a Magyar nyelv Szlovákiai válTozaTainak jelleMzői 1
4. öSSzeGzéS
az SM változatok mai állapota elkerülhetetlen következménye azoknak a változá sok nak, melyek az egykori felvidéki magyarság életé -ben az első Cseh szlo vák Köztársaság 1918. évi megalakulása után történtek, mindenekelőtt a beszélők kétnyel vű södésének, az anyanyelvű oktatási lehetőségek beszűkülésének, az anya-országtól való viszonylagos elválasztottságnak, a kisebbség gazdasági, társadalmi és politikai marginalizálásának. Mivel áttekintésünk kira-gadott példákat tartalmaz, nem de rül ki belő-lük, valójában mennyire mélyrehatóak azok a változások, melyek az elmúlt nyolc van -egynéhány év alatt bekövetkeztek. a változá-sok mértékéről nehéz általában beszélni, mivel az SM beszélőközösség számos kisebb, egy-mástól számottevően eltérő csoportból áll;
mivel e csoportok nyelvhasználati szokásai jelentősen különböznek, az általuk használt nyelv változatok sem egyformák. ennek ellené-re elmondhatjuk, hogy ha eltekintünk a nyelv-csere folyamatában lévő helyi kö zösségektől, ill. a nyelvvesztés folyamatában lévő egyének-től, azt kell mondanunk, hogy sok más kisebb-ségi kétnyelvűkisebb-ségi helyzethez viszo nyítva az SS nyelvnek az SM változatokra gyakorolt hatása tulajdonképpen csekély. thomason és Kaufman kölcsönzési skáláján (1988: 74–76), melynek egyik végpontja az alkalmi nyelvi érintkezéssel együtt járó, pusztán lexikális köl-csönzés (első fokozat) és végpontja a nagyon erős kulturális hatás következtében jelentkező nagyfokú nyelvtani kölcsönzés (ötödik foko-zat), a beszélt SM változatokat az első és a második fokozat között (talán a másodikhoz közelebb) helyezhetnénk el.32 amint ku ta tá -saink során kimutattuk, az SS hatása jobbára csak ott tud töretlenül érvényesülni, ahol ez összhangban van a nyelvünk egy nyel vű válto-zataiban is kitapintható fejlődési tendenciákkal.
a nyelvi rendszerbe beépülő „par ex cel lence”
kontaktusjelenségek vi szony lag elszigeteltek maradnak, vagyis nem érintenek egész nyelvi kategóriákat vagy részrendszereket (Lanstyák–
Szabómihály 1997: 141).
annak, hogy az SS nyelv csak viszonylag csekély mértékben tudta megváltoztatni az SM nyelvváltozatokat, a fő oka a nyelvérintkezés jellegéből adódik: a kontaktus kezdete óta eltelt idő – nem számítva a regionális szinten meglé-vő előzményeket – meglehetősen csekély (nyolcvanegynéhány év); az SM közösség mint fejlett tudatú etnikum, amely ezer évig domi-náns – vagy legalábbis egyenrangú – pozíció-ban volt az általa lakott területeken, 1918 után is meg őriz te korábbi intézményrendszerének egy részét, s képes volt magát viszonylag önál-ló kö zösségként megszervezni. ezen belül is ki kell emelni az alap és középfokú iskolák rend -sze rét, amely ugyan nem felel meg teljesen az SM kisebbség igényeinek, mégis rendkívül fontos sze repet játszik nemcsak általában a kisebbség ellen irányuló asszimilációs állami törekvések ki vé désében, hanem a nyelvi külön-fejlődés fékezésében is (ennek empirikus bizo-nyítékaira l. Lans tyák–Szabómihály 1996a, 1997). bár a nyelven kívüli tényezőknél kisebb jelentőségű, egy nyel vi tényezőt is megemlí-tünk: a magyar nyelv nagymértékben különbö-zik a szlováktól, ez pedig némileg gátolhatja a nyelvi kölcsönhatás érvényesülését.
hIVatKozáSoK
arany a. László 1939-40/1998. a kétnyelvűség jelenségeinek pszichológiai alapjai.
Lanstyák István – Simon Szabolcs (szerk.) Tanulmányok a magyar-szlovák kétnyelvűségről. pozsony: Kalligram.
7–31.
bokor józsef 1990. a nyelvi-nyelvészeti képzés sajátosságai a kétnyelvűség körülményei között Mariborban. egyed orsolya -Giay béla - b. Nádor orsolya (szerk.) a magyar nyelv szlovákiai változatainak jellemzői 79
Szabómihály Gizella–Lanstyák István szerk., Magyarok Szlovákiában VII. kötet. Nyelv.Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2011, 572 p.
Hagyo má nyok és módszerek. Az I.
Nemzetközi Hungarológia-Oktatási Konferencia előadásai II. budapest:
Nemzetközi hungarológiai Központ.
37-43.
dressler, Wolfgang u. 1999. Smrť jazykov. Slavo ondrejovič (szerk.) Slovenčina v kontak-toch a konflik kontak-toch s inými jazykmi.
bratislava: Veda. 23–42. (Sociolinguis -tica Slovaca 4.)
Csepeli György 1997. Szociálpszichológia.
budapest: osiris Kiadó.
Győri-Nagy Sándor 1988. a nemzetiségi kétnyelvű-ség kutatásának helyzete és távlatai. A Hungarológia Oktatása3, 3–14.
hadrovics László 1992. Magyar történeti jelentés-tan. buda pest: akadémiai Kiadó.
haugen, einar 1949. problems of bilingualism.
Lingua2, 271–290.
haugen, einar 1972. The Ecology of Language.
Stanford, California: Stanford univer -sity press.
jakab István 1980. Nyelvünkről- nyelvünkért.
bratislava: Madách.
jakab István 1983. Nyelvünk és mi. bratislava:
Madách.
Kiss Lajos 1988. Földrajzi nevek etimológiai szótá-ra I-II. budapest: akadémiai Kiadó.
(Ne gye dik, bővített és javított kiadás.) Kontra Miklós 1998. Final Report to the Research
Support Scheme on ‘the Socio ling -uistics of hungarian outside hungary’.
budapest: Linguistics Institute of the hungarian academy of Sciences.
(http://e-lib.rss.cz/diglib/pdf/22.pdf) Kossa jános 1978. A mi nyelvünk.Újvidék: Forum
Könyvkiadó.
Kótyuk István 1991. a kétnyelvűség és a kárpátaljai magyar köznyelv. GyőriNagy Sándor -Kelemen janka (szerk.) Kétnyelvűség a Kárpátmedencében I. budapest: Szé -chenyi társaság -pszicholingva Nyelv -iskola. 66-69.
Labov, William 1966. hypercorrection by the lower middle class as a factor in linguistic change. bright, William (szerk.) So -ciolinguistics. the hague: Mouton.
84–113.
Lanstyák István 1994. A magyar nyelv szlovákiai változatainak nyelvkörnyezettani és kon-tak tus nyelvészeti kérdései. bratislava:
FF uK. (Kandidátusi értekezés.)
Lanstyák István 1995. a szlovákiai magyar argó néhány kérdéséről. Kassai Ilona (szerk.) Két nyel vű ség és magyar nyelvhasználat.
(a 6. élőnyelvi konferencia előadásai).
budapest: Mta Nyelvtudományi In -tézetének élőnyelvi osztálya. 189–201.
Lanstyák István 1999-2000. types of loanwords in the varieties of hungarian in Slovakia.
Philologia Fenno-Ugrica 5–6, 15–48.
Lanstyák István 2000a. A magyar nyelv Szlo -vákiában. budapest – pozsony: osiris Kiadó – Kalligram Könyv ki a dó – Mta Kisebbségkutató Műhely.
Lanstyák István 2000b. K otázke striedania kódov (maďarského a slovenského jazyka) v ko mu nite Maďarov na Slovensku. Slovo a slovesnost61/1, 1–17.
Lanstyák István 2002. a nyelvérintkezés szakszó-kincséről. Száz fogalom a kontaktológia tárgyköréből. Gyurgyík László – Kocsis aranka (szerk.) Társadalom – Tudo mány. Tanulmányok a Mercurius Társa -dalomtudományi Kutatócsoport műhe-lyéből. pozsony: Kalligram Könyvkiadó.
73–95.
Lanstyák István 2003. Végbement vagy elmaradt nyelvcserék nyelvi emlékei a magyar-szlovák nyelvhatáron. Kozma István – papp Richárd (szerk.) Etnikai kölcsön-hatások és konfliktusok a meden-cében. Válogatás a Változások a Kárpát-medence etnikai tér- és identitásszerke-zetébencímű konferencia előadásaiból.
budapest: Gondolat Kiadói Kör–Mta Kisebbségkutató Intézet. 132–149. (Ki -sebbségek Kelet-Közép-európában IX.
Sorozatszerkesztő: Szarka László.) Lanstyák István 2004. a kölcsönzés és a
marad-ványhatás néhány kérdéséről. p. Lakatos Ilona – t. Károlyi Margit (szerk.) Nyelvvesztés – nyelvjárásvesztés – nyelvcsere. budapest: tinta Könyv -kiadó. 25–31. (Segédkönyvek a nyelvé-szet tanulmányozásához XXXII.) Lanstyák István 2006. a kölcsönszavak
rendszerezé-séről. Nyelvből nyelvbe. Tanulmányok a szókölcsönzésről, kódváltásról és fordításról, (hivatkozások 245–257.) po -zsony: Kalligram Könyvkiadó. 15–56.
(hivatkozások 245–257.) Újraközlés:
benő attila–péntek jános (szerk.) 2011 A Termini Magyar Nyelvi Ku tatóhálózat tíz éve. Tanulmányok, beszámolók,
kuta-80 Lanstyák István
Szabómihály Gizella–Lanstyák István szerk., Magyarok Szlovákiában VII. kötet. Nyelv.Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2011, 572 p.
tási programok, dunaszer dahely – Kolozsvár: Gramma Nyelvi Iroda – Szabó t. attila Nyelvi Intézet. 74–115.
Lanstyák István–Szabómihály Gizella 1996a.
Contact Varieties of hungarian in Slo vakia: a Con tribution to their descrip -tion. International Journal of the Sociology of Language120, 111–130.
Lanstyák István–Szabómihály Gizella 1996b.
Kódváltás és nemzeti azonosságtudat.
Gadányi Ká roly – bo kor józsef – Guttmann Miklós (szerk.) Nyelvi tudat, iden ti tástudat, nyelv hasz ná lat. Szom -bathely: berzsenyi dániel tanárképző Főis ko la. 163–174.
Lanstyák István-Szabómihály Gizella 1997.
Magyar nyelvhasználat – iskola – két -nyel vű ség (Nyel vi változók a szlovákiai és magyarországi középiskolások né -hány csoportjának ma gyar nyelvhasználatában). pozsony: Kalligram Könyv -kiadó.
Lanstyák István–Szabómihály Gizella 2005.
hungarian in Slovakia. Fenyvesi anna (szerk.) Hungarian Language Contact Outside Hungary: Studies on Hungarian as a minority language. amsterdam–
philadelphia: john benjamins publi sh -ing Company. 47–88.
Liszka józsef 1996. etnikai és kulturális folyamatok a pannon térség északi határvidékén. Ka -to na judit – Viga Gyula (szerk.) Az inter-etnikus kapcsolatok kutatásának újabb ered mé nyei.Miskolc: herman ottó Mú -zeum. 201–207.
Németh [Némethová] andrea 2001. a kódváltás grammatikája és pragmatikája. (egy baráti közösség kód váltási szokásainak vizsgálata.) bratislava: FF uK. (Szak -dolgozat).
Németh andrea 2002. a kódváltás pragmatikai kér-dései egy kétnyelvű közös ség ben.
Lanstyák István – Simon Szabolcs (szerk.) Tanulmányok a kétnyelvűségről.
pozsony: Kalligram. 127-168.
Skutnabb-Kangas [Skuntnabb-Kangas], tove 1990/1997. Nyelv, oktatás és a kisebbsé-gek. budapest: teleki László alapítvány.
Štefánik, jozef 1996. Intentional bilingualism in Children. Human Affairs6/2, 135–141.
Štefánik, jozef 2000a. Bilingvizmus na pozadí dvoch morfologicky odlišných typov jazykov.
Intenčný bilingvizmus u detí.bratislava:
univerzita Komenského.
Štefánik, jozef 2000b. Jeden človek, dva jazyky.
bratislava: academic electronic press.
thomason, Sarah Grey – terrence Kaufman 1988.
Language Contact, Creolization, and Ge ne tic Linguistics. berkeley – Los angeles – oxford: university of Califor -nia press.
Weinreich, uriel 1953/1974. Languages in Contact.
Findings and Problems. the hague – paris: Mouton. (8. kiadás.)
[Lanstyák István 2002 a magyar nyelv szlovákiai változatainak jellemzői. Lanstyák IstvánSzabó -mihály Gi zel la: Ma gyar nyelvtervezés Szlovákiában.
Tanulmányok és dokumentumok. po zsony: Kalli -gram, 200-211.]
81 a magyar nyelv szlovákiai változatainak jellemzői
Szabómihály Gizella–Lanstyák István szerk., Magyarok Szlovákiában VII. kötet. Nyelv.Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2011, 572 p.
Szabómihály Gizella–Lanstyák István szerk., Magyarok Szlovákiában VII. kötet. Nyelv.Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2011, 572 p.