2.4. A környezeti felelősség a jogrendszerben
3.2.4. A környezeti kár fogalma az uniós jogban
Az Európai Unió jogában a kár általános fogalmi meghatározása szintén hi-ányzik. Egyes jogszabályok defi niálják ugyan a kárt saját hatókörük tekinteté-ben,344 ezt azonban semmiképpen sem tekinthetjük általános meghatározásnak.
Ugyanígy a Bíróság esetjogában is számos fogalomértelmezést találhatunk,345 erre azonban ugyanez a kitétel vonatkozik: az adott ügy tekintetében értelmezi a jogszabályt, nem alakult ki bevett terminológia a gyakorlatában.
A környezet védelméről rendelkező uniós jogszabályokban található meg-határozások közül témánk szempontjából több is érdeklődésre tarthat számot, így például a környezeti felelősségről szóló irányelv rendelkezései. Az irányelv előkészítése során született zöld könyv és fehér könyv még jóval szélesebb körű defi níciókat alkalmazott, ami nemcsak a biodiverzitásban bekövetkező károkra, hanem az ennek következtében beálló személyi és vagyoni károkra is kiterjedt.346 Az irányelv végül – az egyes nemzeti jogokban fellelhető kü-lönbségek miatt347 – elvetette a klasszikus kárfogalom alá tartozó károkra való kiterjesztést. Némely európai ország ugyanis speciális rendelkezéseket fogadott
343 Uo. 30.
344 Például a hibás termékekért való felelősségre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 85/374/EGT tanácsi irányelv, HL L 210, 7.8.1985., 29. o., 9. cikk, magyar különkiadás 15. fejezet, 1. kötet, 257–261. o., vagy a Tanács 1225/2009/EK rendelete (2009. november 30.) az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről, HL L 343, 22.12.2009., 51.o., 3. cikk (1) bekezdés.
345 Például a C-63/09. számú Axel Walz kontra Clickair S.A. ügy [EBHT 2010 I-04239], a T-469/07. számú Philips Lighting Poland és Philips Lighting kontra Tanács ügyben, EBHT még közzé nem tett, http://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=13934 2&pageIndex=0&doclang=HU&mode=lst&dir=&occ=fi rst&part=1&cid=154420, C-551/12 P(R) számú EDF kontra Bizottság ügy, EBHT még közzé nem tett, http://curia.europa.eu/
juris/document/document.jsf?text=&docid=135061&pageIndex=0&doclang=HU&mode=lst
&dir=&occ=fi rst&part=1&cid=154420
346 Communication from the Commission to the Council and Parliament and the Economic and Social Commitee: Green Paper on Remedying Environmental Damage, COM (93) 47 fi nal, Brussels, 14 May 1993. 10., Commission of the European Communities: White Paper on Environmental Liability, COM (2000) 66 fi nal, Brussels, 9.2.2000. 11., 14–16., 18–21. o.
347 C i. m. 88.
el a környezeti károk vonatkozásában, míg mások a hagyományos felelősségi szabályokat alkalmazták a környezetre veszélyes tevékenységekért való felelős-ség, valamint azon hatásokért való felelősség tekintetben, amelyek a környezet révén okozhatnak kárt.348
Az irányelv külön meghatározza a kár és a környezeti kár fogalmát – utóbbi-val szűkítve az irányelv hatályát –, mindkét meghatározás környezetközpontú.
Ez a kárfogalom tekintetében előremutató eredményre vezet. Eszerint „kár:
valamely természeti erőforrásban közvetlenül vagy közvetve bekövetkező, mér-hető, kedvezőtlen változás, illetve valamely természeti erőforrás által nyújtott szolgáltatás közvetlen vagy közvetett, mérhető romlása”.349 Ez a defi níció egy-ként mentes a nemzetközi jogban megjelenő antropocentrikus irányultságtól és gazdasági jellegtől, ugyanakkor kiterjesztő is abban az értelemben, hogy az erőforrás által nyújtott szolgáltatásra is kiterjed. A kár fogalmának vizsgálata során külön említést érdemel, hogy a kontinentális Európában a kár általában feltételezi, hogy van károsult személy, szemben fenti defi nícióval.350
Az irányelv meghatározza a környezeti károk fogalmát is, ez azonban már nem ennyire átfogó. Környezeti károk így
„a) védett fajokban és természetes élőhelyekben okozott károk, vagyis minden olyan kár, amely jelentős kedvezőtlen hatást gyakorol az ilyen élőhelyek és fajok kedvező védettségi állapotának elérésére vagy fenntartására. Az ilyen hatások jelentőségét az eredeti álla-pothoz képest kell felmérni, fi gyelembe véve az I. mellékletben meghatározott kritériumokat.
Nem tartoznak a védett fajokban és természetes élőhelyekben okozott károk fogalmába azok az előzetesen meghatározott ked-vezőtlen hatások, amelyek olyan gazdasági szereplő tevékenysé-gének a következményei, aki kifejezett engedélyt kapott az adott tevékenységre az illetékes hatóságoktól a 92/43/EGK irányelv 6. cikkének (3) és (4) bekezdését vagy a 79/409/EGK irányelv 9.
cikkét végrehajtó rendelkezésekkel, illetve az uniós jogszabályok hatálya alá nem tartozó élőhely és faj esetében a
természetvéde-348 Például az 1994-es dán környezeti károkért való kártérítésről szóló törvény, az 1990-es német környezeti felelősségről szóló törvény.
349 Az Európai Parlament és a Tanács 2004/35/EK irányelve (2004. április 21.) a környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében a környezeti felelősségről (ELD) HL L 143, 30.4.2004., magyar különkiadás 357–375., 2. cikk 2. pont.
350 K (2012) i. m. 186.
lemről szóló nemzeti jogszabályok egyenértékű rendelkezéseivel összhangban;
b) vizekben okozott károk, vagyis minden olyan kár, amely jelentősen kedvezőtlen hatást gyakorol:
i. az érintett vizek ökológiai, kémiai, vagy mennyiségi állapotára, vagy ökológiai potenciáljára a 2000/60/EK irányelvben meghatározottak szerint, kivéve azokat a ked-vezőtlen hatásokat, amelyek esetében az említett irányelv 4. cikkének (7) bekezdése alkalmazandó; vagy
ii. a 2008/56/EK irányelv szerinti, érintett tengervizek környezeti állapotára, amennyiben a tengeri környezet környezeti állapotának bizonyos aspektusaira a 2000/60/
EK irányelv nem terjed ki;
c) területi károk a földterület minden olyan elszennyeződése, amely az anyagok, készítmények, szervezetek vagy mikroorganizmusok talajba, talaj felszínére vagy a föld alatti térbe történő közvetlen vagy közvetett bevezetése következtében az emberi egészség károsodásának jelentős kockázatával jár;”351
A környezeti károk fogalma az irányelv hatálya alatt láthatóan csak bizonyos környezeti elemekre, egyedekre – föld, víz, természetes élőhelyek, védett fajok –, azoknak is csupán szűkebb körére és csak a hatások bizonyos részére terjed ki.
A levegőszennyezésből eredő károk abban az esetben tartoznak a környezeti kár ezen defi níciója alá, ha a levegő által szállított anyagok a vizek, a talaj, a védett fajok vagy a természetes élőhelyek károsodását okozzák352, abból a meg-fontolásból, hogy a légszennyezés előbb vagy utóbb a talajon rakódik le (a talaj savasodása, az állat- és növényvilág egyedei).353 A génmódosított termékekkel okozott károk szintén ide tartoznak, minthogy a koncepció a károsodott környe-zetből indul ki, és a genetikailag módosított szervezetek szándékos kibocsátását kifejezetten megemlíti mint a szennyezés egyik forrását.354
351 ELD 2. cikk 1. pont.
352 ELD 4. preambulum bekezdés.
353 K (2012) i. m. 187.
354 Uo. 174. lábjegyzet. Az ELD III. Melléklet 11. pont Az Európai Parlament és a Tanács 2001/18/
EK irányelvében, HL L 106, 2001.4.17., 1. o. meghatározottak szerinti géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátása, szállítása és forgalomba hozatala.
Az irányelv nem a kárról és a magánjogi kárfogalomról szól elsősorban, hanem a kérdés közigazgatási rendezését célozza, fogalmi bázisa ennek megfe-lelően értelmezendő. Ennek tükrében a környezeti kár objektív megközelítése indokolt, szűkítő jellege azonban kevésbé.
Cassotta álláspontja szerint az irányelvvel kapcsolatos első fontos probléma a környezeti kár meghatározásának kérdése, ennek defi niálása ugyanis döntő befolyással bír a szabályozás egészére. Az ökológiai kár bizonytalan jellegére tekintettel hajlamos lefedni a károk összességét – a tulajdonban, a mindenkit megillető dolgokban, illetőleg a tulajdon alá nem vonható dolgokban esett káro-kat egyaránt. A második lényeges probléma azonban ezzel kapcsolatban szintén a meghatározásból táplálkozik, jelesül a jogszabály alkalmazási köre, azaz a védeni kívánt értékek: az egyes környezeti elemek, a bennük keletkező károk vagy az ezek következtében keletkező egyéni jogok sérelme elleni fellépésre vállalkozik.355