10. A kultúra jellemzőinek és összefüggéseinek vizsgálata
10.3. A kultúra és a versenyképesség kapcsolata
10.3.2. A versenyképesség modellezése a kultúraváltozók segítségével
Az előzőekben alátámasztásra került, hogy a kultúra jelentősen hat az országok versenyképességére. A következőkben a cél egy modell felállítása, melyben a függő változó az ország versenyképessége, a független változók pedig az ország kultúráját leíró dimenzióik. A versenyképességi érték esetében a 2005-ös százalékos versenyképességi érték kerül felhasználásra, mert ez nem csak sorrendet mutat, hanem az arányokat is kifejezi. magyarázott (endogén) változó, pedig a regresszió által nem magyarázott hiba. (A hiba feltételezésének okai: (i) specifikáció hiányosságai (ii) mérési hiba (iii) eredendő bizonytalanság.
A regressziós becslés feladata: paraméterek becslése.
A modell mátrix formában a következő:
(nx1)
A kultúra jellemzőinek és összefüggéseinek vizsgálata
A modell alapfeltevései:
1. E(ui)=0
2. var(ui)=σ2 minden i-re
3. uiés ujfüggetlenek minden -re és i j-re
4. xideterminisztikus ( és xi uj függetlenek minden i-re és j-re) 5. ui ~N(0,σ2)
6. az xj-k között nincs lineáris összefüggés
Célszerű megvizsgálni a függő változó értékeinek gyakorisági megoszlását.
100 90 80 70 60 50 40 30
Versenyképesség_Százalék_2005
14
12
10
8
6
4
2
0
Frequency
Mean = 64,113 Std. Dev. = 16,253987 N = 51
44. ábra A 2005-ös százalékos versenyképességi érték gyakoriság-megoszlási grafikonja
A hisztogram alakja normál eloszlás görbéjéhez hasonló.
1,0 0,8
0,6 0,4
0,2 0,0
Observed Cum Prob
1,0
0,8
0,6
0,4
0,2
0,0
Expected Cum Prob
Normal P-P Plot of Versenyképesség_Százalék_2005
45. ábra A 2005-ös százalékos versenyképességi érték P-P grafikonja
A P-P görbe 45 fokos egyenest követ, amely a gyakoriság-megoszlási grafikon mellett alátámasztja a normál eloszlás feltételezhetőségét és a lineáris modell alkalmazhatóságát.
Az elemzéshez a többlépéses regresszió került felhasználásra, amely lépésenként von be újabb változókat növelve ezzel a modell pontosságát.
Az ANOVA táblázat a modell elfogadhatóságát mutatja statisztikai szempontból. A regresszió sor a modell által magyarázott eltérés mértékét mutatja. A reziduális jelzővel jelölt sor pedig a modell által nem magyarázott eltérésre vonatkozik. Esetünkben az első érték magasabb, ami a modell megfelelőségét bizonyítja.
A kultúra jellemzőinek és összefüggéseinek vizsgálata
ANOVAd
3352,892 1 3352,892 15,724 ,000a
8529,593 40 213,240
11882,485 41
5610,876 2 2805,438 17,446 ,000b
6271,609 39 160,810
11882,485 41
6303,385 3 2101,128 14,311 ,000c
5579,100 38 146,818
Squares df Mean Square F Sig.
Predictors: (Constant), Szerzett_státusz a.
Predictors: (Constant), Szerzett_státusz, Múlt b.
Predictors: (Constant), Szerzett_státusz, Múlt, Semleges_orientáció c.
Dependent Variable: Versenyképesség_Százalék_2005 d.
36. Táblázat A regresszió-analízis ANOVA táblázata
A regresszió során a végső, a versenyképességet legjobban leíró modell a harmadik, három kultúraváltozót tartalmazó. Ezek a szerzett státuszú, a múlt és a semleges orientáció.
Az ANOVA táblázat szignifikáns F-próbát mutat, amely arra utal, hogy a modell alkalmazása jobb, mint a középérték használata.
Az ANOVA táblázat megmutatja, hogy képes-e a modell a függő változó eltérésének magyarázatára, viszont nem utal közvetlenül a kapcsolat erősségére. Az összegző táblázat a modell és a függő változó kapcsolatának erősségét jellemzi.
Model Summary(d)
a Predictors: (Constant), Szerzett_státusz b Predictors: (Constant), Szerzett_státusz, Múlt
c Predictors: (Constant), Szerzett_státusz, Múlt, Semleges_orientáció d Dependent Variable: Versenyképesség_Százalék_2005
37. Táblázat A modell összegző táblázata
Az R érték a többszörös korrelációs koefficiens a függő változó megfigyelt és a modell által meghatározott értéke közti lineáris korreláció. A magas érték erős kapcsolatot feltételez. Az R négyzet, az úgynevezett determinációs együttható tulajdonképpen a többszörös korrelációs koefficiens négyzete. Ez azt mutatja, hogy a versenyképesség eltéréseinek több mint fele magyarázható a modell segítségével.
Összességében elmondható, hogy a végső modell jól közelíti a versenyképesség tényleges értékét.
A következő táblázat a modell változóihoz tartozó koefficienseket tartalmazza.
Coefficients(a)
a Dependent Variable: Versenyképesség_Százalék_2005
38. Táblázat A modell koefficiensei
A lépésenkénti regresszió tulajdonsága, hogy a nem szignifikáns koefficiensek nem kerülnek be a modellbe. A modellben így csak azok a változók szerepelnek, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a modell minél jobb legyen. A koefficiensek relatív fontosságának meghatározásához a sztenderdizált koefficiensek nyújtanak segítséget. Ezek alapján látható, hogy a szerzett státuszú orientáció szerepel a legnagyobb súllyal a modellben, amit sorrendben a múlt- és a semleges orientáció követ.
A táblázat következő, korrelációértékeket tartalmazó része alkalmas annak megállapítására, hogy számolni kell-e a multikollinearitás problémájával a modell esetében. Abban az esetben, ha a nullarendű korreláció értéke jelentősen különbözik a parciális és a részkorreláció értékétől, akkor az adott változó által magyarázott eltérést más változó is magyaráz. Esetünkben ez nem áll fenn, mert a korrelációk értékei közel azonosak.
A táblázatban található kollinearitásra vonatkozó statisztikák értékei is alátámasztják az előbbi megállapítást. A tolerancia értékei kivétel nélkül magasak. Ez az érték százalékos formában mutatja meg adott változó esetén annak a magyarázott résznek a nagyságát, amelyet a többi változó nem tud magyarázni. A magas értékek a multikollinearitás elkerülését mutatják. 32
32 A teljes regresszió-analízis megtalálható a 17. mellékletben.
A kultúra jellemzőinek és összefüggéseinek vizsgálata
y az adott ország versenyképességi mutatója (százalékos adat az IMD World Competitiveness Yearbook 2005-ös adata),
x1 az ország szerzett státuszú orientációjának értéke (Trompenaars nemzeti kultúra adatbázisának adata),
x2 az ország múlt-orientációjának értéke (Trompenaars nemzeti kultúra adatbázisának adata),
x3 az ország semleges státuszú orientációjának értéke (Trompenaars nemzeti kultúra adatbázisának adata)
A kultúrajellemzők közül a szerzett/öröklött státuszú orientáció határozza meg legnagyobb mértékben az adott ország versenyképességét. A szerzett státuszú orientációjú kultúrákra jellemző, hogy a társadalmi státusz az egyén eredményességéből és teljesítményéből származik. A státusz és az elismerés, ahhoz kapcsolódik, hogy az egyén mit csinált, mit vitt véghez és milyen eredményeket ért el. Ezzel ellentétes sajátosság az öröklött státuszú orientáció, melynek sajátossága, hogy a státusz életkorhoz, társadalmi osztályhoz, nemhez, képzettséghez stb. kötött. A szerzett státuszú orientáció a modernizáció része, kulcs a gazdasági és üzleti sikerességhez. A teljesítmény díjazása egy öngerjesztő folyamatot indít el, melynek során az emberek keményen dolgoznak, hogy biztosítsák önmaguk számára a megbecsülést. Ha egy nemzet ösztönzi ennek üzleti életben való elterjesztését gazdasági sikerekre számíthat. Az öröklött státuszú orientáció akadályozza a fejlődést, így az ilyen orientációjú nemzetek jellemzően fejletlenebbek.
Kivételt képez néhány különösen sikeres ország, amely státuszokat adományoz személyeknek, technológiáknak és iparágaknak, akik illetve amelyek előreláthatólag fontos szerepet fognak betölteni a gazdaság jövőjében. Ilyen például Japán, ahol a kiemelt státuszokat jellemzően idősebbek kapják. Az „öröklött” státuszok értékrendjük szerint hozzájárulnak a célok eléréséhez. Megfigyelhető azonban ezeknél az országoknál is a szerzett státuszú orientáció, ugyanis a fiatalok iskolai nevelésében kiemelt szerepet tulajdonítanak a teljesítménynek. Később viszont az együttműködés kerül előtérbe és ezzel együtt a hangsúly az egyéniről a csoportos előnyökre tevődik át. A csoportok vezetésével a korábban, egyénileg kimagasló teljesítményt nyújtó személyeket bízzák meg. Látható tehát, hogy a két ellentétes orientáció nem feltétlenül zárja ki egymást és ebben az esetben a szerzett státuszú orientáció öröklött státuszúhoz vezet. Fordított eset is lehetséges, ha például az ország kiemelt szereppel ruház fel egy kulcságazatot, amely a későbbiekben jelentős sikereket ér el és ezáltal ösztönzi a szerzett státuszú orientáció felé történő elmozdulást. Lehetőség van egy ágazat számára kiemelt státuszt adni azután is miután már jelentős eredményeket ért el, azonban ez sok esetben jelentős lemaradáshoz, hátrányhoz vezethet.
A versenyképességet szintén nagymértékben befolyásoló kulturális sajátosság az idő-orientáció, ezen belül is a múlt-orientáció. A kapcsolat negatív irányú, vagyis magasabb fokú múlt-orientáció jellemzően alacsonyabb mértékű versenyképességet eredményez. Az emberek általában a múlt, a jelen és a jövő kategóriájában is gondolkodnak egyszerre, viszont nem tulajdonítanak azonos jelentőséget mindegyiknek. Az idővel kapcsolatos értékrend átszövi a tevékenységek tervezését, az arra vonatkozó stratégiákat és az együttműködést. A múlt-orientált kultúrák fő törekvése a tradíciók fenntartása és visszaállítása. A jelen-orientáltak ezzel szemben tradíció-nélküliek és figyelmen kívül hagyják a jövőt, míg a jövő-orientáltak egy kívánatos jövőt irányoznak elő, és annak megvalósításán munkálkodnak. Ez utóbbira inkább jellemző a gazdasági fejlődés, mint a múlt-orientált országokra. A stratégiák, a célok és a szándékok mind jövő-orientáltak. Az együttműködések és a partnerkapcsolatok szintén a jövőre irányulnak. A motiváció is valami, amit a dolgozó annak érdekében kap, hogy a jövőben jobban dolgozzon. A fejlesztés és tanulás mind-mind azt a célt szolgálja, hogy növekedés és gyarapodás következzen be. Ezzel szemben azokban a kultúrákban, ahol a múltnak nagy szerepe van a státusz többnyire öröklött és olyan állandó karakterisztikákon alapul, mint a kor, a nem, az etnikai hovatartozás és a szakmai kvalifikáció. Ezen a ponton figyelhető meg összefüggés az előző, versenyképességre jelentős hatást gyakorló kulturális jellemzővel a szerzett/öröklött státuszú orientációval, ahol az öröklött státusz negatív befolyást gyakorol az ország versenyképességére.
A versenyképességre a meghatározó kulturális sajátosságok közül legkisebb mértékben ható tényező a semleges/emocionális orientáció. A versenyképesebb országokra magasabb fokú semleges orientáció a jellemző. Míg az emocionális kultúrákban az érzelmek széleskörű kinyilvánítása, addig a semleges kultúrákban az érzelmek elfojtása figyelhető meg. A kulturális sajátosság nem csupán az emberi érzelmek kinyilvánításának, hanem az idegen trendekkel, tradíciókkal és javakkal kapcsolatos széles látókörnek, elfogulatlanságnak és nyitottságnak a mértékét is kifejezi. A nyitottság tulajdonképpen egy képesség, amely a különböző kultúrák eltérő értékrendjének elfogadására és megértésére irányul. Az agresszivitás és az attraktivitás segítségével jellemezhető az adott ország nyitottsága. Az ország akkor tekinthető attraktívnak, ha olyan környezetet teremt, amely ösztönzi a külföldiek, a külföldi javak és befektetések beáramlását. Másrészről egy ország agresszív, ha a kiáramlást, az emigrációt, az exportot és a külföldi befektetéseket preferálja. Az attraktív és agresszív országokban az emberekre a globális szemlélet és a széles látókör jellemző. Azonban, ha az ország mindkét faktor vonatkozásában alacsony értéket mutat, akkor az emberek negatív gondolkodásmódúak, szűklátókörűek, magukba zárkóznak, és érdektelenséget mutatnak a határaikon túli dolgok iránt. A cselekvéseket az érzelmek irányítják és a meghatározó eszmék a nacionalizmus és a protekcionizmus. Ezek a dolgok pedig kedvezőtlenül hatnak az ország versenyképességére.
A versenyképesség jelentős javítása a kulturális sajátosságok figyelmen kívül hagyásával nem történhet meg. A gazdaságpolitika kialakításakor a politikusoknak és a döntéshozóknak figyelembe kell venni a kulturális dimenziókat, illetve jelentős javulás eléréséhez kultúraváltás véghezvitele szükséges lehet.
A kultúra jellemzőinek és összefüggéseinek vizsgálata