alaki kölcsönszavak

a nemzetközi eredetű szavak egy részének hang -alakján nyomot hagyott az államnyelvi közvetítés;

az olyan lexémákat, amelyek a közmagyarban is megvannak, de egy vagy több ht változatban hangalakjuk a közmagyartól némileg eltér, hason-lít viszont államnyelvi megfelelőjükre, alaki köl-csönszavaknak nevezzük. Ilyenek pl. a követke-zők: er ádzsent Fv agent Va hv ágent ’ügynök’, er Fv Ka hv agronóm Va Mv agronom ’okleveles mezőgazdasági szakember’, Va hv anarchizmus

’anarchia’, Fv Ka archív [arχív] hv őv arhív Mv arhiv er Va hv arhíva ’levéltár; archívum’, Fv Va hv Mv őv báger ’kotrógép, markológép; bagger’, er Fv Ka bufet ’büfé’, er Fv buldozer Fv buldozér : buldózér Va Mv buldozser hv Mv buldózser

’földtoló gép’, Fv Ka diplom ’oklevél, diploma’, er Fv Va Ka hv ekonómia ’közgazdaságtan; öko-nómia’, Fv fakulta Va Ka hv fakultet Mv fakulte-ta ’egyetemi, főiskolai kar’, Mv fotoszintéza ’fo-toszintézis’, er Fv Va Ka hv Mv őv infarkt ’szív-roham, infarktus’, Mv őv kanu’kenu’, hv komfor

’ké nyelem, la ká lyos ság, komfort’; er Fv őv kon-takt ’összeköttetés, érint ke zés, konkon-taktus’, er Fv Ka olimpiáda ’tantárgyverseny’, Fv Va penálé

’kötbér; pönálé’, Fv prax Va Mv hv praksza

’(szakmai, tanítási) gyakorlat’; er Fv Va Ka hv referát ’beszámoló, jelentéstétel; referátum’, Va szimpatizőr ’szimpatizáns’, er Fv Va Ka hv Mv őv szkleróza ’szkle ró zis’, Fv Va hv sztatika ’stati-ka’, Fv őv transzparent ’szöveggel ellátott hor-dozható tábla’, er Fv Va trolejbusz ’trolibusz’.

viszonyulás

általában véve az államnyelvből származó közvetlen kölcsönszavak beszélői megítélése

kedvezőtlen; több bizonyítékunk is van rá, hogy ezeket a legtöbb beszélő nem is tekinti magyar szavaknak.²⁶Sok esetben bizonyára ez motiválja a közvetett kölcsönszavak, különö-sen a kalkok létrehozását. Mivel azonban a lai-kus beszélők nem minden államnyelvi eredetű szónak ismerik föl az államnyelvi eredetét, az egyes szócsoportok megítélésében jelentős különbségek vannak, mégpedig oly módon, hogy minél kevésbé látszik a szón annak állam-nyelvi eredete, annál elfogadhatóbb a beszélők számára.

az előzőekből következően a legkevésbé elfogadhatók a laikus beszélők számára a nyil-vánvalóan államnyelvi eredetű, az államnyelv-ben szóképzéssel keletkezett, azaz államnyelvi képzőmorfémát is tartalmazó szókészleti ele-mek és még inkább az államnyelvi állandósult szókapcsolatok. ezek használata emiatt általá-ban a mindennapi beszélt nyelvre korlátozódik, s ennek megfelelően „bizalmas” stílusértékűek;

egy részüket csak a kevésbé iskolázott, ill. erős államnyelvi hatásnak kitett beszélők használják.

a hétköznapi beszélők valamivel pozitívab-ban viszonyulnak azokhoz a lexémákhoz, ame-lyek nem tartalmaznak államnyelvi képzőmor-fémát, hanem tőszavak, és így államnyelvi ere-detük nem annyira szembetűnő; ezek gyakran régi jövevényszavak az államnyelvben. ezért aztán ezek némelyike formálisabb kontextus-ban is megjelenik, igaz, többnyire botlásként;

pl. a föntebb is említett Fv válenda ‘heverő’

szóra több adatunk van nyomatásban vagy az interneten megjelent apróhirdetésekből. a nyil-vánvalóan államnyelvi eredetű szavak olykor elfogadhatóbbá tehetők csonkítással és ún. „ját-szi’ -i képzővel való ellátással, ezáltal ugyanis államnyelvi eredetük kisebb-nagyobb mérték-ben elhomályosul (l. a fönti példákat).²⁷ 100 Lanstyák István

26. ehhez hasonló attitűdök a hu közösségben is fellelhetők; sok hu beszélő is vonakodik bizonyos kontextusokban magyar szavaknak tekinteni a belső keletkezésű megfelelővel is rendelkező újabb idegen szavak egy részét, mondjuk a hepi, manivagy a szori szót. a nyelvművelő irodalomban és a különféle internetes fórumokon általában úgy beszél-nek az ilyen szavakról, mint „angol” szavakról, melyekbeszél-nek „magyar” megfelelőjük a boldog, a pénz, ill. a bocsánat.

27. az egyes kölcsönszótípusok eltérő megítélésére Fv viszonylatban l. István Lanstyák–Gizella Szabómihály: Contact varieties of hungarian in Slovakia: a contribution to their description. International Journal of the Sociology of Language 1995, 112. 111–130.

Szabómihály Gizella–Lanstyák István szerk., Magyarok Szlovákiában VII. kötet. Nyelv.Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2011, 572 p.

101 a határon túli magyar szókészlet

az államnyelv által közvetített nemzetközi szavakról a hétköznapi beszélők többnyire úgy gondolják, hogy a közmagyarban is megvannak, s úgy is viszonyulnak hozzájuk, mintha km sza-vak lennének; ezért aztán ezek gyakran közöm-bös stílusértékűek, bármilyen formalitású beszédhelyzetben megjelenhetnek, vagy akár választékosak is lehetnek. Kivételt leginkább azok a nemzetközi eredetű szavak képeznek, melyeknek hang alakján nyomot hagyott az államnyelvi közvetítés, azaz az alaki kölcsön-szavak. az alaki kölcsönszavak államnyelvi ere-detét a beszélők könnyebben felismerik, s ez befolyásolja stílusértéküket is: leggyakrabban bizalmas stílusértékűek, s számottevő részüket inkább a kevésbé iskolázott, ill. az erősebb államnyelvi hatásnak kitett beszélők használják.

a márkanévi eredetű államnyelvi kölcsönsza-vak külön csoportot alkotnak a hozzájuk való beszélői viszonyulás szempontjából, attól függet-lenül, hogy államnyelvi eredetűnek vagy idegen eredetűnek érződnek-e. a márkanévi eredetű köz-neveket a beszélők valószínűleg többé-kevésbé tulajdonnévnek tekintik (gyakran nagy kezdőbe-tűvel írják), s mint ilyen ez szolgál az adott ter-mék „nevéül”, az adott specifikus márkára más-képp nem is tudnak utalni, csak annak „tulajdon”

nevével, ennélfogva aztán a márkanévi eredetű kölcsönszavak széleskörűen használatosak is minden társadalmi rétegben és beszédhelyzetben.

a mozaikszók széleskörűen elfogadottak, legalábbis az egybeolvasott szóösszevonások és a magyar betűk neveit tartalmazó betűszók, ami érthető is, ha arra gondolunk, hogy ezeken egyáltalán nem látszik államnyelvi eredetük. a korábbi évtizedekben a Fv magyar sajtó ragasz-kodott az intézménynevek magyar változatából keletkezett mozaikszókhoz (pl. DSZM ← De -mokratikus Szlovákiáért Mozgaloma közkeletű HZDS ← Hnutie za demokratické Slovensko helyett), ám az elmúlt évtizedben a Fv sajtóter-mékek is áttértek az államnyelvi eredetű mozaikszók használatára. ebben az érintettek el -mondása szerint fontos szerepet játszott az a tény, hogy a magyarországi sajtótermékek is a szlovák eredetű mozaikszókat használják.

a kölcsönhomonimák elfogadottságával kapcsolatban, azok alacsony száma miatt, nin-csenek általánosítható megfigyeléseink.

5. FoGaLoMKöRI CSopoRtoK

a ht szavakról alkotott képünk nem volna tel-jes, ha nem tekintenénk át azt, hogy ezek a ht beszélők életének mely területeiről valók. az alábbiakban sorra veszem a legfontosabb fogalomköröket, mégpedig a fenti rétegek és kölcsönszótípusok szerinti bontásban, mind-egyiket néhány példával illusztrálva. a foga-lomkörök közt természetesen átfedődések is vannak, egy szó több fogalomkörbe is beso-rolható, de mivel eleve válogattam a rendelke-zésemre álló anyagból, azon voltam, hogy egy példa csak egyszer, egyetlen fogalomkörben szerepeljen.

az áttekintésbe, ill. a példatárba nem lett volna célszerű bevenni a ht szavak km rétegét, hiszen ha ezt nem mellőztem volna, akkor a példatárnak elvileg az élet minden területéről tartalmaznia kellett volna szavakat. ezenkívül ha az egyes rétegek tényleges arányait érzékel-tetni akarnánk, akkor oldalak százain – ha nem ezrein – keresztül kellene sorolnunk a minden-ki számára jól ismert, ilyen értelemben „érdek-telen” km példákat. Szintén mellőzöm a táji eredetű szavaknak nem államnyelvi eredetű rétegét, egyrészt azért, mert a tájszavak száma is beláthatatlanul nagy, másrészt pedig nincs is róla áttekintésünk. az államnyelvi eredetű táj-nyelvi elemeket az államtáj-nyelvi eredetű, koiné jellegű elemek csoportjába olvasztom be.

a fő eredetbeli csoportokon belül csak a legfontosabb kölcsönszótípusokat különbözte-tem meg, hogy elkerüljem a nyelvi anyag szét-aprózódását: 1. Km: közmagyar eredetű szavak (stílusbeli kölcsönszavak és stílusbeli konzer-vativizmusok); 2. ht: ht eredetű szavak: a) jelentésbeli kölcsönszavak és önálló alkotások;

b) kalkok és önálló alkotások; c) hiperkorrekt eredetű alakok; 3. ány: államnyelvi eredetű, koinéjellegű szavak és tájszavak: a) közvetlen kölcsönszók; b) alaki kölcsönszók.

Szabómihály Gizella–Lanstyák István szerk., Magyarok Szlovákiában VII. kötet. Nyelv.Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2011, 572 p.

étel, ital

1. Km: er Fv Ka brindza’juhtúró’, Va citronád

’citromszörp, citromlé’, Fv Va Ka hv Mv de -gusztál’ételt, italt (meg)kóstol’; 2. ht: a) Fv pástétom ’húskrém(konzerv)’; b) Va bébihús

’fiatal marha húsa; borjúhús’, Fv fehér jogurt

’natúr joghurt’, Fv nanuktorta ’torta alakú jég-krém’, Fv víberliszt ’rétesliszt’; 3. ány: a) Va hv Mv ajvár : ajvar’paprikából és padlizsán-ból készített mártás’, Fv bábovka ’kuglóf’, er bálmos ’fehérsavóban kukoricalisztből készí-tett puliszkaszerű étel’, őv bomfritt ’hasábbur-gonya’, Va hv Mv burek ’hússal, túróval, almával töltött sült tésztaféle’ b) Fv dezert

’(egy doboz) bonbon’, ’desszert’.

háztartás

2. ht: a) er butélia ’palack, gázpalack’, Fv pohár ’befőttesüveg’; 3. ány: a) Ka bánka : bánki ’befőttesüveg’, Fv bandaszka ’ benzin, olaj szállítására használt marmonkanna; víz szállítására hasz nált műanyag kanna’, er bor-kán’befőttesüveg’, Ka csájnyik ’teáskanna’, Va hv Mv csacskalica’fogpiszkáló’, er Va hv Mv deterdzsent ’mosószer’, Mv hladilnik ’hűtő-gép’, Va er plonzson ’merülőforraló’, Va hv rerni ’sütő’, Va tégli ’befőttesüveg’, hv Mv toszterőv tószter’kenyérpirító’; b) Fv hv fri-tézaMv friteza ’olajsütő’.

a mai hétköznapi életre jellemző mindenna-pi használati tárgyak, műszaki cikkek, ezek-kel kapcsolatos tevékenységek

1. Km: Va hv Mv grafoszkóp ’írásvetítő’; 2.

ht: a) er diffúzor’hangszóró’, Fv faragó ’ceru-zahegyező’, er formál ’(telefonszámot) tár-csáz’, Fv hív vkinek ’felhív’; b) Fv feljátszik

’vmit hangszalagra, hanglemezre vagy videóra felvesz’, Fv kitárcsázv. kiteker‘telefonáláskor tárcsáz’; 3. ány: a) er aragáz ’propán-bután gáz(tűzhely)’, Fv Va Ka hv Mv őv batri ’szá-razelem’, ’újratölthető elem, akku’, Fv bleszk

’vaku’, er buton’nyomógomb’; b) er Fv Va Ka hv Mv őv aparát’készülék’, Mv őv automát

’automata’.

ruházkodás, pipere

2. ht: a) Ka kosztüm ’öltöny’, er Fv Ka őv trikó ’pólóing’; b) Ka Mv leöltözik ’levetkő-zik’; 3. ány: a) er adidász(bármilyen márkájú) sportcipő, Va aposztolka ’saru, szandál’, Mv balerinka ’papucscipő, balerina’, Va hv bedzs

’kitűző, jelvény’, Fv beszprejez ’bespréz, beszpréz’, er bulándra ’rongy, rongyos, ren-detlen öltözet’, Mv cokla ’fapapucs’, Va hv cokula ’bakancs’, Va csicsak traka ’tépőzár’, er csintura’derékszíj’, Fv debilki ’mintás férfi gyapjúsapka’, Va fejszlifting ’ráncfelvarrás’, hv Mv frizeroz őv frizíroz ’frizurát készít’.

ház, lakás, lakberendezés, kiegészítők 1. Km: er Fv Va hv Mv őv luszter’csillár’; 2.

ht: a) Fv bejárat ’<több lépcsőházas épü letben vmelyik> lépcsőház’, Ka nyugágy ’összecsuk-ható fekvőhely, ágy’; b) Fv kiteppez ’(szőnye-get, kárpitot) tisztítószerrel kitisztít’; 3. ány: a) er apartament’lakás, lakrész, lakosztály’, őv centrálhejcung’központi fűtés’, Fv gaucs ’dí-vány’, Va hv Mv jogi’rugós matrac, ágybetét’, Va plakár hv plakar ’beépített szekrény’, Va szakszi’virágcserép’; b) er Fv Va őv garnis : garnizs’függönytartó’, Fv garzonka : garzón-ka ’garzonlakás’.

közlekedés

2. ht: a) Fv kiszáll‘leszáll, pl. buszról, vonat-ról’, Ka konduktor ’jegyellenőr (tömegközle-kedési járaton, helyi érdekű vasúton)’; b) Fv benzinpumpa ’benzinkút’, Fv havijegy ’havi-bérlet’, er stoplámpa ’közlekedési jelzőlám-pa’; 3. ány: a) er akcselerát ’sebesvonat’, Va drum ’főút’, er gára ’vasútállomás’, Va hv kaciga er kaszka ’bukósisak’, Mv kolona

’konvoj’, er komposztál ’(lyukasztással) vonaljegyet kezel a buszon’, Mv krozsni ’kör-forgalom’; b) Va hv bulevár ’sugárút’, er csirkuláció : csirkulácia’közlekedés’, Va hv Mv kondukter’kalauz’.

autózás

2. ht: a) Fv bazár ’használtautó-kereskedés’, er Fv Va hv Mv őv mechanikus’autószerelő’;

102 Lanstyák István

Szabómihály Gizella–Lanstyák István szerk., Magyarok Szlovákiában VII. kötet. Nyelv.Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2011, 572 p.

b) Fv autóbazár’használtautó-kereskedés’, Fv kis technický’forgalmi engedély’, Fv műszaki igazolvány ’a gépkocsi adatait rögzítő lap’; 3.

ány: a) őv beinker’irányjelző’, Va hv branik

’lökhárító’, Fv centrál’központi zár’, er delkó

’gyújtáselosztó’, őv fürersejn ’vezetői enge-dély; jogosítvány’, Va hv Mv hauba Ka kapot Fv kapota ’motorháztető’; b) Fv immobilizér

’motorletiltó’, Fv metalízis : metalíza ’metál-szín, metálfényezés’.

politika, államhatalom

1. Km: Fv angazsált ’(politikailag) elkötele-zett’, er Fv restitúció’kárpótlás az államosított vagyon visszaszolgáltatása’; 2. ht: a) Va hv Mv denacionalizáció ’az államosított vagyon visszajuttatása; magánosítás, privatizáció’, Ka oligarcha ’politikai szerepet vállaló nagytő-kés’; b) Fv politikai reprezentáció ’politikai elit, vezető politikusok’; 3. ány: a) Ka bezpeka

’államvédelmi hivatal’, Va partijac ’párttag’, Va hv poszlánik Mv poszlánec ’küldött, (országgyűlési) képviselő (férfi)’, Ka ráda

’ukrajna törvényhozó testülete’.

hivatali élet, társadalombiztosítás, közigaz-gatás, igazságszolgáltatás, távközlés

1. Km: Ka csinovnyik’hivatalnok’, er municí-pium ’megyei jogú város’; 2. ht: a) Va aktus

’ügyirat, jogszabály’, Fv átnevez ’átkeresztel’, Va csinovnik ’írnok’, Mv feltesz ’<levelet a postán> felad’; b) Fv anyasági szabadság

‘gyes’, er bélyegplikk ’bélyegcsomag’, er Fv őv cégregiszter ’cégjegyzék’; 3. ány: a) Ka hv akt ’ügyirat, akta’, Fv baszi ’börtön’, őv beánttrágol’benyújt’, er cserere’kérvény’; b) er aviz’értesítés (pl. postai küldeményről)’, er Fv őv dekrét ’határozatot tartalmazó irat’.

Társadalmi viszonyok, társas tevékenységek 1. Km: Fv Va Ka hv őv diszkusszió ’megvita-tás, eszmecsere, párbeszéd’; 2. ht: a) Mv hun-cut ’vkinek a szeretője (férfi)’, Fv kikiabál

’nyilvánosan leleplezi vkinek a tettét v. tetteit’, Fv polgár ’lakos’; 3. ány: a) er Fv klientaliz-mus : klientelizklientaliz-mus ’kliensrendszer,

klientúra-rendszer’, er pila’protekció, támogatás, össze-köttetés valamilyen ügy elintézésében’, Va hv veza ’összeköttetés, kapcsolat’; b) Fv Va hv Mv őv kollektív [Fv Va hv őv kolektív, Mv kolektiv] ’közösség, osztályközösség, munka-közösség’.

oktatás

1. Km: Fv tanonciskola ’szakmunkásképző, szakiskola’; 2. ht: a) Mv elesik ’<diák> meg-bukik’, ’<óra> elmarad’, er diploma ’iskolai bizonyítvány’, Fv Mv előkészület ’óravázlat’, er kicsengetés ’ballagás’ Ka lead ’<vizsgát>

letesz’, er líceum ’gimnázium’, Ka szigorlat

’egyetemi, főiskolai beszámoló’; b) Fv alapis-kola ’általános isalapis-kola’, Fv távúton tanul ’leve-lező tagozaton tanul’; 3. ány: a) Fv biflos

’szorgalmas, törtető, ill. magoló diák’, er bur-sza ’ösztöndíj’, Va hv Mv dom ’kollégium, diákotthon’, Fv druzsina’napközi otthon, nap-közi’; b) Va hv őv diktát ’tollbamondás általá-ban’, Fv Va Ka hv Mv őv docent’docens’.

egészségügy

2. ht: a) Ka beteglap ’(fizetett) betegszabad-ság’, ’táppénz’, Ka felcser ’orvossegéd’, Fv készültség ’(orvosi) ügyelet’; b) Fv ambuláns beteg ’járóbeteg’, Fv Va egészségügyi nővér

‘ápolónő’, Ka felcserközpont ’(üzemi) egész-ségügyi központ’, Fv preventív vizsgálat ’szű-rővizsgálat’; 3. ány: a) Va babicahv Mv bábi-ca’szülésznő, bába’, Fv chripkaer Va hv Mv gripa Ka gripp ’influenza’, er fisa ’kórlap’, Va hv Mv hanzaplaszt’ragtapasz’; b) er Mv anti-biotik ’antibiotikum’, er antinevralgic [anti-nevráldzsik] ’fájdalomcsillapító tabletta’.

közgazdaság, pénzügyek

1. Km: Fv Va őv hipotéka’jelzálog’, Fv pro-kurista ’cégvezető’; 2. ht: a) Fv elvezet ’<adót, járulékot, illetéket> befizet, átutal’, Mv felemel

’felvesz (pl. pénzt a bankban)’, Ka felszámol

’bért kiszámol, számfejt’, er indexál ’alapbért kiegészít (az infláció függvényében)’; b) Fv kituneloz : kitunelez’állami vagyont magánvál-lalatba átment’, Fv Va monopolellenes hivatal 103 a határon túli magyar szókészlet

Szabómihály Gizella–Lanstyák István szerk., Magyarok Szlovákiában VII. kötet. Nyelv.Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2011, 572 p.

Lanstyák István 104

’versenyhivatal’; 3. ány: a) er randament ’ho-zadék, hozam, hatásfok’; b) er Va hv budzset

’költségvetés’, Va hv Mv marzsa ’érték-, árfo-lyam-különbözet’.

Szélesebb körben ismeretes műveltségi, szakmai és szaktudományos fogalmak 1. Km: Fv devasztál’(környezetet) tönkretesz, beszennyez, feldúl’; 2. ht: a) er komplex

’komplex vegyület’; b) Fv szétír ’<költségve-tést, tervet> tételeire, feladataira szétbont;

lebont’; c) Fv deliktus’bűntett, bűntény’, er Va hv inerció ’tehetetlenség, lomhaság, kisebb ellenállás irányában való cselekvés’; 3. ány: a) er anticipatív ’megelőlegezett, megelőző, elébe vágó’, Va Ka hv Mv grád ’alkoholfok, szeszfok’; b) er Fv hv Mv analíza ’analízis’, Va analitika ’analízis’, Va hv anóda’pozitív elektród’, er Fv Ka őv experiment’kísérlet’.

Munka, munkahely, foglalkozások

1. Km: Fv Va Ka hv advokát ’ügyvéd’, er Va angazsál ’valamilyen munkakörben alkalmaz vkit’; 2. ht: a) er Va Ka hv brigadéros ’mun-kabrigád vezetője’, Fv iskolázás továbbképzés, tanfolyam’, Ka kimenő ’szabadnap’; b) er fél-norma ’félmunkaidő’; 3. ány: a) Fv babracska

’babramunka’, Ka dezsurnij ’ügyeletes’, er ekipa ’(munka)csoport’, er Fv Va Ka hv Mv expert őv experte ’szakértő’, Ka gruscsik ’ra-kodómunkás’; b) Fv Va hv Mv architekt ’épí-tész’, er Fv Va Ka hv Mv honorár ’tisztelet-díj’, Mv instaléroz ’felszerel’.

Munkagépek, munkaeszközök, munkafolya-matok, nyersanyagok

1. Km: er Fv Va hv Mv paletta’raklap’, er Fv Va hv Mv pumpa’szivattyú’; 2. ht: a) Fv Va Ka hv aggregát ’áramfejlesztő vagy egyéb energiát előállító erőgép’, Mv megy’működik, jár’, Fv Va Ka hv Mv nafta’gázolaj, dízelolaj’;

3. ány: a) er baszkulánt ’billenőautó’, er Fv Va hv Mv őv cirkula ’körfűrész’, er csokán

’kalapács’, er druzsba ’láncfűrész’, Va hv Mv iverica ’forgácslap, faforgács lemez’, Va hv Mv ohó ’aceton alapanyagú ragasztó’, er

ránga’emelésre használt vasrúd’; b) er pompa

’szivattyú’.

Mezőgazdaság, kertészet, erdészet, pásztor-kodás, ezzel kapcsolatos termények

2. ht: a) Ka farm ’állattenyésztés’; b) Va bandá-zik ’egy bandának nevezett csoport tagjaként mezőgazdasági munkát végez’, Fv földműves-szövetkezet ’mezőgazdasági termelőszövetke-zet’; 3. ány: a) er árija’szérű(skert)’, er bács Fv bacsa ’(számadó) juhász’, Fv Ka baklazsán

’törökparadicsom, padlizsán’, er batul ’almafaj-ta’, Va hv Mv blitva’mangold’, Fv mocsovka : mocsóka ’folyékony istállótrágya’, er padurár

’erdész, erdőőr’, Fv rotovátor’forgókapa’; b) er ári ’területre vonatkozó mértékegység; ár’, Fv Va kombájnista’kombájnvezető’.

épületek, épületrészek, építmények, műsza-ki létesítmények, építkezés, építőanyagok 1. Km: er Fv Va blokkház’tömbház’, Ka dácsa

’nyaraló, hétvégi ház’; 3. ány: a) er bárázs

’gát, völgyzárógát’, er bordura ’(járda)szegély, párkány’, Fv csinzsák’panelház; tömbház’, er dránica : drányica’tetőfedő deszka’, er fajánc

’falicsempe’, Fv hala’(elő)csarnok’, er huruba

’földkunyhó’, Va kúla ’toronyház’, hv Mv montázsház’könnyűszerkezetes ház’, Mv plos-csa ’járólap’, Fv potyer ’glett, simítómassza’, Fv Ka sachta ’(vízelnyelő) akna (vájat)’, Ka sachta ’bánya’; b) Fv koliba’fából összetákolt viskó; kaliba’.

kereskedelem, vendéglátás

1. Km: Fv Va hv drogéria’illatszerbolt’, er Fv Va Ka hv őv inventár ’leltár’; 2. ht: a) Fv arranzsál ’kirakatot megtervez és kivitelez’, Mv firma’gyári védjegy, márka’; b) Fv certifi-kált pénztárgép ’hitelesített pénztárgép’; 3.

ány: a) Fv Va bilbord’nagyméretű reklámtáb-la, óriásplakát’, Va cenovnik ’árujegyzék’, ’díj-jegyzék’, er csubuk ’borravaló, baksis’, Mv embalázsa’csomagolás’, Ka etyiketka’címke, kereskedelmi forgalomba kerülő terméken sze-replő vignetta’; b) Ka ágent ’üzletszerző’, Fv antikvariátus : antikvariát ’antikvárium’.

Szabómihály Gizella–Lanstyák István szerk., Magyarok Szlovákiában VII. kötet. Nyelv.Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2011, 572 p.

28. a kultúra nem tartozik ezek közé: a kultúrával kapcsolatos kölcsönszavak száma eleve alacsony, mind a közvetlen, mind a közvetettt kölcsönszavaké.

a határon túli magyar szókészlet 105 kultúra

1. Km: er Fv Va Ka hv Mv őv effekt’hatás, effektus (zenében, filmben)’; 2. ht: a) Fv expo-zíció ’kiállítás’, Mv megy ’szól vmiről (pl.

film)’, Fv Va repríz ’színházi előadás, tévé-vagy rádiójáték stb. ismétlése’; 3. ány: a) er Va bioszkóp ’filmszínház’, er dojna ’(román) népdal’, Fv őv exponátum Fv Va ővexponát

’kiállítási tárgy’, er kamin ’művelődési ház’, Va hv Mv parter ’földszinti nézőtér’, Ka riszánka ’rajzfilm’; b) Mv ikebána ’élővirág-kompozíció’, Va hv lózsa Mv lozsa ’páholy’.

pihenés, hobbi, sport, turizmus

2. ht: a) Fv halász ’horgász’, Mv kimegy ’szó-rakozni megy, szórakozik’, Fv pohár ’serleg, kupa’; b) er katonabúcsúztató ’besorozott katonákat búcsúztató bál’; 3. ány: a) Va akva-robik ’vízitorna’, Fv Ka volejbal ’röplabda’, Mv blazina ’tornaszőnyeg’, Fv bublifuk ’szap-panbuborék-fúvó gyermekjáték’, Fv csinka

’súlyzó’, Fv doraszt’ificsapat’, Fv hernya ’já-tékterem’, Fv horszki’hegyibicikli’, er kabána : kabana ’menedékház’, er kantonament ’ed-zőtábor’, Va hv kopacska Fv kopacski ’futball-cipő’; b) er bázin : bazin’medence, víztartály’.

hadsereg

1. Km: Fv Va Ka hv őv kapitány’százados’, er Fv Va Ka őv kaszárnya’laktanya’; 2. ht: a) b) Mv civil katona ’polgári szolgálatos sze-mély’; 3. ány: a) Fv arma’főleg élelmiszert árusító bolt a laktanyákban’, Fv buzerák : buzerplacc ’kaszárnyaudvar’, Fv esusz ’csaj-ka’, Ka komendánt ’parancsnok’, er koncsent-ra’tartalékosok behívása’, Va hv krúg’körlet’, Ka lityinant ’hadnagy’, er livret ’katona-könyv’, er Fv Va Ka hv major ’őrnagy’, Fv maszkács’terepruha’, Fv mazák’öreg katona’, Fv opustyák ’eltávozás’, er plutonier ’őrmes-ter’.

általános emberi tulajdonságok, állapotok, cselekvések stb.

2. ht: a) Fv átél‘túlél’, Fv benevolens’elnéző, engedékeny’, őv blőd : blődli’hülye ember’,

’hülye, képtelen (helyzet)’, Mv egyezik ’egye-tért vkivel vmiben’, Mv felvesz ’megért, fel-fog’, ’vállal’, Fv Ka rászed ’rávesz vkit vmire’;

b) Mv agrárember ’faragatlan modorú sze-mély, bunkó, paraszt’; 3. ány: a) er ákációs

’izgága, kötekedő, akadékoskodó’, er berbécs

’durva, goromba (ember)’, Va cicija ’fösvény (ember)’; b) Fv antitalent’valamely területen teljesen tehetségtelen, hozzá nem értő ember’, Va hv drógás hv Mv drogás’drogos’.

bár a példák csekély száma miatt a fentebbi áttekintésből nem nagyon látszik, fontos meg-jegyezni, hogy az államnyelvi eredetű elemet nem tartalmazó közvetett kölcsönszavak és önálló alkotások az olyan színterekhez kötődő lexémák esetében jelennek meg leginkább, ahol lehetőség van a magyar nyelv írásbeli használatára, ill. az olyan témakörök esetében, amelyek sűrűn előfordulnak a magyar nyelvű ht sajtóban, pl. oktatás, hivatali élet, közigazga-tás, politika, egészségügy, pénzügyek, munka.²⁸ ezeken a területeken azért fordul elő több belső keletkezésű elem – közvetett kölcsönszó és önálló alkotás –, mert a ht írott nyelvi norma szinte teljesen kizárja a közvetlen kölcsönsza-vak használatát (a nemzetközi szakölcsönsza-vak kivételé-vel); ez a tény erőteljesen motiválja a közvetett kölcsönszavak létrehozását.

Mindez jól mutatja a nyelvpolitika és a nyelvhasználat kapcsolatát: ha a ht régiókban méltányosabb volna a nyelvpolitika, és lehető-ség volna a magyar nyelv széleskörűbb haszná-latára más nyelvhasználati színtereken is (pl. a szakmákban, a munkahelyeken), nyilvánvalóan sokkal több belső keletkezésű szó épült volna be a ht nyelvváltozatok szókincsébe. ugyan -akkor a belső keletkezésű és az államnyelvi

Szabómihály Gizella–Lanstyák István szerk., Magyarok Szlovákiában VII. kötet. Nyelv.Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2011, 572 p.

29. Mindez nem jelenti azt, hogy a mindennapi beszélt nyelvben nem jönnének létre közvetett kölcsönszavak és esetleg önálló alkotások. Kétségtelen, hogy jönnek létre, de a közvetett kölcsönszavak és önálló alkotások jelentős része mégis inkább az írott nyelvben keletkezhetett, és onnan kerülhetett át a beszélt nyelvbe.

Lanstyák István 106

eredetű elemek arányának alakulása az egyes színtereken a ht sajtó jelentőségére is rámutat:

azoknak a színtereknek a szókincsében is, ame-lyek alapvetően államnyelvűek (pl. politika, egészségügy, pénzügyek, munka), nagyobb arányban fordulnak elő belső keletkezésű ele-mek, ha az adott színterek történéseiről a sajtó rendszeresen beszámol.²⁹

In document Magyarok Szlovákiában, VII (Pldal 100-106)