A kár általános fogalma

A kár általános fogalmának meghatározása a következőképpen hangozhat:

Mindazon negatív következmény, hátrány, amely valamely károsító esemény folytán bekövetkezett. A kár fogalma ugyan elsősorban a magánjog, jelesül a polgári jogi kártérítési felelősség sajátja, nem hagyhatjuk fi gyelmen kívül azonban az egyéb jogágakat sem ebben a tekintetben, hiszen más felelősségi rendszerek is értékelik a kár meglétét vagy hiányát. A kár a szankció alkal-mazásához szükséges, jogilag releváns okok egyike. Bármely magatartás,

289 S (2008) i. m. 188.

290 A becslések szerint ma Magyarországon minimálisan évente 30 000 madár pusztul el áramütésben. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, http://www.mme.hu/

madarak_es_vezetekek. Az itthon született fehér gólyáknak (fokozottan védett faj, pénzben kifejezett eszmei értéke 100 000 forint) mintegy 40% pusztul el így. Az áramszolgáltató vállalatoknak is sok gondot és költséget jelentenek a madarak okozta zárlatok. Ezen negatív hatások mind a környezeti károk fogalomkörébe vonhatók. De hol jelentkezik, érvényesíthető a fajtapusztulás okozta biodiverzitás-csökkenés okozta kár? S az kivel szemben és milyen feltételekkel érvényesíthető?

291 E (1966) i. m. 28.

tevékenység vagy mulasztás kiválthatja, ami az adott felelősségi szabály al-kalmazási köréhez mérten értékelésre kerül. Az azonban, hogy milyen jellegű, milyen mértékű károsodás szükséges a jogkövetkezmények alkalmazásához, milyen tevékenység vagy mulasztás hatására következik be a kár, ki, hogyan, mikor tanúsítja, tanúsíthatja ezt, milyen jogkövetkezmények lehetségesek s sok más részletkérdést az egyes felelősségi szabályok tartalmaznak.

A büntetőjogi szankció alkalmazásának feltétele a károsodáshoz vezető magatartás, elegendő azonban annak megkísérlése is, ha potenciálisan alkal-mas a negatív eredmény kiváltására, nem szükségszerű tehát a kár beállta. A büntetőjog nem kívánja meg mindig a kár, a negatív hatás tényleges bekövetke-zését, a bűncselekmények osztályozhatóak is e szempont mentén. A materiális bűncselekmény más néven eredménybűncselekmény, azaz a tényállásban leírt elkövetési magatartás csak akkor valósít meg bűncselekményt, ha annak vala-milyen további következménye, negatív eredménye is van. A magatartás önma-gában nem elég a bűncselekmény megvalósulásához, kell még hozzá a kár mint eredmény is. Az immateriális bűncselekményt ezzel szemben már valamely tiltott magatartás is megvalósítja, függetlenül attól, hogy annak van-e valami-lyen további eredménye, következménye. A tényállás vizsgálatával ezek elkü-löníthetők: a materiális bűncselekmények elkövetése csak a károsító eredmény bekövetkezése esetén állapítható meg, míg az immateriális bűncselekmények nem kívánják meg az eredmény bekövetkezését a befejezett cselekményhez.

Ezzel szemben a polgári jog eredményközpontú, a bekövetkezett kár s az azzal összefüggésben beállott, elsősorban vagyoni, másodsorban egyéb sérel-mek váltanak ki jogkövetkezményeket. Ugyanakkor a polgári jog sem kívánja meg szükségszerűen a külvilág számára is felismerhető hátrány bizonyítását, néhol vélelmezi azt, így például a személyhez fűződő jogok sérelme esetén.²⁹² Bár a károkozás általában jogellenes és tilos,²⁹³ s mint ilyen eleve negatív össze-függést feltételez, vannak azonban ez alól is kivételek,²⁹⁴ például a kártalanítás jogintézménye.

Klasszikus felfogás szerint a károsító esemény, magatartás vagy mulasztás folyományaként bekövetkező változások, hatások lehetnek kedvezőek vagy kedvezőtlenek egyaránt, azonban ezek közül pusztán a negatív hatások alkotják a károk csoportját, a pozitív vagy semleges következményeket általában nem tartjuk kárnak. A kár beállhat valamely dologban vagy személyben egyaránt.

292 V (2013b) i. m. 13.

293 Ptk. 6:518. § A törvény tiltja a jogellenes károkozást.

294 Ptk. 6:520. §.

Ha a károsító esemény negatív hatása természetes vagy jogi személyt érint, akkor személyi kárról beszélhetünk, ha nem, akkor általában dologi kárról.

További osztályozási szempont lehet a bekövetkező károk jellege, azok va-gyoni vagy nem a vagyonban beálló mivolta. Az egyes jogsértések, károsító magatartások negatív eredménye okozhat közvetlenül anyagi hátrányt, ilyenkor beszélünk vagyoni kárról. A jogsértéssel közvetlenül érintett jogtárgy jellege helyett az elhatárolás szempontja a jogsértéssel előidézett visszahatás természe-te: ha ez vagyoni, a kár is vagyoni lesz.²⁹⁵ Az eszmei kár ehhez képest leggyak-rabban testi fájdalomban, lelki szenvedésben jelentkezik. A személyiségben beálló kár, a testi, lelki értékek hátrányos megváltozása nem szükségszerűen észlelhető a külvilágban, ettől függetlenül alapot adhat jogkövetkezmények alkalmazására. A személyiségi jogok sérülése esetén is bekövetkezhet vagyoni kár, a károk jellegéből adódóan ugyanazon jogsértés esetén egyidejűleg több, akár különböző jogághoz tartozó felelősségi intézményt aktiválva.²⁹⁶

Az eszmei, erkölcsi, nem vagyoni kár okozásáért, a fi zikai vagy pszichikai bántalomért helytállni tartozik a károkozó, a sérelemdíj, a személyiségi jog megsértése esetén alkalmazható jogkövetkezmények, valamint a büntetőjog, a szabálysértési jog intézményei lehetővé teszik különböző szankciók alkalmazá-sát. A károsodás ezen fajtája részben a jogsérelem tényéhez kötődő jogkövet-kezményeket indukál, nem szükséges a kár jellegének, nagyságának, súlyának, bármely jellemzőjének bizonyítása.

A vagyoni károk tekintetében az in integrum restitutio, az eredeti állapot helyreállításának elve mentén vizsgálhatjuk a kár összetevőit. A károk egyes fajtái eleve nem helyreállíthatóak, így a cél annak elérése, hogy a károsultat olyan helyzetbe hozzuk, mintha a káresemény be sem következett volna. Ennek

295 M i. m. 122.

296 A felelősségi intézmények egyidejű alkalmazásának vannak azonban korlátai, mint a ne bis idem elve. A magyar Alaptörvény XXVIII. cikk (6) bekezdése alapján „[…] senki nem vonható büntetőeljárás alá, és nem ítélhető el olyan bűncselekményért, amely miatt Magyarországon vagy – nemzetközi szerződés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben – más államban törvénynek megfelelően már jogerősen felmentették vagy elítélték”. Szűkebb értelemben az elv azt is kizárja, hogy a bíróság ugyanazt a tényt, állapotot vagy körülményt kétszeresen értékelje.

Ugyanezen elv megjelenik a szabálysértésekkel kapcsolatban: ha az elkövető egyetlen cselekményével több különböző szabálysértési tényállást merít ki, akkor az egyik megálla-píthatósága – a kétszeres értékelés tilalmára tekintettel – ki kell hogy zárja a másik egyidejű megállapíthatóságát. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 2. § (4) bekezdése pedig a felelősségi rendszerek egyidejű alkalmazását tovább korlátozza: „Nem állapítható meg szabálysértés, ha a tevékenység vagy a mulasztás bűncselekményt valósít meg, úgyszintén, ha a tevékeny-ségre vagy mulasztásra törvény vagy kormányrendelet közigazgatási bírság alkalmazását rendeli el.”

következtében a kár jellemzői és a felmerült vagyoncsökkenés jellege alapján különböző kárfajtákat különböztethetünk meg. A vagyoni kár elemei a bekö-vetkező negatív hatásokhoz igazodva három nagy csoportba oszthatók.

A felmerült kár, damnum emergens a vagyonban beállott tényleges érték-csökkenés. Értéke azzal az összeggel egyenlő, amelytől a károsult valamely dolog elpusztulása, megsérülése, megrongálódása elvesztése folytán elesik, valamint ide tartozik az az értékcsökkenés, amely a megrongálódott dologban a kijavítás ellenére fennmaradt. A tényleges kár körébe sorolható továbbá az az összeg, amelyet valaki – mint más személy magatartásáért felelős – kénytelen volt kifi zetni,.

Az elmaradt jövedelem, haszon, más vagyoni előny (lucrum cessans) az az érték, amellyel a károsult vagyona gyarapodott volna, ha a károsító magatartás nem következik be. Ebbe a kategóriába sorolható a vállalkozáson alapuló el-maradt haszon, a kieső munkából eredő jövedelem, elmaradó megtakarítás, az elmaradt tartás, a tulajdonból eredő haszon elmaradása.

A felmerült költségek és kiadások, egyéb indokolt költség a károsultat ért hátrányok kiküszöböléséhez szükséges kiadások. Míg a felmerült kár és az elmaradt haszon esetén a maga a jogsértés kiváltja a kárt, addig a költségek tekintetében ez áttételes. A költségek felmerülésének oka a károkozás, maga a kiadás azonban utóbb, a károsult elhatározása alapján realizálódik.²⁹⁷ Mindazon kiadás ebbe a kategóriába sorolható, ami a károsultat ért hátrány csökkentésé-hez vagy kiküszöbölésécsökkentésé-hez szükséges, amennyiben indokolt, azaz a károkozás következményeként, célszerű többletkiadásként merült fel.

A kárelemek és fajták mérlegelése körében az egyes következmények nega-tív és pozinega-tív hatásait egyaránt számításba vesszük. Ezen következmények a felelősség formájától függően a büntetés enyhítését, súlyosítását, más tényállás alkalmazását tehetik például lehetővé a büntető- és a szabálysértési jogban, és a káronszerzés tilalmának elvéből következően a kár részben vagy egészben való megtérítésének kötelezettségétől mentesíthetnek a polgári jogban.