Minden olasz-barát mondhatatlanul aggódik a turini kormány s Garibaldi közti súrlódáson. Cavour gróf legmele

gebb barátai is azt tartják, hogy még személyes lemondása árán is el kell az összeütközést távoztatnia.

Mireánk nézve a bajnak ilynemű orvoslása nem sokkal, kisebb baj volna, mint a baj maga. Azonban a minisztervál­

tozás lehetőségét nem lehet szem elől tévesztenünk. — Ha ily sajnálatos fázis adná magát elő, igyekezzék Ön Cavour és Farini urakat meggyőzni, mennyire életkérdés Olaszhonra nézve, hogy kilépésük előtt a királyt kapaczitálják annak szükségéről, hogy utódjaik kinevezésének feltételéül tegye a velünk megállapított programm erélyes fenntartását. Ezt más utón is ajánlani kellene a királynak; ismerős Ön Rattazzi úrral?

V. Egyébiránt kívánatos, semmit el nem mulasztani, a mi a Garibaldival való összeütközést elháríthatná. Okom van hinni, hogy ha Bixió ur (a párisi) megbizást kapna Nápolyba menni, igen jó, talán eldöntő befolyást gyakorolhatna Gari­

baldi határozatára, nemes érzelmeihez adresszálván magát.

Nagy s veszélyes tévedés volna Turinban azt hinni, hogy a királynak hatalmában van akármit is tenni, ajánlani Gari­

baldinak, a minek csak gondolatja is sértés volna. Garibaldi előtt csak két ut lehetséges; vagy nem engedni s dominálni a helyzetet, vagy azt mondani: az első felvonásnak vége, tiz millió népet adok, rendezzétek, fejtsétek ki belőle az erős contingenst a második aktushoz, — ha annak ideje eljő, ismét fiikralépek, addig megyek káposztámat kapálni Caprerába*

E második magasztos állás a történelemben, minek mása nincs. Cincinnatusé aránylag semmi. Garibaldi lelke nem fogékonytalan a büszke alázatosság ezen ambitiójára, csak kéz kell, mely megpenditeni tudja lelke húrjait...Bixio talán tudná.

De ha minden kormány szegény arra, hogy Garibaldi­

nak adhasson valamit, arról gondoskodni, hogy Garibaldi kör­

nyezetéből azok, kik existentiájukat az ő csónakjába vetet­

ték, biztositva érezzék jövőjüket, a lehető legnagyobb szükség volna. Ez eddig kikerülte Cavour gróf figyelmét. Használja rá Bixiót.

Ámde Bixio nem fogja magát feltolni, lia fel nem kére­

tik. Fel kell kérni s biztosításokkal ellátni.

Emlitse Ön ezeket nevemben a miniszterelnöknek s Farini urnák, de bocsássa előre, hogy e tanácsadásra nem avatkozási viszketeg, hanem a közös veszély szemlélete unszolt.

Kossuth.

— 24-én.

Épen most hallom hiteles kútfőből a hirt, hogy a francziák császárja mégis csakugyan meghívást kapott a varsói érte­

kezletre. Ha ez áll, s ha csakugyan küld követet vagy maga megyen, akkor a varsói tanács nem anti-napoleonos coalitió, hanem a forradalmi elv elleni complott természetével birand, s ha igy, akkor Velencze eladása alkalmasint ajánltatni fog az osztráknak, mint szinte hogy azzal, a mit birodalma egy­

ségének nevez, megegyeztethető conczessiókkal csendesítse le Magyarországot. Engedend-e az osztrák ennek a tanács­

nak, nem tudom; de nem tagadom, félek a varsói complot- tól, ha a franczia kormány részt vészén a gyűlésben. Ügyelni kell a lehetőségekre, iparkodjék Ön, de vigyázattal, tájékozni magát, mint vélekednének Turinban Velencze megvételének lehetősége felől, a mi őket ugyan a háború szükségétől pilla­

natnyilag felmentené, de Ausztriát jövendő bosszúra erősnek hagyná.

A Garibaldival való czivódás mindinkább veszélyes ala­

kot ölt. Nigra miniszter ur ma sürgöny által szólítja fel a miniszterelnököt, hogy kérje fel Bixio urat a missióra.

Legyen tehát szives képviselő ur, fentebbi utasításom értel­

mében, a minisztériummal nevemben is haladéktalanul szólani.

Fanti tábornok hadügyminiszternek Garibaldit szeren­

csés s merész kalandornak bélyegző proklamátiója itt álta­

lánosan rossz vért csinált a közvéleményben; közönségesen azt hiszik, hogy minél határozottabb a király s minisztériuma meg nem engedni, hogy Garibaldi Olaszhon ügyét valami gon­

datlan lépéssel veszélyeztesse, annál illendőbb, annál politi- kaiabb, de sőt az igazság is követeli, hogy a király azon férfiú ellen, ki koronájának gyöngyei közé Nápolyt és Szicziliát csatolja, személyes sértéseket ne engedjen. Itt azt hiszik,

39

hogy Fanti tábornok elbocsátása a Garibaldival kivánatos jó egyetértés belyreállitására sokat tehetne. Ha Önnek e véle­

ményt, mint párisi tényt discrétióval emliteni alkalma nyil- nék, minden esetre gonddal legyen, hogy azt nem javaslás, hanem csak hirjelentés gyanánt emlitse.

Kossuth.

Tulszky válasza.

(Kivonat.)

Turin, szeptember 27. 1860.

Van szerencsém jelenteni:

1. Párisba megküldték a hitel-levelet számunkra negy­

venötezer frankig. Nigra eltávozása e részben nem teszen semmi akadályt. Conte Gropello követségi titkár ott marad s a kifizetés reá van bizva.

2. A fegyver elszállítás gyorsan eszközöltetik. Yetter altábornagy azon volt, hogy ágyutalp, kerék-, kovácsműhely, lószerszám, egy szóval: minden, a mire szükségünk lehet, fel- rakassék a hajóra. Dicséri Benzi és Pettinengo tábornok szor­

galmát, pontosságát, szolgálatra készségét.

3. Cerrutti elment. Génuába indul holnap, szintúgy Morin (Matheidesz), kivel tudattam még ma Klapka tábor­

nok figyelmeztetését s illetőleg utasítását a legnagyobb dis- cretio s titoktartás iránt.

4. Szerbiát illetőleg: Milos csakugyan meghalt. Figyel­

meztetem a miniszterelnököt, hogy Mihály javára tegyen mindent, a mit tehet, Belgrádban és egyebütt, feltéve, hogy nem Garasanin *) a Tuilleriák jelöltje.

5. A varsói összejövetel iránti érdekes felvilágosítást tudomásul vettem.

6. A lehető miniszteri válságot illetőleg: Cavour és Farini jó lábon állnak Rattazzival s mindenbe be fogják avatni. Én őt nem ismerem személyesen, azonban ismerem barátait. Ha csakugyan bekövetkeznék a válság, jó volna talán, ha a királynál kihallgattatást kérnék, melyben a velünk

*) Én Milos halálának esetére mindig s mindenütt azon néze­

temnek adtam kifejezést, hogy Mihály herczeg reánk nézve végtelenül jobb, mint Karagyorgyevics , de Garasanin végtelenül jobb, mint akárki más.

megállapított programul erélyes fenntartását kérném s más utakon is fogom ajánltatni.

7. Garibaldival sokkal veszélyesebb a dolog, mint a minőnek látszik. Bertaninak már sikerült Bixiot (Ninot), Medicit, Cosenzet, Pallavicinit gyanúba hozni, minthogy mindezek egyformán ajánlják a kibékülést. A minisztérium csaknem lemondott a mostani körülmények közt a kiegyen- lithetésről s az események folyamától várja ezen feszült állás változtatását. Bizik a parlamentben, a velenczei eladást nem hiszi. Fanti proclamatiója nem Garibaldit, hanem Lamori- ciéret bélyegezte merész kalandornak; roppantul sajnálják itt a félreértést s Fanti ostoba stylusát, mely oly félreértésre adhatott okot.

Turin, október 1. 1860.

Farini s Ártom azt mondják, hogy lemondtak itt min­

den reményről, a viszály kiegyenlítése iránt s miután se Pál­

lá vicinire, se NinoBixióra, se Cosenzre, se Medicire nem akar hallgatni a dictator: más módon akarják a dolgot végezni.

A módot nem mondta meg nekem Farini, azonban úgy tudom, hogy a mint a kamarák megadják bizalmi szavazatu­

kat, Sziczilia a piemonti sereg által fog elfoglaltatni. A bri- gada dél Be e czélból máris hajóra szállt s elindult. Azután a király élére áll római seregének, lenyomul Gaetának, elfog­

lalja : s meglátja, vájjon Garibaldi mer-e ellene kardot rán­

tani ? Farini a királyival ment s aligha nem marad Nápoly­

ban. Garibaldi mostani decretumait semmi esetre sem fogják úgy tisztelni, mint a Ricasoliét, minthogy állását oly alapra fektette, melyet itt elfogadni

lehetetlen.---Épen most hallom, hogy Garibaldi megigérte 25-ón, hogy elcsapja Bertanit, ez azonban 27-én még mindig oldala mellett volt. Ha csakugyan elcsapja Crispivel együtt, akkor kiegyenlittetik a viszály.

Fanti proclamatióját semmi olasz újság nem magya­

rázta Garibaldira. d

A kamrában Garibaldit annyira kívánják kímélni, a mint csak lehet. Legtöbbet várnak a király személyes jelen­

lététől Nápolyban s találkozásától a dictatorral.

(Aláírva) Pulszky,

41