1. Az ország törvényes, alkotmányos szerkezetei vissza- állitottaknak hirdettettek, de ez nyomban megczáfoltatott az által, hogy nem a magyar miniszteri kormányzás, hanem a törvény által eltörlött udvari cancellaria és helytartótanács lett visszaállítva s az ország politikai igazgatóságának vezetése, a tárnok elnöklete alatt, ez utóbbira ruháztatott.
Főcancellárrá báró Yay Miklós, másodcancellárrá Szögyónyi- Marich László, tárnokká, a főcancellár előterjesztésére ifj.
Majláth G-yörgy lettek kinevezve. Báró Vay Miklós a főispá
nokhoz november 26-án intézett »Cicero pro domo sua«-forma körlevelében a cancellárság elvállalásáért hosszasan mente
getőzött.)
2. A szándoklott országgyűlés összeállitásának módjára s formájára nézve nem az 1848-iki törvény, hanem az 1608-iki 3-ik t.-cz. szabályai rendeltettek alapul vétetni, azon kijelen
téssel, miként a császár »akarata« az, hogy az előbb nem
választóképes osztályok az országgyűlési választásokban részesittessenek,azon szabályok szerint, melyeket a »legfelsőbb akarat« ideiglenesen meg fog állapítani. A 48-iki törvények közül csak a 8., 9., 10. és 13. t.-czikkek (közös teberviselés, jobbágyi állapot eltörlése, összesítés, legelö-elkülönités, papi- tized megszüntetése) ismertettek el érvényeseknek; a többiek átvizsgálása az országgyűlésnek lett fenntartva, és elrendel
tetett, hogy mindezen tárgyak felett hozandó »legfelsőbb határozatok« előkészítésére a primás elnöklete alatt Eszter
gomban az ország kitünőbb férfiaival (kiknek számát s neveit a primás s cancellár fogják javaslatba hozni) tanácskozmány tartassák s az felterjesztéseit az udvari cancellária utján mutassa be. Ez a primatialis conferentia tehát az egykori franczia »notables«-ek gyűlésének alakjában látszott feltűnni.
3. A magyar igazságszolgáltatás szervezése fölött ország
bírói értekezlet fog tartatni s teend javaslatokat, de a fenn
álló osztrák polgári s büntető jog teljes érvényben marad, mig felőlük törvény nem hozatik.
4. Erdély, az 1848-ban törvényesen elhatározott s végre
hajt ott uniónak mellőzésével, Magyarországtól elszakítva hagyatott, sőt az elszakitás az erdélyi cancellária visszaállítá
sának elrendelésével s külön országgyűlés kilátásba helyezé
sével megerősittetett. A Vojvodina s Bánság visszacsatolása akkor még hallgatással mellőztetett. Horvátországban báni conferentia tartása rendeltetett a v égett, hogy javaslatot tegyen a horvát-tótországi képviselet összeállitása iránt, mely mihamarább össze fog hivatni, névszerint a végett is, hogy a Magyarország iránti viszony kérdései felöl a király
ságok óhajait kifejezze.
5. Az ősi megyei szerkezet helyreállitása kimondatott.
A cancellárnak meghagyatott, hogy a főispánok kinevezésére nézve haladéktalanul javaslatot tegyen. A vérmegyék vég
leges szervezése és rendezése a legközelebbi országgyűléssel való tárgyalásra tartatott fenn, addig pedig a főispánok a közigazgatási tárgyak intézésére a megye lakosaiból bizott
mányt s tisztikart fognak alakitani s ezek alakításának módja és a közigazgatási tárgyak kezelése iránt a cancellár egy uta
sítási javaslatot fog előterjeszteni, mely a végleges törvény alkotásáig az eljárás zsinórmértékéül fog szolgálni. Időköz
ben, mig az ekként alakítandó megyék a közigazgatás keze
lését átvennék, a fennálló közigazgatási közegek hatóságuk
ban megmaradnak.
E rendelkezések folytán a főispánok legnagyobb rész
ben már november 1-jén kineveztettek, de a megyék recon- stitutiójára előirt föispáni utasitás csak november 80-án jelent meg, a primatialis conferentia csak deczember 17-re lett 4-én összehiva (kilenczvenhat tag hivatott meg, köztük negyvenegy mágnás, hét érsek és püspök, két szuperintendens) az ország
bírói értekezlet pedig épen csak január vége felé ült össze.
November hó folytában a közvélemény Magyarországon leginkább a primási tanácskozmány meg- vagy meg nem-tar
tásának s ha megtartatnék, az ott és azzal szemben elfoglalandó állásnak kérdésével foglalkozott, mint szintúgy azzal: sza
bad-e s tanácsos-e az adott alapon s ha igen, mi módon sza
bad és tanácsos a megyék reconstructiójába beleereszkedni s mit parancsol a hazaíiui kötelesség a főispánoknak ?
E kérdések körül sürü levélváltás történt közöttünk ide- künn s J ó s i k a Miklós és T e l e k i László közvetítésével sürü érintkezés jött közbe otthoni politikai barátainkkal.
E levelezések halmazából közlök néhányat, csakis annyit, a mennyi szükséges, miszerint az emigráczió álláspontja s a hazával érintkezésünk ismerve legyen.
Ludvigh János volt a legelső, ki velem e tárgyban néze
teit közlötte. Tartozásnak vélem , elhunyt hazafi-barátom emléke iránt, levelét ideiktatni.
Ludvigh — Kossuthnak Londonba.
Brüssel, október 25. 1860.
A mitől féltél: megtörtént. Józan része a nemzetnek nem fogja az alapjában megfordított alkotmány rongyfillengét restitu- tiónak venni; de miután maga Yay neveztette ki magát cancellár- nak, jele, hogy van ember, párt vagy osztály, mely a szégyen-ado
mányt két kézzel fogadja. Ez elfogadás nem fog ugyan az ország jövője felett határozni, de magában hordja a szakadás minden kon
kolyát. Egyesség volt párt és párt, osztály és osztály, néptörzs és néptörzs közt; most ezen testvériességnek vége lesz.
Yay minden időben udvari kegy és népszerűség nimbusa körül szállongott. 0, mi nt a »Times,« mindig arra figyel: merről
161
fuj a szél? Tán nem ártand, ha neki időről-időre levélben az újsá
gokat, a szégyen-adomány analysisét megküldöm ? Mert, mint mon
dám, ő nem ad, hanem vesz irányt a közvéleménytől.
Mi most a teendő, hogy az ország magát hinárba ne vezet
tesse ?
Abban, hogy nem kell az osztráktól semmit sem elfogadni, bizonyosan az egész ország egyetértene, ha ezen közérzésnek lehetne practicus irányt adni. Ha a régi megyei szerkezet, az individuális szavazat volna kérdésben: nem félnék; de a választ
mányi administratio útja csupa veszélylyel jár, azért az osztrák az 1848-iki törvényből csakis azt választotta ki. Csupa negatióval semmit sem lehet megakadályozni, mert a tót megyékben nehány itcze pálinkával oly választmányokat alakítanak, a minőket az osz
trák kíván. Az értelmiségnek negatiója vagy oppositiója nem vezetne semmi sikerre.
Nem kell felejteni, hogy 1848-ban a református papok nagy része ellenünk volt, nem adott ellenzésének súlyt, mert a nép érzel
mével szembeszállani nem mert. Yay ezt tudja és ö most ezen elemre kíván támaszkodni, ez kineveztetésének egyik motívuma is.
Miután a palatinális conferentiát primási conferentia póto- landja: szerintem a halasztásnak, időnyerésnek és az oppositio meg- érlelésének legpracticusabb módja volna a prímásra és conferentiá- jának tagjaira hatni, hogy előleges reclamatiókat tegyenek; p. o.
ha a conferentia kimondaná, hogy ő magát nádori és általában tör
vényes országbizottmánynak nem tekintheti, mindaddig, mig nádor nincs, — vagy az ország prímása csak az ország egy részének prímása, nem az egész egyháznak, azért mindenekelőtt szükséges a prímást törvényes hatóságába visszahelyezni, hogy országnagyi minőségében elnökösködhessék. Tan elég ily kérdés, és csak egy ilyen kérdés útba vetve, megdönthetné az egészet.
Az országbírói választmánynak még több ily alkotmányon alapuló előleges kifogásai lehetnek. A német törvény fenn nem áll- hatása; a rendelet szerint hivatalos nyelv a magyar lévén, törvénye nem lehet német stb.
A tárnoki választmány az 1847—48-iki törvényből elég kér
dést meríthetne.
Mindent megnyerhetni, ha az értekezletek a remonstratiók terére állnak, mert ez a megyékbeli ellenzék szervezésére hatalmas eszköz volna s a megyei választmányok alakítását akadályozná.
mint a protestánsok ügyében. — És az események megtennék a többit.
(Aláírva) Ludvigli.