A környezeti felelősség fenti meghatározásából kiindulva még mindig túl tág fogalomkörről beszélhetünk, hiszen akár bármely felelősséget alapító szabály alkalmazható környezeti témára,436 úgyhogy ebben a tekintetben is keretet kell szabni az értekezésben. Nézzük meg először is, mit tart környezeti felelősség-nek az irodalom.
Tamás szerint a környezetért való jogi felelősség körébe sorolhatók mindazon jogintézmények, amelyek a környezet védelmét szolgáló szabályozás érvénye-sülését elősegítő jogi felelősségi formákat foglalnak magukba. A környezet-védelemre vonatkozó jogszabályok megszegése, az ezeken alapuló hatósági rendelkezések meg nem tartása miatt fennálló felelősséget tekinti környezeti felelősségnek.437 Más helyütt kifejti, hogy a jogágak szerinti felelősség megha-ladott, kívánatos volna egy integrált, kimondottan környezeti célú felelősségi rend kidolgozása. A környezetért való felelősség nem lehet a különböző jogsza-bályokban megállapított jogi felelősségi alakzatok egyszerű halmaza, amelyek csak azért kerültek egymás mellé, mert valamiféle kapcsolatba hozhatók a környezeti érdekkel.438
Zoltán az egyes jogágak szabályainak együttese által nyújtott komplex védelmet tartja egyedül célravezetőnek, álláspontja szerint így részesülhet a környezet valamennyi tárgya hatékony védelemben.439 Vele összhangban Bakács is a környezetjog összetett felelősségi rendszeréről beszél, s az egyes jogágazati felelősségi formák összehangolt rendszerében látja a környezet-védelmi felelősség mechanizmusát, az egyes elemek tekintetében azonban továbblép, az államigazgatási, a gazdasági, a pénzügyi jogi, a munkajogi, a szövetkezeti jogi, a szabálysértési, a büntetőjogi, a polgári jogi, a nemzetközi közjogi és a nemzetközi magánjogi felelősséget is ide sorolva.440 A Kvt.
fele-436 Egy ipari baleset esetén felmerül az illetékes miniszter lemondása (politikai felelősség), a hatóságok felelőssége (a közigazgatás, az egyes ügyintézők felelőssége, a szervezet helyes felépítése, ügyelosztása, fi nanciális helyzete – s mögötte az engedélyt kiadó állam, és a jogszabályokat megalkotó parlament felelőssége), a környéken lakók mentesítése érdekében összefog az ország lakossága (civil felelősség, ennek összefogására a katasztrófavédelem – annak felépítése, a rá vonatkozó előírások, az alapítványok, egyesületek a rájuk vonatkozó rendelkezések, de akár az adományok, önkéntes munka utáni adózás kérdése) s még sorol-hatnám.
437 T (1981) i. m. 141.
438 T (1977) i. m. 199–205.
439 Z i. m. 99.
440 B (1992) i. m. 77–98.
lősség elvének, valamint a környezetért való felelősségéről szóló szabályainak az elégtelenségéről ír Bándi. Álláspontja szerint a környezeti felelősség tágabb kategória, mint a környezethasználó tevékenység környezetre gyakorolt hatása-iért való helytállás,441 a komplex jogvédelem mellett száll síkra, megemlékezik a környezeti érdeket védő felelősségi intézmények egész soráról,442 valamint az állam felelősségéről a környezetért és polgáraiért.443
Fodor és Prugberger elveti a különálló környezetjogi felelősség létét, annak formáit végigvizsgálva jutnak arra a következtetésre, hogy a környezetjogi felelősség- és szankciórendszer több alapjogág sajátos felelősségi rendszeréből tevődik össze, a környezeti érdekhez fűződő specialitásokkal kiegészítve azok jogági sajátosságait.444 Fodor később a felelősség elvének tárgyalása során árnyaltabb képet fest a környezeti felelősségről, amikor a felelősség körének megállapíthatóságát, így és az állam fokozott felelősségét külön alapelvként is megfogalmazza, s legtágabb értelemben kiterjeszti a felelősséget mindenkire.445
Csák Csilla a felelősség kérdését központi elemnek tekinti, ami a környe-zetjogot is teljes mértékben behatárolja és a szakterületi szabályozottság sajá-tosságait is fi gyelembe véve szankcionálja. A környezeti felelősség fogalmát kiterjesztve használja, a személyi kör, az egyes károk és a felelősség formái tekintetében egyaránt, amelyek között kiemelt szerepet tulajdonít a jogi felelős-ségnek, amelynek nemcsak egyértelműnek, de elhatárolhatónak, koherensnek és alkalmazhatónak is kell lennie. Külön kiemeli, hogy a fenti kritériumok elle-nére előforduló joghézagokat a jogalkalmazásnak is egységesen kell kezelnie a jogbiztonság érdekében. 446
A környezeti felelősség jelenségei az élet minden területét áthatva megjelennek a jog szabályaiban, a társadalom etikai normáiban vagy a vallás tanításaiban. Az egyén saját cselekményeiért való helytállása alapvetően etikai alapokon nyugszik.
A környezetért viselt felelősség azonban nem az egyénnel kezdődik és végződik, magasabb szinten a társadalom, az egész emberiség közös felelősségéről is be-szélhetünk. Ez a felelősségi viszonylat is többsíkú – fejlett és fejlődő országok, egyes nemzetek, társadalmi csoportok egymással szembeni felelőssége, amely részben jogi értelemben is fennáll. Beszélhetünk emellett az egész emberiség
441 B (2011) i. m. 91–92.
442 Uo. 323., B (2013b) i. m. 35.
443 B (2005a) i. m. 21.
444 F –P i. m. 207–212.
445 F L. (2014) i. m. 89–93.
446 C (2012a) i. m. 16.
közös felelősségéről a környezet, saját maga, a teremtett világ, a jövő generációi felé.447 Ezen felelősségi formák csak kis részben tartoznak jogi szabályozás alá, az emberiség, a közösség felelősségének néhány rendhagyó formáját leszámítva ezen normák a társadalmi együttélés, a vallás stb. világába sorolhatók.448
A jogi szabályozási körbe vont környezeti felelősségi jelenségek a környe-zetjog korábban elemzett komplex jellegének köszönhetően a jogrendszerben szétszórva, annak minden területén megtalálhatók. Sokféle szempont szerint osztályozhatjuk őket, így az egyes jogágak szerint csoportosításban, tehát azon norma szerint meghatározva, amely a szankciót tartalmazza. Eszerint beszélhetünk alkotmányjogi, büntetőjogi, polgári jogi, szabálysértési stb.
felelősségről. Más felosztás szerint felelősség fennállhat a felelős személy és a felelősséget kiváltó esemény közötti objektív alapon, amikor a jogellenes maga-tartás tanúsításának ténye kiváltja a jogkövetkezmény alkalmazását, valamint szubjektív alapon, amikor az adott tényleges magatartás tanúsítójának felróha-tósága, vétkessége is szükséges a felelősségre vonás potenciális lehetőségéhez.
Osztályozástól függetlenül leszögezhetjük azonban, hogy a környezetjogi fele-lősség minden formája azt a védelmi funkciót szolgálja, hogy megóvja a védett jogi tárgy, a környezet érdekét. Eszközei és alakzatai azonban különbözőek: az adott jogág által szabályozott területhez és módszereihez igazodva mutatnak eltérést, azonban ez a sokféle felelősségi rendszer együttesen biztosítja az elérni kívánt célt, jelenti egyben és általánosan a környezeti felelősséget.
Az egyes felelősségi formákat az értekezés következő fejezeteiben a klasz-szikus felosztásban tárgyaljuk, azaz annak megfelelően, hogy a környezetre vonatkozó, felelősséget indukáló norma a jogrendszer mely területén helyezke-dik el.
Minthogy a norma sokszor általános kötelezettséget jelent – általános jogel-vek, környezetjogi elvek – így megkerülhetetlen azok bemutatása, s környezeti szempontú vizsgálata. A nemzetközi jog449 szabálytömegében jókora szeletet jelent a környezetjogi felelősséget generáló egyezmények, szokások, jogesetek
447 Az emberiség felelősségéről Ld. például az egyik első környezeti etikáról író szerzőként
P i. m.
448 Ezen felelősség jogi felfogásáról és ennek változásáról Ld. pl. M B. (2002) i. m.
275–300., M B. (2008) i. m. 17–28.
449 Nincs teljes egyetértés az irodalomban abban a tekintetben, hogy a nemzetközi környezetjog különálló jogterületként létezik-e nemzetközi jogban, Ld. B –B –R i. m.
2. vs. B i. m. XII. fejezet, de nemzetközi bíróságok használják ezt a kifejezést, pl. a Gabčikovo–Nagymaros ügyet ICJ Reports (1997) 7, para 92, 04,141, Iron Rhine Arbitration PCA (2005) para 58, 222-3., s létezik egy erre vonatkozó, nem elhanyagolható nagyságú és jelentőségű szabályrendszer, amely a nemzetközi jog részét képezi. A hazai irodalomban a nemzetközi környezetjog szükségességéről Ld. N K. (1999) i. m. 227.
sora,450 speciális rendelkezéseket és felelősségi formákat felsorakoztatva,451 amelyek kevéssé érintik a magyar környezeti felelősségi rendszer alakulását, így ez a kérdéskör jelen dolgozatnak nem tárgya.452 Az alkotmányos rend alap-jainak lefektetésén belül is nevesítésre kerül a környezet, ahogy a közjog és magánjog számos területén is.
A felelősség független a szabályait megállapító normarendszertől, az egyes vallások szabályai ugyanúgy előírnak normákat és szankciókat, ahogy a társadalom hétköznapi szintje, a politika vagy az erkölcs is. A szokások által teremtett felelősség egyik fajtája csupán a jogi felelősség, amely a jog tagoltsága következtében további fajtákra osztható.
A nemzetközi jog rendszere – jellegéből adódóan – speciális, a felelősségi rendszere úgyszintén. A nemzetközi környezeti felelősség témakörét vizsgál-va elsősorban az egyes környezeti érintettségű nemzetközi jogi források,453 valamint a nemzetközi jog általános felelősségi rendelkezései, elvei, döntései stb. ugyancsak fi gyelembe veendők, így például az ENSZ Nemzetközi Jogi Bizottság (ILC) Államfelelősségről szóló tervezete.454 A nemzetközi jogban kikényszerítésre felhatalmazott intézmény nem létezik, sokszor kérdéses az is, van-e lehetőség szankcionálásra, mi az alkalmazandó jog, van-e annak kötőere-je.455 A környezeti felelősség átfogó vizsgálatához a fentiekből adódóan a jobb megértéshez ezek alapos áttekintése is szükséges. S bár a nemzetközi felelősség elméleti szinten cizellált kidolgozottságú, nem tűnik alkalmasnak a környezeti
450 A nemzetközi környezetjog jogforrási rendszeréről Ld. S i. m. 10., K –S (2004) i. m. 51–57.
451 Ilyen például a tengeri olajszennyezés kérdése, a világűrszennyezés, a háborús konfl iktu-sokban keletkező környezeti károk kérdése, de ide tartozhat az ipari balesetek, nukleáris szennyezés miatti felelősség is.
452 A témáról ld. B –M i. m., K G. (2012c) i. m., B –B –H
i. m., B –B i. m., F –O –M i. m., F –P i. m.,
H –K –H i. m.
453 A közmegegyezés alapján ebben a tekintetben irányadó Nemzetközi Bíróság Statútumának 38. cikk (1), ami szerint „A Bíróság […] a következő forrásokat alkalmazza:
a) azokat az általános vagy különös nemzetközi egyezményeket, amelyek a vitában álló államok által kifejezetten elismert jogszabályokat állapítanak meg;
b) a nemzetközi szokást, mint a jog gyanánt elismert általános gyakorlat bizonyítékát;
c) a civilizált nemzetek által elismert általános jogelveket;
d) az 59. cikk rendelkezéseinek fenntartása mellett a bírói döntéseket és a különböző nemzetek legkiválóbb publicistáinak tanítását, mint a jogszabályok megállapításának segédeszközeit.”
454 Bővebben ld. pl. B (1998) i. m. 171–208., N K. i. m. 514–575 ., B i. m. 125–137.
455 V i. m. 377–401., K G. (2007) i. m. 489–508.
károk teljes körű kezelésére.456 A nemzetközi jogsértés miatti felelősség mellett részlegesen kodifi kálta a jogszerű magatartások káros eredményei miatt fennál-ló felelősség szabályait, azonban környezeti károk esetén ezekkel kapcsolatban is számos problematikus elem merül fel. Az államok vonakodnak a kibocsátó állam nemzetközi felelősségének felvetésétől,457 ha felvetik, különbözőképpen értelmezik azt – ld. erről például a közös, de diff erenciált felelősség kérdését458 –, s felmerülhet az a kérdés is, elismerik-e egyáltalán az államok a nemzetközi felelősségüket a környezeti károkért.459
A határon túli környezeti károk kezelésének több, különböző alapon álló, s egymás mellett alkalmazható orvoslása lehetséges. Az állam nemzetközi felelősségén túl nemzetközi magánjogi egyezmények útján, a nemzetközi bün-tetőjog eszközeivel, valamint tág értelemben egyes emberi jogi jogsértésként is orvoslás nyerhető.460 Emellett a nemzetközi környezetjog is rendelkezik magánjogi szegmenssel, így a külföldi elemet tartalmazó, környezetet érintő magánjogi viszonyok vizsgálatába vonhatók; a nemzetközi magánjog általános szabályai, így például a személyhez fűződő jog megsértése, a szerződéses és szerződésen kívüli károkozásért fennálló felelősség rendelkezései461 segítenek az alkalmazandó jog megtalálásában, s általában a tényleges károkozóval szem-beni fellépésben.462 A jogtalálás nehézségeit áthidalandó születtek a határon túli környezeti károk különböző területeire vonatkozóan magánjogi egyezmé-nyek.463 Az egyezmények civiljogi alapon álló felelősséget emelnek az állami felelősség szintjére,464 s bár ezen egyezmények ratifi kációja és gyakorlati alkal-mazása meglehetősen defi cites, ennek ellenére sem hagyhatók fi gyelmen kívül a jogfejlődésre gyakorolt hatásuk okán.465 Az Európai Unió jogában a felelősség
456 S M. (2004) i. m. 276–280., történetéről K G. (2012b) i. m. 31–46.
457 D (1991) i. m. 141–144., B (1991) i. m. 363–366.
458 F i. m. 552–561., H i. m. 275–295.
459 C i. m. 179. Fenti kérdéseket feszegetve idézi B (2005) i. m. 48.
460 B (2005) i. m. 48.
461 B i. m. 143–169.
462 Konkrét esetben ez rendkívül nehéz, olykor lehetetlen, Ld. erről például a tiszai ciánszennye-zéssel kapcsolatban K -K (2002) i. m. 14–19., B i. m. 304–309.
463 Rövid ismertetésüket Ld. B (2005) i. m. 49–53.
464 H i. m. 415–419. Nem feledkezhetünk meg azonban arról, hogy a környezetjog korai korszakában a legjelentősebb szennyezők állami tulajdonú nagyvállalatok. Ezen vállalatok felelőssége, amennyiben civiljogi alapú, úgy tulajdonosuk, az állam viseli a terhet, ennek megfelelően az állam civiljogi alapon fennálló felelősségéről beszélhetünk.
465 B (1996) i. m. 67. A nemzetközi környezetjog kárfelelősségi rendjének részletes ismerte-téséről Ld. K G. (2012c) i. m.
sok helyen, a belső joghoz hasonlatosan, jogterületenként, szervezeti szinten, s attól eltérő módon, az EU sajátosságainak megfelelő alakzatokkal fordul elő.
Mindemellett az Európai Unió illeszkedik a nemzetközi normák tömegéhez, s hatással van rájuk.466 Az egyes belső jogokhoz hasonlóan felmerül a szervezet, az egyes eljárásokkal kapcsolatos felelősség és az, hogy a felelősség kérdése szabályozásra kerül-e egyenként az egyes szakterületeken. Az uniós jog speci-fi kuma az, hogy a szankció kiválasztása sokszor a nemzeti jogalkotóra marad, ahogy zömmel a rendelkezések végrehajtása is. A szakterületi szabályok jelen-tős részében – a környezetvédelmi szabályok körében jellemzően irányelvekben – az átültetésre, azaz a nemzeti jogba emelésre kötelezett tagállamokat terheli az a kötelezettség, hogy megfelelő, hatékony, saját jogrendszerük felelősségi formáihoz és rendszeréhez igazodó felelősségi rezsimmel támogassák meg az átvett rendelkezést.
Mindezek mellett az uniós jog speciális felelősségi intézményekkel is rendelkezik, amelyek jórészt saját működésére vonatkoztathatóak. Az egyes tagállamok magatartása a nemzetközi jogtól eltérően közvetlen szankciókkal fenyegetett. A tagállamok jogharmonizációs kötelezettségeit sérti akkor, ha elmulasztja azokat a szükséges jogalkotási lépéseket, amelyek az irányelvek átvételéhez szükségesek, továbbá, ha az uniós joggal összeegyeztethetetlen jogszabályokat alkot vagy tart hatályban.467 Ugyanakkor a jogharmonizációs kötelezettségszegést közigazgatási szerv, tagállami bíróság, de akár magánszer-vezetek tevékenysége is megalapozhatja.468 A jogalkotásért és jogharmonizáci-óért való felelősség következménye szintén fi gyelemre méltó, hiszen az állam közigazgatási és kárfelelőssége mellett az inkriminált jogszabályok alkalmazá-sára is kihat, így bizonyos feltételek mellett a rendelkezés közvetlen hatálya is megállapítható, s a sérelmet szenvedett egyének kárigényt is érvényesíthetnek a jogsértő tagállammal szemben.469
A következő szintre lépve az egyes nemzeti jogrendszerek belső normái körében többszintű szabályozási modellt találunk. Az alkotmányjog, az alap-jogvédelem vázolja fel a felelősségi viszonyrendszer alapját. Az alapjogok dek-larálásán túl az érvényesítés módjának és kereteinek alapjait is lefekteti, s nem csupán jogi értelemben. A magyar jogban az Alaptörvény által megfogalmazott alkotmányos értékek és intézmények a jogrendszer egészének vázát képezik,
466 S M. (2012b) i. m. 191–211.
467 Ld. részletesen K L. (2009) 634–642.
468 Uo. 642–649.
469 Uo. 650–734.
ennek végrehajtására, részletszabályokkal feltöltésére vállalkozik a jogalkotó, az alapvető értékek, az alkalmazásukhoz és értelmezésükhöz szükséges elvek az egyes alkotmányos alapon születő jogszabályokban szerepelnek. Ugyanakkor ezen értékek nemcsak a jog tételes szabályait hatják át – kellene, hogy áthassák –, hanem a jogalkotó és az alkalmazók gyakorlatát, a döntéseik mögötti értékeket, az egyes normákat, a magatartásukkal képviselt ítéletet is. Ez az értékelem – itt a környezet védelmének elsődlegessége – sokszor mögöttes elemként merül fel, a tételes jogi normák rendelkezései mellett és mögött.470 Ez a politikai szereplők, képviselők, kormánytagok politikai felelősségét is megalapozza, ahogy a végrehajtó hatalom tisztviselőinek471 s mögötte az állam felelősségének is megalapozója kellene hogy legyen.472 Végső soron a környezeti jogi felelősség alkotmányjogi és politikai felelősségként teljesedne ki.473 Nem feledkezhetünk meg azonban arról, hogy az Alaptörvény az alkotmányos értékek csupán vázát, kereteit jelenti az egyes normákba foglalt rendelkezéseknek, a gyakorlati kivite-lezés az alacsonyabb szintű – ha van ilyen – jogszabályokra hárul.
Az államigazgatás szervezete – az állam nevében, részben központi szervként való közfeladat ellátása – részben a politikai struktúra része, ahol a kormány s az apparátus egy része – elvben a vezetése – a választási ciklusokhoz iga-zodóan, néhol attól eltérően változik. Elmondható ugyanez az önkormányzati igazgatásról is.474 Ebben a körben tehát a jogszabályokon túlmutató politikai felelősség kézzel fogható, a környezet kérdése nemcsak kampánytémaként, hanem konkrét káresemény kapcsán, annak következményeként politikai fele-lősségként is felmerülhet, felmerülhetne.
A közjogi szabályok sok helyen, sokféle módon alkalmasak a környezeti érdek védelmére. Mind terjedelmében, mind tartalmában, rendeltetésében nagy tömegű normaanyagól van szó, amely átszövi az egyes igazgatási szabályok rengetegét. A közigazgatási, államigazgatási jog felelősségi rendszere ebből a szempontból kiemelt helyet foglal el. A közigazgatási jogi szankciórendszer elméletének kidolgozottsága messze nem teljes körű, fogalmi hátterének
470 A láthatatlan alkotmány koncepciójáról ld. S László párhuzamos véleményét a halál-büntetés eltörléséről szóló 23/1990. (X. 31.) AB határozathoz.
471 A környezetvédelmi felügyelőségek tisztviselőinek felelősségéről ld. K –P i. m.
84–112.
472 A politikai felelősség értelmezési lehetőségeiről ld. pl. M i. m. 30–42., defi niálásának nehézségeitől L i. m. 16–29. E helyt a politikai felelősség alatt adott pozícióhoz tartozó kötelezettségeknek való megfelelésért való helytállást értem, ami a morális felelősség és az alkotmányjogi felelősség között helyezkedik el.
473 F –P i. m. 226–229.
474 Ld. erről F –F i. m.
szerzőnként változó mivolta pedig nehezíti a vizsgálatát.475 A közigazgatási jog szervezetrendszerébe nevesítetten beépülve – miniszteri szinttől helyi szintig –, valamint több szervezetbe is beépülő feladat- és hatáskörrel van jelen a kör-nyezetvédelem. Ebben a tekintetben tehát foglalkozhatnánk a közigazgatás felépítésével, működésével, az egyes tisztviselők függelmi viszonyaival és felelősségre vonhatóságának kérdésével. A közigazgatás anyagi jogi és eljárási szabályai egyaránt vizsgálódásunkba vonhatóak lehetnének, csakúgy, mint a környezetvédelem mint szakigazgatás és a közigazgatási eljárás.
A felelősségen alapuló szankciórendszerek alapvetően Szilágyi szerint három, nélkülözhetetlen fogalmi elemmel rendelkeznek. Objektív jogellenesség, azaz a külvilágban megnyilvánuló társadalomra veszélyesség, az ezt megalapozó szubjektív mozzanatok mint a beszámíthatóság, a felróhatóság, a magatartás elvárhatósága, valamint az indokolt és érvényesíthető szankció.476 Csakhogy a közigazgatás anyagi jogi szankciói – a bírságok és egyéb közigazgatási jogi szankciók – Nagy szerint rendszerint nem rendelkeznek szubjektív oldallal, tehát nem tekinthetők a fentiek értelmében felelősségi alapú szankciónak.477 Madarászt idézve a szankció a jogérvényesítés eszköze, a jogszabályba foglalt anyagi jog kikényszerítésének eszköze.478 Álláspontom szerint a szubjektivitás általános elvárása mint felelősséget alapozó tényező túlzott. A szubjektív elem a jogrendszer más részében is hiányzik vagy fogyatkozott a szankciók mögött, gondoljunk itt a veszélyes üzemi felelősség vagy a személyiségi jogok megsérté-se emegsérté-setén alkalmazható polgári jogi jogkövetkezményekre. Ha a szubjektív elem általános elvárássá emelkedne, akkor a fokozott veszéllyel járó tevékenységgel okozott károkért való helytállás sem felelősségi szankció lenne. Véleményem szerint a felelősség megállapításának fentebb citált, Földi féle kritériumai fejezik ki általánosan a felelősség mint jogintézmény szubjektív szempontok nélküli, általános, közös magvát. A jogkövetkezmények alkalmazhatóságának és alkalmazandóságának elméleti rendszere és konstrukciója nem függ az al-kalmazás során a konkrét helyzethez való igazításuktól. Elvi síkon mozogva a tett, a magatartás vagy a mulasztás – ha a társadalom számára negatív, s ezt a rosszallást jogszabályban is megfogalmazta – felelősséget indukál. A jogsértés maga szankciót von maga után.479 Az az adott eset, a konkrét helyzet
megítélé-475 N M. (1999b) i. m. 517.
476 S (1986) i. m. 602.
477 N M. (1999b) i. m. 528.
478 M i. m. 41–42. Idézi Nagy M. (1999b) i. m. 528.
479 Ld. pl. a 60/2009. (V. 28.) Alkotmánybírósági határozatot.
séhez tartozik, hogy a tett kinek tudható be, s így kivel szemben alkalmazható a szankció, avagy a felelősség csökkentő vagy kizáró körülmények folytán, vagy méltányosságból enyhíthető vagy el is hagyható a szankció. A szubjektív elemek tehát a felelősség formájától függően a tényállások megítélése vagy a szankció alkalmazása szempontjából is értékelésre kerülhetnek. Nem általánosítható az első eset, a felelősség megállhat adott esetben szubjektív elemek nélkül is.
A közigazgatási jogi felelősség rendszerét vizsgálva annak igen nagy sze-leteke a szabálysértési jog. Ezen területről annak ellenére sem feledkezhetünk meg, hogy a Kvt. a jogi felelősség általános meghatározásánál kifejezetten kihagyja a felelősségi formák felsorolásából.480 A közigazgatási büntetőjog – a szabálysértési jog egy területeként – a büntetőjog és a közigazgatási jog határ-mezsgyéjén mozog. A büntetőjogból nyeri dogmatikája jelentős részét, a köz-igazgatásból a szabályozás tárgyát, szervezet- és eljárási rendjét.481 A fokozati különbség elméletét valló kutatók álláspontja szerint a szabálysértési jogot a büntetőjogtól csupán fokozati különbség, a társadalomra veszélyesség mértéke választja el.482 Nem keresnek elvi különbséget a két tényálláscsoport között, megelégednek a formai ismérvekkel. Csekély fokban veszélyes módon ugyan-akkor a bűncselekmények többségét is el lehet követni – így nőnapi csokor attól függően, hogy tíz vagy afeletti szál hóvirágból áll-e, eshet a szabálysértés vagy a természetkárosítás tényállása alá.
A szabálysértési jogon kívül eső közigazgatási, államigazgatási jogi felelősség elkülönítése viszonylag újkeletű, s kezdetben mechanikus, legalábbis a magyar jogban. A szabálysértési jog a természetes személyek, az egyéb bírságok pedig a szervezetek szankciója.483 Egyetérthetünk Nagy Mariannával abban, hogy ez
A szabálysértési jogon kívül eső közigazgatási, államigazgatási jogi felelősség elkülönítése viszonylag újkeletű, s kezdetben mechanikus, legalábbis a magyar jogban. A szabálysértési jog a természetes személyek, az egyéb bírságok pedig a szervezetek szankciója.483 Egyetérthetünk Nagy Mariannával abban, hogy ez