10. A kultúra jellemzőinek és összefüggéseinek vizsgálata
10.2. Kulturális beállítottság és egyéni jellemzők
10.2.3. A személyiségfaktorok munkahely jellege szerinti befolyásoltsága
Érdekes megvizsgálni, hogy van-e különbség az egyének kulturális beállítottságában, attól függően, hogy a profit-orientált vagy a non-profit szférában dolgoznak. Az elemzéshez a válaszadók köre leszűkítésre került azokra, aki megadták munkahelyük nevét, és ezáltal egyértelműen meghatározható annak profit-orientált illetve non-profit jellege. A minta így 240 profit-orientált és 190 non-profit szektorban dolgozó egyént tartalmaz. A korrelációanalízis a munkahely profit-orientált illetve non-jellegét leíró változó és a kulturális dimenziók között a leszűkített mintán került elvégzésre.
28. Táblázat Az egyén munkahelyének profit-orientált illetve non-profit jellege és a kultúradimenziók közti korrelációk a magyarországi mintán 24
A táblázat kivastagított mezői a 0,01 szinten, az aláhúzással jelölt mezői pedig a 0,05 szinten szignifikáns korrelációkat mutatják.
Az univerzalizmus/partikularizmussal valamint az idő-, pontosabban a múlt- és a jövő-orientációval mutat 0,01 szinten, illetve a semleges/emocionális orientációval 0,05 szinten szignifikáns korrelációt az egyén munkahelyének profit-orientált illetve non-profit jellege. A további elemzések ezekre a dimenziókra korlátozódnak.
Univerzalizmus/partikularizmus
A grafikon a profit-orientált és a non-profit szektorokra jellemző univerzalizmus mértékét szemlélteti.
24 A teljes korreláció-analízis a 9. mellékletben található.
Univer-zalizmus Indivi- dualiz-mus
Specifi-kus Semleges Szerzett
státusz Múlt Jelen Jövő Belső
Profit-orientált/
non-profit
0,180 -0,015 0,050 0,108 -0,055 0,132 0,017 -0,148 -0,042
A kultúra jellemzőinek és összefüggéseinek vizsgálata
Non-profit Profit_orientalt
Profit vagy non-profit
70
68
66
64
62
60
58
56
Mean +- 2 SE Univerzalizmus
38. ábra A profit-orientált valamint a non-profit szférára jellemző univerzalizmus mértéke
A két szektor között jelentős különbség van az átlagos univerzalizmus mértékében. A non-profit szférára lényegesen magasabb fokú univerzalizmus jellemző.
Univerzalizmus
N Mean Std.
Deviation Std. Error 95% Confidence
Interval for Mean
Mini-mum Maxi-mum
Lower
Bound Upper
Bound
Profit-orientalt 230 58,76 19,686 1,298 56,20 61,32 10 90
Non-profit 176 66,11 20,244 1,526 63,10 69,13 10 90
Total 406 61,95 20,236 1,004 59,97 63,92 10 90
29. Táblázat A saját minta elemzése profit-orientált és non-profit jelleg szerint az univerzalizmus vonatkozásában 25
A két szféra átlagos univerzalizmusának értékében a különbség 7, továbbá a két ágazat konfidencia-intervallumában sincs átfedés, ami jelentős eltérésre utal.
Magyarországon a non-profit szektorban dolgozókra magasabb fokú univerzalizmus a jellemző a profit-orientált szférához viszonyítva.
Idő-orientáció
A következő grafikonok a két szektor átlagos múlt- illetve jövő-orientációjának mértékét ábrázolják.
25 A részletes elemzés megtalálható a 10. mellékletben.
Non-profit Profit_orientalt
Profit vagy non-profit
32
31
30
29
28
27
26
Mean +- 2 SE Múlt_orientáció
39. ábra A profit-orientált és a non-profit szektorra jellemző múlt-orientáció mértéke
Non-profit Profit_orientalt
Profit vagy non-profit
39
38
37
36
35
34
33
Mean +- 2 SE Jövő_orientáció
40. ábra A profit-orientált és a non-profit szektorra jellemző jövő-orientáció mértéke
A grafikonok jól szemléltetik, hogy a két szférára eltérő idő-orientáció jellemző.
A kultúra jellemzőinek és összefüggéseinek vizsgálata
30. Táblázat A saját minta elemzése profit-orientált és non-profit jelleg szerint a múlt-orientáció vonatkozásában
31. Táblázat A saját minta elemzése profit-orientált és non-profit jelleg szerint a jövő-orientáció vonatkozásában 26
A két szektor átlagos múlt-orientációjában és a jövő-orientációjában is 2 a különbség, valamint a jövő-orientációban a konfidencia-intervallumok is elkülönülnek. A profit-orientált szektor jellemzően nagyobb mértékben jövő-orientált és kevésbé múlt-orientált, mint a non-profit szektor. A múlt- és a jövő-orientáció arányát vizsgálva megállapítható, hogy - a magasabb mértékű múlt- és alacsonyabb mértékű jövő-orientáció ellenére - a profit-orientálthoz hasonlóan a non-profit szektorra is a jövő-orientáció dominanciája jellemző.
Semleges/emocionális orientáció
A következő grafikon a profit-orientált és a non-profit szektor átlagos semleges orientációjának mértékét mutatja.
26 A részletes elemzést a 11. melléklet tartalmazza.
Non-profit Profit_orientalt
Profit vagy non-profit
60
59
58
57
56
55
54
53
Mean +- 2 SE Semleges_orientáció
41. ábra A profit-orientált és a non-profit szektorra jellemző semleges orientáció mértéke
A két szféra közül a non-profitnak magasabb az átlagos semleges orientációja.
Semleges orientáció
N Mean Std.
Deviation Std.
Error 95% Confidence Interval
for Mean
Mini-mum Maxi- Mum
Lower Bound
Upper
Bound
Profit_
orientalt 230 54,87 13,586 ,896 53,10 56,63 19 80
Non-profit 176 57,83 13,490 1,017 55,82 59,84 10 85
Total 406 56,15 13,607 ,675 54,83 57,48 10 85
32. Táblázat A saját minta elemzése profit-orientált és non-profit jelleg szerint a semleges orientáció vonatkozásában 27
A két szektor átlagos semleges orientációjában a különbség közel 3. Magyarországon a non-profit szektorban dolgozókra magasabb fokú semleges orientáció a jellemző a profit-orientált szektorhoz viszonyítva.
Összefoglalás
A profit-orientált illetve a non-profit szektorban dolgozók Magyarországon eltérő kulturális beállítottsággal rendelkeznek. A non-profit szférára magasabb fokú univerzalizmus, múlt- és semleges orientáció, a profit-orientáltra pedig magasabb fokú jövő-orientáció a jellemző.
27 A részletes elemzést a 12. melléklet tartalmazza.
A kultúra jellemzőinek és összefüggéseinek vizsgálata
Ebből következik, hogy a non-profit szektorban dolgozókra inkább jellemző a szabályok és előírások előtérbe helyezése és tisztelete, mint a profit-orientált szektorban dolgozókra. Az eltérő idő-orientáció alapján kijelenthető, hogy a profit-orientált szférában nagyobb hangsúlyt fektetnek a jövőre. Ez stratégiák, tervek kidolgozásában és végrehajtásában, fejlesztési törekvésekben nyilvánul meg. A semleges/emocionális dimenzió vonatkozásában pedig a non-profit szervezeteknél dolgozók esetében figyelhető meg a magasabb mértékű semleges orientáció.
A különbségek okai, az ok-okozati viszonyok és a hatásmechanizmus iránya a fenti elemzésekből nem következik. Az, hogy az adott kulturális beállítottságú egyének helyezkednek inkább el, a nekik megfelelő sajátosságokkal rendelkező szektorban, vagy az adott szektor fejt ki befolyásoló hatást az ott dolgozó egyénekre további kutatások témája lehet, mint ahogy az is, hogy fennáll-e ez a szabályszerűség a világ más országaiban is vagy akár világszerte. Az elemzések eredményeképp kapott szférák közötti kulturális beállítottságbeli különbségek nem meglepőek, megfelelnek a rájuk jellemző sajátosságoknak, valamint a róluk alkotott elképzeléseknek. A profit-orientált vállalatok a globalizáció hatását magánhordozó, intenzív nemzetközi versennyel jellemezhető piacon tevékenykednek. Feltételezhető, hogy a személyiségfaktorok eltérései ezekhez a különbségekhez kapcsolódnak.