1. fejezet
7.5. Az Archívum szerepe és működése a gyakorlatban néhány konkrét példa alapján
7.5.1. Az MTVA fi lmvagyona és annak gyűjtőköre
Állandóan visszatérő kérdés, hogy van-e az MTVA-nak fi lmvagyona, s ha igen, milyen ’gyűj-tőkörre’ (pl. a közszolgálati műsorszolgáltatók által előállított fi lmek) vonatkozik? Részét ké-pezi-e a fi lmvagyonnak az MTVA megalakulása előtt gyártott fi lmek Szjt. 26.§ (8) bekezdése szerinti – nem lineáris – nyilvánossághoz közvetítésének joga (a továbbiakban: online vagy
„on demand” felhasználás joga)? Ha igen, hogyan szálltak át az egyes közszolgálati műsor-szolgáltatók által korábban megszerzett online felhasználási jogok az MTVA megalakulását követően az MTVA-ra?
Az MTVA-nak természetesen van „fi lmvagyona”, amely azonos a közszolgálati médiava-gyonnal. E vagyontömeg gyűjtőkörét is a törvényi defi níció határozza meg. Eszerint:
– a közszolgálati médiaszolgáltató zrt.-k által az Mttv. hatályba lépése előtt (adott esetben ezt követően) bármilyen jogcímen megszerzett művek, műsorok, illetve az ezeken fenn-álló vagyoni vagy felhasználási jogok,
– az MTVA által az Mttv. hatályba lépését követően bármilyen jogcímen megszerzett művek, műsorok illetve az ezeken fennálló vagyoni vagy felhasználási jogok.
A fentiekből az is következik hogy az Mttv. hatálybelépése előtt, illetve az MTVA megala-kulása előtt gyártott művek, műsorok online felhasználásának joga abban az esetben szállt át az MTVA-ra, ha ezekkel a jogokkal már a közszolgálati médiaszolgáltató zrt.-k is rendel-keztek. A zrt.-k pedig – szomszédos jogi jogosultként – az általuk előállított (belső gyártású) műsorok teljes körű vagyoni jogaival rendelkeztek, beleértve az online felhasználás jogát is.
A közszolgálati médiavagyonban, avagy az MTVA Archívumának azon részében, amely nem tartozik a közszolgálati médiavagyonba, lehetnek olyan művek, műsorok, illetve felhasz-nálási jogok, amelyekre nézve az MTVA nem rendelkezik online felhaszfelhasz-nálási joggal, mert ezeket a Zrt.-k korábban nem szerezték meg, vagy ismeretlen felhasználási módként nem szálltak át ezek a jogok az eredeti szerzőktől a zrt.-kre.
7.5.2. Az MTVA megalakulása után gyártott fi lmalkotások online felhasználásának jogai
Az MTVA létrejötte óta belső és külső gyártásban előállított fi lmalkotásokra vonatkozóan az MTVA minden esetben megszerzi az on-demand felhasználás jogát is külső gyártás esetén a
gyártóktól, belső gyártás esetén az alkotóktól. Amennyiben az alkotók munkavállalók voltak és munkaköri kötelezettségüknek eleget téve működtek közre a fi lmalkotás elkészítésében, akkor az Szjt. 30. §-a (fi lmalkotás esetén a velük kötött megfi lmesítési szerződés) alapján a vagyoni jogok, így az on-demand felhasználás joga is átszáll a munkáltatóra, vagyis az MTVA-ra és engedélyük megadottnak tekinthető.
Előfordulhat olyan eset, amikor harmadik személy rendelkezik a közszolgálati műsorszol-gáltatók által gyártott fi lmalkotások online felhasználási jogaival.
Az MTVA-nak többféle együttműködése is van online szolgáltatókkal, bizonyos tartalma-ink, elsősorban a DVD-n is kiadott fi lmek elérhetőek online videotékákban is, hiszen a mai világban a videotékák a fi zikai valóságban egyre ritkábbak, viszont annál népszerűbbek pl. a legnagyobb kábelszolgáltatók on-demand fi lmkölcsönzői.555
7.5.3. Az MTVA Archívumának (fi lmvagyonának) hasznosítása
Jelenleg online felhasználásban a letöltést az MTVA nem teszi lehetővé, csak megtekinthető formában elérhetőek az MTVA fi lmjei, amelyekre folyamatosan nagy igény van, az MTVA Archívumának fi lmjei a legnépszerűbb fi lmalkotások a nézők körében.
Az Mttv. az online felhasználás tekintetében is előír bizonyos százalékban magyar tartal-makat, ezért a legnagyobb szolgáltatók számára is kiemelten fontos, szükséges partnerré vált, az MTVA tartalmai nélkül nem tudná teljesíteni a meghatározott kvótát.556
Az MTVA tartalomkereskedelmi politikája nem támogatja a fi kciós tartalmak ingye-nes online elérését, így mérsékelt áron kínálja a legális tartalmakat, de fontosnak tartják a felhasználókban tudatosítani, hogy a szerzői alkotások után fi zetni kell.557 Nem fi kciós tartalmak esetén az MTVA korlátozott ideig térítésmentesen, saját weboldalán teszi (le-töltést nem engedő módon) lehívásra (megtekintés, meghallgatás) hozzáférhetővé egyes műsorszámait.
A színházi előadásokból készült televíziós felvételek jogosítása még bonyolultabb és je-lenleg is sok vita forrása. Az MTVA Archívuma nagy számban őriz felejthetetlen színházi közvetítéseket, amik sajnos feledésbe fognak merülni, ha nem születik megoldás a felhasz-nálhatóságukra és közös jogkezelés keretén belüli jogosításukra. A színházaknál nem csak az online, de a televíziós felhasználás is komoly probléma a jogi megoldás hiányában.
Végül itt kell újra megemlíteni a NAVA-t is, amely ugyan nem rendelkezik felhasználási jogokkal, de mivel be lett integrálva az MTVA Archívumába ezért a közszolgálati tartalmak-ra vonatkozóan elvileg lehetőség van rá, hogy a NAVA megjelenjen, mint az MTVA online videotára, és az MTVA-ra vonatkozó felhasználási jogok alapján és megfelelő jogosításokkal
555 Ezekről a felhasználásokról, amennyiben eredetileg csak televízióra készült az alkotás és a fi lmszerzők nem léptek ki a közös jogkezelésből, az MTVA negyedévente elszámol a FilmJus felé, és megfi zeti a nagyjogot a DVD kiadással együtt az on-demand felhasználás után is.
556 Legnagyobb felhasználóink a UPC és a Telekom, akik a kábeltelevíziós hálózatban, online videotéka for-májában teszik elérhetővé a népszerű archív fi lmeket, meséket.
557 Ezen felhasználások után, amennyiben szükséges – mivel korábban az online felhasználást még annak léte-zése hiányában nem lehetett megszerezni – a fi lmszerzők számára a nagyjogot az MTVA fi zeti meg a FilmJus-on keresztül, negyedéves elszámolás alapján.
működjön.558 Jelenleg a NAVA a televíziós adások rögzítése (MTV, Duna, RTL, TV2), a magyar tartalmak a NAVA-törvény értelmében, kizárólag NAVA pontokon visszanézhetőek, de ez leginkább úgy fogalmazható meg, hogy a NAVA a televíziós műsorszámok Széchényi könyvtára, ott is csak a helyben olvasható, nem kölcsönözhető könyvekhez hasonlítható.
7.5.4. Az Archívum kapcsolódása a MaNDA-hoz és az MNF-hez
A Filmtörvény rendelkezései értelmében a nemzeti fi lmvagyonra vonatkozó vagyonkezelői jogokat a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (a továbbiakban: MaNDA) gyakorolja, ugyanakkor ezen vagyonkörbe tartozó fi lmalkotások terjesztését külön jogsza-bályban meghatározottak, illetve a MaNDA-val kötött megállapodás alapján a Magyar Nemzeti Filmalap (MNF) végzi.
Speciális szabályozást tartalmaz a Filmtörvény az MTVA-nak az Mttv. szerinti feladatellá-tásával összefüggésben. A MaNDA-ban őrzött fi lmalkotások felhasználását illetően ugyanis – a hivatkozott általános jogelvekből adódóan – az MTVA-nak a Médiatanács által jóváha-gyott megállapodást kell kötnie a terjesztésre külön jogszabály szerint feljogosított MNF-fel a felhasználás átengedésének feltételeiről és az ahhoz kapcsolódó költségtérítésről. E körben
558 2012. január 1-jei hatállyal módosításra került a Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII.
törvény (a továbbiakban: NAVA-törvény), melynek az Átmeneti rendelkezései a következőket rendelték el:
„19. § (1) A NAVA-t, mint országos közgyűjteményt – ide nem értve a (2) bekezdés szerinti vagyont – a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. nemzeti vagyonként nyilvántartásba veszi, és a tulajdonosi jogok gyakorlását a NAVA-hoz, mint országos közgyűjteményhez tartozó vagyonelemek tételes nyilvántartásával e bekezdés hatály-balépését követő 60 napon belül átadja az Alapnak azzal, hogy az Alap az e bekezdés hatályhatály-balépésétől jogosult a NAVA-hoz, mint országos közgyűjteményhez kapcsolódó tulajdonosi jogokat gyakorolni, illetve az Mttv.-ben és az e törvényben foglalt célok keretében és érdekében működtetni a NAVA-t. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. az átadással egyidejűleg, az törvényhelyre való hivatkozással kivezeti a NAVA-t, mint országos közgyűjte-ményt a nyilvántartásából.
(2) A NAVA működtetés céljára nyújtott állami támogatásból a Neumann János Digitális Könyvtár és Multi-média Központ Nonprofi t Kft.-nél keletkezett, a NAVA megfelelő színvonalon történő működtetését szolgáló, az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó vagyon, ideértve a NAVA működtetéséhez kapcsolódó vagyoni jogokat és követeléseket is, az e bekezdés hatálybalépésével teljes egészében és térítésmentesen állami tulajdonba kerül.
E vagyon tekintetében a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét az e bekezdés hatálybalépésétől az Alap gyakorolja az Alap tulajdonosi joggyakorlására vonatkozó jogszabályok, így különösen az Mttv. 136. § (17) bekezdés szerint.
(3) Nem minősül a (2) bekezdés szerinti vagyonátadásnak az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá tartozó ellenérték fejében teljesített termékértékesítés.
(4) A (2) bekezdés alapján vagyonnak a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti bekerülési értéke meg-egyezik a vagyonnak az átadás időpontjában a Társaság által vezetett könyv szerinti értékével.
(5) A (2) bekezdés szerint átadott vagyon kizárólag a NAVA e törvény és az NMHH elnökének rendelete szerinti feladatainak, illetve az Alap Mttv. 100. § szerinti Archívumával összefüggő feladatok teljesítéséhez használható fel.
(6) A (2) bekezdés szerint átadott vagyont, vagy annak egy részét, az ahhoz fűződő egyes jogosultságokat illetve kötelezettségeket az Alap vezérigazgatója az Alap keretei között működő, a NAVA működtetését végző szervezet részére a (4) szerinti feltételekkel átadhatja. E törvény alkalmazásában az Alap keretei között működő szervezet-nek minősül az Alap kizárólagos tulajdonában álló gazdálkodó szervezet.
(7) A (2) bekezdés szerinti vagyonátadás adómentes.
20. § (1) Az Alap jogosult a NAVA működtetését az Alap keretei között működő szervezet útján ellátni. Az Alap vagy az Alap keretei között a NAVA működtetését végző szervezet a NAVA fenntartásával, működtetésével közvetlenül összefüggő polgári jogi és munkajogi jogviszonyokban a Társaság jogutódjának minősül. A jogutód személyéről az Alap vezérigazgatója írásban értesíti az érintetteket.”
tehát elsődlegesen a vonatkozó MTVA–MNF közötti – Médiatanács által jóváhagyott – megállapodásban foglaltak szerint kell eljárnia a MaNDA-nak.
Ilyen megállapodás hiányában az MTVA-nak a MaNDA-val kétoldalú szerződésben kell megállapodnia az Mttv. szerinti feladatai ellátásához kapcsolódóan az adott fi lmalkotások televíziós sugárzásáról. A MaNDA oldaláról is elsődleges és kiemelt fontosságú kulturális szempont a nemzeti fi lmvagyonba tartozó fi lmalkotások terjesztésének biztosítása a jelenlegi átmeneti időszakban mindaddig, amíg a vonatkozó jogi szabályozás és ennek alapján a szük-séges többoldalú megállapodások meg nem születnek.
7.5.5. Az MTVA Archívumában található művek ismétlésének szerzői jogi keretei
Az Archívumban található televíziós fi lmek és játékfi lmek ismétlése során egyes szerzőktől (ezek döntően: rendező, író, forgatókönyvíró, zeneszerző, műfordító, dramaturg, operatőr, jelmez- és díszlettervező), illetve örököseiktől felhasználási szerződés megkötésével lehet megszerezni az ismételt sugárzási jogokat. (Ezek az ún. nagyjogos engedélyek függetlenek az ARTISJUS, illetve az EJI részére fi zetett sugárzási átalánydíjtól.)
Az ismételt sugárzási engedélyt nem kell megszerezni azoktól az alkotóktól, akik a mű-sorsugárzó szervezettel (döntően az MTV-vel) munkaviszonyban vagy egyéb tartós foglal-koztatási viszonyban álltak, vagy amelyekre vonatkozó felhasználási szerződéssel a jogelőd e jogokat megszerezte.
Ugyancsak egyenként vizsgálandók a produceri rendszerben (a 90-es évek elejétől) kötött megállapodások keretében készült fi lmek. Mivel ezek a szerződések az irattárban rendelke-zésre állnak, itt nem merül fel olyan helyzet, hogy tisztázatlan egy adott fi lm jogi státusza (kell-e engedélyt kérni egyes szerzőktől, vagy sem).
Probléma továbbá az is, hogy a szerzőknek (jogutódoknak) jogszerűen járó szerzői jogdíjak összegeire vonatkozóan nincs egységes gyakorlat, melynek következtében korábban megle-hetősen „elszálltak” ezek a tarifák559, amelynek alternatívája a fi lmszerzőket megillető egyes
„nagyjogos” jogdíjak FilmJus önkéntes közös jogkezelés keretében történő megfi zetésének lehetősége.