a Magyar nyelv Szlovákiai válTozaTainak jelleMzői 1
4. a ht SzóKINCS eRedet Sze- Sze-RINtI RéteGeI
4.4. ht eredetű szavak
a ht szókincs ötödik rétegéhez azok a lexémák sorolhatók, amelyek a ht nyelvváltozatokban jöttek létre 1918 után belső nyelvi elemekből, többnyire – de nem mindig – kontaktushatás következtében, s az adott régió egész területén (vagy legalábbis nagyobb részén) használato-sak. „belső nyelvi elemeken” elsősorban a km szavakat kell érteni; ezekből olykor az állam-nyelvtől függetlenül jönnek létre új ht szavak, jellemzőbb azonban, hogy az új szókészleti ele-mekben kontaktushatás (is) érvényesült. a kon-taktushatás itt vagy abban mutatkozik meg, hogy meglévő ht szavaknak (tőszavaknak, kép-zett vagy összetett szavaknak, esetleg állandó-sult szókapcsolatoknak) megváltozik a jelen-tésszerkezete – így jönnek létre a jelentésbeli kölcsönszavak, vagy abban, hogy hangalakjuk-ban is új, a magyar nyelvben korábhangalakjuk-ban nem létező ht szavak (képzett vagy összetett szavak, továbbá állandósult szókapcsolatok) jönnek létre államnyelvi megfelelőik hatására – így keletkeznek a kalkok.
j e l e n t é s b e l i k ö l c s ö n s z ó akkor jön létre, ha a km lexémának és államnyelvi meg-felelőjének hasonló, de nem azonos a jelentés-szerkezete. a jelentéskölcsönzést elősegíti, ha az érintett lexémáknak nemcsak a jelentésszer-kezete hasonló, hanem a hangalakjuk is. pl. az er magyarban a Km kód szó ’postai irányí tó -szám’ jelentést vett fel (a meglévők mellé) román megfelelőjének, a cod ’kód’, ’postai irá-nyítószám’ szónak a hatására; így jött létre az
er kód ’postai irányítószám’ jelentésbeli köl-csönszó. a Fv orosztojás ’kaszinótojás’ szó a belső elemekből létrejövő szóalkotások másik típusára példa: ez esetben nem egy meglévő km szó vett fel új jelentést, hanem két km szóból, az orosz-ból és a tojás-ból jött létre egy vado-natúj lexéma a mintaként szolgáló szlk. ruské vajce ’kaszinótojás’ (szó szerint „orosz tojás”) hatására; az ilyeneket k a l k o k n a k nevezzük.
a Fv szakosító iskola ’post secondary képzést nyújtó iskola’ viszont ö n á l l ó a l k o t á s a Fv nyelvváltozatokban, melynek nincs mintája az államnyelvben (vö. szlovák nadstavbová škola
’szakosító iskola’, szó szerint „felépítményi iskola”).
a ht nyelvváltozatokban belső nyelvi elem-nek tekinthetők a már beépült kölcsönszavak is, amelyekből szintén létrejöhetnek új ht lexé-mák. pl. az er navéta ’ingázás’ szóból jött létre önálló, román hatástól független alkotásként az er navétázik ’ingázik’, amely – mivel kölcsönszót tartalmaz – m á s o d l a g o s k ö l c s ö n -s z ó nak nevezhető. a Fv horc-sicá-spohár ’mu-s- ’mus-tárospohár’ szó egy másodlagos kölcsönszót tartalmaz, a Fv Ka horcsicás melléknevet, amely az elsődleges Fv Ka horcsica ’mustár’
kölcsönszóra megy vissza; a Fv horcsicáspo-hártehát h a r m a d l a g o s k ö l c s ö n s z ó . az ilyen többedleges kölcsönszavak egy része kalk, más részük államnyelvi mintától többé-kevésbé függetlenül létrejött önálló ht alkotás.
4.4.1. jelentésbeli kölcsönszavak
az egykori km lexémák jelentése többfélekép-pen is megváltozhat a ht nyelvváltozatokban államnyelvi megfelelőik hatására. előfordul például, hogy az érintett szónak k i b ő v ü l a j e l e n t é s e . pl. hv bonbon ’(bármilyen) cukorka’ (vö. Km bonbon csak ’csokoládébe-vonatú kis édesség’, Fv főiskola ’(minden) fel-sőoktatási intézmény’ (vö. Km főiskola csak
’nem egyetemi rangú felsőoktatási intéz-mény’), Fv iskola ’bármely (fokú) oktatási intézmény’ (vö. Km iskola csak ’alap- vagy középfokú oktatási intézmény’); er Va hv
Szabómihály Gizella–Lanstyák István szerk., Magyarok Szlovákiában VII. kötet. Nyelv.Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2011, 572 p.
17. benő attila ezért úgy tekinti, hogy a szó jelentésszerkezete egy újabb jelentéssel gyarapodik. tényleges jelentésszű-külésre csak egyetlen példát ismer az er nyelvváltozatokból, az er negyed ’lakótelep’ szót, de még ez is problemati-kus eset: igaz ugyan, hogy az er negyed szó elsősorban ’lakótelep’ jelentésű (önmagában állva a beszélőknek lakóte-lepi városrészt asszociál), de azért közmagyar értelemben sem ismeretlen, pl. a diplomáciai negyed, üzleti negyed szó-kapcsolatokban (benő 2007: 149 és személyes közlés).
kamion ’te her gép kocsi’ (vö. Km kamion csak
’nemzetközi áruszállí tás ban hasz nálatos, nagy méretű, zárt rakterű te her gépkocsi’); er Fv Ka resti ’vendéglő, étterem ál ta lá ban’ (vö. Km csakresti ’vasúti vendéglő’), Fv tanító ’peda-gógus’ (vö. Km tanító csak ’általános iskola alsó tagozatán oktató személy’), Ka vodka ’pá -lin ka’ (vö. Km vodka csak ’gabonából, burgo-nyából készített erős, színtelen pálinka’). a fel-sorolt esetekben a szó jelentése az érintett ht nyelvváltozatokban tágabb, mint a közmagyar-ban. az ilyen jelentésbővülés kontaktushatástól függetlenül is létrejöhetett volna; nem csoda, hogy a ht beszélők sokszor nincsenek is tudatá-ban, hogy ezeket és az ezekhez hasonló szava-kat tágabb jelentésben használják, mint a hu emberek.
Más esetekben az új ht jelentés viszonya a hagyományos km jelentéshez éppen ennek ellenkezője: az új ht jelentés mintegy „belefér”
a szó km jelentésébe, csak éppen a közmagyar-ban az adott fogalomra nem szokás ezzel az általánosabb jelentésű lexémával utalni, hanem rendszerint egy másik, specifikusabb jelentésű szót használnak. Ilyenkor tehát j e l e n t é s -s p e c i a l i z á l ó d á -s jön létre, ám a -szó rend-szerint továbbra is használatos marad tágabb km jelentésében is.17pl. az említett er kód szó
’postai irányítószám’ jelentése „belefér” a Km kód jelentésébe, amely ’megállapodás szerinti jelek vagy szimbólumok rendszere, amellyel valamely információ egyértelműen visszaadha-tó’, csak éppen ezt a típusú kódot más állami változatokban másképp nevezik, pl. (postai) irányítószám-nak, nem szokás rá a kód szóval utalni, jóllehet ez szemantikailag nem volna deviáns. hasonlóképpen az er Fv Va hv akció sajátos jelentései, a ’rendezvény’; a ’szervezett családi, kisközösségi, társas esemény’; a ’kö-zös munka’ mind összhangban vannak a Km
akció ’céltudatos tevékenység, ill. cselekvés -(sorozat)’ alapjelentésével, a hu beszélők még-sem szoktak akció-nak nevezni mondjuk egy műsoros estet vagy egy ünnepi megemlékezést.
a Km placc szó alapjelentése ’beépítetlen tér’, így a Va placc ’telek’ nem más, mint egyfajta sajátos „placc”, más állami változatokban tud-tommal mégsem vásárolnak soha „placcot”, hanem csak „telket” vagy „házhelyet”. az ilyen típusú jelentésbeli kölcsönszavak talán még kevésbé feltűnőek, mint az előző csoportba tar-tozók, a ht beszélők itt még kevésbé észlelik, hogy az érintett szavakat másképp használják, mint a hu beszélők.
a ht lexéma és km megfelelője közti jelen-tésbeli eltérés abban is megmu tat ko z hat, hogy a ht lexémának van egy (vagy több) t ö b b l e t -j e l e n t é s e , olyan -jelentése, amellyel átadó nyel vi megfelelője is rendelkezik, km megfele-lője azonban nem. ez a jelentés tipikus esetben új, a magyar nyelvben korábban nem volt meg, előfordul azonban az is, hogy a közmagyarban is meglévő, de a hu nyelvváltozatokból már eltűnt jelentésnek a továbbéléséről, megőrzött régiségről van szó. akár az egyik, akár a másik eset áll fenn, a ht jelentés nem része a hu szó jelentésszerkezetének. a ht jelentésnek a km jelentéshez fűződő (metaforikus, metonimikus) viszonya magától értődő, a magyarban is van-nak analógiái, így az ilyen jelentésváltozásról is elmondhatjuk, hogy akár a magyarban is lét-rejöhetett volna. pl. Ka csenget telefonál vhova, vkinek’ (vö. Km felcsörget), Mv dolgo-zik ’működik’ (a működő szerkezetnek mintegy megszemélyesítése), Fv brigád ’társadalmi munka’, ’alkalmi munka’ (metonímia, ill.
jelentéstapadás, vö. brigádmunka), Ka fagylalt : fagyi ’fagylalt’, ’jégkrém’ (a leglényegesebb szemantikai jegy azonos), Fv fal : szekrényfal
‘szekrénysor’ (metonímia), Mv használ ’kell, a határon túli magyar szókészlet 93
Szabómihály Gizella–Lanstyák István szerk., Magyarok Szlovákiában VII. kötet. Nyelv.Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2011, 572 p.
szüksége van rá’, er Fv Va hv kanális ’tévé-csatorna’ (metafora), Ka képződmény ’(politi-kai, társadalmi) szervezet’ (ez is új alakulat, akárcsak a km értelemben vett képződmény, csak nem magától jön létre), er Fv Va Ka hv Mv szemafor ’köz úti jel ző lám pa, közlekedési lámpa’ (több lényegi szemantikai jegy azonos:
külső hasonlóság, azonos funkció).
a jelentésbeli kölcsönszavak közt olyanok is akadnak, amelyekben az új jelentés az egy-nyelvű beszélők számára nem érződik moti-váltnak, nem hat természetesen; ilyenkor kon-textus nélkül a szó nem is igen érthető. Ilyenkor a szó kialakulását talán életszerűbb úgy tekin-teni, hogy nem is jelentéskölcsönzésről van szó, hanem a beszélők valójában tükörszót alkottak, nem is feltétlenül tudatosítva, hogy egy azonos hangalakú lexéma már létezik a magyarban. az ilyen lexémák közel állnak az alább említett kölcsönhomonimákhoz, ám a kétnyelvű beszélők számára az új jelentések az esetek egy részében alighanem motiváltak. Ide sorolható pl. a Fv átültet ’megvalósít, elér’, Fv érdekkör ’szakkör’, er régiség ’szolgálati idő’, Fv szétszed ’elemez’. az ilyeneket k a l k s z e -r ű j e l e n t é s b e l i k ö l c s ö n s z a v a k n a k nevezhetjük. ezek közül a Fv érdekkör ’szak-kör’ már inkább kölcsöhomonima, mivel a Fv és a km jelentés közt nemigen van érezhető összefüggés.
Kivételesen előfordul, hogy a ht jelentés és a km jelentés nem „kompatibilis” egymással, s ezért a szó az adott régióban km jelentésben nem használatos: Va hv Mv község ’több tele-pülést magába foglaló közigazgatási egység’;
ez a jelentés nyilvánvalóan összeférhetetlen a Km ’választott önkormányzattal irányított kisebb település’ jelentéssel.
4.4.2. kalkok
a kalkok olyan nyelvi alakulatok, amelyekben két vagy több km morféma – melyekből leg-alább az egyik tőmorféma – új, addig a magyar nyelvben nem létező szókészleti egységgé kombinálódik. a kalkok egy vagy több szabad
morfémából (szóból) állhatnak. az egyetlen szabad morfémából (szóból) álló kalkokat tükörszónak nevezzük, a több szabad morfémá-ból állókat pedig tükörkifejezéseknek. Részben átfedődnek a tükörkifejezésekkel a szemantikai alapon megkülönböztethető tükörszólások (de tükörszólások nemcsak szókapcsolatok lehet-nek, hanem önálló mondatok is).
tükörszók például a magyar nyelv ht vál-tozataiban a következők: Fv átfizet ’(költséget) térít’, Ka dicsérettábla ’dicsőségtábla’, er elő-adótanár ’egyetemi docens’, Va hv Mv előlát
’tervez’, Fv gyorskötszer ’sebtapasz’, Fv gyors-mentő ’rohamgyors-mentő’, Fv hoteliskola ’vendéglá-tóipari iskola’, er Fv kilusztrál’(politikai indí-tékból) átvilágít, és funkciójától megfoszt’, őv magasház ’emeletes ház, panelház’, Fv Ka Va Mv minőséges ’jó minőségű’, Ka munkaegyüt-tes ’vmely munkahely összes munkavállalója, teljes személyi állománya’, Fv munkatöltet
’munkakör(i leírás’, Fv Va örökíró ’golyóstoll’, Fv szélkabát ’dzseki’, Fv tanítónap ’pedagó-gusnap’, őv zebracsík ’gyalogátkelőhely’.
a t ü k ö r k i f e j e z é s e k névszói vagy igei alaptagú szókapcsolatok. Névszói alaptagú szókapcsolat pl. az er Ka családi orvos ’házi-orvos’ Fv átmeneti lakhely ’ideiglenes lakó-hely’, Ka egészségügyi könyv’<munkába állás-hoz szükséges> orvosi igazolásokat, leleteket tartalmazó könyvecske’, er konzultáns profesz-szor ’professor emeritus’; Fv polgári társulás
’egyesület’, er Va Ka reanimációs osztály ’a különleges(en gondos) kezelést igénylők nek lé tesített osztály; intenzív osztály’, Fv születési szám ’személyazonosító jel’, Fv Va Mv ün nepi akadémia’ünnepség, dísz ünne pély’. Igei alap-tagú szókapcsolat pl. az er Fv Va angazsálja magát ’elkötelezetten csinál vmit’, hv Mv halljuk egymást ’felhívjuk egymást’, hv kimegy a vizsgára ’elmegy vizsgázni’, hv Mv látjuk egymást ’viszlát, szia’, er vizsgát ad
’vizsgázik’, Ka vizsgát fogad ’vizsgáztat’.
t ü k ö r s z ó l á s például a Fv semmiből semmi
’meglepetésszerűen, hirtelen, váratlanul’, Mv nulla üti a nullát ’nem ér semmit’.
94 Lanstyák István
Szabómihály Gizella–Lanstyák István szerk., Magyarok Szlovákiában VII. kötet. Nyelv.Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2011, 572 p.
4.4.3. hibrid kalkok
Sajátos átmenetet alkotnak a belső keletkezésű és az államnyelvi eredetű szavak közt az ún.
hibrid kalkok. hibrid kalkokról akkor beszélünk, ha a ht kalknak leg alább az egyik mor fé -má ja előfordul ugyanabban a jelentésben az átadó nyelv(ek)ben, nincs meg viszont a köz -ma gyar ban, s szabad morfé-maként a ht nyelv-változatokban sem. hibrid tükörszó pl. a Fv unimobódé ’fából, fémből, műanyagból készült, előre gyártott bódé’ vagy az őv dzsin-nadrág ’farmerdzsin-nadrág’, melyeknek első eleme közvetlenül került át az átadó nyelvekből, míg a második része lefordítódott. Kevésbé meggyőző példa a Mv topliszendvics ’me leg szend -vics’, melynek első eleme egyértelműen szlo-vén, második eleme viszont egyaránt lehet köz-magyar és szlovén eredetű (vö. szln. topli send-vič ’melegszendvics’, szó szerint „meleg szendvics”).
4.4.4. Önálló alkotások
a ht eredetű szavak másik – jóval kisebb – része az államnyelvtől félig-meddig függetle-nül létrehozott önálló alkotás. pl. őv árkádün-nep’felsőőri reformátusok ünnepe’, Ka fényjel-ző ’közlekedési jelzőlámpa’, er Fv sósrúd
’ropi’ (szavak); Ka gyermeknevelési segély
’családi pótlék’, er Fv hv hajtási igazolvány
’gépjárművezetői jogosítvány’, Fv munkaügyi hivatal ’munkaügyi központ’, Fv szakosító iskola ’post secondary képzést nyújtó iskola’
(állandósult szókapcsolatok); Mv nincs pofa-bőre’nincs bőr a pofáján’ (szólás).
akárcsak a közvetett kölcsönszók, az önál-ló alkotások is tartalmazhatnak az illető ht nyelvváltozatban már meghonosodott közvet-len kölcsönszavakat. pl. Va baszketozik ’ko -sárlabdázik’ (← Va baszket ’kosárlabda’), Fv beburcsákozik ’burcsákból sokat megiszik’ (←
Fv burcsák ’murci’), Fv bepraxol ’gyakorlatot szerez’ (← Fv praxol ’(szakmai) gyakorlaton van’) ← Fv prax ’(szakmai) gyakorlat’, Mv bulászik ’lányok után jár, udvarol’ (← Va Mv
bula ’nő, lány’), Fv duplázik ’repetázik’ (← Fv dupla ’repeta’), Fv félinvalid ’csökkent munkaképességű, leszázalékolt’ (← er Fv Va Ka hv Mv őv invalid ’rokkant’), Fv pacskizik
’csikkeket hagy maga után’ (← Fv pacski
’csikk’), Fv protektoroztat ’újrafutóztat’ (←
protektor ’autógumi futófelülete’ ← protekto-rozik ’újrafutóz’), er szaklíceum ’szak közép -iskola’ (← er líceum ’gimnázium’), Fv Va Ka hv Mv szmenázik hv szmjenázik ’több mű -szakban dolgozik, műszakozik’; Va tezgázik
’mellékkeresetért dolgozik’, ’hak nizik’ (← Va tezga ’mellékkereset’, ’hakni’).
az önálló alkotások zömének az átvevő nyelvben, azaz a közmagyarban van mo dell je, tehát bizonyos értelemben ezek is kalkoknak tekinthetők, csak éppen km mo dellre vissza -menő „kalkok ról” van szó. Ilyenek valószínű-leg – többek között – a kü lön féle lab dajátékok nevéből keletkezett igék (pl. Va hv Mv odboj-kázik ’röplabdázik’). Mivel az átadó nyelvek-ben ezek helyett inkább a „röplabdát játszik”
típusú szószerkezetek hasz ná latosak, az ilyen igék inkább a magyarban szokásos focizik, hokizik, teniszezik stb. ana ló giá já ra alakulhat-tak. ez lehet az oka, hogy pontos igei megfele-lőjük van a közmagyarban (vö. Va hv Mv odbojka : Km röplabda, Va hv Mv odbojkázik : Km röplabdázik).
elvileg jelentésbővülések, jelentésspeciali-zálódások is bekövetkezhetnek kontaktushatás-tól függetlenül, és új jelentések is létrejöhetnek, de ez a kérdés sajnos eddig nem részesült kellő figyelemben a kutatók részéről, így kevés pél-dánk van rá. Ilyen pl. a Fv kerület ’több járást magában foglaló közigazgatási egység’.
4.4.5. hiperkorrekt eredetű alakok
a ht eredetű szavak sajátos csoportját alkotják az olyan hiperkorrekt alakú formák, amelyek az alább említett alaki kölcsönszavak kiküszö-bölésére való törekvésképpen jöttek létre nyelvtörténeti szempontból tévesnek mondható analógia alapján. ez a folyamat úgy is tekinthe-tő, mint az át ve vő nyelv rendszeréhez való 95 a határon túli magyar szókészlet
Szabómihály Gizella–Lanstyák István szerk., Magyarok Szlovákiában VII. kötet. Nyelv.Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja, 2011, 572 p.
18. pl. a közömbös er előadótanár-nak ’docens’ a bizalmas konferenciár; a közömbös Fv Mv előkészület-nek ’óravázlat’
a bizalmas Mv priprava; a választékos Fv hajtási igazolvány-nak a bizalmas Fv hajtási vagy Fv vogyicsák, ill. a hv vozacska; a választékos er (iskolai) általános-nak ’osztályzatok középértéke, átlaga’ a közömbös média; a közömbös Fv kenő-nek a bizalmas Fv pomazánka; a közömbös Va hv Mv község-nek a bizalmas Va opstina, ill. hv Mv opcsi-na; a közömbös őv magasház-nak a bizalmas őv hochhausz; a választékos Fv sósrúd-nak ’ropi’ a Fv ticsinki.
Lanstyák István 96
hiperkorrekt alkalmazkodás, hiszen a beszélők úgy vélik, ezekre a vál toztatásokra azért van szük ség, hogy az érintett szó ne legyen
„román”, „szlovák” stb. pl. Fv Va Ka hv evi-denció ’nyilvántartás, evi den cia’; Fv Va Ka hv Mv garanció ’garancia’; er Fv Va Ka hv kom-petenció ’illetékesség, kompetencia’; Fv Ka prémió ’jutalék, prémium’, ’osztalék a terme lő szö -vetkezetben; az osztalék kiosztása’; hv sztipen-dió ’ösztöndíj, stipendium’; er Fv Va hv szen-tenció ’szentencia’; er Fv Va Ka hv ten den ció
’tendencia’. ezek a szavak – érthető módon – közömbös vagy választékos stílusértékűek.
viszonyulás
azokat a ht eredetű szavakat, amelyek nem tar-talmaznak államnyelvi kölcsönszót, azaz kizá-rólag km elemekből jöttek létre, a beszélők többsége km szónak érzi. ez éppúgy igaz a kontaktushatástól függetlenül keletkezett önál-ló alkotásokra, mint a jelentésbeli kölcsönsza-vakra és a kalkokra, bár ez utóbbi egy része egyes iskolázottabb beszélők számára leg-alábbis „gyanús”. Mint más km szavakat, eze-ket is bátran használják a beszélők mind infor-mális, mind formális beszédhelyzetekben, beleértve az írott nyelv különféle válfajait is.
éppen ezért sokuk közömbös vagy akár válasz-tékos stílusértékű, bár akad köztük néhány, melynek „helytelenségéről” a nyelvművelői helytelenítések következtében az értelmiségi beszélők egy szűk rétegének tudomása van, s így a központi sajtóban ritkábban fordulnak elő. a ht eredetű szavak közömbös vagy választékos stílusértéke annál is érthetőbb, mert többüknek egy vagy több kevésbé válasz-tékos, legtöbbször bizalmas stílusértékű szino-nimája is van, amely közvetlen kölcsönszó.18
a hiperkorrekt eredetű szavakhoz való vi szonyulás ambivalens: a kevésbé iskolázott be
-szélők – akik valószínűleg ezek fő létrehozói – választékosnak tartják, formálisabb kontextus-ban használják, azok az iskolázottabb beszélők viszont, akik tudatában vannak ezek hiperkorrekt eredetének, nyilván helytelenítik és kerülik őket.