A legjelentősebb világgazdasági térségek összehasonlítása

Az előző fejezetben igazolásra került a versenyképesség kulturális befolyásoltsága országok szintjén. Feltételezhető, hogy ez az összefüggés országok feletti szinten is fennáll. Érdemes tehát megvizsgálni, hogy a világ gazdasági szempontból meghatározó térségei milyen kulturális sajátosságokkal rendelkeznek, különös tekintettel a versenyképesség szempontjából releváns kultúradimenziókra.

A XX. század végére – a világméretű munkamegosztás eredményeképp hárompólusú világgazdaság alakult ki.

46. ábra A hárompólusú világgazdaság, Triád Forrás: Vofkori, 2002 55. oldal

A Triád, a világ három fő növekedési góca:

• Észak-Amerika az Egyesült Államok vezetésével

• Európai Unió

• Japán és Dél-Kelet Ázsia

Az Európai Unió vonatkozásában a 2004 előtt csatlakozott országok alkotják a centrumtérséget.

Ezek a gazdaságok mind méretükben, mind fejlettségükben egy kategóriába esnek.

(Bató, 2005)

GDP nominál Millió USD-ban **

Népesség fő *

Észak-Amerika 325 327 571 12 647 279

Egyesült Államok 293 027 571 11 667 515

Kanada 32 300 000 979 764

Japán és Dél-Kelet Ázsia 622 669 898 6 503 522

Japán 127 214 499 4 623 398

Hong Kong 6 943 600 163 005

Indonézia 238 452 952 257 641

Malajzia 25 720 000 117 776

Fülöp-szigetek 86 241 697 86 429

Szingapúr 4 425 720 106 818

Tajvan 22 894 384 305 200***

Thaiföld 62 354 402 163 491

Dél-Korea 48 422 644 679 764

Európai Unió 2003 385 788 791 12 101 270

Ausztria 8 150 836 290 109

Belgium 10 309 725 349 830

Dánia 5 397 640 243 043

Finnország 5 211 311 186 597

Franciaország 60 656 178 2 002 582

Németország 82 544 000 2 714 418

Görögország 10 964 020 203 401

Írország 4 130 700 183 560

Olaszország 58 462 375 1 672 302

Hollandia 16 318 199 577 260

Portugália 10 524 145 168 281

Spanyolország 43 209 511 991 442

Svédország 9 000 123 346 404

Egyesült Királyság 60 441 457 2 140 898

Luxemburg 468 571 31 143

* Forrás: United States Central Intelligence Agency's The World Factbook 2005. július

** Forrás: World Bank, 2005. július (kivéve Tajvan)

*** Forrás: International Monetary Fund, World Economic Outlook Database, 2005. április

39. Táblázat A világ meghatározó gazdasági térségei, a hozzájuk tartozó országok népessége és nominál GDP-je

A világ meghatározó térségeinek kultúrája a hozzájuk tartozó országok kultúrájával jellemezhető. A térségre vonatkozó kultúraértékek tehát az azt alkotó országok kultúraértékeinek átlagaként adódik. Ha a különböző méretű országok kultúrája azonos súllyal szerepel, az magasfokú torzuláshoz vezethet. Ennek elkerülése érdekében az átlagolásnál az országok népességszámát célszerű súlyszámként használni. A népesség, mint súlyszám használata azzal indokolható, hogy a kultúrát tulajdonképp az emberek hordozzák magukban.

A kultúra jellemzőinek és összefüggéseinek vizsgálata

A következő táblázat a Triád kulturális jellemzőit mutatja be.

Univerza- lizmus Individua-

lizmus Semleges Specifikus Szerzett Múlt Jelen Jövő Belső

40. Táblázat A világ meghatározó gazdasági térségeinek kulturális jellemzői

0

Észak-Amerika Európai Unió 2003 Japán és Dél-Kelet Ázsia

47. ábra A világ meghatározó világgazdasági térségeinek kulturális sajátosságai

A három régió kultúráját összehasonlítva megállapítható, hogy az Európai Unió jellemzően Észak-Amerika és a Japán és Dél-Kelet Ázsia alkotta régiók között helyezkedik el kulturális tekintetben. Ez alól kivétel a semleges-emocionális és az idő-orientáció dimenziója.

A régiók között a legnagyobb eltérés a specifikus orientáció vonatkozásában figyelhető meg. Míg Észak-Amerikára rendkívül erős specifikus orientáció, addig az Európai Unióra alacsonyabb mértékben, de szintén a specifikus orientáció dominanciája a jellemző. Az ázsiai pólus ezzel szemben nagyfokú diffúz orientációt mutat.

A következő legtágabb skálán mozgó kulturális sajátosság a térségek viszonylatában az individualizmus/kollektivizmus. Míg az amerikai térségre az individualista értékek nagyfokú dominanciája, addig az ázsiai térségre a kollektivista értékek jelentős túlsúlya a jellemző. Az Európai Unió értéke az átlagértékhez nagyon közeli, ami azt jelenti, hogy az individualista és a kollektivista értékek együttesen vannak jelen és nem figyelhető meg dominancia egyik jellemző vonatkozásában sem.

Szintén nem meglepő a belső/külső orientáció dimenziójában tapasztalt különbség mértéke és iránya. Az amerikai értékrendre a környezet befolyásolására irányuló törekvés a jellemző. Ezt támasztja alá a magas érték a belső-orientáció vonatkozásában. Ezzel szemben az ázsiai emberek köztudottan a környezetükkel való harmonikus kapcsolat kialakítására és fenntartására törekednek és elfogadják alárendelt szerepüket ebben a viszonyrendszerben. Ennek megfelelően a térségre jellemző domináns kulturális sajátosság a környezethez való viszonyulás terén a külső-orientáció. Az Unióra szintén átlaghoz közeli érték jellemző ebben a dimenzióban is.

Az univerzalizmus/partikularizmus dimenziójának tekintetében Japán és Dél-Kelet Ázsia térségére jellemző átlagos érték, a dominancia hiánya az eltérő sajátosságok vonatkozásában. Mind Észak-Amerikára, mind az Európai Unióra az univerzalista értékek túlsúlya a jellemző. Különbség csupán az értékek dominanciájának mértékében van. Az amerikai térség esetében az univerzalista orientáció értéke magasabb az Unióhoz viszonyítva.

A fennmaradó dimenziók kiemelkedő jelentőségűek a versenyképességre gyakorolt hatásuk szempontjából. A versenyképességre legnagyobb befolyással rendelkező jellemző a szerzett státuszú orientáció. E tekintetben az USA és Kanada magas fokú szerzett státuszú orientációt mutat. Szintén szerzett státuszú, de alacsonyabb mértékben az Európai Unió. Viszont a vizsgált ázsiai térségben az öröklött státuszú értékek a meghatározók, még ha csak kis mértékben is.

Szintén fontos tényező a versenyképességre gyakorolt hatását tekintve az idő-orientáció. A három világgazdasági pólus mindegyikében eltérő idősík a meghatározó. Az amerikai térség döntő mértékben jövő-, az ázsiai jelen-, az európai pedig múlt-orientált. A múlt-orientáció negatív hatással van a térség versenyképességére.

Sajátos helyzet figyelhető meg a semleges/emocionális dimenzió esetében, ahol Észak-Amerika valamint Japán és Dél-Kelet Ázsia szinte azonos mértékű semleges orientációt mutat, míg Európa e tekintetben átlag közeli értéket mutat. Európa kevésbe nyitott, mint a másik két térség. Kevésbé jellemző rá a széles látókör, az eltérő kultúrák megértése és elfogadása.

Az Európai Unió a lisszaboni stratégiában célul tűzte ki, hogy 2010-re a világ legversenyképesebb térsége legyen. Ennek megvalósításához, a versenyképesség jelentős javítása szükséges, ami kizárólag a kulturális sajátosságok maximális figyelembevételével és kultúraváltással valósítható meg. A hosszú idő alatt végbemenő, gyökeres változás eredményeképp az Európai Unió kultúrájának a teljesítmény, az eredmények elismerése és díjazása, vagyis a szerzett státuszú orientáció, a jövő-orientáció továbbá a nyitottság vagyis a semleges orientáció irányába kell elmozdulnia.