5. Kultúrakutatások
5.2. A kultúrakutatások kronológiája
5.4.2. Magyar vonatkozású kutatások A STRATOS kutatás A STRATOS kutatás
A STRATOS (Strategic Orientation of Small and Medium Sized Enterprises) nevet viselő nemzetközi kutatási projekt kis- és közepes méretű vállalatok céljait, értékrendjét, stratégiáját valamint a sikertényezőkhöz való viszonyulását vizsgálta. A kutatást alapvetően belga, brit, finn, francia, holland, német, osztrák és svájci vállalatok körében végezték azonos kérdőívvel és azonos interjúmódszerrel. (Fröhlich / Pichler, 1988)
11 A Trompenaars adatbázis adataiból 2003-ban összeállított magyar nemzeti kultúraprofil alapján.
Trompenaars Hampden-Turner Intercultural Management Consulting, Amsterdam 2003
A kutatás Magyarországra való kiterjesztésében a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara működött közre 1994-től 2000-ig. A magyar vizsgálat 137 kis és közepes méretű vállalat bevonásával Baranya megyére, illetve Budapestre és Nyugat-Magyarországra koncentrálva zajlott. A vizsgált vállalatok jellemzően akkortájt alapított cégek, így a kutatás a vállalatok kezdeti értékrendjének feltérképezésére irányult.
(Borgulya / Barakonyi, 2004)
A kutatás a vezető értékrendjét három nézőpontból vizsgálta:
• A vezető egyéni értékrendje
• A vezető, mint munkaadó
• A vezető, mint a piaci verseny résztvevője
(Borgulya / Barakonyi, 2004) A vezető egyéni értékrendje
Az egyéni értékrend tekintetében a kutatás szerint a magyar vezetők esetében a következő jellemzők az általánosak:
• Erősen nyereségorientált
• A fizetést, a tulajdonrészesedést, a nyereségrészesedést valamint a hatalmat helyezi előtérbe
• Nem riad vissza a konfliktustól
• Intuíciók helyett racionálisan készíti elő döntéseit
• A vállalat fenntartására törekszik
• Az adózás elől lehetőség szerint kitér
(Borgulya / Barakonyi, 2004) A vezető, mint munkaadó
A kutatás kérdéseinek másik csoportja a vezető, mint munkaadó sajátosságait vizsgálja. Az eredmények alapján a magyar vezető:
• Nem akarja bevonni a dolgozókat a vállalati politika alakításába, viszont operatív döntésekben közreműködést vár el tőlük
• Tekintélyre vágyik
• Beosztottjaival való viszonya tekintetében diffúz
• Helyesli, ha beosztottjait törvény védi az elbocsátás ellen
• Nem fogadja el a sztrájkot, mint az elégedetlenség kifejezésének eszközét
• Belső szabályozottság iránti elvárása erős-közepes.
(Borgulya / Barakonyi, 2004) A vezető, mint a piaci verseny résztvevője
A STRATOS-projekt azt is vizsgálta, hogy mik jellemzők a magyar vezetőkre a piaci versenyhelyzetben. Az e tekintetben meghatározó jellemzők a következők:
Kultúrakutatások
• A többi kisebb vállalattal való együttműködésre való törekvés a versengés helyett
• A függetlenség feláldozása a kooperáció érdekében
• Óvakodik az üzleti kapcsolattól a nagyvállalatokkal
• Helyesnek tartja, hogy az állam támogatja a nehéz helyzetben lévő vállalatokat
• Elkötelezett a változások mellett
• Nem terveznek hosszú távra és részletekben menően
• Fontosnak tartják a változtatási készséget, az alkalmazkodni tudást
• Nem riad vissza a kockázatvállalástól
• Lehetőség szerint kerülnék a külföldi piacra való betörést
• Nem ért egyet a kizárólagosan a növekedésre való törekvéssel
(Borgulya / Barakonyi, 2004) A kapott eredményeket áttekintve Hofstede dimenziói alapján a jellemzők mögött nagy hatalmi távolság, alacsony mértékű bizonytalanságkerülés, individualizmus, férfias jelleg és rövid távú orientáció húzódhat meg.
A GLOBE kutatás
A GLOBE (Global Leadership and Organizational Behavior Effectiveness) kutatás, amelynek a központja a Pennsylvania Egyetem, vezetője Robert J. House, 1995 és 2002 között 61 ország nemzeti kultúráját térképezte fel. Többfázisú, több módszere épülő projekt, amely a társadalmi kultúra, a szervezeti kultúra és a vezetés kölcsönös kapcsolatát vizsgálata. (House / Javidan / Dorfman, 2001) A projekthez 150 kutatóból és tudósból álló nemzetközi hálózatot hoztak létre, annak érdekében, hogy a kutatáshoz szükséges tudás valamennyi vizsgált nemzet vonatkozásában rendelkezésre álljon. A felmérés során kvalitatív és kvantitatív módszerek segítségével 3 iparágban, 825 vállalatnál 17.000 egyént kérdeztek meg. (Borgulya / Barakonyi 2004) A különböző kutatási módszerek széleskörű felhasználása biztosította a kulturális befolyásoló hatások átfogó leírását, valamint a tudományos megalapozottságot. Kvantitatív eszközökkel a társadalmi kultúrát, a szervezeti kultúrát valamint a vezetői jellemzőket és magatartást vizsgálták. Ezzel egy időben, ugyanazokban a kultúrákban kvalitatív elemzéseket is végeztek, melyek segítségével a helyi viselkedésmódokat és normákat vizsgálták interjúk, fókuszcsoportok és dokumentumok adatainak tartalom-elemzésével. (House / Javidan / Hanges / Dorfman, 2002)
A GLOBE fő célja egy empirikus alapokon nyugvó elmélet kidolgozása, amely leírja, magyarázza és előrejelzi a specifikus kulturális változók vezetésre, szervezeti folyamatokra valamint ezek hatékonyságára gyakorolt hatását.
A kutatás alapvető kérdései a következők:
• Vannak-e univerzálisan elfogadott, kultúráktól függetlenül hatékony vezetői magatartások, jellemzők és gyakorlatok?
• Vannak-e vezetői magatartások, jellemzők és gyakorlatok, amelyek csak bizonyos kultúrákban elfogadottak és hatékonyak?
• Hogyan befolyásolják a társadalmi és szervezeti kultúrák azt, hogy milyen vezetői magatartások illetve gyakorlatok hatékonyak és elfogadottak?
• Mi a vezetéssel kapcsolatos kulturális normák megszegésének hatása?
• Hol helyezkednek el a vizsgált kultúrák a kutatáshoz használt kilenc-indexes modell egyes dimenzióiban?
• Magyarázhatóak-e a vezetői magatartások és sajátosságok univerzális és kultúra-specifikus aspektusai egy, a kultúrák közötti szisztematikus különbségeket előtérbe helyező elmélettel?
(House / Javidan / Dorfman, 2001) A GLOBE jelentősége abban rejlik, hogy megpróbál az addig elméletek és tapasztalatok alapján egy egységes modellt kidolgozni, amelynek a segítségével a kultúrák egységes szempontrendszerben vizsgálhatók. A kutatás mind a szervezeti, mind a nemzeti szint feltérképezésére irányul, és a jellemzőket észlelt valamint kívánatos tekintetben is vizsgálja.
A GLOBE a kutatáshoz használt modell kidolgozásánál a Hofstede-i kultúra-dimenziókból indult ki, és ezeket további dimenziókkal egészítette ki. A kilenc kultúradimenzió a következő:
• Bizonytalanságkerülés
• Hatalmi távolság
• Kollektivizmus I. : Társadalmi kollektivizmus
• Kollektivizmus II. : Csoporton belüli kollektivizmus
• Nemek egyenlősége
• Asszertivitás
• Teljesítmény-orientáció
• Jövő-orientáció
• Humán-orientáció
Bizonytalanságkerülés: Annak mértéke, hogy az adott kultúrához tartozó emberek, szervezetek milyen mértékben érzik fenyegetőnek az ismeretlen helyzeteket, és mennyire igyekeznek ezeket normák, szokások és bürokratikus gyakorlatok segítségével elkerülni.
Hatalmi távolság: Annak mértéke, hogy egy társadalom tagjai milyen mértékben fogadják el a hatalom egyenlőtlen elosztását. A magasabb értékek az egyenlőtlenség nagyobb mértékű elfogadottságára utalnak, amely autokratikus vezetési felfogást jelenthet, míg az alacsonyabb értékek a kisebb mértékű egyenlőtlenségeket és a delegáló vezetési felfogást jellemzik.
Kollektivizmus I. : Társadalmi kollektivizmus: Annak mértéke, hogy a társadalom mennyire támogatja a kollektív cselekvést, döntéshozatalt és az erőforrások kollektív elosztását. Az alacsony értékek individualista orientációt, míg a magas értékek kollektivista orientációt mutatnak.
Kollektivizmus II. : Csoporton belüli kollektivizmus: Azt mutatja, hogy az egyének milyen mértékben mutatnak büszkeséget, hűséget és összetartozást családjaik, szervezeteik iránt.
Kultúrakutatások
Nemi egyenjogúság: Annak mértéke, hogy a társadalom mennyire törekszik a nemi szerepek különbségének és diszkrimináció mértékének csökkentésére.
Asszertivitás: Annak mértéke, hogy az emberek szociális kapcsolataikban, milyen mértékben mutatnak asszertív vagyis önérvényesítő, konfrontációs és agresszív jellemzőket.
Teljesítmény-orientáció: Azt mutatja, hogy a társadalomban mennyire értékelik az egyének teljesítményét és kiválóságát. A teljesítményorientált kultúrákban a megelégedettség forrása maga a munka.
Jövő-orientáció: Annak mértéke, hogy mennyire fontos a társadalomban a hosszú távú előretekintés, előrelátás és az ehhez kapcsolódó tevékenységek, a tervezés, a hosszú távú befektetés és a kutatás-fejlesztés.
Humán-orientáció: Annak mértéke, hogy egy társadalom mennyire értékeli és támogatja tagjai önzetlen, barátságos és másokkal törődő magatartását.
A kilenc dimenzióhoz kapcsolódóan gyűjtöttek adatokat, mind társadalmi mind szervezeti szinten.
Magyarországról a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem (új nevén Budapesti Corvinus Egyetem) vett részt a nemzetközi projektben. Hazánkban a kutatás két ágazat 16 vállalatánál 184 középvezetőre terjedt ki. A felmérés adatai alapján a következő sajátosságok jellemzők a magyar nemzeti kultúrára:
• Átlagosnál kisebb bizonytalanságkerülés; igény a rendszerességre, kidolgozott szabályokra és törvényekre
• Nagy hatalmi távolság (a befolyás alapja a pozíció, melyhez privilégiumok kötődnek); elvárás a kisebb hatalmi távolság
• Individualizmus (az egyéni érdekek érvényesítésére való törekvés az elsődleges);
igény a kollektív értékrendre
• Magas csoporton belüli kollektivizmus; igény a magas csoporton belüli kollektivizmusra
• Alacsony asszertivitás; elvárás a magasabb asszertivitás
• Átlagos nemi egyenjogúság; törekvés a magasabb nemi egyenjogúságra
• Jelenre való koncentrálás; vágy a jövőorientált gondolkodásmódra
• Alacsony teljesítmény-orientáció; igény a magasabb teljesítmény-orientációra
• Alacsony humán-orientáció; vágy a magasabb humán-orientációra
(Bakacsi / Takács, 1998) (Bakacsi / Takács / Karácsonyi / Imrek, 2002) A dimenziókat a szervezeti kultúra szintjén vizsgálva nem mutatkozik nagy mértékű eltérés. (Borgulya / Barakonyi, 2004)
A GLOBE vizsgálat Magyarországot az európai klaszterek közül a kelet-európaiba sorolta be Albániával, Örményországgal, Görögországgal, Kazahsztánnal, Lengyelországgal, Oroszországgal és Szlovéniával együtt. (Bakacsi / Takács / Karácsonyi / Imrek, 2002)
Tekintve, hogy ezen országok különböző vallási értékekkel, különböző történelmi múlttal és különböző anyanyelvvel rendelkeznek, feltételezhető, hogy a hasonlóság csupán a mért dimenziók vonatkozásában áll fenn. (Borgulya / Barakonyi, 2004)
A SMILE kutatás
A SMILE-projekt (Successful Mapping of Intercultural Leadership Excellence), amelyet 2001-ben a Veszprémi Egyetem (új nevén Pannon Egyetem) a Technische Universitat, Darmstadt-tal együttműködve indított, a magyarországi tevékenységet folytató magyar-német transznacionális vállalatokra koncentrál. A kutatás egyik fő kérdése az volt, hogy a magyarországi tevékenységet folytató magyar-német vállalatok kultúrája a magyar és a német vállalati kultúrákból mely elemeket és milyen mértékben integrálja magába. A kutatás 73 magyar, 30 német és 95 Magyarországon működő magyar-német vállalatra terjedt ki. A vállalatok között kis-, közép- és nagyvállalatok egyaránt megtalálhatók. A kiválasztott vállalatoknál felső-, illetve középvezetők vettek részt a kérdőíves felmérésben.
A kultúraprofilok előállítása a Hofstede által azonosított dimenziók alapján történt. (Gaál / Szabó / Kovács, 2005) A SMILE kutatás során összeállított magyar nemzeti kultúraprofilt a következő ábra mutatja be.
Individualizmus Kollektivizmus
Közvetlen Távolságtartó
Kockáztató Óvatos
Nőies Férfias
Hosszú távú
gondolkodás Rövid távú
gondolkodás
14. ábra A vizsgált magyar vállalatok a nemzeti kultúrák függvényében Forrás: Gaál / Szabó / Kovács, 2005 8. oldal
A kutatás eredményei alapján a magyar kulturális sajátosságok az individualizmus, a kis hatalmi távolság, az alacsony bizonytalanságkerülés, a nőiesség és a rövid távú gondolkodás.
A magyar nemzeti kultúra feltérképezésére irányuló kutatások eredményeinek összevetése A Hofstede-dimenziókra alapozva, azokat esetlegesen kibővítve számos kutatás zajlott Magyarországon. A különböző időpontban, különböző mintán végzett kutatások célja a magyar nemzeti kultúra sajátosságainak meghatározása volt. Az egyes vizsgálatok eredményeképp meghatározott jellemzőket a következő táblázat tartalmazza.
Kultúrakutatások
alacsonyabb Erősen
közepes Magas Alacsony Közepesnél
alacsonyabb Alacsony Kollektivizmus
Individualizmus Inkább
individuális Enyhén
kollektivista Inkább
kollektív Individuális Individuális Individu-ális 6. Táblázat A hofstede-i dimenziókon alapuló magyar nemzeti kultúra feltérképezésére irányuló
kutatások eredményeinek összevetése Saját összeállítás
A kutatások az egymással való összehasonlításban rendkívül változatos képet mutatnak. A különbségeket feltehetően az egyes kutatások közötti jelentős időbeli és mintaösszetétel valamint mintanagyságbeli eltérések okozhatják.
A magyar nemzeti kultúra meghatározására irányuló kutatások eredményeit összesítve, a kiterjedt mintanagyságú és a közelmúltban végzett kutatásokat kiemelten figyelembe véve elmondható, hogy a magyar kultúra meghatározó sajátosságai a következők:
• Nagy hatalmi távolság
• Alacsony bizonytalanságkerülés
• Individualizmus
• Férfiasság
• Rövid távú orientáció
A Trompenaars modell alapján kidolgozott, a magyar nemzeti kultúra meghatározására irányuló, meghatározó jelentőségű, széleskörű mintán elvégzett kutatás hazánkban eddig nem került lebonyolításra.
12 Forrás: BAKACSI Gy. / TAKÁCS S. : Honnan – hová? A nemzeti és szervezeti kultúra változásai a kilencvenes évek közepének Magyarországán. Vezetéstudomány, XXIX. évfolyam 2. szám 1998
13 Jarjabka 2001-ben 250 fős mintán végzett empirikus kutatásának eredményei alapján. Forrás:
JARJABKA Á. : Vizsgálatok a szervezeti kultúra témakörében, kultúramodellek és hazai alkalmazhatóságuk Tanulmány A Szerző PTE - KTK Gazdálkodástani Doktori Iskolájában, 2003 –ban készült doktori értekezése téziseinek kivonata. Forrás: www.ktk.pte.hu Pécsi Tudományegyetem Pécs 2005
14 Forrás: HEIDRICH B. : A vállalati kultúra magyar sajátosságairól. Vezetéstudomány, XXVIII.
Évfolyam 4. szám 1997
15 A STRATOS kutatás eredményeképp meghatározott sajátosságok alapján megállapított jellemzők.