A környezeti felelősség közös szabályai

A környezetjog keresztbefekvő, horizontális, integratív jellege miatt a környe-zetjogi felelősség vizsgálata mentén a magyar jog egésze bevonható lenne a vizsgálatba. Határt kell azonban szabnunk, így vizsgálatunk tárgya elsősorban

786 Az Alaptörvény környezetjogi rendelkezéseinek további vizsgálatát ld. pl. F (2012???) i.

m. 641–652., F i. m. (2012) i. m. 76–87., J (2012) i. m. 36–38.

787 A más szempontból felmerülő aggályokkal kapcsolatban ld. pl. A –H –K i. m.

61–77., H –S i. m. 5–34.

az uniós jog hatása ezen a területen. Emellett azonban számos, az értekezésben pusztán néhány jellemző vonással megemlített intézmény alkalmas a felelősség intézményei közül a környezeti érdek érvényesítésére, a környezeti károk keze-lésére.

A környezet mindannyiunk közös ügye, a közérdek védelmére rendelt jogin-tézmények így fokozott szerephez jutnak a környezet védelmében. A közjog–

magánjog elválasztásának határvonalát – az uralkodó jogtudományi álláspont szerint – az érdekelmélet határozza meg.⁷⁸⁸ S habár a közérdek érvényesítése nem korlátozódik pusztán a közjog terrénumára,⁷⁸⁹ annak karakterisztikus jegye. A közérdek védelmére szolgáló legfontosabb szabályok közül a közigaz-gatási felelősség és a büntető anyagi jog szabályait tekintjük át részletesebben, hiszen – ahogy az előző fejezetből látszik – ezen a területen születtek kifejezet-ten környezeti felelősséget szabályozó irányelvek. Emellett azonban a közjog területén említést érdemelnek a közigazgatási bírság, a szabálysértési jog ren-delkezései, a magánjogban a polgári jog egyes intézményei, közvetve a társasá-gi jog és a munkajog felelőssétársasá-gi szabályai. Nem feledkezhetünk meg azonban arról sem, hogy az eljárási, szervezeti jog is tartalmaz témánk szempontjából jelentős rendelkezéseket, gondoljunk a környezetvédelmi szervezetek fellépési lehetőségének, a társadalmi részvételnek a szabályaira, a hatósági eljárásokra, a szervezeti szabályokra vagy akár az ügyészség speciális szerepére.

A téma bemutatását a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény (Kvt.) felelősségi szabályaival kell kezdenünk. A felelősség elvének kimondásán túl külön fejezetben rendelkezik a törvény a környezetért viselt felelősségről, amikor A jogi felelősség általános alapja cím alatt a felelősség összes formájára vonatkozó közös szabályokat állapít meg, kezdjük tehát a közös szabályok vizsgálatával. Előrebocsátjuk, hogy bár a környezetvédelmi törvény jellemzői alapján zömmel közjogi szabálynak minősül, ezen részben valójában a környezetért viselt felelősség közös, közjogi és magánjogi alapjait kívánja lefektetni.

Mivel a vizsgálat alapvető célja az uniós normák, jelen esetben elsősorban az előző fejezetben ismertetett uniós irányelvek hatásának vizsgálata, így a kutatás erre koncentrál ezen fejezet elemzése során is. A környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében a környezeti felelősségről szóló 2004/35/EK

788 P (2010) i. m. 522.

789 K i. m. 77–106.

irányelv⁷⁹⁰ átvételéről a magyar jog az egyes környezetvédelmi tárgyú törvé-nyek környezeti felelősséggel összefüggő módosításáról szóló 2007. évi XXIX.

törvénnyel rendelkezett, amely 2007. április 30-ával léptette hatályba módosító rendelkezéseit. Ennek megfelelően vizsgálatunk szempontjából a 2007. április 30. előtti és az azt követő szövegváltozatoknak van jelentőségük. Ennek megfe-lelően a továbbiakban a korábbi és a hatályos – vagy ahol szükséges, az időköz-beni változásokra is kitérve – állapot alapján vizsgálom a jogszabály szövegét.

A Kvt. a jogi felelősség általános alapját megállapító szakasza a környezet-használó általános felelősségét mondja ki.⁷⁹¹ A rendelkezés szövege alaposan megváltozott,⁷⁹² időközbeni szövegszerű változása a szabálysértési jogi felelős-ség kikerülése,⁷⁹³ ami a szabálysértési jog rekodifi kációjával következett be.⁷⁹⁴ Az eredeti szöveg jelentős karcsúsodását fi gyelhetjük meg. Nézzük, ez tartalmi tekintetben is szűkítést eredményezett-e.

Először a hatályos szabályt szemügyre véve elemezzük az ezzel kapcsolatos kérdéseket. A felelősség alanyának vizsgálata során az általánoshoz képest jobb helyzetből indulunk, ugyanis a norma vizsgálható alanyi kört jelöl meg, szem-ben a közigazgatási szankciók alanyainak rendszerinti bizonytalanságával.⁷⁹⁵ A felelősség alanya jelenleg a környezethasználó, aki a Kvt.-ben meghatározottak szerint a környezetet igénybe vevő, terhelő, veszélyeztető, illetőleg

szeny-790 HL L 143, 30.4.2004., magyar különkiadás 15/8. 357–375., ELD (Environmental Liability Directive).

791 Kvt. 101. § (1) bekezdés jelenleg hatályos szövege: „A környezethasználó az e törvényben meghatározott és más jogszabályokban szabályozott módon büntetőjogi, polgári jogi és köz-igazgatási jogi felelősséggel tartozik tevékenységének a környezetre gyakorolt hatásaiért.”

792 Kvt. 101. § (1) eredeti szövege 2007. IV. 30-ig.: „Aki tevékenységével vagy mulasztásával a környezetet veszélyezteti, szennyezi vagy károsítja, illetőleg tevékenységét a környezet-védelmi előírások megszegésével folytatja (a továbbiakban együtt: jogsértő tevékenység) az e törvényben foglalt és a külön jogszabályokban meghatározott (büntetőjogi, polgári jogi, államigazgatási jogi stb.) felelősséggel tartozik.”

793 Kvt. 101. § (1) bekezdés 2007. IV. 30. és 2012. IV. 15. között hatályos szövege: „A környe-zethasználó az e törvényben meghatározott és más jogszabályokban szabályozott módon büntetőjogi, szabálysértési jogi, polgári jogi és közigazgatási jogi felelősséggel tartozik tevékenységének a környezetre gyakorolt hatásaiért.”

794 Módosította a 2012. évi II. törvény, hatályos 2012. április 15-étől, a szabálysértési törvény hatálybalépésétől.

795 K –N i. m. 30–88. E szerint a közigazgatási szankciók alanyának meghatározása általában problematikus, mert az elkövetőknek nincs tudományos vagy jogszabályi megha-tározása, a megsértett közigazgatási kötelezettségnek többnyire nincs speciális címzettje, a jogsértés elkövetésében pedig többen működnek közre. Az ezzel kapcsolatos további problémákat ld. uo.

nyező tevékenységet folytató személy.⁷⁹⁶ A korábbi⁷⁹⁷ meghatározás szerint a környezet-igénybevételt vagy -terhelést hatósági engedéllyel végző személy a környezethasználó, az engedély elem a hatályos szabályozásból elmaradt, ami határozottan egyszerűsítette a rendszert. Ugyanakkor a korábbi rendelkezés a kötelezettség alanyának tekintett bárkit, „aki” megvalósítja a felelősség-alapító tevékenységeket vagy mulasztásokat. Azonos-e tartalmában az „aki” a környe-zethasználóval vagy legalábbis felelősségük azonos-e?

A környezethasználó fogalmának értelmezéséhez azonban, ahogy azt fentebb láttuk, további fogalmak értelmezése szükséges. A környezet igény-bevétele a környezetben bármilyen változás előidézése, a környezetnek vagy elemének természeti erőforráskénti használata,⁷⁹⁸ a környezetterhelés valamely anyag vagy energia közvetlen vagy közvetett kibocsátása a környezetbe.⁷⁹⁹A környezetveszélyeztetés a környezetkárosodás⁸⁰⁰ bekövetkezésének közvetlen veszélye, a környezetszennyezés a környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése. A környezethasználat ennek fényében a kör-nyezettel kapcsolatos, azt érintő valamennyi tevékenységet lefedi, függetlenül annak hatásától. Az „aki” kategóriájához képest szűkíti a képet a környezet jogszabályi értelmezése,⁸⁰¹ hiszen az azzal kapcsolatos használói magatartások tanúsítóit vonhatjuk alá, míg korábban zömmel⁸⁰² a magatartás eredménye alapján értékeltük ezt. A hatás fokozott negatív jellege alapján beszélhetünk tehát jelenleg környezetkárosításról – annak veszélye esetén környezetveszé-lyeztetésről – és környezetszennyezésről.⁸⁰³

796 Kvt. 2. § (2) bekezdés b) pont alapján, ami visszautal az (1) bekezdés b) pontjára. Egyébiránt a Kvt. 4. § 9. pont alapján környezethasználat: a környezetnek vagy valamely elemének igény-bevételével, illetőleg terhelésével járó tevékenység, nem említi a szennyezés és veszélyeztetés kategóriáit. Ugyanakkor sajnálatos módon magatartásként csupán a tevékenységeket nevezi meg, a mulasztások kimaradnak.

797 2007. IV. 30.-át, azaz az ELD-t átültető jogszabály-módosítást megelőző állapot szerinti szöveg.

798 Kvt. 4. § 4. pont.

799 Kvt. 4. § 6. pont.

800 Környezetkárosodás: a környezetben, illetve valamely környezeti elemben közvetlenül vagy közvetve bekövetkező, mérhető, jelentős kedvezőtlen változás, illetve valamely környezeti elem által nyújtott szolgáltatás közvetlen vagy közvetett, mérhető, jelentős romlása.

801 Kvt. 4. § 2. környezet: a környezeti elemek, azok rendszerei, folyamatai, szerkezete.

802 Kivétel a környezetvédelmi előírások megsértésével végzett tevékenység, ott korábban sem az eredmény, hanem a mód számított.

803 A Kvt. hatálya természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiség nélküli szerve-zetekre terjed ki. Ennek fényében vajon környezeti kár-e mondjuk az állatok által okozott kár? Például a természetvédelmi törvény alapján a védett állatfaj egyedének kártételéért a természetvédelmi hatóság által fi zetendő kártalanítás környezeti kárért jár (a természet