a másodnyelv elemeinek és for- for-máinak hatása (eseti kontaktushatás)

13. természetesen ez a szigorú elhatárolás elméleti jellegű: a prototipikus kódváltást kívánja a prototipikus kölcsönzés től megkülönböztetni. a valóságban átmeneti esetek sokaságával találkozhatunk, melyekben az átadó nyelv sze repe többé vagy kevésbé aktív.

14. az élőnyelvi példákban a bal oldali oszlopban az eredetileg elhangzott szöveg átiratát találjuk, a jobb ol da liban pedig magyar fordítását. a dőlt betűs részek szlovákul hangzottak el. Kis kapitálissal az analóg, azaz mindkét nyelvben fone-matikai szinten azonos hangalakú és legalább részben egyező je len té sű sza vak vannak szedve, aláhúzással a közvet-len vagy közvetett szlovák kölcsönszavak és inter fe ren cia je közvet-len sé gek vannak jelölve. a szupraszeg mentális jeközvet-lensé- jelensé-gekre utaló szöveges megjegyzések gömbölyű zárójelekben vannak. to váb bi je lö lések: (.) rövid szünet, (..) közepesen hosszú szünet, [...] kihagyott, azaz nem kö zölt szövegrész.

Lanstyák István 64

tar talmazó mondatokban ugyanis az egykori átadó nyelv szerepe már nem aktív.¹³) a kódvál-tásnak két, egymástól meglehetősen el té rő alap-típusa van: a bázisvált(ogat)ás és a bázistartó kód vál tás. a bázisvált(ogat)ás a kétnyelvűség helyzeti hatásának eredményeképpen jön létre, a bázistartó kódváltás viszont a két nyel vű ség eseti hatásához tartozik (tekintve, hogy a má sod nyelv konkrét elemeinek hatása nyilvánul meg benne), ezért később foglalkozunk vele.

a bázisváltás, ill. bá zis vál togatás a kód vál -tás nak az a fajtája, melynek során az a nyelv, amely az adott (hosszabb) beszéd meg nyil vá -nulás nyelvtani szerkezetét meghatározza, azaz a bázisnyelv a társalgás során – egyszer vagy több ször, ideiglenesen vagy véglegesen – meg-változik. az alábbi példák¹⁴ négy fiatal nő be -szél ge té seit rögzítő adatbázisból valók (vö.

Németh 2002).

az első esetben a beszélő egy szlovák ismerő-sére utal, a rá vonatkozó információt szlo vá kul közli. a második példában a beszélő kódváltása a hivatali dokumentáció szlováknyel vű -ségével magyarázható: a váltás egy szlovákul megismert szabályra, eljárásmódra való közve-tett uta lásként is fel fog ha tó. a har madik idézet-ben a beszélő mind saját magát, mind az őt meg ál lí tó rendőrt azon a nyelven idé zi, ame-lyen a párbeszéd folyt.

a bázistartó kódváltásnak nagyon sokféle oka és célja van csak ebben az egyetlen kö zös -ségben is (erre l. Németh 2002). az SM beszé-lőközösség különféle részlegeiben a beszélők más-más módon és mértékben élnek a kódváltás nyújtotta lehetőségekkel. homogén cso por -tok ban például – vagyis olyan csopor-tokban, melyeknek minden tagja magyar – ritkábban alkalmazzák a bázisváltogatás eszközét kom-munikatív stratégiaként, mint heterogén cso-por tok ban – azokban a csocso-portokban, melyek-hez mind kétnyelvű magyarok, mind kétnyelvű szlovákok tartoznak. homogén csoportokban a bázisváltás legtriviálisabb esete az, amit a 3.

példa kép vi sel: a másik nyelven elhangzottak másik nyelven való idézése. (a kérdésre bővebben l. Lanstyák-Szabómihály 1996b;

Lanstyák 2000b.)

2.3. a másodnyelv elemeinek és

15. Itt és a későbbiekben ha az SM szavak SS vagy MM megfelelőinek jelentése nincs megadva, ez annyit jelent, hogy az azonos az SM szóéval. az egyszerű idézőjelek közé a szó jelentését tesszük, dupla idézőjel közé pedig elemek szerin-ti jelentését.

16. az SS-ben a hzöngés, így természetesen nem zöngétleníti az előtte álló v-t (sem más mássalhangzót). az MM-ben és az SM-ben a hzöngétlen, s az előtte álló zöngés mássalhangzót zöngétleníti mind az MM-ben, mind az SM-ben. az SM-ben azonban kivételt képez a v, melynek esetében a zöngétlenító hatás elmaradhat. a h-nak ezzel együtt járó zön-gésülése nem okoz fonológiai változást, mivel a hesetében a zöngésség/zöngétlenség nem releváns jegy.

17. az SS-ben az akerekítetlen, a standard MM-ben (és a standard SM-ben is) kerekített.

a magyar nyelv szlovákiai változatainak jellemzői 65 nyelvi rendszer minden síkján, mindenekelőtt a

fono ló giai, morfológiai, szintaktikai és lexiká-lis síkon. Lexikálexiká-lis síkon így jönnek létre a közvetlen és a közvetett köl csön szavak. a nyel-vi kölcsönzés kérdésével alább részletesebben is foglalko zom. az interferenciajelenségek és a kontaktustermékek a prototipikus kontaktusjelen ségek; összefoglalóan e s e t i k o n t a k t u s -j e l e n s é g e k nek nevezzük őket (l. Lanstyák 2002).

a másodnyelv hatása lehet kevéssé észreve-hető, közvetett, de lehet nyilvánvaló, közvet len is. a k ö z v e t e t t h a t á s esetében a másod-nyelv hatása első másod-nyelvi elemeken keresztül nyil vá nul meg; ez a haugen-féle „helyettesí-tés” (1949: 288; 1972: 82). pl. az SM munka-töltet ‘mun ka kör; munkaköri leírás’ szó vagy az SM délután majd hívok neked ‘felhívlak’

mondat egyetlen olyan mor fé mát sem tartal-maz, amely ismeretlen volna az MM-ben, ezek kapcso ló dása azonban szlo vák mintát követ;

vö. SS pracovná náplň (szó szerint „munkai töltet”), ill. SS zavolám ti („hívok neked”)¹⁵ hasonlóképpen az SM névhasználat szó [név-használat] ejtésben csupa olyan fonémát tartal-maz, amely az MM-ben is megtalálható, szlo-vák hatásra azonban elmarad a hzöngétlenítő hatása, melynek következtében a szó MM kiej-tése [néfhasználat]¹⁶. a másodnyelv közvetett hatása révén az első nyelvben létrejövő jelensé-geket „testetlen kontaktusjelenségek”-nek is nevezzük.

a másodnyelv köz vet len hatása esetében a másodnyelvi elemek közvetlen módon je -lennek meg az első nyelvben (ami persze nem azt je len ti, hogy ne idomulnának az át ve vő nyelv hang-, alak- és mon dat ta ni rendszeréhez, vagyis ne érvényesülne bennük részleges he

-lyet tesítés); ez a haugen-féle „átvétel” (1949:

288; 1972: 82). pl. az SM hranolki ‘ha sáb bur -go nya’ szónak mind hangteste, mind jelentése köz vet le nül az SS-ből szár ma zik, vö. SS hra-nolky(miközben fonetikai szinten helyettesítés is tör tén het, és a szó az SM-ben ejthető zöngét-len szókezdő h-val és kerekített a-val is¹⁷). a másodnyelv közvetlen hatása révén az első nyelvben létrejövő jelenségeket „testes kontak-tusjelenségek”-nek is nevezzük.

az SM vál to za tok ban, ahol a kétnyelvűség rövid múltjából és az SM beszélőközösség jel-lemzőiből kö vet ke zően az SS hatása nem túl erős, a közvetlen köl csön zés úgyszólván csak a szókészlettan síkján jelentkezik, a közvetlen kölcsönszavak szinte az egyedüli testes kontak-tusjelenségek az SM-ben. a hangtan, alak tan és mondattan síkján csak közvetett kölcsönzésre találunk meggyőző példákat, az így létrejövő kontaktusjelenségek szinte kivétel nélkül tes-tetlenek (l. a 3. fejezetet).

a kölcsönzésnek egy ke vés bé határozott, még a közvetett kölcsönzésnél is kevésbé ész -re ve he tő, marginális, az alkalmilag jelentkező interferenciától nehezen elválasztható válfaja az ún. m e g e r ő s í t é s , azaz a gyakorisági eltérések rög zü lé se (a kétnyelvű olyat mond, amit az egy nyel vű is, de gyak rab ban vagy rit-kábban, és ez kö zösségi szinten is jellemző).

Mivel a gyakorisági eltérésekben sokszor egyértelműen tetten érhető a másodnyelv hatá-sa, ezeket sem zárhatjuk ki a kontaktusjelensé-gek köréből. az illető nyelv egynyelvű változataiból teljesen hiányzó ún. a b s z o l ú t k o n -t a k -t u s j e l e n s é g e k kel szemben az ilyene-ket r e l a t í v k o n t a k t u s j e l e n s é g e k nek nevezzük (l. Lanstyák 2002).

Szabómihály Gizella–Lanstyák István szerk., Magyarok Szlovákiában VII. kötet. Nyelv.Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2011, 572 p.

Mondom, úr isten, mondom, biztos a Szilvinek hív-tam a firmá-ba Pozsonyba, és biztos a (.) majiteĐka vagy valami podnikateĐka fölvëtte (.)...

Az a Ivan-nak a legjobb barátja.

Mer, ha aláírod, akkor még podpora së jár.

Mondom, úr isten, mondom, biztos a Szilvinek hív-tam a cég-be Pozsonyba, és biztos a (.) tulajdonosnĘ vagy valami vállalkozó [nĘ] fölvëtte (.)...

Az a Iván-nak a legjobb barátja.

Mer, ha aláírod, akkor még segély së jár

Láttad, hogy ki van világítva a Národná banka?

Nagy sëmmi (..), už ani návštevy nám nechodia, van egy füzetünk, amibe írjuk a pánske návštevy-t.

Dohoda o vykonaní práce van, az lëhet, száz órát dógozhat le ëgy évbe […]

És akkor kimënt (..), és ëgyszër csak gyün vissza, és hozott nëkëm ëgy krém na nohy (.), mint hogy PRESENT.

Láttad, hogy ki van világítva a Nemzeti Bank?

Nagy sëmmi (..), már látogatók se járnak hozzánk, van egy füzetünk, amibe írjuk a férfilátogatók-at.

Megbízási szerzĘdés van, az lëhet, száz órát dógozhat le ëgy évbe […]

És akkor kimënt (..), és ëgyszër csak gyün vissza, és hozott nëkëm ëgy lábkrémet (.), mint hogy PRESENT.

Lanstyák István 66

az SM-ben található kontaktusjelenségek jelentős része relatív kontak tus jelenség, ami nem jelent mást, mint hogy az egynyelvű MM és kétnyelvű SM nyelv vál to za tok közti különb-ségek tetemes ré sze gyakorisági jellegű (s így csak statisztikai kutatási mód sze rek alkalmazá-sával mutatható ki). amint a 3. fejezetből is ki fog derülni, abszolút kontaktusjelenségek a legnagyobb számban a szókészlet tan sík ján találhatók: mind a közvetlen, mind a közvetett kölcsönszavak ide tartoznak, egyedül a stilisz-tikai kölcsönszavak képeznek egy faj ta átmene-tet az abszolút és a relatív kontaktusjelenségek közt (l. 3.1.4. alatt). a hangtani kon tak tus je -lenségek is abszolút kontaktusje-lenségek, viszont ezekből összességükben sincs sok. az alaktani kontaktusjelenségek csaknem mind relatív kontaktusjelenségek, s relatív a mon dat -tani kon tak tus jelenségek legnagyobb része is.

az interferenciahatás egyik marginális – nem tipikus – válfaja a k ó d v á l t á s . a má sod -nyelv eseti hatását mutatja a kódváltás másik fő válfaja, a bázistartó kódváltás. a bázistartó kód váltás esetében a bázisnyelv a társalgás során (legalább egy ideig) nem változik, a másik nyelv ből, az ún. vendégnyelvbőlcsupán vendégnyelvi betétek (rendszerint elszigetelt szavak vagy szószerkezetek) kerülnek át. azok a vendégnyelvi elemek, amelyek beépülnek az első nyelv rendszerébe, kölcsönszóvá válnak.

Nézzünk meg ismét néhány példát a már emlí-tett ku ta tásból!

a példákban a vendégnyelvi betétek egy-szerű szavak, ún. v e n d é g s z a v a k . az első

mondatban kettő alanyként áll (a majiteľka ’tu-lajdonosnő’ és a podnikateľka ’vállalkozó [nő]’), egy pedig helyhatározóként (firmá-ba

’céghez’); a hozzá kapcsolódó határozórag bázisnyelvű (a magyar -ba/-be illativusrag). a Szilvinek hívtam a firmá-ba kétszeres SM von-zatkölcsönzés az SS-ből (l. 3.4.1.), MM megfe-lelője talán fölhívtam Szilvit a cégtől vagy valami efféle lenne. a beszélő itt voltaképpen a po -zso nyi „szlovák világ”-hoz kapcsolódó kulcsszavakat idézte szlovákul. a második mon dat -ban a ven dég szó tu laj don névi birtokos jelző; itt a kódváltás a tulajdonos etnikai hova tar -tozására utal: magyar megfelelőjének, az Iván-nak a használata azt sugallná, hogy a szóban for gó személy magyar. az utolsó példában található podpora ’segély’ a kölcsönzés határ-mezsgyéjén áll; amennyiben a szó végi a kere-kítetlen volt, a szó inkább vendégnyelvi elem-nek tekinthető, ha vi szont a beszélő kerekítet-ten ejtette – ez az átvevő nyelvbe való beépült-ség jele lenne – inkább köl csön szónak kellene minősíteni.

Nézzünk most meg olyan példákat, ame-lyekben a vendégnyelvi betét több szóból álló szer kezet!

az első példában a vendégnyelvi betét egy egy-szerű jelzős szerkezet; mivel voltaképpen intézménynévről van szó, amely egyes esetek-ben kölcsönszóvá is válhat (l. 3.1.1.), elképzel-hető az is, hogy az idézett kódváltás voltakép-pen a szókapcsolat kölcsönzésének vi szony lag ritka esete. a második példában a korábbi

Szabómihály Gizella–Lanstyák István szerk., Magyarok Szlovákiában VII. kötet. Nyelv.Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2011, 572 p.

18. az adatközlő maga, akit utólag szembesítettek mondatával, a következő magyarázatot adta: „hamarabb eszëmb e jutott az a szó, hogy krém, és akkor ahoz nem mondhattam, hogy krémlábat, hanem krém na nohy.” (Némethová 2001: 25) 19. a szerző a kutatás négy adatközlőjével tesztelte a három megoldás elfogadhatóságát (1. hozott nekemkrém na nohy;

2. hozott nekem krém-etna nohy; 3. hozott nekemkrém na nohy-t). az elsőt csak az az adatközlő tartotta jónak, aki-től az érintett mondat eredetileg elhangzott; a másodikat ketten nagyon jónak, ketten pedig elfogadhatónak tartották; a harmadikat mind a négyen elutasították. (Némethová 2001: 25.)

20. az a l k a l m i k o n t a k t u s h a t á s nem más, mint az átadó nyelvnek, ill. a két nyel vű ségi hely zet nek konkrét beszé-lők konkrét átve vő nyel vi diskur zu sai ragyakorolt alkalmi ha tá sa; ilyen pl. az interferenciahatás. az á l l a n d ó s u l t k o n t a k t u s h a t á s az átadó nyelvnek, ill. a kétnyelvűségi hely zet nek az átvevő nyelv rendszeréregya korolt ha tá sa.

a magyar nyelv szlovákiai változatainak jellemzői 67 bázisváltás kulcsszavaira (pánske náv šte vy

’férfilátogatók’) utal vissza a beszélő, aminek így szövegkohézió-erősítő szerepe van. a har-madik példában a ven dégnyelvi betét egy, a hivatali regiszterbe tartozó foga lom ra utal (dohoda o vykonaní práce ’megbízási szerző-dés’), amelyet az adatközlő va lószínűleg meg sem tudott magyarul nevezni, így a váltás a nyel vi hiány kiküszöbölését is szolgálta (vö.

2.2.1). a kifejezés egyes beszélői csoportok számára akár kölcsön zés státusú is lehet. az utolsó példában egy szlovák ven dég nyelvi betét mel lett egy angol is található, ugyanis a beszélő által említett szereplő egy arab em ber volt, aki vel a beszélő angolul is társalgott. a krém na nohy egyfajta idézet is lehet, amennyi -ben a termék re ez volt ráírva. jelzői értékű hát-ravetett határozóról van szó, melynek a magyarban összetett szó (lábkrém) felel meg.

az élmény erőssége és a két nyelvbeli megfor-máltság eltérése, illetve az ana lóg krém szó nagyfokú fonetikai hasonlósága a két nyelvben kész tet hette a beszélőt kódváltásra.¹⁸a ven dég -nyelvi betétből egyéb ként hiányzik a tárgyrag, nyilván mert problemati kus, hogy azt a szerke-zet alaptagjához kel le ne-e csatolni (a krém szó-hoz, azaz: „krémet na nohy”), vagy pedig a vendégnyelvi betét egészét kellene tárgyraggal ellátni (azaz „krém na nohy-t”).¹⁹