1. fejezet
5.4. A díjszabások megállapításának és jóváhagyásának rendje
Jóllehet a közszolgálati médiaszolgáltatás körében a díjszabásokban foglalt tarifáktól eltérő összegű, külön megállapodásokban rögzített jogdíjakban állapodtak meg a felek,374 fontos rö-viden bemutatni a közös jogkezelés körében alkalmazott díjszabások jóváhagyásának rendjét.
5.4.1. A jogdíj fogalma és megállapítása
A szerzői jogdíj a mű felhasználására adott engedély ellenében a szerzőt, illetve az egyéb jogo-sultakat megillető díjazás. Az Szjt. főszabályként mondja ki, hogy a díjazásnak – a felek eltérő megállapodása hiányában – a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia (ará-nyos díjazás elve). Más esetekben a szerzőt a mű felhasználásáért megfelelő díjazás illeti meg anélkül, hogy a felhasználás engedélyezésére kizárólagos joga volna (megfelelő díjazás elve).
A jogosultakat védő garanciális szabály kimondja, hogy a díjazásról a jogosult csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le.
374 Az MTVA létrejöttével a főbb célkitűzéseink között szerepelt, hogy a közös jogkezelő szervezetekkel a kisjogok érvényesítésére olyan megállapodásokat kössön, melyek hosszú távon biztosítják az MTVA és a közös jogkezelő szervezetek közötti, eredményes és gazdasági szempontból is kedvezőbb együttműködést. 2011-ig a közszolgálati Zrt.-k vagy külön szerződtek a közös jogkezelő szervezetekkel, vagy nem is volt megállapodás. A Zrt.-k jelentős jogdíjtartozásokat hagytak maguk után. A 2011–2012. években az MTVA hosszú távú megállapo-dásokat kötött az ARTISJUS-szal és a MAHASZ-szal, továbbá a FilmJus-szal, az EJI-vel és a HUNGART-tal is.
Ha az Szjt. a felhasználási szerződés érvényességét megszabott alakhoz köti, a díjazásról való lemondás is csak a megszabott alakban érvényes. A közös jogkezelés keretében érvénye-sített díjigényről lemondani sem egyszerű a többi jogosult érdekeinek védelme érdekében: a szerző ezt a lemondást csak a közös jogkezelő szervezet általi felosztás után, a reá jutó összeg erejéig gyakorolhatja.
A díjmegállapítást illetően a különböző szerzői jogi rendszerek egymástól részben eltérő elveket, számítási módszereket alakítottak ki.375 A legelterjedtebb megoldás az, amikor a mű felhasználásának engedélyezésekor arányos részesedést kötnek ki a szerzők és a szerzői jog egyéb jogosultjai javára. Ezt az elvet általában ott alkalmazzák, ahol közvetlen kapcsolat van a mű felhasználása és a felhasználásból befolyt bevétel között (pl. műpéldányok eladása, bérbe adása, művek sugárzása).
Az egyes országok jogdíj-tarifái jelentős eltéréseket mutatnak, aminek az oka az eltérő hagyományokban, a sajátos helyi árviszonyokban, fogyasztói szokásokban és más helyi kö-rülményekben keresendő. Ennek ellenére a szerzői jogban szinte mindenhol elterjedt szokássá vált az ún. 10 százalékos elv, vagyis az a szabály, hogy a felhasználók a mű hasznosítása révén szerzett összes bevétel kb. 1/10 részéről kötelesek lemondani a szerzők és egyéb jogosultak javára. Nem védett mű felhasználása vagy „vegyes” (védett és nem védett művek) felhasználás esetén a tarifa csökken, illetve különböző kedvezmények léteznek. A hazai tarifaképzés két legfontosabb célkitűzése az infl ációval megközelítőleg azonos mértékű díjemelkedés bizto-sítása, valamint a felhasználók teherbíró képességére is fi gyelemmel, minél diff erenciáltabb, ezáltal igazságosabb tarifatáblázat kialakítása. Ennek megfelelően pl. a vendéglátó üzletek zeneszolgáltatásáért fi zetendő jogdíjak alapja egyrészt a település típusa, másrészt az üzlet kategóriája és nyitvatartási ideje.
A nyilvánosan előadott (pl. koncert, rendezvények stb.) művek esetében a fi zetendő jogdíj szinte minden esetben a realizált (jegy)bevétel összegéhez igazodik, de különféle mérsék-lésekre (pl. jótékony célú rendezvények) itt is mód van. A belépődíjak visszaszorulása és a szponzorálás elterjedése szükségessé tette a szponzorációs jellegű bevételek bevonását a jogdíj-alap körébe. A speciális zenefelhasználásokra (pl. közlekedési eszközökön szolgáltatott zene, fi lmszínházak zeneszolgáltatása stb.) felhasználási körönként történik a díjmegállapítás. A rádió vagy televízióműsorok egyidejű változatlan átvitelét végző (kábel)szervezetek által fi -zetendő jogdíj Európában a legalacsonyabbak közé tartozik, de a kis műsorátvivő szervezetek tarifája ennél is alacsonyabb. A rádió- és televízió-szervezeteknek a műfelhasználásokért fi ze-tendő, a költségvetési támogatásuk, előfi zetői díjbevételük, továbbá reklám- és szponzorációs bevételeik meghatározott százalékához igazított jogdíj mértéke megfelel a nemzetközi ajánlá-soknak. Az ún. mechanikai (hangfelvétel) többszörözési és a magáncélú másolásra tekintettel megállapított („üres-hordozó”) jogdíjakat a fogyasztói ár bizonyos százalékában kalkulálják vagy az árjegyzéki ár szerint számítják.
Az Szjt. szerint a közös jogkezelői díjszabást a felhasználókkal szemben indokolatlan meg-különböztetés nélkül kell alkalmazni. Ez a szabály nem zárja ki kedvezmények megkülön-böztetés nélküli alkalmazását vagy azt, hogy a jogkezelő átalányszerződéseket kössön a fel-használóval.
A jogdíj nem minősül adók módján behajtható köztartozásnak, így meg nem fi zetése ese-tén a követelésnek csak polgári peres úton lehet érvényt szerezni.
375 Pl. fi x tarifák, bevételarányos díjak, eladási ár alapján számított díjak, jogdíjátalány.
5.4.2. A díjszabások megállapítása és jóváhagyása
A közös jogkezelő szervezetek abban a körben, amelyben a nyilvántartás szerint jogkezelésre jogosultak, évente megállapítják és jóváhagyási eljárás lefolytatása céljából legkésőbb minden év szeptember 1-jéig megküldik az SZTNH-nak az egyes felhasználási módok tekinteté-ben a jogdíjakat és a felhasználás egyéb feltételeit (díjszabás). A tervezett alkalmazás kezdő időpontjaként a következő év január 1-jét kell megadni. Az igazságügyért felelős miniszter jóváhagyása előtt az SZTNH a díjszabásról – annak kézhezvételét követően haladéktalanul – véleményt kér a jelentős felhasználóktól és a felhasználók érdekképviseleti szervezeteitől, továbbá a kultúráért felelős minisztertől.376
A díjszabások az egyes felhasználási formákra általában diff erenciált összegű szerzői jog-díjakat állapítanak meg, a (zene)szolgáltatás fontosságát, mint elsődleges szempontot fi gye-lembe véve.377 A díjszabásokban meghatározott díjtételek mindig nettó összegként értendők, amelyhez 27 százalék áfát kell hozzászámítani.
2012-től, a már említett Szjt.-módosítás részeként részben szigorodtak, részben pedig bő-vültek a díjmegállapítás szabályai is: a díjszabást kötelezően évente kell benyújtani minden év szeptember 1-jéig. Megszűnt az a korábbi lehetőség, hogy a közös jogkezelő egyesület az előző időszakra megállapított és jóváhagyott díjszabásban meghatározott díjat a következő évben – külön jóváhagyási eljárás nélkül vagy a jóváhagyás hiányában – a KSH által az adott időszakra megállapított fogyasztói árindex-szel növelt mértékben alkalmazza tovább.
Új elem a szabályozásban, hogy a díjszabás megállapítása során és a díjszabás jóváhagyá-sára irányuló eljárásban fi gyelembe kell venni a díjazásról és a felhasználás egyéb feltételeiről az egyeztető testület eljárásában a felek között létrejött megállapodást, továbbá az is, hogy az SZTNH a díjszabásról a jelentős felhasználóktól, a felhasználók érdek-képviseleti szervezete-itől, valamint az érintett miniszterektől egy időben kér véleményt.
A 2012-től hatályos Szjt.-módosítás a jelentős felhasználók tekintetében 10 százalékról 5 százalékra, míg a felhasználói érdek-képviseleti szervezetek esetében 25 százalékról 10 szá-zalékra a csökkentette a véleményezésre való jogosultság küszöbének mértékét. 2013. április 1-jétől pedig akként módosult a szabályozás, hogy a díjszabások véleményezésére ne csak a teljes díjszabás alapján megfi zetett jogdíjak meghatározott hányadát megfi zető felhasználók, illetve felhasználói érdek-képviseleti szervezetek legyenek jogosultak, hanem az egyes díjsza-bások alapján konkrétan fi zetésre kötelezett, jól elhatárolható felhasználói csoportok szerinti bontásban megfi zetett jogdíjak meghatározott hányadát megfi zetők is. Az MTVA mind-azonáltal nem ez utóbbi szabály alapján, hanem jelentős felhasználói minőségében jogosult véleményezni azokat a díjszabás-tervezeteket, amelyek megfi zetésében érintett.
376 A nyilvános előadásra vonatkozó díjszabást illetően a kereskedelemért, a turizmusért és a vendéglátásért felelős minisztertől is.
377 A legrészletezőbb és legdiff erenciáltabb az irodalmi és zeneművek nem színpadi nyilvános előadásáért fi zetendő szerzői jogdíjakról szóló díjközlemény. Vendéglátó üzleteknél a jogdíj összege a település típusától, az üzlet befogadóképességétől és nyitva tartásától függ. Magasabb a jogdíj, belépődíj, kötelező fogyasztás, élőzene, vagy diszkó program esetén. Az egyéb felhasználási formák esetén fi zetendő jogdíjakat a közlemény tételesen tartalmazza. Koncertek, bálok, belépődíjas műsoros előadások esetében a jogdíj a költségekkel nem csökkentett áfát nem tartalmazó bevétel százalékában kerül meghatározásra. A jogdíjalap meghatározásánál valamennyi be-vételt, így pl. a szponzori támogatást is fi gyelembe kell venni. Egyéb esetekben azonban a bevétel, a forgalom (a tényleges kihasználtság), illetve a szolgáltatás eredményessége nem vehető fi gyelembe a jogdíj meghatározásánál, kivéve a szálláshelyek zenefelhasználását.
5.5. Vitarendezési eszközök a felhasználók és a