1. fejezet
5.6. A közös jogkezelés médiaszolgáltatást érintő esetei
Ebben a pontban összefoglaljuk a közös jogkezelés 5.1.2. pontban ismertetett típusait a mé-diaszolgáltatás területén. Ezeket a típusokat értelemszerűen külön-külön díjszabások töltik meg tartalommal, amelyeket a következő pontban tárgyalunk.
Elöljáróban meg kell említeni, hogy a rádió- és televízió-szervezetek mint szomszédos jogi jogosultak számára az Szjt. nem állapít meg közös jogkezelés alá tartozó díjigényeket. Ennek oka elsősorban az, hogy a médiaszolgáltatók kötött száma mindeddig az egyedi érvényesíthe-tőség határán belül maradt. Tény ugyanakkor, hogy a közös jogkezelés akár szóba jöhetne a műsoraik egyidejű nyilvánossághoz (tovább)közvetítésénél, de ennek gyakorlati megvalósítá-sa érdekében a médiaszolgáltatók ez idáig nem sokat tettek.
A rádió- és televízió-szervezetek azonban a gyakorlatban – audiovizuális alkotás készí-tése vagy megrendelése, hangfelvétel gyártása esetén – értelemszerűen rendelkezhetnek fi lmelőállítói, illetve hangfelvétel-előállítói jogokkal is: így e teljesítményükre tekintettel ré-szesülnek a kötelező közös jogkezelés körébe tartozó ún. „üres-hordozó”-, illetve kábelteleví-ziós jogdíjból.
384 Szjt. 103. §.
385 Az egyeztető testület eljárási szabályzatát az SZJSZT dolgozta ki és az igazságügyi miniszter hagyta jóvá.
A konkrét ügyben eljáró egyeztető testület e szabályzat keretein belül alakítja ki saját eljárási szabályait és álla-pítja meg díjszabását. Az egyeztető testület tagjai függetlenek, pártatlanok, nem lehetnek semmilyen formában képviselői vagy alkalmazottjai semelyik félnek sem. Eljárásuk során utasítást nem fogadhatnak el, és teljes titok-tartásra kötelezettek – az eljárás megszűnése után is.
386 Szjt. 104. § (1) bek.
387 Szjt. 104. § (2) bek.
388 Szjt. 104. § (3) bek.
389 Szjt. 104. § (4) bek.
5.6.1. A kötelező közös jogkezelés médiaszolgáltatást érintő esetei
a) Nem színpadra szánt zenei és irodalmi művek földfelszíni sugárzásának szerzői engedélyezési jogai.390 Ennek jogosítását és a jogdíjak felosztását az érintett szerzők képviseletében az ARTISJUS végzi. A színpadra szánt irodalmi művek és zenedrámai művek vagy ezek jeleneteinek, illetve keresztmetszeteinek sugárzási jogát egyedi felhasználási szerződésben kell megszereznie a felhasználónak, csakúgy mint a szakirodalmi és a nagyobb terjedelmű szépirodalmi művekét.391
b) Hangfelvételek bármilyen sugárzásáért, vezetékes nyilvánossághoz közvetítéséért [kivéve az Szjt. 26. §-ának (8) bekezdésében szabályozott felhasználást] és nyilvános előadásáért a hangfelvétel-előállítókat és az előadóművészeket megillető megfelelő díjazás iránti igények.392 Az e felhasználásokért beszedett (befolyt) díjak egymás közötti felosztásáról a hangfelvétel-előállítók közös jogkezelő szervezete (MAHASZ) és az előadóművészek közös jogkezelő szervezete (EJI) állapodik meg. Az Szjt. úgy rendelkezik, hogy eltérő megállapodás hiányában a jogdíjból azonos mértékben osztoznak.
c) Sugárzott vagy vezetékes saját műsor egyidejű, változatlan és csonkítatlan továbbközvetítése miatti szerzői engedélyezési jogok, előadóművészi, hangfelvétel- és fi lmelőállítói díjigények (ún. kábeltelevíziós jogdíjak).393 A jogosultak az egyidejű vezetékes továbbközvetítésre tekintettel őket megillető díjakat csak közös jogkezelés keretében érvényesíthetik. Ez nem vonatkozik a médiaszolgáltató rádió- és televízió-szervezetekre és a saját műsort vezeték útján a nyilvánossághoz átvivőkre, melyek műsorukat illetően mind az Szjt. 28. § (1), mind az Szjt. 28. § (2) bekezdésekben foglalt felhasználás esetében egyedileg adnak engedélyt. E jogdíjakat az ARTISJUS állapítja meg. A jogdíjak megállapítása – ugyanúgy, mint az „üres-hordozó” jogdíjak esetében – a többi érintett közös jogkezelő szervezet (FilmJus, HUNGART, EJI, MAHASZ) egyetértésével történik.
5.6.2. A kilépést megengedő közös jogkezelés médiaszolgáltatást érintő esetei
a) Nem színpadra szánt zeneművek és nagyjogos szépirodalmi művek földfelszínivel egyidejű műholdas sugárzásának és saját műsorral vezetékes nyilvánossághoz közvetítésének szerzői engedélyezési jogai.394 Ennek bevezetésére nemzetközi
390 Szjt. 27. § (1) bek.
391 A szerzői művek rádió-televízió műsor céljára történő rögzítéséért fi zetendő jogdíjakra vonatkozó díj-szabás e kivétel további értelmezését adja: e felhasználásért fi zetendő jogdíj nem foglalja magában a zenés színpadi művek és a zenei nagyjog fogalmi körébe tartozó egyéb zeneművek sugárzását vagy a nyilvános-sághoz vezetéken történő átvitelének szerzői jogdíját. Az Szjt. 63. § (4) bekezdése pedig a reklám céljából történő műfelhasználás esetén, a már meglévő műveknél lehetőséget ad a feleknek, hogy a művet kizárólag a reklámcélú felhasználások tekintetében reklámozásra megrendelt műnek tekintsék. Ez azt is jelenti, hogy amennyiben azt a közös jogkezelő szervezetnek bejelentették, arra a továbbiakban nem vonatkozik a közös jogkezelés.
392 Szjt. 77. §.
393 Szjt. 28. §, 73. § (3) bek., 77. § (3) bek.
394 Szjt. 27. § (2) bek., 26. § (7) bek. és 27. § (3) bek.
kötelezettségvállalásokra395 tekintettel került sor, amely a már nyilvánosságra hozott nem színpadi zeneművek és zeneszövegek, valamint az ilyen színpadi zeneművekből vett részletek tekintetében a kötelező közös jogkezelést kilépést lehetővé tevő kiterjesztett közös jogkezeléssé alakította át az Szjt. 26. § (3)–(8) bekezdéseiben foglalt felhasználásoknál.396 Ez annyit jelent, hogy utóbbiaknál vélelmezett a kiterjesztett, tehát minden érintett jogosultra kiterjedő közös jogkezelés, kivéve, ha a szerző kilépési nyilatkozatot tett. Ennek jogosítását és a jogdíjak felosztását az érintett szerzők képviseletében az ARTISJUS végzi.
b) Másként, mint sugárzással vagy saját műsor vezetékes nyilvánossághoz közvetítésével, így különösen nyilvánosság számára lehívással hozzáférhetővé tételre (online-lehívásos felhasználására) vonatkozó előadóművészi és nem színpadra szánt zenei és rövidebb szépirodalmi művek esetén fennálló szerzői engedélyezési jogok.397 Ennek jogosítását és a jogdíjak felosztását az érintett szerzők képviseletében az ARTISJUS, míg az előadóművészek esetében az EJI végzi. Az Szjt. 27. §-ának rendelkezései az előadóművészek teljesítményeihez kapcsolódó egyes szomszédos jogok kezelésére is megfelelően alkalmazandók.
c) Előadás, illetve nem színpadra szánt zenemű sugárzás vagy a nyilvánossághoz átvitel céljára készült rögzítésének szomszédos jogi díjazási igényei, illetve szerzői engedélyezési jogai.398 Az Szjt. 74. § (2) bekezdése az előadás sugárzás vagy nyilvánossághoz történő átvitel céljára készült rögzítésének díjazása, valamint az előadás vezeték útján vagy más módon és eszközzel történő (pl. interneten keresztül történő egyéni műlehívás) nyilvános közlése engedélyezésének gyakorlása tekintetében az Szjt. 27. §-ának (3) bekezdését rendeli megfelelően alkalmazni az EJI jogkezelésében. A szerzők képviseletében a már nyilvánosságra hozott művek sugárzásának és az Szjt. 26. §-ában szabályozott más felhasználások jogosítására és díjazására az ARTISJUS köt szerződést a felhasználóval (a színpadra szánt irodalmi művek és a zenedrámai művek vagy jeleneteik, illetve keresztmetszeteik felhasználása kivételével).
5.6.3. Az önkéntes közös jogkezelés médiaszolgáltatást érintő esetei
Az Szjt. 91. §-ának (3) bekezdése módot ad arra is, hogy a jogosultak eddig egyedileg gya-korolt jogaikat önként közös jogkezelésbe vigyék. A közös jogkezelés természetesen csak ott lehet indokolt, ahol a nagyobb közvetlen szerzői ellenőrzést és közvetlen ártárgyalást jelentő egyedi szerződéskötési rendszer működésképtelen, vagyis a közös jogkezelés nélkül az illető jog a jogosultak széles köre számára gyakorlatilag üres, értéktelen lenne.
Ha az önkéntes közös jogkezelés körében történő engedélyezés ellen tiltakozik a jogosult, ez a jogkezelés egészéből való kilépést eredményezi, mivel nem lehet bizonyos felhasználáso-kat, felhasználási módokat benntartani, másokat pedig kivinni a közös jogkezelésből. Ha a
395 WIPO Szerzői Jogi Szerződése (WCT) 8. cikk, INFOSOC irányelv 3. cikk.
396 Ezek: kódolt sugárzás, ismételt sugárzást lehetővé tevő rögzítés, saját műsor vezeték útján történő közvetí-tése, ún. interaktív, lehívásos műfelhasználás (Internet).
397 Szjt. 74. § (2) bek. és 27. § (3) bek.
398 Szjt. 74. § (2) bek., 26. § (6) bek. és 19. §.
tagok egyenként kizárhatnák műveiket, teljesítményeiket a közös jogkezelésből, az teljesség-gel ellehetetlenítené a közös jogkezelést.399
a) Filmalkotások sugárzással vagy egyéb módon történő nyilvánossághoz közvetítése után járó fi lmelőállítói díjigények, beleértve azt az esetet, amikor a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg.400 A vonatkozó Szjt.-szabály szerint a szerzőt minden egyes felhasználási mód tekintetében külön-külön díjazás illeti meg, amely díj megfi zetésére az előállító köteles. Ennek jogosítását és a jogdíjak felosztását az érintett fi lmszerzők képviseletében a FilmJus végzi.401
b) Képző-, ipar- és fotóművészeti alkotások nyilvánossághoz közvetítése, így különösen sugárzása vagy vezetékes nyilvánossághoz közvetítése és a nyilvánosság számára lehívással hozzáférhetővé tétele (online-lehívásos felhasználás) után járó szerzői díjigények.402 Ennek jogosítását és a jogdíjak felosztását az érintett képző-, ipar- és fotóművészek képviseletében a HUNGART végzi.
c) Zeneműveknek– az Szjt. 19. § (1) bekezdésén alapuló kötelező, közös jogkezelés körébe tartozó felhasználások körén kívül eső – (azaz nem hangfelvételen, hanem pl.
audiovizuális adathordozón történő) többszörözésének engedélyezését az ARTISJUS végzi az Szjt. 18. § (1) bekezdése alapján.