A hadiállapot beállta a szombathelyi egyházmegyére is hatással volt. A komolyabb bombázások 1944 őszéig elkerülték az egyházmegyét, de a püspöki körleveleken keresztül közölt egyes intézkedésekből már látszott, hogy vége a békeidőknek. Ezt jelezte 1941 őszén a m. kir. honvédelmi miniszter püspöki körlevélen keresztül közölt átirata, amely a honi légvédelmi készültség ideje alatt a harangok használatát szabályozta. Előírása szerint a harangozási tilalom a légvédelmi készültség ideje alatt csak azokra a falvakra vonatkozik, amelyek légoltalmi vezetői a harangok félreverését jelölték ki légvédelmi riasztás esetére, mivel máskülönben összetéveszthetők lennének a hangjelzések. A városokban a m. kir.
1077ROMSICS, Magyarország története a XX. században, 251.
1078 SzEL PK 1941. V. nr. 990.
1079 ROMSICS, i.m., 249.
1080 MNL–VML Jegyzőkönyv 1940, 79. kötet, 1940. szeptember hó 16-án tartott évnegyedes rendes közgyűlés, 186–187.
1081 ROMSICS, i.m., 253.
honvédelmi miniszter kötelező jelleggel a szabványosított motorszirénák használatát írta elő.1082 E szabályozás 1942-ben úgy módosult, hogy valamennyi városban és községben a harangokat egyházi célokra napközben, az elsötétítés kivételével rendeltetésszerűen lehetett használni.1083 Az egész országot egységesen érintő honi légvédelmi készültség elrendelésére szeptember 5-én került sor,1084 viszont az első olyan alkalom, amikor az amerikai légierő gépei ténylegesen átvonultak a Dunántúl nyugati részén a wiener-neustadti repülőgép-gyár bombázására 1943. augusztus 13-án történt.1085 Az ellenséges gépek átvonulásának hatására Grősz József elrendelte elsősorban a városi plébániák esetében az anyakönyvek és „egyéb pótolhatatlanul fontos ügyiratok” biztonságba, száraz pincehelyiségbe vagy kellően boltozott alagsorba helyezését.1086 Ezt követően 1944 elején szabályozta a szentmisék befejezésének módját légiveszély, illetve légiriadó idején. Az előbbi esetben úgy rendelkezett, hogy a pap a híveket küldje haza, vagy a közeli óvóhelyekre és maga fejezze be a szentmisét, az utóbbi esetben pedig, ha konszekráció előtt történik a riadó hagyja abba a szentmisét és vezesse a templom kiürítését, ha konszekráció után, két szín alatt magához véve az Oltáriszentséget hagyja el a többi szertartást. Légiveszély esetén a templom kiürítésének feladatát a helyi Actio Catholica vezetőire bízta. Emellett intézkedett arról is, hogy az Oltáriszentséget, szent olajokat és az anyakönyveket papjai egy száraz óvóhelyre szállítsák, és szükség esetére a betegek olajából minden pap magánál tartson egy kapszulányit.1087 A szabályozást két hónap múlva a m. kir. honvédelmi miniszter miniszter rendelkezésének közlésével egészítette ki, amely a templomokkal kapcsolatos tűzvédelem, riasztóügyelet, rendfenntartás és mentőszolgálat megszervezésének irányelveit ismertette légiveszély és légiriadó esetén.1088
Az egyházat nem csak a légi riasztások szempontjából érintette a háború, hanem a harangok hadi célokra felhasználása szempontjából is. E szándékot jelzi 1943-ban a m. kir.
vallás-és közoktatásügyi minisztérium rendelete, amely a papságot a 25 centiméternél nem kisebb átmérőjű harangok bejelentésére kötelezte. A bejelentésnek tartalmaznia kellett a birtokos nevét, lakcímét, magának a templomnak a címét, a harang lelőhelyét, legnagyobb külső átmérőjének méretét és súlyát. A történelmi értékkel bíró harangokat e jelleg
1082 SzEL PK 1941. XI. nr. 2988.
1083 SzEL PK 1942. IX. nr. 2885.
1084 Uo.
1085 Emlékkönyv II. Szombathely 1944–1945, (szerk. Kosztolánczy Tibor–Kövér István), A II. világháború Szombathelyen 1944–1945, Szombathely 1996, 50. A címével ellentétben e könyvből tájékozódhatunk az ellenséges gépek 1943-as tevékenységéről is a szombathelyi légtérben: Uo, 50–51.
1086 SzEL PK 1943. VII. nr. 2428/a
1087 SzEL PK 1944. I. 70. Itt nem találunk olyan kikötést, hogy különösen a városi plébániák esetében, a rendelkezés egységesen vonatkozik az egyházmegye valamennyi templomára.
1088 SzEL PK 1944. IV. nr. 634. A légoltalmi rendről ld. még: SzEL AC 468/1943.
indoklásával külön lapon kellett bejelenteni. Mivel a szombathelyi egyházmegyében a papság nagy része e kötelezettségének nem tett eleget, a m. kir. vallás-és közoktatásügyi minisztérium külön levélben hívta fel Grősz Józsefet a rendelet püspöki körlevélen keresztüli tudatására és az elmaradt bejelentések sürgetésére.1089 A harangok tényleges rekvirálására 1944-ben került sor. Nem érte váratlanul a papságot, mivel a hadi célokra felhasználandó harangok templomainak plébánosait Grősz József hónapokkal előre levélben értesítette.1090 A harangok leszerelését végző alkalmazottak nevét körlevél útján tudatta, és kérte a papságot, hogy mindenben legyenek a leszerelők segítségére.1091
A hadigazdaságba a szombathelyi egyházmegye más úton is bekapcsolódott: a megyésfőpásztor a fennhatósága alá tartozó iskolákhoz kétszer is felhívást intézett a selyemgubó termesztésbe való bekapcsolódást sürgetve, 1942-ben és 1943-ban, másodszorra már arra kérve a tanárokat, hogy „a selyemtermesztésben minden körülmények között vegyenek részt.”1092 Ez különösen azért volt fontos, mivel a selymet nem csak ruházati szempontból lehetett felhasználni, hanem a hadiiparban, a gyógyászatban és az elektrotechnikában is.1093 S „ahogy mind több ember cseréli fel polgári ruháját katonaköntössel és elhagyva munkahelyét fegyvert ragad, úgy fogy a tenyésztésben résztvevők száma. Ezek hiányát az iskolák vannak hivatva pótolni. A háborúnak időbeli eltolódása pedig a nyersanyag előállítását sürgeti.”1094Grősz püspök a selyemhernyó tenyésztéshez szükséges ismereteket is közli: a tenyésztéshez szükséges eperfák számát, férőhely nagyságát, rácsok méretét, elhelyezését, a tenyésztés időtartamát és legkisebb egységét.1095
A fronton harcolók élelemmel, ruhával és egyéb fogyasztási cikkekkel ellátásáról is a hátország gondoskodott. Ugyanakkor ez egyre nagyobb nehézségekbe ütközött, mivel 1939-től kezdve minden évben kevesebb volt a termés, a rossz időjárás,1096 az állami
1089 SzEL PK 1943. IV. nr. 1228.
1090 Ezt a harangok igénybevételének közlése előtt külön kiemelte. Ld.: SzEL PK 1944. IV. nr. 649.
1091 Uo. Az egyházmegye rekvirálást elkerülő harangjairól: SZILÁGYI ISTVÁN, Adatok harangjaink történetéhez, Savaria, a Vas megyei múzeumok értesítője 19 (1990) 2, 149–165. A cikk egy 1917-es harangösszeírás adatait veti össze az 1985-ös állapotokkal.
1092 A selyemhernyó tenyésztésre már az 1936-os IV. körlevélben (SzEL PK 1936. IV. nr. 1020) is találunk felhívást, de a felhívás kétszeri megismétlése (SzEL PK 1942. I. nr. 379; SzEL PK 1943. II. nr. 678) arra enged következtetni, hogy az 1936-os felhívásnak nem volt nagy visszhangja.
1093 SzEL PK 1942. I. nr. 379. A tenyésztéshez a vállalkozó iskolák feltehetően állami segítséget is kaptak, mivel az 1936-os felhívásban szerepel, hogy a selyemtenyésztési felügyelőség ingyen hernyókat, a tenyésztéshez papirosokat és nyomtatott utasítást küld (SzEL PK 1936. IV. nr. 1020), amelyet az 1943-as felhívás is megerősít, kiegészítve azzal, hogy tenyésztési igazolványt is ingyen kapnak a tenyésztők. (SzEL PK 1943. II. nr. 678.)
1094 SzEL PK 1943. II. nr. 678.
1095 Uo.
1096 A rossz időjárás és ennek következtében a rossz termés az egyházmegyét sem kerülte el. Erről a püspöki körlevelekből is értesülünk: 1940–1941-ben az ország nagy részét, így az egyházmegye területét is, jelentős árvíz, illetve belvíz sújtotta: SzEL PK 1941. II. nr. 450, 1941-ben utalás a késői kitavaszodásra: SzEL PK 1941.
VII. 1597.
erőforrásoknak a hadiiparba csoportosítása és a hadba vonulás következtében támadt munkaerőhiány miatt.1097 Az utóbbi a ruházat és egyéb fogyasztási cikkek előállítására is rányomta bélyegét. A kormány 1941-től a fogyasztás korlátozását és a központosított begyűjtési és elosztási rendszert alkalmazta, teljes beszolgáltatási kényszer azonban csak 1943-ban lépett életbe.1098 A termékek központi elosztása 1941-től jegyrendszer segítségével történt. Ekkor még csak a zsírt, cukrot, kenyeret és a lisztet adták jegyre, 1942 májusától azonban már a tejet, 1943 januárjától pedig a húsadagokat is.1099 Emellett adagolni kezdték az ipari fogyasztási cikkeket, a tüzelőt, a szappant és a világításhoz használatos anyagokat is.1100 Ezen intézkedések lecsapódását a püspöki körlevelekben is megtaláljuk, amikor 1942.
november 29-ére Grősz püspök a szentbeszéd témájaként kötelezően a nemzet érdekében történő takarékoskodást rendelt el,1101 valamint amikor 1943-ban a Kalász vezetőnők tanfolyamára a részvételi díjon felül a liszt-, zsír-és cukorjegyeiket, illetve 10 napi adagjukat és 10 tojást kért a résztvevőktől.1102 A kínálat szűkülésével és a kereslet növekedésével az árak is emelkedtek, amely az egyházi taksákra is hatással volt. Itt elégnek tartom például a stóladíjak, misestipendiumok emelésére – ahol erre vonatkozóan külön megállapodás nem volt –, a papság által kötelezően megrendelendő kiadványok árának növekedésére, az egyházi ingatlanok többszöri utánbiztosítására és a készpénzes alapítványi misék elfogadásának szüneteltetésére utalnom, melyekről korábban már ejtettem szót.
A harctéren küzdő katonákat az egyházmegye lakossága télre olvasnivalóval is ellátta:
1942-ben Grősz püspök e célra elsősorban hitbuzgalmi, valamint megfelelő szépirodalmi művek összegyűjtését kérte a hívektől. Az összegyűlt könyveket és folyóiratokat a püspöki hivatalhoz kellett küldeni, ahonnan a frontra továbbították őket.1103 A megyésfőpásztor felszólította papságát és híveit az Actio Catholica sajtószakosztályának támogatására is, amely a harctéren küzdő, a front mögött szolgáló és a kórházakban ápolt sebesült honvédek lelki szükségleteit igyekezett kielégíteni imakönyvekkel, rózsafüzérekkel, szentírásokkal,
1097 Magyarország a XX. században, I, (főszerk.: Kollega Tarsoly István), Szekszárd, 1996–2000, 128–129.
1098ROMSICS, Magyarország története a XX. században, 258. A teljes beszolgáltatási kényszer azt jelentette, hogy ettől kezdve minden gazdának a föld aranykorona-értéke alapján meghatározott összegű terményt kellett beszolgáltatnia, a tényleges terméstől függetlenül. Mivel e koncepciót Jurcsek Béla államtitkár dolgozta ki, ezért Jurcsek-rendszernek is nevezték.
1099 Magyarország a XX. században, I, 129.
1100 ROMSICS, Magyarország története a XX. században, 258.
1101 SzEL PK 1942. IX. nr. 3124.
1102 SzEL PK 1943. IV. nr. 1229.
1103 SzEL PK 1942. VIII. nr. 2431.
érmecskékkel és szentképekkel.1104 A mielőbbi igazságos békéért az egyházmegyében is imádkoztak, Grősz József időről időre imádságokat rendelt el a békéért.1105
Az itthonmaradottakra hárult a hadba vonultak helyettesítése a polgári foglalkozásukban, valamint családjaiknak, majd a későbbiekben a hadiárváknak és özvegyeknek az anyagi és erkölcsi támogatása. Ennek módjáról is Grősz püspök adott eligazítást a püspöki körleveleken keresztül.1106 1942-ben arra kérte papjait, hogy a Bajtársi Szolgálatot, amelynek fő célja az itthonmaradottak segítése, a bevonulók helyettesítése és a fronttal történő kapcsolattartás, minden erejükkel támogassák,1107 majd 1943-ban intézkedett, hogy minden egyházközségben, ahol eddig még nem volt, szervezzék meg.1108 A hadiárvák gondozását a Hadigondozó Hivatal a Hadigondozó Szövetséggel karöltve végezte, amelyhez csatlakozva az Actio Catholica egyházmegyei igazgatója felhívást intézett minden plébánoshoz „a katolikus hadiárvák számbavétele és érdekeinek megóvása céljából.” Felmérte iskolázottságukat, jövedelmüket, esetleges meglevő segélyezésüket és szükségleteiket. E kezdeményezést Grősz József azzal egészítette ki, hogy a felmérés eredményét az eltűnt katonák hozzátartozóira nézve is kérte, mivel a családfő eltűnésével e családok is nehéz helyzetbe kerülhettek.1109
Tehát a férfi lakosság egy részének hadba hívásával, a sebesültek, eltűntek és hősi halált haltak egyre fokozódó számával, légi riasztások elrendelésével, a hadigazdaság erősödésével és a fogyasztás visszafogásával a világháború hatását az egyházmegyében már érzékelni lehetett, de a területén a célzott légitámadások megindulására csak 1944 őszén került sor, amikor az egyházmegye élén már nem Grősz József állt. Arra, hogy a szombathelyi egyházmegye éléről más egyházmegye élére vigyenek át egy püspököt, Grősz József kalocsai érseki kinevezéséig nem volt példa, ugyanakkor másodszori apostoli adminisztrátorsága egyfajta átmenetet jelentett hívei számára. 1944 márciusában a szombathelyi egyházmegye a világháborús frontokról érkező egyre lesújtóbb hírek közepette kettős jóhírnek örülhetett: a Szentszék Kovács Sándor személyében betöltötte a szombathelyi püspöki széket1110 és egyben kinevezte Mindszenty Józsefet – aki korábban pápai prelátus, címzetes apát és zalaegerszegi plébános volt – veszprémi püspökké.1111
1104 SzEL PK 1942. X. nr. 3301.
1105 SzEL PK 1939. VII. nr. 1010; SzEL PK 1940. VI. nr. 1272; SzEL PK 1941. V. nr. 989; SzEL PK 1941.
VIII. nr. 2257; SzEL PK 1943. VIII. nr. 2832.
1106 SzEL PK 1942. VIII. nr. 2432; SzEL PK 1943. I. 262; SzEL PK 1943. IV. nr. 1221; SzEL PK 1943. IV. nr.
1222; SzEL PK 1944. I. nr. 73.
1107 SzEL PK 1942. VIII. nr. 2432.
1108 SzEL PK 1943. IV. nr. 1221.
1109 SzEL PK 1944. I. nr. 73.
1110 SzEL, Magánlevéltár, 21. doboz, Kovács Sándor kinevezési bullája; illetve: SzEL PK 1944. III. nr. 629.
1111 VÉL A/41, 133–134a; SzEL PK 1944. III. nr. 630.