss Lajos dr. kanonok. Az uj főtanfelügyelő segédtanfelügyelőt kapott Sághy Elek személyében Vm 70 (1937) 134, 5; SzEL PK 1940. IV. nr.
823.
476 Schematismus 1943, 11.
477 SD 4.§. 5–7. Vö.: BÁNK, i. m., 119. 134.
478 Új szentszéki jegyző kinevezéséről püspöki körlevelekben: SzEL PK 1936 VII. nr. 1819. Új zsinati bírók választásáról: SzEL PK 1936. III. nr. 663; SzEL PK 1937. VIII. nr. 2885. Mivel Mikes János püspök 1927-ben tartott egyházmegyei zsinatot, így tisztségük 10 év elmúltával 1937-ben járt le. Az 1936-os kinevezés feltehetően egy halálozás miatt megüresedett helyre történt a kánonilag meghatározott 10. évig, azaz 1937-ig. Mivel nem
hasonlóan a püspöki hivatalhoz nagy vonalakban állandóak maradtak a vizsgált időszakban, eltekintve attól, hogy 1943-ban Wallner József lemondásával a viceofficialisi tisztség ideiglenesen üresedésbe jött, s betöltésére csak Kovács Sándor püspök idején került sor.479
Egy-egy jelentős feladat végrehajtására alakult intézmények, melyek funkcióját nevük is tükrözi: az egyházmegyei cenzorok hivatala, a középiskolai hittanárokat vizsgáztató bizottság, az egyházművészeti bizottság – melynek a neve ugyan változott, de nem úgy szerepe –, a Vigilantia tanács, a vagyonigazgatásra rendelt egyházmegyei tanács, a Propaganda Fide pápai műve – más szavakkal a hitterjesztésért felelős hivatal –, illetve az Actio Catholica egyházmegyei központi szerve.480 Ezen utóbbi változott a legtöbbet az évek során. Míg 1934-ben még csak egy egyházmegyei igazgatóból állt, Grősz József apostoli adminisztrátor létrehozott mellé egy titkári tisztséget 1936-ban.481Az egyházmegyei igazgató tisztségéhez kapcsolódott 1937-től a Szombathelyi Katolikus Tudósító kiadója cím – tekintve, hogy az újság egyházközségi és egyházmegyei Actio Catholica értesítő volt. Szerkesztője az Actio Catholica titkára volt, aki egyben a lelki igazgató pozíciót is betöltötte. Rajtuk kívül ehhez a hivatalhoz sorolja az 1943-as Schematismus az egyházmegyei KALOT egyesületek titkárát és a kisunyomi népfőiskola igazgatóját (ez a tisztség az intézmény 1942-es megnyitásától fogva létezik), az egyházmegyei Kalász egyesületek titkárát, az egyházmegyei Actio Catholica irányításának tanácsadóit, az egyházmegyei Actio Catholica igazgatójának tanácsadóját és a – nagy valószínűséggel a KALOT népfőiskolához kapcsolódó – kertészet felügyelőjét. A Schematismusok a hittudományi főiskola vezetését és tanári karát is az egyházmegyei kúria részeként tüntetik fel, nyilvánvalóan a papi utánpótlás nevelésének fontossága miatt, csakúgy mint a szemináriumi gazdasági és fegyelmi bizottságot, melyekben a káptalan tagjai kulcsszerepet játszottak. Végül megemlítendő, hogy a pusztán tiszteletbeli címnek számító püspöki tanácsosok is az egyházmegyei kúria részét képezték, számuk a korszakban a Mikes püspök által korábban kinevezett papokkal együtt 9–15 fő volt.482
zsinaton választották őket, így a zsinati bírók latin elnevezése a pro- előtaggal bővített. A zsinati bírókkal egy időben történt a fent említett zsinati vizsgálók és tanácsos plébánosok kinevezése is.
479 Az egyházmegyei bíróság tisztségeinek betöltésére: SzEL, AC 862–864/1944
480 Vö.: a korabeli Schematismusokkal. A fent felsoroltak közül a középiskolai hittanárokat vizsgáztató bizottság élén elnök állt, tagjai pedig a vizsgáztatók voltak (új elnök kinevezéséről: SzEL PK 1937. II. nr. 358.), az egyházművészeti bizottság élén titkár állt (új tag kinevezéséről: SzEL PK 1936. VIII. nr. 2327.), a hitterjesztésért felelős, Propaganda Fide pápai műve élén pedig egyházmegyei igazgató. A megjelölt további bizottságok és tanácsok élén nem találunk külön elöljárót. Az Actio Catholica egyházmegyei szervezetének felépítését ld. a főszövegben.
481Helyben úgy tudják, hogy ő volt az első, aki az egyházmegyei igazgató mellett titkárt alkalmazott, viszont a Magyar Katolikus Püspökkari Tanácskozások 1936. évi március 18-ai jegyzőkönyve ezt nem említi, pusztán azt, hogy az esztergomi egyházmegyében létezik e tisztség. Vö.: A magyar katolikus püspökkari tanácskozások, 107.
482 Schematismus, 1940, 11–14; Schematismus 1943, 12–16.