kiterjesztésének.-KILENCEDIK FEJEZET.
A magyar állam főhatalma s annak
hanem arról is gondoskodni kell, hogy az valósággal végre is hajtassék, mert különben a törvénynek nem volna ér-telme, jelentősége. Az államnak az a .hatalmi ága, melynek ez a feladata, a végrehajtó, vagy kormányzó hatalom.
Végül előfordulhat, hogy a törvény miként való értelme-zése, alkalmazása vitássá válik s akkor a jogvitát az ál-lam el is dönti a maga birói hatalmával, amely tehát szu-verénitásának harmadik szerve. Mig a törvényhozó hatal-mat — mint már jeleztük — a király a nemzettel együtt gyakorolja, addig a végrehajtó és a birói hatalom egyedül a királyt illeti meg, aki azonban természetesen nem egye-dül saját maga, hanem erre hivatott alkalmazottjai utján is valósítja meg erre irányuló akaratát.
Alkotmányunkban tehát a király fontos szerepet ját-szik nemcsak' mint az állami szuverénitás megtestesítője, hanem mint az államakarat tényleges vivője, megvalósítója is. Azokat a jogositványokat, amelyek a királyt megille-ték, felségjogoknak nevezik s ezek részint tiszteletiek, ré-szint kormányzatiak. Amabba tartoznak azok, amelyek a király előkelő személyiségének természetes kísérői, pl., hogy őt a felség cim illeti meg, hogy név- és születésnapját országösan megünneplik stb., emebbe pedig azok, amelyek a. tényleges kormányzat valamely ágának gyakorlása által válnak valósággá, pl., hogy ő hivja össze az országgyűlést.
.A király kormányzati felségjogait külön-külön .tárgyalhat-juk, mert hisz az államhatalom egyes ágazatait is külön vesszük bohcolókés alá és a királynak erre vonatkozó ha-talmi köre az egyes haha-talmi ágakba vág. A tiszteletjogok azonban közjogilag kisebb jelentőségűek s azért rövidesen-ismertethetjük azokat. így ide tartozik a már emiitett cim-jog, tehát az, hogy a királyt felségnek cimezik, de megil-leti őt a címzések különféle neme is aszerint, hogy uralmi területeit egyenkint felsorolják-e, vagy sem? A szokásos címzés ez: Ausztria császára és Magyarország apostoli királya, közvetlen megszólításban pedig ez: Császári és apostoli királyi felség. A király udvartartása költségeinek a fedezésére ugy Magyarország, mint Ausztria
ugyneve-zett civillistát ad, ami ma mindkét állam részéről külön-külön évi 11 millió 300 ezer koronla. A királyi udvar fényé-nek ¡az emelésére szolgálnak magyar részéről a im. kir. test-őrség és a m. kir. darabont-testtest-őrség. A királynak joga van kitüntetéseket adományozni s ezek ismét vagy öröklete-sek, vagyis rangemeléöröklete-sek, (hercegi, grófi, bárói, nemesi rangadományozás), vagy pedig személyre szólók. Az utób-biak a különféle cimek (valóságos belső titkos tanácsosi, udvari tanácsosi, királyi tanácsosi, kereskedelmi tanácsosi
•cim) és a különféle rendjelek (aranygyapjas, Szent Ist-ván, Mária Terézia, Lipót, vaskorona, Ferenc József stb.
rendek), nemkülönben az érdemjelek (koronás arany, vagy ezüst érdemkereszt stb).
A királyi hatalom jelenleg az 1723-iki pragmatica sanctio, vagyis a trónöröklési törvény értelmében a Habs-burg-, illetőleg azáltal, hogy Mária Terézia Lotharingiai Ferenc herceghez ment nőül s ezáltal a dinasztiának egy uj ágát alapitotta meg, a Habsburg-Lotharingiai dinasz-tiát illeti meg, még pedig elsőszülöttségi jog alapján, akként
tehát, hogy a királyt mindig legidősebb fia követi a trónra, ha pedig fia vagy egyáltalában egyenes ágon
férfileszár-mazója nincs, az öccse, vagy ennek ¡legidősebb fia. Ha a dinasztiának ebben' az ágában az összes fiuk kihalná-nak, a lányok kerülnének trónra. Amennyiben III. Károly király (uralkodott 1711—1740), továbbá bátyja, I. József király (1705—1711.) és atyja, I. Lipót király (1657—1705.) összes leszármazói kihalnának, a magyar nemzet .szabad királyválasztási joga feléledne.
A királyi hatalom megszerzéséhez azonban nem elég-séges egyedül a trónöröklés, hanem szükelég-séges, hogy a ki-rály, trónraléptétől számított hat hónap alatt magát meg
"is koronáztassa, mert csakis igy válik hatalma teljessé. A koronázás alkalmával a király esküt tesz az alkotmányra s egyúttal ezt a hitlevél kiadása által is biztosítja.
A királyi család tagjait a kormányzás körében semmi-féle jogkör meg nem illeti, vagyis ők tulajdonképen
alatt-"valók. Mégis telkinttetel arra, hogy a király rokonai,
tör-vényeink különféle előnyben részesitik őlket, igy pl. fo-kozottabb büntetőjogi védelemben részesülnek, továbbá a.
királyi család tagjai nem fizetnek fegyver- és vadászati, adót, a katonai beszállásolás nem terheli őket, fogataikat, mozgósításkor a hadsereg számára átadni nem kötele-sek stb.
60. §. A törvényhozó hatalom általában.
A törvéinyihozó hatalom nálunk már ősi alkotmá-nyunk értelmében is a király és a nemzet közt volt meg-osztva és pedig akként, hogy a nemzetnek politikai jogok-kal biró része közvetlenül, személyesen gyakrolta ezt. Idő-vel azonban, mikor a nemesség egyrészt elszaporodott,, másrészt pedig elszegényedett s igy a törvényhozásban való közvetlen részvétele nehézségekkel lett volna össze-kötve, akként alakult a helyzet, hogy a köznemesség nem.
jelent meg többé személyesen az országgyűlésen, hanem megyénkint két-két követet küldött maga helyett. Ugyan-így tettek azok az elemek is, amelyek idővel szintén jogot, nyertek az országgyűlési képviseletre, jelesen a katholikus káptalanok s a városok polgárai, akik szintén követeiket, küldték el a diétára. Nem igy a főnemesség és a főpapság, mely nagy vagyonánál és befolyásánál fogva feritartotta, személyes megjelenési jogát. Sokáig aztán egy testület-ben tanácskoztak még a fő- és köznemesi elemek, de.
végre 1608-ban alakilag is kettéváltak s azóta a magyar országgyűlésnek.két háza volt: a főrendiház és a követek, táblája, mig az 1848-iki nagy reform az utóbbit a népkép-viselet elvére építette s igy jött létre a képviselőház. Meg-jegyezzük különben, hogy a főrendiházat 1885-ben szintén reformálták, uj elemeket vettek fel oda s a régiek közül többeket kihagytak, azonban lényegileg a főrendiház sok-kal inkább megtartotta még ma is régi szervezetét, mint a.
képviselőház.
A nemzet a törvényhozásban őt megillető jogokat:
az országgyűlés utján gyakorolja, a király ellenben
szemé-lyesen. Jelesen a királyt illeti meg 1. az országgyűlés ösz-szehivásának a joga, vagyis az ő akarata nélkül a nemzet törvényihozó testülete össze nem gyűlhet; 2. ő nyitja is meg az országgyűlést, tehát tanácskozásáit az ő akaratával lehet csak megkezdeni. A megnyitás rendszerint trónbe-széddel történik, ami abban áll, hogy a király röviden elő-adja az országgyűlés által megoldandó kérdéseket s azok buzgó tárgyalására hivja fel a parlament tagjait; 3. a király az országgyűlést el is napolhatja, vagyis tárgyalásait
idő-ről-időre — különösen, ha az valamely fontosabb javasla-tot befejezett, vagy ha a politikai helyzet tisztázása végett erre szükség van — felfüggesztheti; 4. a király az gyűlés egyes ülésszakait berekesztheti, mert az ország-gyűlés tartama öt év, de körülbelül minden évben egy-egy ülésszakot alkot az, amelynek a bezárása szintén a Felség joga; aztán 5. a király a parlamentet fel is oszlathatja, vagyis az Öt évi megbízatás, letelte előtt elbocsáthatja, de ily esetben köteles három hó alatt uj országgyűlést össze-hívni; 6. a király az országgyűlés által hozott törvényeket
szentesíti s 7. gondoskodik azok kihirdetésiéről is, ami ak-ként történik, hogy a szentesitett törvényéket ;a
törvény-hatóságoknak ¡megküldik és hivatalosan kiadják.
Az országgyűlés két háza, a főrendiház és a kép-viselőház, egymástól teljesen független, vagyis mindegyik külön-külön tanácskozik s egyik a másiknak a tanácsko-zásában és határozathozatalában semmiféle szereppel nem
"bir. Szentesítés alá azonban csak az a javaslat, illetőleg határozat kerülhet, amit a két ház egybehangzóan
határo-zott el. Ezt igy nevezik: országos határozat.
61. §. A főrendiház.
A főrendiháznak az a rendeltetése, hogy az ország-nak azok az elemei, amelyek előkelő születésüknél, nagy hivataluknál, Vagy egyéni érdemeiknél fogva igényjogosul-tak arra, hogy az ország kormányzásában résztvegyenek, módot találjanak erre. A népképviselet ugyanis a
válasz-tók széles rétege által odaküldött képviselőkből alakul, de
•emellett varrnak az országban egyéb értékes elemek is, a melyek épen egyéni függetlenségüknél fogva kiválóan al--kalimasak arra, hogy ;a törvényhozás részesei legyenek
anélkül, hogy a választók által döntessék el abban való résztvevősüknek a lehetősége. Ezekből alakul a főren-diház.
Az 1885: 7. t.-c. értelmében a főrendiháznak a követ-kezők a tagjai:
1. örökös jogú tagok a nagykorú királyi hercegek, vagyis a királyi családnak 18 évet meghaladott és nagy-korúvá nyilvánított férfitagjai, — azután, azok a magyar hercegek, grófok, vagy bárók, akik nagykorúak s akár ők maguk, akár pedig velük egy háztartásban élő feleségük, vagy gyermekeik vagyonát is odaszámítva, a magyar állam területén olyan földbirtok telekkönyvi tulajdonosai, vagy haszonélvezői, esetleg hitbizományi birtokosai, amely
után egyenes állami földadó fejében (az ingatlanon levő lakóházak és gazdasági épületek házosztályadójával együtt) évente legalább 6000 koronát fizetnek. Végül örö-kös jogon tagjai lesznek a főrendiháznak azok a főrari-guak is, akik a jövőben kapják meg őfelségétől (hercegi, grófi, vagy bárói rangra emelésük által) a magyar ¡mág-nási rangot s ezenkivül kifejezetten a főrendiházi tagság jogát'is, feltéve, hogy ők vagy jogutódaik a fentebb jelzett vagyoni feltételeknek megfelelnek;
2. az általuk viselt hivatal, vagy méltóság alapján tagjai a főrendiháznak: az ország zászlósurai (a nádor, az országbíró, a horvát bán, a tárnokmester, a főudvarmes-ter, a főlovászmesfőudvarmes-ter, a főkamarásmesfőudvarmes-ter, a főajtónálló-mester, a főasztalnokfőajtónálló-mester, a főpohárnokmester és a m.
kir. testőrség kapitánya), a pozsonyi gróf (örökletes a Pálffy grófi' családban), a két koronaőr, a fiumei kor-mányzó, a m. kir. Curia elnöke és másodelnöke, a m. kir.
közigazgatási biróság. elnöke és másodelnöke, a budapesti kir. ítélőtábla elnöke, továbbá a következő egyházi -méltó-ságok : a) a római katholikus egyház (és pedig ugy a
latin-mint a görög szertartásnak) részéről az esztergomi her-cegprímás, az érsekek, a megyés püspökök, a nándorfe-hérvári és a tinnini (knini) felszentelt püspökök, a bencés-rend pannonhalmi főapátja, a premontrei bencés-rend jászói pré-postja és az aurániai (vránai) perjel; b) a görögkeletiek részéről a szerb patriaroha, a román metropolita, továbbá a megyés püspökök, c) a reformátusok részéről a hiva-talban legidősebb három püspök és a szintén hivatalbeli állására .nézve ilegidősebb három kerületi főgondnok, a) az evangélikusok részéről a hivatalban legöregebb három püspök, aztán az egyetemes egyházi és iskolai felügyelő, valamint a két, hivatalban legidősebb kerületi felügyelő,.
e) az unitáriusok részéről vagy a püspök, vagy a felügyelő, aszerint, hhogy hivatalban melyik az idősebb.
3. a főrendiházi tagok harmadik csoportját alkotják, akiket a király a közélet bármely terén szerzett kiváló ér-demük elismeréséül, főrendiházi tagokká kinevezett. Fel-tétel, hogy az illetők magyar állámpolgárok legyenek, Az előterjesztést a minisztertanács teszi meg, de egy évben:
ötnél s összesen ötvennél többet ki nem nevezhet a.
király;
4. Horvát-Szlavon-Dalmátországok országgyűlése a:
maga tagjai sorából azoknak az ügyeknek a tárgyalására,, amelyek a társországokat is érintik, három tagot vájaszt:
és küld ki a magyar főrendiházba;
5. mikor a főrendiházat 1885-ben reorganizálták,, akkor a vagyoni képesítés hiánya miatt sokan kimaradtak azok közül, akiknek azelőtt joguk volt ott az ülésre és. sza-vazatra. Ezeknek aztán megengedték, hogy magok közül-50-et beválasszanak az uj főrendiházba. Ha közülök elhal valaki, helyét már nem tölthetik be s igy számuk évről-évre fogy.
Azoknak a főrangú családoknak a névsorát, ame-lyeknek férfitagjai — a kellő anyagi minősítés igazolása esetén — főrendiházi igénnyel birnak, az 1886: 8. t.-c..
törvénybe iktatta. Ha pedig azóta egy-egy családot a fő-rangúak közé emelnek, annak a nevét pótlólag beiktatják
a főrangú családok névsorába. Viszont megtörténhetik az is, hogy egy főrangú családnak fiágon magva szakad. Az ilyen család nevét — miután előbb szabályszerűen kihir-dették a dolgot s az igényjogosultakat a jelentkezésre fel-szólították — kitörlik a főranguak jegyzékéből.
A főrendiház elnökét és két alelnökét a király nevezi ki, egy országgyűlés tartamára, vagyis öt esztendőre.
Többi tisztviselőjét (háznagy, jegyzők stb.) maga a ház választja. A törvényjavaslatok tárgyalása előbb a bizott-ságokban, aztán a teljes ülésben történik. Az utóbbi helyen előzőleg általános vita folyik, mikor a tanácskozás alá vett javaslatot elvileg vitatják meg, aztán részletes vita, mikor azt szakaszonkint tárgyalják. Ha a főrendiház a képviselőháztól hozzája került javaslatot változatlanul elfogadja, akkor az mint országos határozat szentesítés végett a király elé kerül, ha ellenben változtatást ejt rajta, akkor visszaküldi a képviselőházhoz s ez az izenetváltás addig tart, mig a két ház határozata egybehangzó lesz.
62. §. A képviselőház és különösen a képviselőválasztás.
Mig a főrendiházban azok az elemek jutnak szóhoz, amelyek előkelő hivatal, rang, vagy közéleti szereplés révén erre méltóknak mutatkoznak, addig a képviselőház a de-mokrácia szülöttje, ebben tehát a nép megbizottjai, bizal-mának a letéteményesei vannak jelen. 1848. előtt az alsó-ház — mint láttuk — csak a rendi elemeket fogadta be, de az 1848 : 4. t.-c. a rendi szervezet helyébe a népképviseletet léptette s igy lehetővé tette azt, hogy necsak a nemesség, a városok és a papság, hanem szélesebb rétegek is parla-menti képviselethez jussanak. E téren minden ¡kulturáltam végső célja az, hogy egész polgárságát juttassa szóhoz, vagyis a valódi nemzetfelségiség elve abban áll, hogy min-den nagykorú és szellemileg megfelelően érett polgár tényleg részt is vegyen az ország kormányzásában, amig azonban idáig elérünk, hosszú az ut, mert ez a végcél azt jelenti, hogy minden nagykorú és épeszű tagja az
állam-10
nak, akár férfi, akár nő, az államigazgatásnak részese is legyen. 1848-ban jelentékeny lépés történt e felé, 1874-ben pedig, a 33. t.-c. által, még jobban körülírták az alsóház megalkotásának a módját, mig aztán 1913-ban a régi ide-vágó törvény helyébe uj szabályozás került, melyet az 1913: 14. t.-c. foglal magában. Ez lesz alkalmazva már az 1915-i.ki általános választásoknál.
A választói jognak ez a reformja a népképviselet par-lamenti szerepét jelentékenyen megváltoztatja, mert az eddiginél sokkal több elemet vesz be — amint mondani szokás — az alkotmány sáncaiba, ugy, hogy ez jelenté-keny haladás a demokrácia utján. A törvény főbb intézke-dései különben a következők.
Országgyűlési képviselőválasztói jogot gyakorolhat nálunk az, aki 1. magyar állampolgár, 2. férfi, 3. az alan-tabb körülirt életkort elérte, 4. állandó lakóhellyel bir, 5.
a választói különös kellékek valamelyikének megfelel, 6.
a választójog gyakorlásából kizárva nincs, 7. a választói névjegyzékbe fel van véve..
Ami a választói életkort illeti, ez másként van meg-állapítva a magasabb értelmiségiieknél és másként azok-nál, akik e kellékkel nem rendelkeznék. Azok ugyanis, ákik valamely középiskolának, vagy ezzel egyenlő rangú más polgári, vagy katonai tanintézetnek a legmagasabb osztá-lyát sikeresen elvégezték, vagy ha nem is végezték ezt el, de olyan állással, illetve foglalkozással bírnak, amelyhez a törvény az ilyen tanintézet elvégzését megkivánja, a többi kellék fenforgása esetén 24-ik életévük betöltésével országgyűlési választójogot gyakorolhatnak. Azok ellen-ben, akiknek ilyen iskolai képzettségük nincsen, ezt a jogot csupán 30-ik életévük betöltésével nyerik el.
Állandó lakóhellyel az az egyén bir, aki legalább egy év óta ugyanabban a községben lakik, vagy neki ott annyi idő óta legalább is lakása van, de ha valaki már megsze-rezte a választójogot, akkor egy éven belül egy izben más községbe is áttelepülhet anélkül, hogy a választójogot el-vesztené. Viégül bármily rövid ideig laknak is egy
község-ben, még is választójoggal birnak, a többi kellékeik feníor-gása esetén az állami, törvényhatósági, községi, közinté-jzeti, ¡közalapitványi, állami vagy községi üzemi, nyilvános
számadásra kötelezett vállalati, vagy egyesületi tisztvise-lők, azután a bevett s iá töirvényesen elismert vallásielekeze-tek hivatalos alkalmazásban lévő lelkészei, a nyilvános jel-legű tanintézetek tanárai, vagy tanítói-, valamint általában azok.a főiskolát végzett egyének, akilk valaminő állandó foglalkozással vagy állással birnak s végül az országos szinészegyesület tagjai.
A választói különös kellékek fogalma alatt azokat az értelmi, vagy anyagi minősítéseket értjük, amelyek fen-forgása nélkül senki választó nem lehet, habár az összes többi általános kelléknek meg is felelne. E tekintetben a következők a törvény rendelései: 1. ha valaki a fentebb említett középiskolákat, vagy szakiskolákat elvégezte, ille-tőleg olyan állásban van, amelynél ezek elvégzését kí-vánják meg, akkor ő ezeknek a körülményeknek az iga-zolása által a választói különös kellékeknek máris meg-felelt; 2. ha valaki'csupán az elemi iskola hatodik osztá-lyát végezte el, csak az esetben lesz választható, ha a) legalább is 2 K évi egyenes állami adót fizet, vagy b) ipar-engedély alapján önálló ipart űz, illetve kereskedést foly-tat, vagy c) ipari üzletben, vállalatnál, bányászatnál, vagy közlekedési üzemnél van alkalmazva fes pedig nem csupán mint napszámos, vagy d) ha a mezőgazdaság körében van alkalmazva mint vezetőmunkás, vagy e) ha nem is ilyen vezető alkalmazott, de akár köz-, akár magánszolgálatban ugyannál a munkaadónál legalább három éve van alkal-mazva, vagy f ) valamely választónak mezei gazdaságában, iparüzletében, vagy Vállalatában mint családtag van al-kalmazva, vagy végül g) mint ténylegesen szolgált katona altiszti fokozatot nyert el. 3. Azók, akik irni-olvasni tud-nak ugyan, de az elemi iskola hatodik osztályátud-nak elvég-zéséről szóló bizonyítvánnyal nem rendelkeznek, a követ-kező feltételek fenforgása esetén választók: a) ha legalább is 20 K évi egyenes állami adót fizetnek, vagy b)
iparen-10*
gedély alapján ipart űzve, legalább egy segédmunkást állandóan akalmaznak, vagy c) egy adónemből legalább 10 K, több adónemből pedig együtt legalább 20 K egyenes, állami adót fizető önálló iparosok, anélkül, hogy segédmun-lást foglalkoztatnának, vagy d) ha egy iparüzlet (vállalat) körében nem csupán napszámosokként vannak alkalmazva,, feltéve, hogy igazolványt szerzett iparostanoncok voltak,, vagy e) az utolsó öt év alatt legalább három éven keresz-tül ugyanabban az ipari munkanemben dolgoztak, vagy f ) a mezőgazdaságban mint vezetőmunkások vannak alkal-mazva, ugyanennyi idő óta, vagy g) akár köz-, akár ma-gánszolgálatban ugyanannál a munkaadónál legalább öt év óta vannak állásban, vagy végül h) ha kiszolgált altisz-tek. 4. Azok végül, akik irni-olvasni nem tudnak, csak az esetben választhatók, ha legalább is 40 K évi egyenes állami adót fizetnek.
A középiskola elvégzése által adott választói képesí-téssel egyértékü az a minősítés, amelyet a középiskolával egyenlő fokú szakiskolák nyújtanak, aminők a középfokú kereskedelmi iskolák, a katonai főreáliskolák stb., az elemi iskola hatodik osztályával pedig egyenlő értékű á közép-vagy polgári iskola második osztálya.
Aki az 1913-iki választói névjegyzékbe fel van véve, az a választói jogosítványát abban a községben tovább is gyakorolhatja, habár az uj törvény szerinti minősítése nem
is volna meg.. 4,
Emiitettük, hogy nem lehet választó az, akire nézve a választói jogosultságból való kizárásnak valamelyik esete forog fenn. Ilyenek a fegyveres erő, továbbá a csend-őrség, meg a rendőri legénység tagjai, aztán a gondnok-ság alá helyezettek, valamint azok, akiknek a kiskorúgondnok-sága meg van hosszabbítva, az elmebetegek, a csőd alatt állók, a közjótékoinyságban részesülők, a bordélyháztulajdonosok, vagy ezek férjei, nemkülönben azok, akik botrányt okozó részegség miatt egy év alatt legalább kétszer 5 K-nál na-gyobb pénzbüntetésre voltak elitélve s a második büntetés-től számitva egy év még le nem telt; ki van azután zárva
az is, akinek választójoga képviselőválasztási birósági Íté-lettel fel lett függesztve, valamint az, aki bűntett, vagy vét-ség miatt szabadságvesztésre lett elitélve, azután a vizsgá-lati fogságban levő, meg a feltételes szabadságra bocsáj-tott egyén, nemkülönben öt éven át nem lehet választó az, aki nyereségvágyból elkövetett, vagy az állam ellen irá-nyuló, vagy osztály, nemzetiség, hitfelekezet elleni izgatás,
kivándorlásra való csábítás és kerités miatt lett elitélve, (ha ezeket ismételten követi el, akkor tiz éven át van ki-zárva a választójogból). Végül nem választható az, akinek .a politikai jogai fel lettek függesztve. Megjegyzendő
kü-lönben, hogy akinek van ugyan választójoga, de mint a fegyveres erő tagja fegyvergyakorlatot teljesít, a
választó-jogát ily esetben nem gyakorolhatja. Megemlitendő to-vábbá az is, hogy a választójogot csak személyesen lehet
gyakorolni s hogy minden választónak csupán egy szava-zata van. ° . '
Arra vonatkozólag, hogy kit lehet megválasztani kép-viselővé, a törvény a következőleg intézkedik. Kell, hogy
az illető a) a választás időpontjában maga is választó le-gyen; b) 30-ik életévét betöltött legyen és c) a magyar nyelvet szóban és Írásban bírja. (Megjegyzendő, hogy azok, akik jelenleg képviselők, megválaszthatok akkor is, ha az uj törvény életbe léptekor nem is lesznek még 30 évesek). Vannak a képviselőséget kizáró okok is, vagyis olyanok, amelyek femforgása esetén, habár az illetőnek az összes többi minősítése megvolna, még sem lehet a törvényhozás tagja. Ilyen az, amikor va-laki magyar állampolgár ugyan, azonban előzőleg idegen honos volt és még nem telt el annyi idő állampolgárságának a megszerzése óta, hogy a képviselőségre a törvény sze-rint minősítve volna, vagy ha valaki nyereségvágyból elkö-vetett bűntett miatt három évnél nagyobb szabadságvesz-,
tésre volt elitélve, habár ezt már ki is töltötte; vagy, ha valaki egyéb bűntett (esetleg az állam, a társadalmi osztá-lyok, a felekezetek, a nemzetiségek elleni izgatás, vagy kerités vétségei) miatt egyáltalában el volt itélve és pedig
ettől számitott tiz évig nem lehet képviselő; vagy végüL összeférhetetlenség okából abban a kerületben, hol hivata-losan működnek, nem lehetnek képviselők az ott alkalma-zott járásbirák, törvényszéki birák, királyi ügyészek, fő-szolgabirák, fő-szolgabirák, rendőrkapitányok, választási el-nökök stb.
A képviselőválasztás akként történik, hogy az ország választókerületeikre van felosztva és minden kerület egy földrajzilag meghatározott területet foglal magában. Min-den kerületben egy képviselőt választanak. A szavazás megejtése végett azonban a kerületet szavazókörökre oszt-ják és egy-egy körbe esetleg több község is tartozhatik,.
viszont a nagyobb városok több szavazókörökre oszthatók..
Magát a választási cselekményt a központi mány által kiküldött férfiak végzik. A központi választ-mány elnöke a törvényhatóság első tisztviselője, tehát a z alispán, vagy a polgármester, tagjai pedig a törvényható-sági bizottság által a választópolgárok sorából megválasz-tott egyének: A központi választmány első teendője az, hogy összeállítja a választók névjegyzékét és azt évről-évre kijavítja. Evégből minden szavazókörben külön össze-iró-küldöttség működik. Az összeirásnál a küldöttség vagy legjobb tudomása és tájékozottsága szerint jár el, vagy pe-dig az érdekelteknek igazolniok kell a küldöttség előtt, hogy nekiik választójoguk van, pl. azzal, hogy bemutatják a szükséges iskolai bizonyítványaikat. Azok, akiknek azt kell bizonyitaniok, hogy irni-olvasni tudnak, ezt akként igazolják, hogy az összeiró-küldöttség által megjelölt nyomtatott szöveget a küldöttség előtt felolvassák, vala-mint az ott tollba ¡mondott szöveget leírják. Az irni-olvasni tudást bármely nyelven, esetleg hites tolmács közbenjárá-sával lehet igazolni és pedig nemcsak az összeíró küldött-ség most emiitett működése alkalmával, hanem akiként is, hogy a járási székhelyeken bizottságokat állitanak fel az ilyen vizsgálat kivétele viégefct és ilyen vizsgára kell bocsúj-tani minden erre jelentkező, legalább 24 éves magyar ál-lampolgárt. Ha valaki, akinek pedig megvan a kellő
mi-nősitése, nem lett felvéve a választói névjegyzékbe, vagy valaki, akinek nincs -minősítése, fel lett oda véve, ez ellen íélebbezni lehet a központi választmányhoz, ennek a hatá-rozata ellen pedig utolsó fokon a közigazgatási bírósághoz.
Ami a képviselőválasztást illeti, e ¡tekintetben két esetet különböztetünk még, az első az általános képvi-selőválasztás, amikor a király uj országgyűlést hiv össze, mert az előbbinek letelt már az öt évi megbízatása, vagy pedig, mert politikai okok miatt a király feloszlatta azt, az utóbbi pedig az időközi választás, mely akkor fordul elő, mdőn a képviselő halála, vagy lemondása, vagy a mandá-tumának a megsemmisítése miatt vált az szükségessé. A választás napját a központi választmány tűzi ki és pedig általános választásoknál az országgyűlést összehivó királyi rendelet alapján kibocsátott belügyminiszteri rendeletben kitűzött tiz napi határidőn belül, időközi választásnál pedig a képviselőháznak erről szóló értesítése megérkezésétől számított 15—25 nap alatt. A választást a választási kül-döttség vezeti, melynek elnökét és tagjait a központi vá-lasztmány delegálja, de emellett szerveznek szavazatszedő küldöttségeket is és pedig akként, hogy minden szavazó-körben egy-egy ilyen küldöttség működik. A küldöttségek tagjai esküt tesznek arra, hogy kifogástalanul látják el hi-vatali teeendőiket. A központi választmány az összes tud-nivalókról a választást megelőzőleg hivatalos hirdetményt bocsájt ki és pedig ugy magyarul, mint azon a nyelven is, amelyet a kerületben beszélnek. Ebből a hirdetményből mindenki megtudja, hogy hol és mikor lesz a szavazás s általában értesülhet minden őt érdeklő mozzanatról.
A választást megelőzi a képviselőjelölés, ami alatt azt a közjogi ténykedést értjük, hogy* a választóknak van joguk azt a megválasztható egyént kijelölni, akire szavazni óhajtanak. Ez a jelölés írásbeli ajánlatban történik, mely a választás nlapját megelőző harmadik napon nyújtandó át a választási elnöknek a kerület székihelyén. Későbbi ajánlatnak helye nincsen. A jelölés, vagy kandidálás jogát legalább ötven kerületbeli választó gyakorolhatja