Grősz József címzetes orthosiai püspök volt, a győri székeskáptalan tagja és 1935-ben csak 48 éves, az egyházkormányzásban jártas – hiszen 1928-tól 1933-ig a beteg Fetser Antal mellett segédpüspök volt –, s a szombathelyi egyházmegyét is ismerte, Mikes püspököt ott háromszor is helyettesítette. Ezek a tulajdonságai alkalmassá tették arra, hogy Serédi Jusztinián őt ajánlja a poszt betöltésére. Szintén mellette szólt, hogy a győri káptalanban javadalommal rendelkezett, így az eladósodott püspöki menza legnagyobb részét az adósságok törlesztésére lehetett fordítani.204 Czapik Gyula ezen kívül azt is tudni véli, hogy:
200 GERGELY, A katolikus egyház története Magyarországon 1919–1945, 74.
201 ASV Arch. Nunz. Ungheria, b. 48, fasc. 1/8, f. 117–118. Tauber Sándor kanonok november végén hunyt el (Angelo Rotta részvétnyilvánítását Wallner József kanonok köszönte meg 1935. november 27-én: ASV Arch.
Nunz. Ungheria, b. 48, fasc. 1/8, f. 114), s helyébe új kanonok kinevezésére még nem került sor. Honti Béla és Tóth József – akikre a prímás feltehetően utal – pedig nem sokkal később, 1936-ban. Életművükről bővebben:
(?), Tóth József dr. nagyprépost, Vm 69 (1936), 137. sz., 1; illetve: (?), Honti Béla őrkanonok, Vm 69 (1936) 176.sz., 1–2.
202ASV Arch. Nunz. Ungheria, b. 48, fasc. 1/8, f. 119. Angelo Rotta Giuseppe Pizzardónak írt levele fogalmazványa, 1935. december 21.
203 E témát érintettem a 2011. október 3-án Kalocsán tartott Grősz József emlékkonferencián, Grősz József szombathelyi egyházkormányzása (1936–1944) címmel megtartott előadásomban, amely nyomtatásban a konferencia tanulmánykötetében fog megjelenni.
204 Az egyházmegye javait a széküresedés idején a Magyar Katolikus Vallásalap kezelte, nem a Szentszék által az egyházmegye élére állított apostoli adminisztrátor. A szombathelyi püspöki javadalom 1936-os átvételét Hóman Bálint 1936. február 28-án közölte Serédi Jusztiniánnal: PL Cat. 3, 683/1936. Grősz József a püspöki jövedelmekből csekély hányadot, havi 500 P-t kapott. SzEL AC 2405/1938. Itt olvashatók az apostoli adminisztrátor 1938-as főbb bevételei és kiadásai: udvari papok eltartására 1.400 P-t, utazásokra 541,56 P-t, ünnepélyek, színi előadások belépődíjára 631,80 P-t, koldusváltságra 120 P-t, jótékony adományokra 1.844,40
„Amikor aztán Breyer lett a győri püspök, hamarosan kellemetlenné vált Grősz ottléte. Breyer szentéletű, jóakaratú volt, de passzivitásával a győri papság nem volt megelégedve, és sokan Grősz felé húztak. Serédi prímás, aki igen szerette Breyert, meg akarta szabadítani kellemetlen helyzetéből.”205 S erre szerinte alkalmat adott, hogy Mikes püspök a szombathelyi egyházmegye kormányzásáról anyagi nehézségei és szívbaja miatt lemondott.206 Adódik a kérdés, hogy Grősz József hogyan jutott el idáig, s hogy korai tapasztalatai hogyan befolyásolták szombathelyi egyházkormányzását, későbbi pályafutását.
A későbbi kalocsai érsek Féltorony községben született 1887. december 9-én, kisbirtokos családban, Grősz Ferenc és Gisch Magdolna207 gyermekeként. Az elemi iskolát ott végezte, majd tanulmányait a győri bencéseknél a nyolcosztályos gimnáziumban folytatta. Ezt követően a győri szemináriumba került, ahonnan Széchényi Miklós, az akkori győri püspök208 a bécsi Pázmáneumba küldte tanulni, ahol négy évet töltött. 1911. július 14-én a bécsi Pázmáneum kápolnájában szentelte pappá az intézet rektora. Papi pályáját segédlelkészi szolgálattal kezdte: az első lelkipásztori állomáshelye Farád volt, majd pedig Oroszvárra került. 1913-ban a győri püspök Várady Lipót Árpád209 behívta a püspöki irodába, s innentől kezdve pályája folyamatosan ívelt felfelé. Különböző tisztségekben a gyakorlatban sajátíthatta el, hogy hogyan működik az egyházmegye kormányzása, milyen feladatokat kell a legalacsonyabb hivatalnoki szinttől a magasabbakon keresztül a püspökig megoldani, és megtapasztalhatta, milyen problémákkal kell szembesülni.210
P-t, autóbiztosításra 393,33 P-t, autójavításra 111 P-t, autóadóra 120,90 P-t, benzinre, illetve olajra 416,83 P-t költött. Összesen tehát: 5.579,82 P-t. Bevételei: a szombathelyi püspökség pénztárából havi 500 P, azaz összesen évi 6.000 P, az udvari papok eltartásához hozzájárulás: 720 P, valamint a természetbeni lakás egyenértéke: 700 P, összesen: 7.420 P. A győri kanonokságból származó jövedelmét itt nem tünteti fel, ahogy például az élelmezésre, ruházkodásra költött összeget sem.
205 Czapik Gyula pazmanita főpap visszaemlékezése egykori intézetére, BEKE MARGIT, Fejezetek az új-és legújabbkori elitképzéshez. A katolikus egyház szerepe a modern magyar értelmiségi elit nevelésében a bécsi Pázmáneumban. Akadémiai doktori értekezés, Budapest 2010. melléklete, 129. Breyer püspök 1935-ben győri egyházmegyei zsinatot hívott össze, valamint püspöksége idején restauráltatta a székesegyházat és felújíttatta a szeminárium épületét. (Ld.: Győri életrajzi lexikon (szerk. Grábics Frigyes–Horváth Sándor Domonkos–Kucska Ferenc), Győr 2003, 55.) Így passzivitással nem vádolható, viszont meglehet, hogy talán kevéssé volt aktív más kezdeményezések felkarolása terén és a papság ezért húzott inkább a már közel negyedszázada a püspöki aulában tevékenykedő, az egyesületi életbe is aktívan bekapcsolódó Grősz felé.
206 Czapik Gyula a külső szemlélő szemével látta a történteket, a püspök lemondásának közvetlen oka, mint korábban kifejtettem, nem betegsége volt.
207 Grősz József – a szakirodalomban elterjedt Kiss Magdolna változattal szemben – maga írja Gisch Magdolnának édesanyját. Ld.: KFL, Grősz József personalia, 1. doboz.
208 Széchényi Miklós (1868–1923) 1901–1911 volt győri püspök, majd a nagyváradi egyházmegye élén állt.
Győri egyházmegyei tevékenységéről bővebben: BIHAR JENŐ, Dr. Széchényi Miklós Gróf v.b.t.t. Győri Megyés Püspök 1901–1911, Győr 1911.
209 Várady Lipót Árpád (1865–1923) 1911-től 1914-ig volt győri püspök, majd haláláig kalocsai érsek. Életének főbb állomásairól áttekintést nyújt: Győri életrajzi lexikon, 350.
210 Grősz József gyermek-és fiatalkorának ismertetéséhez lásd: TÖRÖK, Századunk magyar főpapjai. Grősz József érsek, 5–8, illetve Grősz József visszaemlékezései aranymiséje kapcsán, különösen: KFL, Grősz József
Először levéltáros és iktató lett, majd 1914-ben püspöki szertartó. A következő évben szentszéki jegyző, majd 1921-ben püspöki titkár, 1922-ben szentszéki bíró, 1924-ben pedig egyházmegyei irodaigazgató. 1928-ban, amikor a győri püspök, Fetser Antal az egyházmegye kormányzását egyedül már nem tudta ellátni, Grősz Józsefet kérte maga mellé segédpüspöknek.211 Így 1928. december 17-én a pápa orthosiai címzetes püspökké praeconisálta és győri segédpüspökké nevezte ki.212 Ezen utóbbi megbízatása csak Fetser püspöksége idejére szólt. 1929. február 24-én Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás szentelte püspökké a győri szemináriumi kápolnában.213 Nem sokkal később, 1930. december 30-án az iskoláskanonoki stallumot és javadalmat adományozta neki püspöke. 1931-től szegényügyi biztos volt,214 majd 1932-ben általános helynök lett.215 Fetser püspök halála után a káptalan 1933. október 7-én tartott ülésén 10-ből 8 szavazattal Grőszt választotta káptalani helynöknek.216
Az egyházmegye élére nemsokára új püspök került, Breyer István217 személyében, aki mindössze 53 éves múlt és jó egészségnek örvendett, így amikor Angelo Rotta nuncius afelől érdeklődött, hogy szüksége van-e Grőszre, mint segédpüspökre, a válasza nemleges volt, hiszen egyedül is el tudta látni a püspöki teendőket.218 Grősz József tehát 1934-ben már nem volt segédpüspök,219 viszont Breyer az egyházkormányzásban továbbra is számított a
personalia 1. é.n. 1942–1959. feliratú doboz. Egyéb visszamelékezések különösen: KFL, Grősz József personalia, Gratulatio 1958–61 feliratú doboz.
211 Papi pályáját, illetve a püspöki kúriában betöltött tisztségeit részletesen ld.: Győri Egyházmegyei Levéltár, Egyházkormányzati iratsorozat (GyEL, EI), 1934/489; TÖRÖK, i.m. 9–16; Országgyűlési Almanach. Az 1939–44.
évi országgyűlésről (szerk. HAEFFLER ISTVÁN), Budapest, 1940, 416. Ifjúságáról és főbb tisztségeiről szombathelyi apostoli adminisztrátori kinevezése előtt röviden: A szombathelyi egyházmegye névtára, 1972, 24–
25. Különböző tisztségekbe a kinevezései: KFL, Grősz József personalia, Gratulatio 1958–1961 feliratú doboz.
A fentiekben használt terminológiában a kinevezési iratokat követtem.
212 Az erről szóló bulla: SzEL Grősz József iratai, hosszúkás tokban, 1928. december 17.
213 Országgyűlési Almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről, 416. A február 24-ei felszentelést az 1940-es, ill.
1943-as Schematismusok is említik: Schematismus 1940, 6, illetve: Schematismus 1943, 6.
214 (?), Megalakult a győri katolikus karitász-központ, Győri Katholikus Tudósító (GyKT) 3 (1931) 9, 4–5.
215 KFL, Grősz József personalia, Gratulatio 1958–1961 feliratú doboz. Érdekes megjegyezni, hogy a győri székeskáptalanban a kanonoki stallumra felterjesztésekor Breyer István püspök 1929-et említ: GyEL, EI, 1934/489.
216 GyEL, Káptalani jegyzőkönyvek, 1933. október 7-ei ülés. E megbízatása 1934. január 5-én ért véget, amikor a káptalanban bemutatta Breyer kinevezési bulláját. GyEL, Káptalani jegyzőkönyvek, 1934. január 5-ei ülés.
217 Breyer István (1880–1940) 1934–1940-ig állt a győri egyházmegye élén. A temetésen Grősz József is részt vett és az absolutiot ő végezte: SzEL AC 1940/2337. Breyerről bővebben: Győri életrajzi lexikon, 54–55.
Kinevezéséről: SS.RR.SS. AA.EE.SS. Ungheria, Anno 1933–1940, P.O. 61, fasc. 51.
218 GyEL, EI, 1934/31. Angelo Rotta Breyer Istvánnak írt levele 1934. január 2-án és Breyer István Angelo Rottának írt levélfogalmazványa ugyanitt.
219 Érdekes megjegyezni, hogy a fent hivatkozott levélben leírtak ellenére még maga Serédi Jusztinián is 1935.
december 1-én Angelo Rottának küldött levelében segédpüspökként említi Grőszt, míg a Győri Püspöki Levéltárban az 1934, 1935-ös iktatókönyvek alapos átnézése után nem találtam arra utalást, hogy Breyer István revideálva korábbi álláspontját, segédpüspököt kért volna. Ezen ellentmondásra még nem sikerült magyarázatot találnom. A vonatkozó szakirodalom – lehet, hogy Serédiből kiindulva – szintén azt említi, hogy Grősz József győri segédpüspök került a szombathelyi egyházmegye élére 1936-ban, mint apostoli adminisztrátor. GERGELY,
segítségére: az általános helynöki funkciót ő látta el.220 Emellett az 1934-ben megalakuló győregyházmegyei Katolikus Akció szervezési szakosztályát vezette.221 Az Actio Catholica egyházmegyei tanácsának munkájában a káptalan kiküldöttjeként is részt vett.222 Előfordult az is, 1934-ben, hogy Breyer püspök távollétében őt kérte meg, hogy az Actio Catholica győregyházmegyei tanácsa szakosztályvezetőinek ülésein elnököljön.223 Talán ez is hozzájárulhatott, hogy a későbbiek során a szombathelyi egyházmegyében erőteljesen felkarolta ezt a kezdeményezést, s több forrásban is az Actio Catholica püspökeként említik.224
Leendő egyházmegyéjében 1934–1935 folyamán három alkalommal is helyettesítette Mikes János püspököt. Először 1934 márciusában, amikor a szombathelyi püspök Rómába utazott Boldog Don Bosco János szentté avatására. Távolléte alatt Grősz végezte a szombathelyi székesegyházban a nagyheti és húsvéti istentiszteleteket, valamint húsvétvasárnap délután a szalézi szükségtemplom új, Don Bosco tiszteletére készített harangjának szentelését is.225 Második alkalommal Mikes püspök betegsége miatt volt szükség Grősz József segítségére, amikor 1935 áprilisában ismét a nagyheti, illetve húsvéti szertartásokat végezte el.226 Végül 1935. június 23-án papszentelésre és alszerpapszentelésre utazott Szombathelyre.227 Látogatásai alkalmával bizonyára megismerkedett a szombathelyi egyházmegye papságával és a hívekkel. Ezen előzmények után került sor 1936. január 10-én szombathelyi apostoli adminisztrátori kinevezésére.228
A katolikus egyház története Magyarországon (1919–1945), 74, illetveSALACZ, A főkegyúri jog és a püspökök kinevezése a két világháború között Magyarországon, 165.
220 Az általános helynöki kinevezés híre a Vasvármegye című újság hasábjain is megjelent: (?), Napihirek, Vm 67 (1934) 7, 5.
221 (?), A Katolikus Akció egyházmegyei szakosztályának tanácsosai, GyKT 6 (1934) 3, 9.
222 GyEL, Káptalani jegyzőkönyvek, 1934. január 20-ai ülése. A püspök az Actio Catholica egyházmegyei tanácsába a püspök kérésére a káptalan két kiküldöttet választott, Bedy Vincét és Grősz Józsefet.
223 GyEL, EI, 1934/473.
224 Bővebben ld. a disszertációm vonatkozó fejezetében.
225 (?), Napihirek, Vm 67 (1934) 69, 5; (?), Napihirek, Vm 67 (1934) 71, 4; (?), Napihirek, Vm 67 (1934) 72, 5;
(?), Napihirek, Vm 67 (1934) 73, 5; (?), Húsvét ünnepe a székesegyházban, Vm 67 (1934) 74, 4; (?), Megszentelték Bosco Szent János harangját, Vm 67 (1934) 74, 5.
226 (?), Napihirek. A megyéspüspök hazaérkezett, Vm 68 (1935) 85, 4. Ez a cikk azt említi, hogy Mikes püspök orvosai tanácsára tartózkodik e fárasztó püspöki funkciótól, de jelen lesz a szertartásokon. A további erről tudósító cikkek nem erősítik meg, hogy tényleg jelen volt-e. A beteg szombathelyi püspök állapota 1935-ben javult, amelyet a Vm vonatkozó cikkei is tanusítanak: (?), Napihirek, Vm 68 (1935) 49, 4; (?), Napihirek, Vm 68 (1935) 85, 4; (?), Napihirek. Koronagyülések, Vm 68 (1935) 113, 4; (?), Napihirek, Vm 68 (1935) 141, 6; (?), Napihirek, Vm 68 (1935) 297, 6.
227 (?), Napihirek, Vm 68 (1935) 141, 6; (?), A szombathelyi egyházmegye uj papjai, Vm 68 (1935) 142, 5.
228 SzEL AC 419/1936; SzEL PK 1936. II. nr. 420.
III. A PÜSPÖKI JAVADALOM HELYZETE ÉS A FŐPÁSZTOR EGYHÁZMEGYE ÉLÉN BETÖLTÖTT TISZTSÉGEI