1. fejezet
7.7. Az MTVA Archiválási Szabályzata
7.7.1. Az Archívum az Alap szervezeti rendszerében
Az Archiválási Szabályzat (a továbbiakban: ASZ vagy Szabályzat) elemzése kapcsán nem kerülhető meg az Alap SZMSZ-ének Archívumra vonatkozó részeinek vizsgálata, különösen annak tükrében, hogy a két szabályzat mennyire van összhangban egymással. Ez azért is lényeges, mert az SZMSZ 2011 óta több alkalommal módosításra került (érintve az Archívu-mot is), miközben ezt nem követte az ASZ módosítása.
Az Archívum az Alap szervezeti rendszerében korábban az Archívum és tartalomkeres-kedelmi igazgatóságon, 2015-től a Kerestartalomkeres-kedelmi és Vagyongazdálkodási Igazgatóságon (a továbbiakban: igazgatóság) belül helyezkedik el, élén az igazgatóval. Az Archívumokon kívül az Igazgatóság területéhez tartozik még a Filmbeszerzés, Tartalomértékesítés és az M3 iroda.
Az Archívumok szakmai felügyeletét és közvetlen irányítását az igazgatóhelyettes látja el, akinek kiemelt feladata és felelőssége az Archiválási Szabályzat szerinti kezelés, fenntartás és működtetés biztosítása. Az igazgatóhelyettes felelősségi körébe tartoznak továbbá mindazon koordinációs feladatok, amelyek a NAVA kezelésének az Alap archiválási tevékenységeivel hatékonyan együtt működtetve történő biztosításához szükségesek.
Az Igazgatóság elsődleges feladata az archívumok kezelése, fenntartása és működte-tése, azaz különösen az archiválások ASZ szerinti biztosítása és az archivált állományok (a továbbiakban: dokumentumok) védelme, megőrzése, a nemzeti és egyetemes, kultu-rális és történeti értékeknek az utókor számára való megóvása, nyilvántartása, továbbá gondoskodás a dokumentumok feldolgozásáról és digitalizálásáról. Az Igazgatóság látja el az archív vagyon gyarapításával és hasznosításával kapcsolatos feladatokat, valamint – elsősorban a közszolgálati médiaszolgáltatók számára – biztosítja a dokumentumok hozzáférhetővé tételét.
Az Archívumok gyűjteményszerkezete különböző archívumrészekből áll, munkaszerveze-tét az alábbi egységek képezik:
560 http://www.mtva.hu/hu/mtvatartalomertekesites
– Mozgókép archívum,561 – Hangarchívum,562 – Sajtó- és fotóarchívum,563
– Könyv-, cikk-, kotta- és tervtár,564 – Támogatási archívum,565
– Jogdíjügyintézés.566
A Médiatanács 892/2011. (VII. 6.) számú határozatával jóváhagyott Archiválási Szabályzat felosztása nem a fenti archívumrészeket nevesíti, hanem a következőket: Televíziós Archívum, Rádiós Archívum, Hírügynökségi Archívum, Támogatási Archívum. Ez felveti annak szüksé-gességét, hogy az ASZ-t hozzáigazítsák a valós helyzetet tükröző SZMSZ-hez, egyidejűleg az Állami Számvevőszék vizsgálati jelentése által megkívánt kiegészítésekkel.567 (Szükséges meg-jegyezni, hogy az igazgatóságon belül folyamatban van a Szabályzat teljes revíziója.)568
7.7.2. Az Archiválási Szabályzat általános jogi (megfeleltetési) rendelkezései
A Szabályzat kiemeli, hogy az MTVA az Mttv. értelmében – a hazai jogszabályokkal és a nemzetközi ajánlásokkal összhangban – a tevékenysége során tulajdonába vagy birtokába ke-rült kulturális, tudományos értékeket és történelmi jelentőségű dokumentumokat, valamint a nemzeti, nemzetiségi, nyelvi, etnikai és más kisebbségek értékeit az Archívumban, illetve az adott archívumrészben megőrzi.
Az Archívum működése, tevékenysége során tekintettel van az Szjt. rendelkezéseire:
„Az MTVA a szerzők és szomszédos jogi jogosultak jogai védelmének szem előtt tartásával, a szerzői jogi törvény keretei között törekszik az Archívumban tárolt alkotások – különösen a kulturális, tudományos, történeti értékkel bíró művek – minél szélesebb körű nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételére.”
561 Részlegei a következők: Központi archívum, Hír archívum, Sport archívum, Filmrestauráló, Film- és videóraktár.
562 Részlegei: Prózai archívum, Zenei archívum, Központi nyersanyag- és felvételtár, Analóg és digitális hang-restauráló.
563 Részlegei: Sajtóadatbank, Fotóarchívum.
564 Ez az archívumrész látja el a más szervezeti egység kizárólagos feladatkörébe nem tartozó, így különösen a bel- és külföldi, egyedi, napi és időszaki – beleértve a nem papíralapon kiadott (pl. CD, VHS, DVD formá-tumú) – kiadványokkal és műsorszámokhoz kapcsolódó dokumentumokkal (pl. szinopszisok, forgatókönyvek, dialóglisták, báb-, díszlet- és jelmeztervek) kapcsolatos archívumi feladatokat.
565 A Támogatási archívum a jogelőd Műsorszolgáltatási Alap működése során képzett, valamint a közösségi médiaszolgáltatások, a közszolgálati célú műsorszámok, az elsőként fi lmszínházban bemutatásra szánt fi lmalko-tások és a kortárs zeneművek támogatási tevékenysége körében képződő archívumot kezelő szervezeti egység.
566 Feladatai:
a) koordinálja a közös jogkezelőkkel kötendő megállapodások előkészítését, b) teljesíti az adatszolgáltatásokat a közös jogkezelők felé,
c) kezeli az esetlegesen már megtörtént felhasználás után fellépő jogosulti díjigényeket, d) vezeti a nagyjogos szerzői jogi nyilvántartásokat.
567 A jelentés megállapítja, hogy az MTVA Archiválási Szabályzata nem rögzítette azt, hogy az MTVA keze-lésében lévő Archívum elidegenítési tilalom alatt áll.
568 A Szabályzat módosítását az MTVA 2015 júliusában terjeszti a Médiatanács elé jóváhagyásra.
Az Archívumban őrzött dokumentumokon, pontosabban azok hordozóin rögzített tar-talmon az MTVA szerzői vagyoni, illetve felhasználási joggal rendelkezik, amelyekre nézve – meghatározott feltételek mellett – biztosítja a közszolgálati médiaszolgáltatók számára az ingyenes hozzáférést és meghatározott terjedelmű felhasználást.
Az Archívum gyűjti, feldolgozza, nyilvántartja, kezeli, megőrzi, selejtezi, gyűjteményekbe rendezi, digitalizálja és rendelkezésre bocsátja azokat a dokumentumokat, amelyek saját elő-állítás, megrendelés, vétel, csere, ajándékozás vagy más módon történő bevételezés folytán a tulajdonába, használatába, illetve kezelésébe kerültek. Ennek a jogszerzés szempontjából van jelentősége, ugyanis e feladatok ellátásához nem csak a nyilvánossághoz közvetítési jogokat kell megszereznie az MTVA-nak, hanem archiválási jogokat is. Amennyiben a jogtulajdonos ezekhez nem járul hozzá, az adott számú bemutatást követően a műpéldány sem maradhat az Archívumban, azt le kell selejtezni. Ellenkező esetben (és ez a tipikus), a felhasználási jogok kimerülését követően a műpéldány az Archívumban maradhat, de nem mint a közszolgálati médiavagyon része, hanem mint a közszolgálati médiavagyon körébe nem tartozó fi zikai hordozó.
7.7.3. Az Archiválási Szabályzat szerzői jogi rendelkezései
Ezek a szabályzati előírások döntően az Mttv. 100. §-ára és annak értelmezését szolgáló kommentárrészre épülnek (ezekről bővebben a 7.4. pontban írtunk), legfeljebb azt árnyalják, bontják ki kicsit részletesebben. Ezek a rendelkezések a következők:
„Az MTVA jogszerzése kizárólag azokra a vagyoni és felhasználási jogokra terjed ki, amelyek az Mttv. hatálybalépése időpontjában a közmédiumok javára még ténylegesen fennálltak. Az így át-szállt jogok csak az eredeti terjedelemben illetik meg az MTVA-t, illetve a közszolgálati médiaszol-gáltatókat, míg a lejáró jogbirtoklási idejű felhasználási jogok folyamatosan kikerülnek a közszol-gálati médiavagyonból. 2011. január 1-jét követően főszabályként az MTVA szerzi meg a jogokat.”
Ez a rendelkezés hivatott nyomatékosítani, hogy a jogszabályi jogátszállás nem eredmé-nyezte, nem eredményezhette a lejárt jogú művek felhasználási jogainak újraéledését. Jogi értelemben és gyakorlatilag is annyi történt, hogy az archívumok szerzői vagyoni jogai (fi lmelőállítói státusz esetében személyhez fűződő jogok is!) és a hordozók tulajdonjoga te-kintetében a négy közszolgálati médiaszolgáltató helyébe az MTVA lépett.
„A közszolgálati médiavagyonra vonatkozó fogalommeghatározásban nevesített médiaszolgáltatás-hoz kapcsolódó egyéb, kulturális értéket képviselő dokumentumok, fényképek kifejezést az általá-nos szabályozáshoz képest csak szűken lehet értelmezni. Ebben az esetben nem audio/audiovizuális művekről, hanem az Archívumban található egyéb anyagokról van szó, és a kapcsolódást a közszol-gálati médiaszolgáltatók korábbi tulajdonjoga vagy más joga alapozza meg.”
Az ASZ is tisztázza azt a kérdést, hogy a médiaszolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb archívu-mi „tárgyak” az Archívumban fellelhető egyéb dokumentumokat, anyagokat jelentik, nem pedig pl. a műsorokban, fi lmalkotásokban háttérként szereplő képzőművészeti alkotásokat vagy akár egy vásárolt fi lm zenéjét (sound track-jét). Az ilyen alkotások az általuk „érintett”
audiovizuális művektől elválasztható, önálló művek maradnak a jogosultjaikat megillető nagyjogos engedélyezési jogokkal és kisjogos díjigényekkel együtt. Tehát nem fordulhat elő, hogy ezek a „járulékos” alkotások az „alapművel” együtt a közszolgálati médiavagyonba ke-rüljenek, és ezáltal kikerüljenek a szerzői jogi engedélyezés és díjfi zetés hatálya alól.
„A közszolgálati médiavagyonra vonatkozó fogalommeghatározásban nevesített »kulturális értéket képviselő« kifejezés a defi nícióban kizárólag a közszolgálati médiavagyonba tartozó dokumentu-mokra és védetté nyilvánított fényképekre vonatkozik.”
Ez a rendelkezés is a közszolgálati médiavagyon körének pontosítását szolgálja, elejét véve az esetleges tág(abb) értelmezéseknek. A „kulturális értéket képviselő” kifejezés kizárólag a közszolgálati médiavagyonba tartozó dokumentumokra és fényképekre vonatkozik. Más vi-szony vagy kontextus nincs a két kifejezés között. Annak eldöntésére, hogy egy adott mű kulturális értéket képvisel-e, végső soron a bíróság jogosult, melynek során a bíróság minden bizonnyal bevonná az SZJSZT-t.569
„A vitatott jogállású művek közszolgálati médiaszolgáltatásban történő bemutatását követően fel-lépő szerzői vagy szomszédos jogi jogosult a további felhasználást megtilthatja. Ehhez bizonyítania vagy legalábbis valószínűsítenie kell az engedélyezési jogát a mű nyilvánossághoz közvetítéséhez. Ha a vita egyértelműen nem tisztázható a felek között, akár a jogosultság, akár a díjazás kérdésében a bíróság hoz döntést.”
Ebben az esetben is egy kifejezetten „jogosultvédő” előírásról van szó, vagyis a Szabályzat lényegében csak megismétli a vonatkozó törvényi rendelkezést. Az ASZ aktuális módosítá-sakor viszont ki kell térni arra, hogy a felhasználás engedélyezésének elmaradása esetén a jogosult a teljes jogérvényesítési eszköztárral élhet.
„Ha az Archívumban található valamely szerzői műről a rendelkezésre álló iratok alapján nem dönt-hető el egyértelműen, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatásban felhasználható-e, az Archívum vezetője kikéri a Jogi és Igazgatási Igazgatóság állásfoglalását a mű bemutatásának engedélyezése vagy egyéb felhasználása céljából. A vitatott jogállású művek felhasználásának és hasznosításának eljárásrendjét külön belső utasítás állapítja meg.”
A fenti rendelkezés az MTVA bevett gyakorlatát igazolja vissza. A vitatott jogállású művek felhasználására és hasznosítására vonatkozóan végül nem született külön vezérigazgatói uta-sítás, viszont a közzétették az intraneten az e tárgyban addig megjelent jogi állásfoglalásokat, amelyekkel sikerült kialakítani és megszilárdítani az eljárásrendet.
„Ha az Alap vagyonán kívül eső mű vagy más teljesítmény jogosultja közös jogkezelő szervezet, a díjmeghatározás alapja az Szjt. alapján jóváhagyott és kihirdetett jogdíjközlemény, vagy a jogkezelő szervezettel kötött megállapodás.”
569 Az Mttv. hatálybalépése óta ilyen jogvita nem volt, így ezzel kapcsolatos bírói ítéletről vagy SZJSZT szak-véleményről sem tudunk.
A Szabályzat itt azt a nem ritkán előforduló esetet rendezi, amikor az Archívumban ta-lálható, de a közszolgálati médiavagyon körén kívül eső műveknek vagy egyéb teljesítmé-nyeknek nem az MTVA, hanem valamely közös jogkezelő szervezet a jogosultja. Ilyenkor értelemszerűen az adott jogkezelő díjszabása vagy a vele kötött külön megállapodás képezi a jogdíjfi zetés alapját. Ez utóbbira jó példa a FilmJus-szal kötött részletes és hosszútávú megál-lapodás (erről bővebben jelen tanulmány 5. fejezetében írtunk).
„A közszolgálati médiaszolgáltatás keretében, valamint az MTVA működése során szolgálati mű-ként létrehozott művek és egyéb teljesítmények a közszolgálati médiavagyon részét képezik, így azokat az Archívum engedély- és díjmentesen használhatja fel a közszolgálati médiaszolgáltatás kö-rében. Nem keletkeztet új engedélyezési jogot és díjfi zetési kötelezettséget az a helyzet, hogy a keze-lővé vált Alap engedélyezi ingyenesen a közszolgálati médiaszolgáltatók számára a nyilvánossághoz közvetítést. Az Alap és a közszolgálati médiaszolgáltatók közötti ingyenes továbbengedélyezés nem zárja ki a jogosultak elidegeníthetetlen díjigényeit azon felhasználások után, amelyek nem ingyenes átadásra vonatkoznak.”
A Szabályzat fenti rendelkezése az Mttv. 100. §-ának (10) bekezdését [2015-től (7) bekez-dését] és ennek kommentárját570 ismétli meg illetve nyomatékosítja. A tartalomértékesítés új rendszerében fontos volt annak hangsúlyozása, hogy a közszolgálati médiavagyon jogszabályi koncentrációja és a közszolgálati médiaszolgáltatók részére történő ingyenes átadása egyrész-ről nem keletkeztet új engedélyezési jogot és díjigényt a jogosultak felé, másrészegyrész-ről nem is fosztja meg őket a nekik amúgy járó olyan díjazásoktól, amelyeknek kötelezettje nem az Alap vagy valamely közszolgálati médiaszolgáltató.
570 Lásd a 12. számú lábjegyzetben.
Védjegyek, védjegyeztetés és más védelmi eszközök a médiaszolgáltatásban
Jóllehet jelen tanulmány elsődlegesen a médiaszabályozás és a szerzői jog kapcsolatának, kap-csolódási pontjainak elemzését tűzte ki célul, a vizsgálódás nem lenne teljes, ha fi gyelmen kívül hagynánk a szellemi tulajdonjogok másik ágához, az iparjogvédelemhez tartozó védje-gyek, pontosabban a védjegyoltalom megszerzésére irányuló eljárás bemutatását a médiaszol-gáltatás szemszögéből.
A védjegyjog és a médiaszabályozás közös nevezője a médiaszolgáltatás egyes produktumai (pl. műsorszám, logó, elnevezés, cím) speciális védelmének biztosítása, külön jogi protokoll, eljárásrend segítségével. A legkézenfekvőbb védelmi eszköz értelemszerűen a védjegyoltalom, de ennek kapcsán (és éppen a fogalmi keveredések tisztázása okán) érintenünk kell két másik létező védelmi, oltalmi eszközt is: a szerzői joghoz tartozó önkéntes műnyilvántartást és a domain nevek regisztrációját.