:21. §. Altalános tanok, az engedmény, az utalvány, a kamat s az uzsora.
A magánjognak az a része, melyet kötelmi jogr.ak nevezünk, onnan vette a nevét, hogy azokat a jogviszo-nyokat tárgyalja, melyek alapján az egyik személy a má-siktól vagyoni értékű szolgáltatást követelni van jogo-sítva, mig a másik azt teljesíteni köteles. Amig a dologi .jogban a személy valamely dologgal áll jogviszonyban (tulajdon-, zálogjog stb. formájában), addig it két személy áll egymással szemben s az ekként létrejött jogviszony-nak a tárgya mindig valami szolgáltatás, még pedig érték-kel biró szolgáltatás, amelyhez fűződő érdek tehát a kötelmi jog tartalma. A kötelem sző nyelvtanilag talán
helyesebben volna- a követelés vagy kötelezettség szóval helyettesithető, mert az egyik és a másik fél részéről tényleg követelést és kötelezettséget foglal ez magában, de minthogy a kötelem kifejezés már általában el van fo-gadva, nincs ok a ¡megváltoztatására.
A kötelmi jogviszonyban levő felek közül az, aki valamely szolgáltatást követelhet, hitelezőnek,.az pedig, aki ezt teljesíteni tartozik, adósnak neveztetik. A kötelem-nek különböző fajai vannak és pedig: 1. tevőleges és nem-Jeges aszerint, hogy tartalma teljesités-e, vagy abbanha--gyás (mert ez utóbbinak is lehet vagyoni értéke), 2. állandó
és mulandó aszerint, hogy folytatólagosan több, vagy csu-pán egy kötelezettségre vonatkozik-e, 3. összetett'ós egy-szerű aszerint, hogy több kötelezettséglerovásra oszt-ható-e, vagy sem, 4. ügyane szempontból lehet osztható és:
oszthatatlan, 5. vagylagos és fajlagos aszerint, hogy az adósnak jogában áll két szolgáltatás közül az egyiket ki-választani, illetőleg midőn a szolgáltatás csak abban a faj-ban teljesítendő, tehát nincs az egyedileg ¡meghatározva, mint pl. a pénzszolgáltatásnál sincs; 6. biróilag érvé,nye-si thető a kötelem, ha behajtásához a törvény jogsegélyt ad, ellentéte pedig a természetszerű (naturalis) kötelem,, midőn, ha vonakodik az adós azt teljesíteni, erre biróilag nem kényszeríthető, pl. a kártyaadósság megfizetésére; 7.
egyoldalú a kötelem, amelyben az egyik fél csak jogo-sítva, a. másik meg csak kötelezve van, pl. a kölcsönszer-ződésnél, ellenben kétoldalú, ha mindkét fél jogositva is, kötelezve is van, pl. az adásvételnél; 8. visszterhes a köte-lem, ha a ¡szolgáltatással szemben ellenszolgáltatás áll, ellenkező esetben visszteher nélküli; 9. egyetemleges a.
kötelem, ha azt többen együttesen (egyik a másik nevében is) vannak jogositva követelni, .vagy tartoznak teljesíteni,, pl. ha az adósok egyetemlegesen vállalták a tartozást, akkor a hitelező bármelyiküktől is behajthatja az egész követelését.
Ami a kötelmek keletkezését illeti, erre nézve a római jog, melynek alapelveit e téren még ma is döntőknek t e -kintjük, azt tanította, hogy kötelmek keletkezhetnek: 1.
szerződésekből, 2. a törvény erejéből, 3. vétkes cselekmé-nyekből és 4. különböző jogcímekből. Ennek a megérthetése végett példákkal illusztrálhatjuk e felosztást. A leggyak-rabbi eset, hogy a kötelemnek szerződés az aliapja, pél-dául az adásvétel, melynél az egyik fél is teljesíteni tar-tozik valamit (a dolog átadását), a másik is (a pénz ki-szolgáltatását). A törvény ereje a kötelem keletkezésének alapja akkor, mikor pl. megszabja azt, hogy aki adóját kellő időben meg nem fizeti, az után késedelmi kamatot-köteles fizetni. Vétkes cselekményből származik a
köte-lem, mikor valakinek tény vagy mulasztás által kárt okoz-tunk s ennek a megtérítésére vagyunk szoríthatók, pl. a ház kéményét- a háztulajdonos ki nem javíttatja, az ledől és a szomszéd házának a tetejét beszakítván, az Így oko-zott kárt meg kell téríteni, ennek a kötelemnek az alapja
tehát a vétkes gondatlanság, vagyis mulasztás, mig tény az alapja akkor, ha pl. a tolvajt annak a kárnak a meg-térítésére kötelezik, melyet valakinek okozott. Végül lehet-séges, hogy egyéb, itt egyenkint nem- példázható külön-böző okok is alapjai a kártérítési kötelemnek.
A kötelmek megszűnésének legegyszerűbb módja 1.
a teljesítés, vagyis ha valaki megteszi azt, amire a szerző-dés, a törvény stb. kötelezte. Lehetséges azonban, hogy a
hitelező 2. elengedi a kötelezettséget az adósnak, ami által .szintén megszűnik a kötelem. 3. Ha az adós hitelezővé lesz,
"hasonló az eredmény,, mert ¡megtörténhetik, hogy valaki a hitelezőjétől, pl. a nagybátyjától, örököl s igy egy. sze-mélyben egyesül az adós ós a hitelező. 4. Ujitásnak nevez-zük azt, mikor a felek a már fennálló régi kötelem helyébe ujat állítanak, pl. a kötelezvényen alapuló tartozást váltó-tartozássá változtatják át. 5. Beszámítás utján való meg--szünés az, mikor a hitelező is adósa az adósnak s igy ez
utóbbi csak annyival tartozik, amennyi a beszámítandó összeg után fenmarad. 6. Elévülés, vagyis a követelésnek
•esedékessé váltától számított 32 év alatt történt nem kívá-nása szintén megszünteti a kötelmet.
Előfordulhat hogy valaki az őt illető követelést áten-.gedi másnak. Ezt igy nevezik: engedmény. A hitelező, aki
•átenged, az engedményező, az adós, akinek a tartozása a jogügylet tárgya, az engedményezett, az pedig, akire a kö-vetelés átszáll, az engedményes. Ha ellenben az adós sze-mélyében akként történik változás, hogy másra száll át a fizetési kötelezettség, akkor utalványról beszélünk. Ilyen-kor a régi adós helyébe az uj adós lép, de minthogy a hite-lezőre nézve nem közömbös, ki az ö adósa, az utalványozás
•csak az ő beleegyezésével jöhet létre. A régi adósazutálvá-nyozó,az uj az utalványozom,mig a hitelező az utalványos.
A kötelmi jog általános tanainak a keretében a kamat fogalmával is meg kell ismerkednünk, mely alatt a helyet-.sithető dolgok után jár, első sorban a pénz után, még pedig járó ellenszolgáltatást értjük. Kamat tehát csak
helyette-síthető dolgok után jár, első sorban a pénz után, még pedig ha előre ki lett kötve, akkor a kikötés időpontjától, ha pedig nem lett kikötve, akkor az esedékességtől számítva.
A kamat alapulhat: 1. törvényen, erre példát ad a hátra-lékos adó után fizetendő késedelmi kamat, 2. a felek aka-rátán, tehát a szerződésen, pl. a kölcsönszerződésben kiköt a hitelező bizonyos kamatot, 3. birói Ítéleten, amikor a kötelezettséget — és pedig rendszerint az esedékesség idő-pontjától — a biróság állapítja meg'a peres eljárás befejez-tével, tehát az Ítéletben. A törvény által megengedett maximális kamat 8%, vagyis ennél magasabb kamatot a biróság meg nem állapit, de ezt is csak akkor, ha ki volt kötve, mig ha a követelés esedékessé vált ugyan, de utána a kamat nagysága nem volt meghatározva, akkor csak az úgynevezett törvényes kamat jár, ami 5%,. lejárt váltók-nál pedig 6%. A 8%-váltók-nál nagyobb kamat
telekkönyvileg-sem biztositható.
A kamat kérdésével kapcsolatos még az uzsora problémája is, melyet a közhit rendszerint akként fog fel, hogy a megengedettnél nagyobb kamat szedése kimeríti
•már az uzsora fogalmát, holott a törvény.(1883: 25. t.-c.) szerint az uzsora vétségét az követi el, aki valakinek a szorultságát, a tapasztalatlanságát, vagy a könnyelműsé-gét kihasználva, oly feltételekkel kölcsönöz annak, vagy
ad neki fizetési halasztást, amelyek alkalmasak az illető vagyoni romlásának az előidézésére.
. A kamatra vonatkozólag végül megjegyezzük még azt, hogy mig a kamat általában épugy, imint minden köte-lem, 32 év alatt évül el, addig a kölcsönügyletekből szár-mazó kamat elévülési ideje 3 év.
A kötelem teljesítésének idejét illetőleg tudjuk, hogy azt megállapíthatja vagy a felek akarata, pl. a szerződé-seknél, vagy a törvény, pl. az adófizetésnél. Ha a
teljesi-tési határidő megállapítva nincs, akkor — vita esetén — a biró dönti ezt el, rendszerint pedig a kétoldalú jogügy-leteknél az egyik fél által történő teljesítés a másik fél.
kötelezettségét is maga után vonja. Ami pedig a kötelem teljesítésének a helyét illeti, e tekintetben hasonló jogszabá-lyok uralkodnak, mint a teljesítési idő tekintetében, vagyis:
ahol a törvény állapítja meg a teljesítés helyét, ott ez az:
irányadó, ahol a felek akarata, ott az utóbbi. Kikötés hiányában a kötelmet rendszerint az adós lakóhelyén kell tel -jesiteni.
22. §.. A szerződések.
Az olyan kötelem, mely akiként jön létre, .hogy két fél:
megegyezik egymással a szolgáltatás tárgyára, idejére,, helyére és módozataira nézve, szerződésnek neveztetik.
Ennek a jogügyletnek tehát feltétele, hogy a felek szán-déka megegyezzék egymással, illetőleg, hogy a felekben meglegyen az akarat a szerződés létrehozatalára. A felek:
együttes jelenléte nem szükséges, ha ellenben együtt van-nak a felek, akkor az esetben, ha'az egyik ajánlatot tesz,, a másiknak rendszerint azonnal kell erre nyilatkoznia. Ha viszont a felek különböző helyeken laknak, akkor az ajánlaitétel rendszerint levél utján történik s ilyenkor az a j á n -lattevő kötelezettsége mindaddig fennáll, mig a válasz, vissza nem érkezik, kivéve, ha ez oly hosszú ideig marad', el, hogy joggal lehet ebből következtetni az ajánlat el nem.
fogadását. Elkésett válasz esetén az ajánlattevő nem köte-les ugyan már az ajánlatot teljesíteni, de erről az ajánlat:
elfogadóját értesíteni tartozik. Ha az ajánlatban az elfo-gadási idő ki lett kötve, akkor annak elteltéig kötelezett-ség áll fenn az ajánlattevőre nézve, ellenben ha visszavon-ják az ajánlatot, mielőtt az a másik fél tudomására jutott, volna, akikor meg nem történtnek tekintendő az. Ha valaki"
feltételhez köti az ajánlat elfogadását, akkor ez visszauta-sitottnak veendő, de a feltételek uj ajánlatnak tekintendők,, melyekre nyilatkoznia lehet a másik félnek, különben
elfő-gadottnak kell azt tekinteni. Előfordul, hogy a jogügylet a felek közt létrejön ugyan, de maga a szerződés valamely oknál fogva azonnal meg nem köthető. Ilyenkor előzetes szerződést kötnek, mely a felekre kötelező. Nincs azonban kötelező ereje annak, ha a felek egy megkötendő szerző-dés ügyében még csak tárgyalásokat folytatnak. Szokár sos, különösen fontosabb szerződések végleges megkötése előtt, annak főbb megállapodásait pontozatokba foglalni.
Ez fordul elő különösen akkor, ha a végleges szerződés létrejötte formaságokhoz van kötve, pl. a hitbizományi birtokos kölcsönt kar felvenni a hitbizományi ingatlanra s a hitelezővel megegyezett már, de még a hitbizományi biróság jóváhagyása is szükséges.
A szerződések általában nincsenek külső alakhoz kötve s ép azért létrejöhetnek akár szóbelileg, akár irás-belileg. Ez utóbbiak ismét vagy köz-, vagy magánokirat alakjában köttetnek, vagy pedig formátlan módon, pl.
levélbeli megegyezés utján. Mindenesetre okiratba fogla-landók azok a szerződések, amelyek ingatlanra vonat-kozó, tehát telekkönyvi jogokat érintenek (az ilyen szer-ződést — mint jeleztük már fentebb — Írásban, két férfi tanú előtt kell megkötni), azután a házastársak s a jegye-sek közt kötött vagyonjogi szerződéjegye-sek (ezeket közok-iratba kell foglalni, tehát kir. közjegyző, vagy kir. járás-biró előtt kell megkötni), végül a választott bírósági Ítél-kezésre vonatkozó szerződések, melyek szintén okiratba foglalandók (pl. hogy a felek a tőzsdebiróságot ismerik el a köztük létrejött buzaeladási ügylet illetékes bíró-ságának.)
Ami a szerződés tartalmát illeti, az adósnak azt köte-lessége teljesíteni, amire vállalkozott, illetve amivel tar-tozik, bár lehetséges, hogy tetszésére van bizva a választás a teljesítést illetőleg, amikor fakultatív teljesítésről beszé-lünk. Pl. az adós kiköti magának, hogy vagy készpénz-ben , vagy bizonyos mennyiségű terménykészpénz-ben fizet. A szol-gáltatás helyét a felék állapítják meg, vagy ha ezt elmu-lasztották, akkor rendszerint az adós lakóhelyén
teljesi-4
tendő az, ami alól kivétel a hitelezési ügylet, mert az ebből eredő tartozásokat a hitelező lakóhelyén rójják le. A szol-gáltatás idejét is a felek állapítják meg s ez általában akkor áll elő, mikor a követelés lejárt. Végül a szerződés telje-sítésének a módja is a felektől függ, mert lehetséges pl., hogy készpénzfizetés helyett váltó, vagy csekk utján tör-ténő fizetést kötnek ki s általában minden szerződésnél lehetséges a rendestől elütő teljesítési módozat.
Szerződést kötni csak akkor lehet, ha annak a tar-talma jogilag lehetséges, vagyis lehetetlen volna pl. egy, a forgalom tárgyát nem képező dolgot eladni, vagy meg-venni. De az is elengedhetetlen, hogy a szerződés tartalma jogilag megengedett is legyen, mert pl. ha valaki kötelezné is magát a kölcsön után 30%>-os kamatot fizetni, abban a percben, mikor ezt a hitelező biróilag kivánná érvényesí-teni, a szerződés teljesíthetetlen volna, mert a bíróság nem adna hozzá jogsegélyt.
23. .§. A szerződések biztosítása, vagyis a foglaló, bánatpénz, kötbér, biztosíték (kaució) és kezesség.
A szerződések s általában a kötelmek biztosítása, vagy megerősitése oly módozatok által történik, melyek a már létrejött megegyezésben foglalt szolgáltatások tel-jesítésére ösztönzik a feleket. A gyakorlat öt ilyen módor zatot ismer: a foglalót, a bánatpénzt, a kötbért, a biztosí-tékot és a kezességet.
Foglalónak nevezzük azt az értéket, melyet az egyik fél a másiknak a megkötött szerződés jeléül átad. Leg-gyakrabban pénzt szokás foglalóul adni, de egyéb helyet-tesíthető dolgot is lehet, sőt még nem helyettesithetőt is, a fő, hogy ingó dolog legyen, tehát nyomban átadassák. A szerződés nem teljesítése esetén a kapott foglaló kétszeres összegben térítendő vissza, az adott foglalóra való igényt pedig elveszti az, aki adta. Azonban a foglaló kétszeres visszatérítése, vagy elvesztése nem szünteti meg az egyéb igények (pl. kártérítés) érvényesítését. Ha a szerződés
tel-fésül, akkor az adott foglalót vissza lehet követelni, a ka-pottat pedig be lehet tudni a szerződés teljesítési ösz-szegébe.
Bánatpénznek mondjuk azt az öszeget, melyet az egyik fél avégből adott vagy igért a szerződés megköté-sekor a másiknak, hogy a szerződéstől bármikor vissza-léphessen, azonban az összeget ennek a visszalépés jogá-nak a kikötése fejében elveszíti. A bánatpénz eszerint több-féle tekintetben különbözik a foglalótól, mert mig a fog-lalót azonnal át kell adni, a bánatpénzt igérni is. lehet, továbbá, mig a foglaló a pénzen kivül egyéb ingó is lehet, a bánatpénz csak pénz szokott lenni s mig a foglaló elvesz-tése nem szünteti meg a kötelmet, addig azáltal, hogy valaki a bánatpénzét elveszti, mindenféle kötelezettségtől megmenekül. Ha a szerződés teljesíttetik, akkor a bánat-pénzt beszámítják.
A kötbér az a szolgáltatás, melyet az adós a hitele-zőnek igér arra az esetre, ha kötelezettségét vagy egyál-talában nem, vagy nem kellő időben, vagy nem kellő mó-don teljesiti. A kötbér az esetek túlnyomó nagy többségé-ben készpénzből áll, ámbár lehet egyéb dolog is. A szerző-dés biztosításának az alakjai "közt ez a legszigorúbb s csak akkor jár, ha kifejezetten kiköttetett, ebben a minőségben.
Mig a bánatpénzt a hitelező csak a szerződés nem telje-sítése esetén követelheti, addig a kötbért, ha kikötötték, a z esetben is kívánhatja, ha a szerződés teljesítési módo-zatai, helye és ideje tekintetében nem ragaszkodtak a meg-állapodásokhoz. A kötbér mintegy megtestesíti azt a kárt, amelyet a hitelező a szerződés teljesítésének az elmulasz-tása által szenvedett. A kötbér nagyságát rendszerint a remélt vagyoni haszon értéke határozza meg s a mérté-ket illetőleg még a bírói belátás is szerepet játszhatik, a mennyiben a túlságosan magas kötbért a biró itéletileg mérsékelheti.
A biztosíték (kaució) az a vagyontárgy, melyet az adós avégből tesz le, hogy az általa vállalt kötelezettség teljesítésére ezzel is lekösse magát, amennyiben a
kötele-4*
zettség elmulasztása esetén a biztosítékot elveszti. Bizto-síték gyanánt szerepel leggyakrabban a pénz, de lehet az értékpapír, ékszer s egyéb vagyontárgy is. Biztosítékadás tekintetében a felek megegyezésén kívül másként is létre-jöhet a kötelezettség, pl. törvényes jogszabály által, mely-bizonyos esetekben ezt kötelezöleg irja elő.
Foglaló, bánatpénz, kötbér és biztosíték, mindez a kötelem létrejövetelének dojogi biztositéka, vagyis mel-lékszerződés jellegű oly megállapodás, amely az ujabb dologi áldozatoktól való tartózkodással igyekszik a feleket a szerződés teljesítésére birni. A dologi biztosítékon kívül van azonban személyi biztosíték is. Ez a kezesség, mely abban áll, hogy valaki az adós kötelezettségéért saját sze-mélyében jótáll, tehát teljesiti azt, ha az adós ezt tenni el-mulasztotta volna. A kezességnek két faját ismeri a ma-gánjog : az egyszerűt, mely abban áll, hogy ha az adós nem fizet, vagy nem1 tud fizetni, helyette a kezes kötelezhető, ez esetben tehát a kötelezettség csak feltételes és a kész-fizetőt, midőn a hitelező a követelés lejártakor azonnal sza-badon választhat, hogy kitől kivánja a tartozás teljesítését, magától az adóstól-e, vagy pedig készfizető kezesétől? Az utóbbi kötelezettség egyik gyakori faja a váltón vállalt kötelezettség.
24. §. Az adásvevési szerződés és a kártérítés.
A szerződéseket csoportokba oszthatjuk aszerint, hogy mi a tárgyuk? A dolgok elidegenítésére irányuló szerződések pl. azoknak egy csoportját alkotják s a magánjog h á -rom ilyen szerződést ismer: az adásvevési, az ajándéko-zási és a csereszerződést. Mindháromnak az a oélja, hogy ingó, vagy ingatlan dolgok tulajdonjoga másra ruháztas-sák át. Mig azonban ezt az adásvétel akként valósítja meg,, hogy a dologért pénzértéket kell adni, addig az ajándékom zót visszteher nélkül adja azt, a csere pedig dologért dol-got ad.
E szerződéscsoportban a legfontosabb az adásvevésiL
•szerződés, mely alatt oly kétoldalú jogügyletet értünk, a melynél fogva valamely dolognak vagy jognak a
tulajdo-dona készpénzben meghatározott árért adatik át valakinek.
Az eladó szolgáltatja a dolgot s ezért kapja annak az árát, mig a vevő adja az árt s ennek fejében kapja a dolgot.
Adásvétel tárgya lehet minden forgalomban levő ingó és ingatlan dolog, melynek értéke van. Az ellenszolgáltatás mindig pénz, mert ha nem pénzért adják el a dolgot, akkor
nem adásvételről, hanem cseréről van szó. Nincs azonban kizárva, hogy a vételár csak részben fedeztetik készpénz-zel, részben pedig más dologgal. Ilyenkor attól függ, hogy vájjon melyik szolgáltatás a nagyobb értékű s eszerint
ne-vezzük a szerződést adásvételnek, vagy cserének.
Az adásvétel létrejön, ha a felek annak a tárgyára s a vételárra nézve megegyeztek. A tárgyat egyedileg 'vagy helyettesíthető dolgoknál ugy minőségileg, mint
mennyi-ségileg meg kell határozni, hogy vitás ne legyen. Lehet oly
•dologra vonatkozólag is adásvételi szeződést kötni, mely csak a jövőben lesz átadva, tehát a dolog azonnal való szolgáltatása nem kötelezhető. A vételárt illetőleg pedig szintén vannak bizonyos kellékek, melyeket mellőzni nem lehet s ezek sorában a legelső, hogy az — mint már emii-tettük — készpénz legyen, azután határozottnak kell len-nie, végül meg kell egyezni a vételár lefizetésének módo-zataira és idejére nézve is.
Az eladó köteles az adásvétel tárgyát képező dolgot a vevő tulajdonába átadni, vagy pedig az eladott jogot a vevőre ruházni. (Pl. elad valaki egy követelést, mely telek-könyvileg biztosítva van; ilyenkor telektelek-könyvileg is kitün-tetik az átruházást.) Ha a vétel tárgya ingatlan, akkor á szerződés csak az esetben lesz teljessé, ha telekkönyvi be-kebelezésre" alkalmas okiratot is kiállítanak. Az okiratra vonatkozólag megjegyzendő különben, hogy ez általában nem szükséges, hisz az adásvételek legnagyobb része, kü-lönösen az ingókra vonatkozók, szóbelileg jönnek létre. Vi-. szont némelykor nemcsak az irásbéliség szükséges (mint
pl. az ingatlanoknál), hanem a közokirati jelleg is (mint pl.
a házastársak közti vagyonátruházásoknál). Az eladó a dologért szavatol is. A szavatosság azt jelenti, hogy az eladó biztosítékot vállal a tekintetben, hogy a dolog a ki-kötött tulajdonságokkal bir s nincsenek olyan rejtett tulaj-donságai, melyek a vétel megkötésekor észrevehetők nem voltak. Pl. valaki szarvasmarhát vesz. Itt oly hibákért, me-lyeket a vevő, ha kellő gondossággal jár el, azonnal észre-vehetett volna, az eladó nem szavatol, de ha eltitkolja, vagy eltagadja a marha oly hibáit, -melyeknek ismerete esetén a vevő vagy egyáltalában nem szerződött volna, vagy leg-alább is nem- adott volna olyan vételárt: akkor az ebből eredő kárért az eladó teljes szavatossággal, vagyis kár-térítéssel tartozik.
A kártérítés kettős irányú. Követelheti a vevő (s álta-lában mindenki, akit valamely jogügyletből kifolyólag, vagy általában törvény stb. alapján kártérítési igény illet meg) tényleges kárának s azonkívül elmaradt hasznának a megtérítését is. Amaz azt jelenti, hogy a károsultat való-jában ért anyagi hátrány megtérüljön, pl. ha értéktelen, vagy csekélyebb értékű dolgot vásárolt, követelheti a kü-lönbözet visszafizetését, emez pedig jogot ad a vevőnek arra, hogy azokért is kártérítést követeljen, amely hasz-nokat a reá káros ügylet kötése következtében szerezni elmulasztott. Hogy példával világítsuk meg e tételeket, ha a földbirtokosra ravasz módon olyan cséplőgépet erősza-koltak rá, melynek hibái észrevehetők nem voltak, de az első használatnál konstatálva lettek, akkor ő nemcsak a vételár visszatérítését, vagy — a szükséges javítások esz-közlése végett — annak megfelelő leszállítását követelheti, hanem azonkivül, ha a cséplést emiatt nem tudta kellő időben megkezdeni, amiatt beállott kárának, tehát elma-radt hasznának a megtérítését is.
A vevő kötelessége a dolog átvétele, féltévé, hogy az a kikötött minősiégnek és mennyiségnek megfelel. Az átvé-tellel járó költségeket, úgyszintén magának a szerződésnek a költségeit is — amennyiben ilyenek vannak — rendsze-rint a vevő szokta fedezni. Az átadásig az eladó, attól
kezdve pedig a vevő viseli az esetleges veszélyt, mely a dolgot érheti (pl. a ház leég).
A vételár rendszerint egyszerre fizetendő; ha nem, akkor részletfizetésről van szó, mely gazdasági életünkben igen gyakori, mert olyanokra is lehetségessé teszi az adás-vevést, akik különben anyagi erejük korlátolt volta miatt vételre nem vállalkozhatnának. Az az eset ellenben, mikor a vevő előre megfizeti a vételárt s a dolgot csaik később kapja meg, előfizetésnek neveztetik. Ez szokott előfordulni pl. az újságok vételének hosszabb időre előre történő biz-tosításánál.
25. §. Az adás-vevés különös nemei.
1. Próbára vagy megtekintésre való vétel az, mikor a vevőnek joga van az árut előbb megtekinteni, vagy meg-próbálni s ettől tenni függővé, hogy az ügyletet tmegfköti-e?
Ennél az adásvevési szerződésnél tehát az eladó kötelezett-sége kezdettől fogva fennáll, míg a vevőé csak abban az esetben következik be, ha az áru neki konveniál.
2. Vétel mustra szerint. Ennél nem; adja át az eladó azonnal az árut, hanem abból csak mustrát, mintát ad, azzal a kötelezettséggel, hogy maga az áru' teljesen azonos minőségű lesz. Abban az esetben, ha az áru eltér a mintá-tól, a vevő nem köteles azt elfogadni. Kiköthetők azonban az árunak különböző tulajdonságai is, melyek fen nem for-gása a szerződést megszünteti.
° 3. Jobb vevő fentartásával történt adásvétel akkor fordul elő, mikor az eladó kiköti magának azt a jogot, hogy ha a mostni vevőnél előnyösebb feltételeket adó vevő jön, azt előnyben részesíthesse, illetve akkor az előző vétel megdőljön. Hogy ezt a jogot mennyi idő alatt gyakorol-hatja az eladó, erre nézve a szerződésük irányadó.
4. Visszalépés fentartásával történi adásvétel. Ennél maga a szerződés teljes mértékben létrejött ugyan, de a szerződésben kiköthetik a felek, hogy egyikük, vagy
másikuk, vagy mindkettejük bizonyos időn belül vissza-léphet attól, mintha meg sem köttetett volna.
5. Tulajdonjog fentartásával történt adásvétel gyak-ran fordul elő, különösen ,az úgynevezett részletügyletnél.
Lényegé abban áll, hogy maga az adásvétel teljességében megvan ugyan, de az árunak ezzel összekapcsolt tulajdon-jogi átruházása csak akkor áll be, ha a vevő bizonyos fel-tételeket teljesített, pl. a vételárat kifizette, addig pedig a tulajdonjog az eladót illeti. Ebből az is folyik, hogy az adásvétel ezen fajánál, bár a dolog átadása megtöntiálnik, bár tehát az azzal való rendelkezés a vevőt illeti meg, de az utóbbinak a dolgot tovább adnia nem szabad, mert akkor idegen dologgal követ el büntetendő vagyonátruházást, . vagyis sikkasztást. Mindaddig, mig a vételár teljesen
ki-fizetve nincs, az eladó elállhat a szerződéstől, de csak az esetre, ha a vevő vállalt fizetési kötelezettségét nem teljesiti.
26. §. A csereszerződés.
Csereszerződés akkor jön létre, ha mindkét fél arra kötelezi magát, hogy dologért dolgot, illetőleg jogért jogot ruház át a másikra. A csere tehát lényegileg olyan, mint az adásvevés, mert itt is dolgot, vagy jogot adnak el örök-áron, tulajdonjogilag; a különbség cupán az, hogy mig az adásvevésnél a vételár készpénz, addig a cserénél dolog, vagy jog. Előfordulhat az is, hogy részben készpénz, rész-ben dolog vagy jog ,a vételár; ilyenkor az dönti el, hogy adásvevésről, vagy cseréről van-e szó, hogy melyik ellenszolgáltatás nagyobb értékű? Ha több a pénz, akkor adásvevés, ha több a dolog, vagy jog, ekkor csere jött létre. Szavatosság és kártérítés tekintetében a cserére az adásvétellel azonos szabályok irányadók.
27. § Az ajándékozási szerződés.
A tulajdonjog átruházására irányuló szerződések so-rába tartozik még az ajándékozás is, mely akkor fordul