Az EU csatlakozási kérelemtől kezdődő időszak minden tekintetben, így a környezetjog terén is intenzív átalakulást indukált. Az 1998-ban megkezdett
42 B (2011) i. m. 19.
43 F i. m. 9–13.
44 Kvt. 3. §.
csatlakozási tárgyalások 2002 végével zárultak le, ezen időszak alatt kellett felkészíteni a magyar jogrendszert az uniós joganyag átvételére. 2004. május elsejével, uniós tagságunk hivatalos kezdetével a folyamat nem zárult le, csupán kiegészült a tagságból adódó jogokkal és kötelezettségekkel. A környezetvé-delmi törvényre épülve ezen időszak alatt szabályozásra került az uniós jogban szabályozott területek mindegyike. A jogszabályok azonban általában formáli-sak, az uniós jog szó szerinti átvételére korlátozódtak, nem átgondolt, a hazai körülményekre hangolt normák.45 Ugyanakkor – minthogy az EU környezetjoga ilyen – a magyar környezetjog is egy megelőző szemléletű, integrációra törek-vő, expanzívan növekvő terület, amely a nemzetközi együttműködés kapcsán követi a kialakuló trendeket. Az EU környezetjogának átvétele kapcsán láthat-juk azonban a kettő különbségét: míg az egyik elvi, általános, addig a másik a gyakorlati végrehajtás miatt szükségszerűen kimunkáltabb, már kialakult jogintézményekre támaszkodik (például a felelősség tekintetében a polgári, a büntetőjogi eszközökre, a szabálysértésre stb.), sajátos területekre tagolódik (mint az uniós jogból hiányzó tájvédelem).46 Ezen felül – a számos szükséges változtatáson túl – a csatlakozás időszakában három elhanyagolt terület jogi rendezését kellett megvalósítani: a szennyvíz, a hulladék elhelyezés kérdését, valamint a levegőtisztaság-védelem problémáját.47
Ennek az időszaknak az elejére esett egy jelentős nemzetközi esemény, a 2002-ben Johannesburgban megtartott Fenntartható Fejlődés Világkonferenciája. A konferencia a fenntartható fejlődés megvalósítása érdekében cselekvési tervet dolgozott ki, amelynek vállalásai mellé határidőket is tűzött, noha szankciókat nem.48 A konferencia eredményei azonban csalódást keltőek, hiszen a végre-hajtásra nem vagy alig került sor.49 A konferencia újdonsága, hogy megjelent
45 B (2011) i. m. 21.
46 Az uniós és a magyar környezetjog összevetéséről lásd pl. B – B – Íjjas i. m.
47 K –K i. m. 4.
48 Ilyen vállalás például hogy 2020-ra a vegyi anyagokat csak olyan módon lehessen előállítani és használni, mely nem veszélyezteti az emberi egészséget. A modern energiarendszerek terjesz-tése, az energiahatékonyság fokozása, a megújuló energiák használatának növelése. Afrika népessége 35%-ának az energia hozzáférhetőségének megoldása az elkövetkező 20 éven belül.
ig a fejlődő országokban az ózonkárosító technológiák alternatíváinak bevezetése. 2010-re a biodiverzitás csökkenésének megállítása. A tende2010-rek élővilágának különböző fokozatú védelme 2012-re, illetve 2015-re (tengeri védett területek stb.) A fenntartható termelésről és fogyasztásról szóló 10 éves program indítása. A közösségi felelősségvállalás erősítése. Plan of Implementation of the World Summit on Sustainable Development. Johannesburg 2002., http://
www.un-documents.net/jburgpln.htm
49 „Rio +20” Nemzetközi konferencia. Civil értékelés és javaslatok a fenntartható fejlődés folyamatairól. MTVSZ 2012. http://mek.oszk.hu/10900/10978/10978.pdf 6–10.
a fenntartható fejlődés szociális dimenziója, vagyis a környezetpolitika és a szociálpolitika integrálódása.50 Az elfogadott dokumentumok elvárásai a hazai jogban is később, , az Európai Unió közvetítésével jelentkeztek csupán.
Többek között az uniós jogfejlesztés eredményeként a magyar környezetjog a csatlakozást követő időszaktól kezdődően több változás is bekövetkezett.
A megelőző időszakban hiányzó, az egyes szabályozási területek közötti összhang tovább formálódik, ezzel szemben a környezeti érdek a szabályozás minden területére való beépítése csupán elkezdődött. Az engedélyezés alapvető jogintézménnyé vált, a gazdasági szabályozók is egyre elterjedtebbek, habár nem minden fenntartás nélkül valók. Az önkéntesség, az önszabályozás, a társadalmi részvétel is egyre nagyobb teret kap. A felelősség területén is tör-tént némi változás, aggályos módon még fontosabbá vált a környezetvédelmi bírság, átalakultak a büntetőjogi tényállások, segítő elemek – egyetemlegesség, ingatlan-nyilvántartási bejegyezhetőség – jelentek meg a felelősség körében. A polgári jogi eszközök közül mostanában nyer nagyobb teret a biztosítás jogin-tézménye. Ugyanakkor mind a büntetőjogi, mind a polgári jogi felelősségről elmondható, hogy gyakorlati alkalmazásuk messze elmarad lehetőségeiktől.51 A környezetbarát jogrendszer kialakítása – ahol a törvényalkotás tekintettel van a környezet védelmére, a környezeti szempontok valóban integrálódnak hiszen
”[…] nem létezhet párhuzamosan egymás mellett a környezetvédelmi jogterület és rajta kívül minden más jogterület”52 – azonban még tovább várat magára.
A környezetvédelmi törvény újrakodifi kálásának igénye már a 2000-es évek elején felmerült,53 amelyhez támpontokat is találunk az irodalomban,54 ugyan-akkor látnunk kell, hogy egyetlen törvény átalakítása nem jelent megoldást, a kezdeményezést nem is övezte siker
Napjainkra a nemzetközi együttműködés is számottevően lelassult, nehe-zülését jól mutatja például a 2012-ben Rio de Janeiróban rendezett Rio +20 Fenntartható Fejlődés Konferenciája, ahol a feleknek nem sikerült kötelező érvényű dokumentumot elfogadniuk, sőt. A nemzetközi közösség eddigi eredményei csekélyek: egy átfogó program (Feladatok a XXI. századra, 1992), a végrehajtására vonatkozó egyezmények, amelyek eleve alulvállalták ma-gukat, de végrehajtásukban is defi citesek. Időközben új problémák merülnek
50 L (2002) i. m.
51 B (2011) i. m. 21–22.
52 Indokolás a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényhez.
53 F (2001a) i. m. 139–159., B (2001a) i. m. 60.
54 Ld. pl. F (2001a) i. m. 158–159.
fel (gazdasági-, energia-, élelmiszer-válság), amelynek kezelésére kilátás sem nyílik, mert eleve a gazdaságra igyekszik szűkíteni a környezeti probléma kezelésének kérdését.55 A fejlődő és a fejlett országok közti ellentétek egyre mé-lyebbnek tűnnek, miközben lassan nem lesz mit megóvni. Az egyes országok, intézmények egymástól függetlenül tesznek ugyan intézkedéseket,56 úgy tűnik azonban, hogy a világ nem képes valódi együttes változásra a Föld állapotának megőrzése érdekében. Ennek ellenére a nemzetközi és az egyes nemzeti jogok közötti kölcsönhatás továbbra is fennáll,57 szerencsés esetben további motorja lehet a fejlődésnek.
A magyar környezetjog jelenét vizsgálva sem beszélhetünk a magyar jogban a környezeti probléma kezelése iránti teljes elkötelezettségről. A hazai jog még mindig döcögős az uniós jogalkotási feladatokban, a végrehajtás még mindig defi cites, komoly kihívást jelent a közös uniós környezeti célok elérése is. A mindenkori kormányzat bár politikai téren aktív, támogató a környezetvédelmi célkitűzésekkel, az ország számára kiemelten fontos területeken karakteres álláspontot képvisel – így a GMO, vízkészletek témaköre –, ugyanakkor sok helyütt a gazdaságnak alárendelt, környezeti szempontból túlhaladott fejlesztési politikát folytat.58 A belső jog rendszere, a jogalkotás folyamata, a közigazga-tás működtetése még messze áll egy integrált, zöld szemléletű rendszertől. A társadalom szemlélete, a kérdésről alkotott értékítélete, az elkötelezettség és a tenni akarás – s ezzel a gyakorlati környezetvédelem – szintén elmarad az európai szinttől. Elmondhatjuk, hogy jelen jogrendszerünk a hagyományos antropocentrikus – a Földet az ember érdekében állóként értelmező, sőt azt meghaladva mintegy erőforrásként ki- és elhasználható – környezetvédelmi ál-láspontot tükrözi,59 s bár tettünk lépéseket, messze áll még a jövő nemzedékek
55 „Rio +20” Nemzetközi konferencia. Civil értékelés és javaslatok a fenntartható fejlődés folyamatairól. MTVSZ 2012., http://mek.oszk.hu/10900/10978/10978.pdf
56 A Rio+20 konferencián bejelentett vállalások közül néhány: a Maldív-szigetek bejelentette, hogy létrehozza a világ legnagyobb tengeri természetvédelmi területét, így 2017-re az ország szigetei közül 1192 védett terület lesz. A brit kormány bejelentése szerint Nagy-Britannia lesz az első ország, amelyik kötelezi nagyvállalatait, hogy mérjék szén-dioxid-lábnyomukat.
A világ vezető fejlesztési bankjai közül nyolc bejelentette, hogy alapvetően megváltoztatják fi nanszírozási politikájukat, és a közút helyett a közösségi közlekedés fejlesztését részesítik előnyben. A programra 175 milliárd dollárt szánnak.
57 B (2006) i. m. 559–586.
58 Gondolhatunk itt a legújabb idők azon rendelkezésére, amely az eddig a Nemzeti Park Igazgatóságok kezelésében lévő állami földeket a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez tenné át. Az állami földvagyon kezelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvény (T/3788. számú törvényjavaslat).
59 T –B i. m. 7.
érdekeinek védelmétől és a környezet mint önérték védelmének elfogadásától, mint kívánatos továbblépési felfogástól.60