pedig a közélet ügyeinek és feladatainak az elvégzése s intézése. Minthogy továbbá a közéletnek sokféle ága van, szorosabban véve az állami közélet nyilvánulása az, amely-lyel a közigazgatási jog íoglaLkozik és pedig nemcsak a .szorosabb értelemben vett állami közélet, hanem az állam
"funkcióit végző önkormányzati szervek működése is. Az állam előbb megalkotja a jogszabályt, aztán gondoskodik .annak a végrehajtásáról is. Ez utóbbinak a keretébe
tarto-zik a közigazgatás, mely tehát nem öleli fel az állam teljes -végrehajtóhatalmi szervezetét, hanem csak az
államaka-ratnak az egyes konkrét ügykörökben beálló megvalósulá-s á t jelenti.
A közigazgatásnak annyi ága van, ahányféle az az ügykör, melyre vonatkozhatik. Minthogy pedig az állam -életműködése külöinfőleképen nyilvánul meg, azért lehet
állítani, hogy annyi a közigazgatási ágazat, ahány funk-ciókört különböztetünk meg az államigazgatás működésé-ben. Mégis szokásos nagyobb csoportokat alakítani s ezek-nek a keretében ismerünk belügyi, hadügyi, külügy1 stb.
"közigazgatást. Mindezekkel mi egyenkint nem foglalko-zunk, mert azok meghaladják feladatunk kereteit. A kép-zett gazdának a közigazgatás legfőbb szabályai közül különösen azokat kell ismernie, amelyek a gazda-sági ügyekre, jelesen a mezőgazdaságra vonatkoznak. A
modern állam ugyanis ennek a foglalkozási ágnak a jelen-tőségét felismerve, parancsoló, intő, tiltó, óvó szavával -avatkozik bele a mezőgazdasági kérdések komplexumába,
szabályozza ennek egyes vitás problémáit s mindez a köz-igazgatási jog anyagát szolgáltatja. Itt van mindenek előtt a földmivelés érdekeinek a jogi védelme s ennek keretében az úgynevezett mezei rendtartás; aztán a mezőgazdaság-gal oly szoros összfüggésben álló állattenyésztési kérdé-sek, valamint az állategészségügy; a kerti és erdei gazdál-kodás problémái, a vadászat és a halászat, a vizjog. Ezek-hez járul a gazdaságban alkalmazottakra vonatkozó szo-ciális kérdések egész sorozata, valamint a különféle gaz-dasági intézmények problémája (gazgaz-dasági szakoktatás,
kisérletügyi intézmények stb.). Mindebből megállapítható, hogy a mezőgazdasági közigazgatás magában véve is szé-les kiterjedésű studium.
Ami e tudomány forrásait illeti, elsősorban itt is a törvényt kell kiemelnünk, mint a legfontosabbat, de azon-kívül miniszteri rendeletekben, valamint a törvényhatósá-gok és községek szabályrendeleteiben is jelentékeny jog-forrási anyag található fel. Jelentősége van végül e téren is a kifejlődött szokásjognak is, valamint a mezőgazda-sági ügyekben létesült nemzetközi szerződéseknek, mely utóbbiak rendszerint törvény alakjában fogadtatnak el.
80. §. A m. kir. földmivelésügyi minisztérium és ügyköre.
A mezőgazdasági közigazgatás legfőbb intéző szerve a ni. kir. földmivelésügyi minisztérium, iletőleg maga a miniszter, minthogy alkotmányunk értelmében intézkedési joga tulaj donképen csak őneki van, ő egyéni hatóságot
alkot, ő felelős a parlamentnek is, tehát a minisztérium egyes tisztviselői csak átruházott hatáskörben, őhelyette intézkedhetnek önállóan, egyébként pedig a rendelkezési jog magát a minisztert illeti meg.
A földmivelésügyi minisztert — épugy, mint a mi-nisztérium többi tagjait is — a miniszterelnök előterjesz-tésére őfelsége nevezi ki. A miniszter helyettese az állarm titkár, vagy esetleg több államtitkár is. Az állandó gya-korlat szerint a legtöbb minisztériumban — igy tehát a földmivelésügyiben is — van egy úgynevezett politikai és egy, esetleg több adminisztratív államtitkár. Amaz a min-denkori miniszter politikai álláspontjának hive s a minisz-ter politikájának a letéteményese, aki egyúttal mandátumot is vállal, miniszterét a parlamentben is helyettesitheti, emez pedg a minisztériumi tisztviselők állományában a legmagasabb rangú hivtalnok. Lehetséges azonkivül, hogy egyes miniszteri tanácsosok államtitkári cimmel és jelleg-gel ruháztatnak fel. Az államtitkároknak általában az a hatáskörük, hogy a miniszter helyett és megbízásából
vég-érvényesen intézkednek mindazokban az ügyekben, ame-lyeket nem tartott fenn a miniszter saját magának. Azon-kívül pedig az államtitkárok több minisztériumi ügyosztály ténykedéseinek a felülvizsgálatát is gyakorolják.
A földmivelésügyi minisztérium 1913. évi január hó 1-től kezdve az elnöki osztályra és azonkivül 12 főosz-tályra oszlik, amelyeken kivül a m. kir. országos vizépi-fési igazgatóság, mint bizonyos tekintetben önálló főosz-tály -működik. Minden főoszfőosz-tály élén egy miniszteri taná-csos áll, mint főnök. A- főosztályok ügyosztályokra oszla-nak, ezeknek az élén pedig egy osztálytanácsos áll, mint ügyosztályvezető. Titkárok, segédtitkárok, fogalmazók, segédfogalmazók és fogalmazógyakornokok egészítik ki a tisztviselői személyzetet, azonkivül pedig szolgálattételre berendelt szakférfiak, pl. gazdasági akadémiai tanárok.
Ezek alkotják összeségükben a minisztérium fogalmazó személyzetét. Kivülök vannak aztán segéd- és kezelőhiva-talnokok, valamint van a minisztériumnak a számfejtés eszközlésére s általában az anyagi érdekű ügyekben való közreműködésre számvevősége is megfelelő személyzettel.
Az elnöki osztály hatásköre: a királyi kéziratok és elhatározások nyilvántartása, érintkezés az országgyűlés-sel, országgyűlési interpellációk, minisztertanácsi ügyek.
A központi fogalmazó, segédhivatali, altiszti és szolgasze-mélyzet, valamint a beosztott személyzet ügyei. Kötségve-tés és zárószámadás. Bizalmas ügyek. Külföldi tanulmány-utak. A minisztérium kiadásában megjelenő művek. Könyv-tárügy. A beérkezett hivatalos levelek felbontása és a kül-demények átvétele.
Az I. főosztály az erdészet ügyeivel foglalkozik s két önálló főosztályra oszlik, az I/A-ra és az I/B-re, Amabba a következő ügyosztályok tartoznak: a) erdőfelügyelet, b) erdőgazdasági üzemtervek, kisérletügy és erdőstatisztika, c) állami erdőtisztek, altisztek és szolgák személyi ügyei és az erdészeti szakképzés, d) .az állami kezelésbe vett erdők, e) a kopár területek beerdősitése, — emebbe pedig a következő ügyosztályok: a) a magyarországi kincstári
erdők gazdasági és igazgatási ügyei, b) ugyanazoknak birtokügyei, c) a horvát-szlavonországi ügyek, d) a kincs-tári erdők műszaki és erdőrendezési ügyei.
A II. főosztálynak szintén két csoportja van, II/A és II/B. Amabba a lótenyésztés ügyei tartoznak, amebbe a vadászatéi. Egyiknek sincs külön al-, vagy ügyosztálya.
A-III. főosztály az állategészségügyet adminisztrálja.
Van 4 ügyosztálya és pedig: a) .az állategészségügyi köz-igazgatási ügyek, b) az állatorvosok személyi ügyei, c) a külforgalmi ügyek és d) a belföldi állatforgalom, kihágási és egyéb ügyek.
A IV. főosztály az állattenyésztés igazgatásával fog-lalkozik. Szintén 4 ügyosztályra oszlik és pedig a) állatte-nyésztési, b) tejgazdasági és havasgazdasági, c) legelő-ügyi és d) gazdasági felügyelőségi ügyosztályra.
Az V. főosztálynak is két csoportja van. Az V/A, 3 ügyosztállyal, intézi a) az ármentesitési és belvizleveze-tési, b) a vízjogi engedélyezési és c) a vizrendőri ügyeket, tehát a vízjogi kérdések jogászi, közigazgatási részét, mig az V/B.-nek a 4 ügyosztálya a vizjogi kérdéseknek mű-szaki részét, vagyis a) a Dunaszabályozást, b) a Tiszasza-bályozást, c) a kultúrmérnöki munkálatokat és d) ezen Ügyosztályok személyzetének a személyi ügyeit. Az V/B főosztály 4 ügyosztálya, kiegészítve még a vízrajzi osz-tállyal, alkotja egyúttal a m. kir. országos vízépítési igaz-gatóságot is.
A VI. főosztálynak 3 ügyosztálya a) a gazdasági munkásügyekkel, b) a mezőrendőrségi ügyekkel és c) a birtokrendezési és tagositási ügyekkel foglalkozik.
A VII. főosztály a mezőgazdasági statisztikai és a közgazdasági kérdések intézésére van hivatva, ennek a két teendőnek megfelelőleg két ügyosztállyal.
A VIII. főosztály a szőlészeté és borászaté, két ügy-osztállyal.
A IX. főosztály a gazdasági szakoktatásé és a mező-gazdasági kisérletügyé, két, ennek megfelelő ügyosztály-lyal. (Az első ügyősztályba tartoznak a gazdasági akadé-13
miák ügyei is.) A két ügyosztályon kivül ebbe a csoportba van sorolva a gazdasági háziipar fejlesztésére hivatott mi-niszteri megbízottnak, mint főosztályfőnöknek a hivatali funkciója is, akinek szintén tisztviselői személyzet áll ren-delkezésére.
A X. főosztály 3 ügyosztálya foglalkozik a) a kincs-tári birtokok és telepek, állami és magántelepités és a bir-tokfeldarabolás, b) a ménesbirtokok és uradalmak, c) a .kincstár tulajdonában levő fürdők és nyaralótelepek
ügyeivel.
A XI. főosztály 4 ügyosztályra oszlik és pedig a) a fatenyésztés és gyümölcstermelés, b) a zöldség- és virág-termelés s a kertészeti termékek értékesítése, c) a halá-szati igazgatás, d) a kisebb gazdasági ágak (pl. selyemte-nyésztés, méhészet) csoportjaira.
A Xll. főosztály a) ügyosztálya a közgazdasági ügye-ket (amelyek a VII. főosztályba nem tartoznak, tehát pl.
a mezőgazdasági és hitelszövetkezetek, a közlekedési és tarifakérdések, az állatbiztosítás stb. ügyeit), b) ügyosz-tálya a mezőgazdasági ügyeket (mintagazdaságok, kiál-lítások, muzeumok stbj, c) ügyosztálya pedig a miniszteri kirendeltségek ügyeit intézi. Az utóbbira nézve megjegy-zendő, hogy :a foldmivelésügyi minisztériuminak a
külföld-több városában (pl. Párisban, Berlinben, Belgrádban) gaz-dasági szaktudósitói vannak, azonkívül pedig erdélyrészi (székelyföldi)-, felvidéki, hegyvidéki és nagyváradi mi-niszteri kirendeltsége, melyek a jelzett vidékeken mű-ködnek.
TIZENHARMADIK FEJEZET.