Összefoglalás

Jelen tanulmányban a közszolgálati médiaszolgáltatóknak és az MTVA-nak az Mttv.-ben deklarált számtalan célja és feladatai¹³ közül a szerzői jogi szempontból relevánsakat kívánjuk elemezni. Ezek a tevékenységek (a teljesség igénye nélkül):

– a műsorszámok előállítása, „vásárlása”, gyártásának megrendelése, az Archívumból tör-ténő ismétlése,

– a kereskedelmi közlemények befogadása és nyilvánossághoz közvetítése, – a műsor gyártása, szerkesztése,

– az Archívum gondozása, hasznosítása, együttműködés más archívumokkal.

Mindezekből fakadóan ez a munka elsősorban nem elméleti megközelítésre vállalkozik, sokkal inkább „kézikönyvként” kíván szolgálni mind a médiakutatás, mind e területek gya-korlói és alkalmazói számára. Közelebbről és konkrétabban: részletesen körbejárjuk a média-szolgáltató szerzői jogilag védett alkotást előállító és felhasználó (beleértve a szabad felhasz-nálói) pozíciójából fakadó rendelkezéseket éppúgy, mint a közszolgálati médiaszolgáltatásban releváns felhasználási szerződéseket és a közös jogkezelés szerepét a médiában.

10 Szjt. XI. Fejezete.

11 Vt. 9. §.

12 Szjt. 30. §.

13 Mttv. 83. § (1) bek., 98. § (1) bek., 100. § (1) bek., 101. § (1) bek. és 136. § (1) bek.

Az audio- és audiovizuális mű mint a szerzői jogi védelem tárgya; a védelmi idő

A közszolgálati médiaszolgáltatás mindennapjaiban – a műsorkészítés, műsorszerkesztés és e tartalom (médiajogi értelemben vett) terjesztésének természetéből adódóan – folyamatosan jelen vannak a szellemi alkotások: az MTVA munkatársai szerzői és szomszédos jogi védelem alatt álló műveket, teljesítményeket hoznak létre belső gyártásban, illetve koprodukcióban, vagy a közszolgálati médiaszolgáltatókkal együtt meghatározott műsorterv¹⁴ alapján külső gyártását rendelik meg, esetleg készen vásárolják a védelem alá eső alkotásokat. A közszol-gálati médiavagyon¹⁵ részét képező műveket a közszolgálati médiaszolgáltatások műsoraiban ismétlik, adott esetben idézik, átdolgozzák, ám az Archívum hasznosítása keretében harmadik személyek számára is értékesítik, fesztiválokon mutatják be vagy az EBU¹⁶ – illetve nem eu-rópai médiumokkal fennálló együttműködés keretein belül más országok – médiaszolgáltatói számára adnak (rendszerint korlátozott jogbirtoklási időn belüli, meghatározott számú) nyil-vánossághoz közvetítésükre engedélyt.

A gyakorlatban többször nem egyszerű az irodalom, tudomány és művészet egyéni-eredeti jelleggel bíró alkotásainak elhatárolása az ilyen alapon szerzői jogi vagy – a teljesítmény egye-disége okán – szomszédos jogi védelemben nem részesülő tartalmaktól. A védett alkotások csoportosításának egyik szempontja az lehet, hogy

– melyek kötődnek a szűk értelemben vett közszolgálati médiaszolgáltatáshoz (a különféle rá-diós- és televíziós műfajba sorolható fi lmalkotások, zeneművek, fotóművészeit alkotások, vál-tozatos formában feldolgozott irodalmi művek, valamint ezek gyűjteményei, részletei), illetve – melyek kapcsolódnak az MTVA-hoz és a közszolgálati médiaszolgáltatókhoz mint

szol-gáltató és gazdálkodó tevékenységet is folytató szervezetek működéséhez [arculathoz, logóhoz készült grafi ka és mozgókép, a tevékenységet és a szervezeteket, illetve a köz-szolgálati csatornákat népszerűsítő – akár a nyomtatott, akár az elektronikus sajtóban megjelenő – reklámok, a televízió- és rádió médiaszolgáltatások (csatornák) szignáljai, a műsorkészítés adminisztrációjához, valamint a kötelező – hatósági, illetve közös jogke-zelő szervezetek felé történő – adatszolgáltatáshoz elengedhetetlenül szükséges, speciális szoftverek, adatbázisok; magához a műsorgyártáshoz kapcsolódó – hírszerkesztő, vágó, feliratozó – szoftverek stb.].

Ez utóbbiak bár nem közvetlenül kapcsolódnak a (közszolgálati) médiaszolgáltatás lé-nyegéhez – a nyilvánossághoz közvetített tartalomhoz – ám a médiumok mindennapjaiban

14 Általában az éves (televízióknál negyedéves) műsorstruktúra elfogadását követően heti tervezés történik.

A következetes tartalomszerkesztést egyedi, tematikus szerkesztésű napok, hetek (évfordulók, ünnepek, illetve egy adott esemény, pl. olimpia) törik meg.

15 Bővebben, illetve a fogalmát illetően lásd a 7. fejezet 7.4.1. pontjában.

16 European Broadcasting Union (Európai Műsorszolgáltatók Közössége).

éppoly jelentősek, így az alábbiakban nem e megkülönböztetés szerint, hanem a szerzői és/

vagy szomszédos jogi védelem, illetve egyéb jogterületek általi meghatározottság szempont-jából tárgyaljuk a fenti tartalmi elemeket.

Itt kell kiemelni, mennyire jelentős a közszolgálati média gyakorlatában a védelem alatt álló és abban nem részesülő alkotások elhatárolása, a mű, illetve a védelem típusának meg-állapítása, valamint annak az – operatív munkát végző, a műsorkészítés bármely pontján az alkotásokkal kapcsolatba kerülő, különböző munkakört betöltő – munkatársakban tör-ténő tudatosítása, hogy jogtulajdonosként vagy felhasználóként milyen jogai és kötelezett-ségei vannak az MTVA-nak és a közszolgálati médiaszolgáltatóknak. Emiatt – bár a műsor összeállításakor a szerkesztők természetesen nem szerzői jogi kategóriákban gondolkod-nak, hanem az egyes műfajoknak és témáknak megfelelően alakítják ki a műsorstruktúrát – nélkülözhetetlen, hogy a munkatársak belső képzése, továbbképzése eredményeként a szerzői jog által védett alkotások felhasználásának alábbi logika szerinti vizsgálata általáno-san ismeretté, ennek eredményeként a műsorkészítési gyakorlat részévé váljon:

a) egyéni-eredeti jelleggel bíró művek, teljesítmények elhatárolása a szerzői vagy szomszédos jogi védelem alá nem eső tartalmaktól,

b) szerzői mű vagy szomszédos jogi teljesítmény esetén a védelmi idő vizsgálata, c) védett alkotás vagy teljesítmény esetén a felhasználási mód beazonosítása és annak megállapítása, hogy az adott cselekmény a szabad felhasználás körébe tartozik-e, d) védett tartalmi elem – engedély- és díjköteles – felhasználása esetén annak meghatározása, hogy

d.1) egyedi engedélyt kell kérni (ehhez kivel – eredeti vagy származékos jogosult, meghatalmazott, ügynökség stb. –, milyen típusú felhasználási szerződést kell kötni), d.2) vagy közös jogkezelés alá tartozik a felhasználás (mely közös jogkezelő szervezet

számára, milyen adatokat, hogyan kell rögzíteni).

Jelen fejezetben a művek elhatárolása és a védelmi idő vizsgálata kerül kifejtésre, a szabad felhasználás, közös jogkezelés, felhasználási szerződés kérdéseit a további fejezetek elemzik.

2.1. Szerzői jogi védelmet élvező alkotások a