• Nem Talált Eredményt

csosnak látszott a turini kormány utján expediáltatni Durando tábornok szárd követhez Konstantinápolyba,

In document KOSSUTH LAJOS (Pldal 88-97)

azon meghagyással, hogy azt futár által a belgrádi szárd consulhoz küldje.

Utas irús

L u d v i g h J á n o s b e l g r á d i k é p v i s e l ő n e k .

1. Képviselő ur megbízatásának három főágazata lesz; az első a belgrádi szerb kormányra, a második hazánk azon részeire, melyek most Vojvodinának s Bánátnak neveztetnek, a harmadik Horvát- és Tótországokra vonatkozik.

I. A m i S z e r b i á t i l l e t i .

2. Különös óvatossággal lesz képviselő ur, nehogy akár Obre- novics Mihály fejedelem állását a kiilhatalmak irányában compro- mittálja, akár pedig az osztrák, orosz vagy angol consul figyelmét felébreszsze.

A franczia consul iránt is tartózkodással lesz, mig ellenkező utasitást nem vészén.

A szárd consul: D u r i o Jenő urnák magát, mint a turini kormány megegyezésével közös érdekben Belgrádba kiküldött magyar képviselőt bemutatandja, tudomást szerzend, vájjon kormá­

nyától egyenest, vagy pedig Cerruti Marczell lovag úrtól vett-e Durio ur e tárgyra vonatkozólag utasitást s bizalmas közléseiben magát a veendő felelethez alkalmazandja.

Mindenesetre szükséges, hogy megérkezéséről Cerruti lovag urat mihamarébb értesítse, ki az Ön kiküldetéséről különben tudó­

sítva lesz kormánya által. Ha ő vagy Belgrádban volna, vagy Ön vele útközben találkoznék, vele a B B B jelszót kicserélendi s vele való érintkezésének módja iránt rendeletét kikérendi, különben pedig Durio ur utján levélben teendi magát vele érintkezésbe.

3. Ha Durio urat már kormánya által az Ön támogatására utasitottnak tapasztalandja, mielőtt további lépést tenne, tájékozni fogja magát, vájjon a viszonyok általában s különösen Garasanin és Zukics uraknak a fejedelem iránti állásukra nézve nem változ- tak-e? s ka úgy látandja, hogy nem: Zukics ur által, különben pedig más, a körülmények által javasolt módon Obrenovics Mihály fejedelemnek érkezését bejelentendi, s őt leggondosabb discretió- járól biztosítván, titkos kihallgatást kérend, Garasanin úrral min­

denesetre (ha ott van) eleve értekezend.

4. Megnyervén a kihallgatást, mindenekelőtt a fejedelemnek mind a M. N. Igazgatóság nevében, mind különösen saját nevem­

ben is uralkodásra-lépéséhez szerencsekivánatát fogja kijelenteni, egyszersmind g}mngéd modorban tudtára adandja, miként én arra való biztomban, hogy a fejedelem nemzetünk irányában még min­

dig azon szándokban s azon készséggel van, melyről tavaly, lon­

doni találkozásunkkor biztosított, boldogult Milos fejedelem halálá­

nak első hírére kedves kötelességemnek ismertem mind a Tuilleriá- kat, mind a turini kabinetet Mihály fejedelem örökösödési joga támogatásának szükségére figyelmeztetni, de örömömre szolgál tudni, hogy a szerb nemzet ragaszkodásánál fogva Mihály fejede­

lemnek semmi támogatásra szüksége nem vala.

További közléseiben a fejedelem nyilatkozata fog képviselő urnák zsinórmértékül szolgálni.

5. Mindenesetre azonban emlékezetébe hozandja Ön az érdek- egységi indokokat, melyek Magj^arországnak osztrák uralom alóli felszabadulását Szerbia jövő függetlenségére és szabadságára nézve nélkülözhetlen előzménynek bizonyítják. Azon érdekeltség tekinteté­

ben pedig, melylyel a fejedelem a magyarországi szerbek sorsa iránt faj-, nyelv- és vallásegységnél fogva viseltetik, újabban is biztosi- tandja a fejedelmet, hogy mind magam, egyértelmüleg a M. N. Igaz­

gatósággal, mind az egész magyar nemzet nyelv, nemzetiség, vallás és közös szabadság tekintetében mindazon biztosítékokra most is határozottan készen vagyunk, melyeket a fejedelem nem csak ismer, hanem tavaly tökéletesen kielégítőnek is nyilatkoztatott.

Mindkét tekintetben vezérfonalul veendi Ön előadásaiban az Igazgatóság által Conza herczegnek írott levél tartalmát, mely Önnel e végre közöltetett.

6. Ha a fejedelem, tavalyi megegyezésünk értelmében, füg­

getlenségi harczunk előkészítésére nekünk segédkezet nyújtani

83

késznek nyilatkozandik, értesíteni fogja Ön, hogy kiküldetésének tárgyai újólag azok, a melyek tavaly voltak, u. m. :

a ) a fegyver- és hadkészlet-tárakat Szerbiában biztosítani ;

b ) annyi szervezésre, a mennyi a fejedelem compromissiója nélkül lehetséges, a fejedelem megegyezését kinyerni, s vele annak módja iránt értekezni;

c ) a magyarországi szerbekkel egyetértésre jutni a szabad- ságharcznak közös erővel leendő felvételére s erre a fejedelemnek a magyarhoni szerbekre befolyásos közremunkálását kikérni;

d ) a fejedelem segítségével Horvát- és Tótországgal hasonló egyetértésre lépni.

7. Ezen működés szükségességének igazolására annyit fog Ön említeni, hogy Velencze miatt az olasz-osztrák háború kikerül- hetlen lévén, mi azt szabadságharczunk felvételére alkalomnak tekintjük, hogy e háborúnak jövő tavaszszal leendő megkezdését okunk van bizonyosnak tekinteni, hogy nemzetünk azt felhasználni el van határozva s hogy e határozatot a közbejött osztrák enged­

mények nemcsak nem gyengítették, sőt inkább megerősítették, a mennyiben az osztrák erőtlenségének s önmaga feletti kétségbe­

esésének bizonyságát nyújtották.

Említeni fogja Ön azt is, miként a varsói conferentia kime­

netelét — kapcsolatban az angol külügyminiszter legújabb sürgö­

nyével — annál nagyobb okunk van biztosítónak tekinteni arra nézve, hogy ezúttal orosz közbelépéstől nincs mit tartanunk, mint­

hogy az orosz kormány sem pénzügyi tekintetben, sem katonailag, sem belpolitikáiig nincs azon helyzetben, hogy az orosz nép s had­

sereg által engesztelhetlenül gyűlölt osztrák ház fenntartására hábo­

rút merhetne, — minek különben is elejét vette a Napóleon csá­

szár és Anglia által felállított azon elv, hogy »külavatkozás a nép akaratja ellen meg nem engedhető.«

Emlékeztetni fogja Ön a fejedelmet, hogy tudja, minő fel­

tételekhez s minő segítséghez kötöttem volt tavaly Magyarország­

nak felkelését s biztosítani fogja, hogy most is ugyanazon néze­

tekre, hasonló óvatossággal vannak számításaink alapítva s hogy ha a tavalyi, előtte tudvalevő combinátiókba e szó helyett: »fran- czia császár«, e szót teszi: »olasz király«, érteni fogja, mi alapon fekszenek terveink s a győzelemre való kilátásaink, — mikre nézve csak annyira kívánom őt figyelmeztetni, hogy nem a kis Piemont, hanem a nagy egyesült Olaszország kormányáról van szó, s hogy a

6*

jelen tervek a tavalyiaknál annjdval biztosabbak s biztatóbbak, hogy most feleuton való megállástól s Yillafranca-forma csapások­

tól nem tarthatunk, mert Olaszország győzelme a harczban s biz­

tossága a jövőben a magyar ügy győzelmével a legelválaszthat- lanabb kapcsolatban van.

Ha kérdezné Ont a fejedelem, miként állunk e dolgokra nézve a francziák császárjával, azt fogja Ön felelni, mikép képzel­

heti a fejedelem, hogy ily, Olaszhonra nézve élet-halál-kérdésben, ily kombinácziókba, mint a minőkről szó van, sem Victor Emánuel király, sem Cavour nem ereszkedhetett a nélkül, hogy a francziák császárjának megegyezéséről magukat biztosakká tennék. MondT hatja azt is, hogy én úgy a Palais Royal-lal, mint a Tuilleriákkal a tavaly megkezdett jó viszonyt folytatom. S hogy egyébiránt nem kételkedik Ön, miként a fejedelem a turini kabinetnek Napóleon császár iránti viszonyáról Cavour gróf specziális küldötte: Cerruti lovag által kellőleg értesitve van.

8. Ezeknek folytán a 6. pont a ) szakaszára nézve oly rak­

tárakról iparkodandik Ön gondoskodni, melyek 10—15.000 fegy­

vernek s egy pár üteg ágyúnak s a hozzájuk való municziónak letárolására elegendők s a Duna közelében oly helyen fekszenek, hogy mind a hajóról való lerakodás, mind annak idejében a hatá­

ron leendő átvitel a lehetőségig könnyű legyen, de föképen, hogy az osztrák ügynökök és kémek figyelmét kikerülje.

Azért is minden hadkészletnek, melyet oda szállitandunk, azon szint kell viselni, hogy az a szerb kormány tulajdona.

Iparkodni fog Ön kieszközölni, hogy Mihály herczeg valami fegyverzettel, különösen ágyúkkal s ágyukészletekkel saját had­

szertáraiból is segitsen. Minden, akárminemü segélyének megtérí­

tésére nemzetünk nevében formaszerinti kötelezést vállalhat Ön.

A mint a fegyvertárak ügye el lesz rendezve, arról értesíteni fogja Ön Klapka tábornok urat. E végett, de általában is szük­

ség, hogy vagy Cerruti lovag vagy pedig de Piacé franczia consul utján Jassyban tudomást szerezzen magának, mily utón kivánandja a tábornok, hogy Ön vele érintkezzék.

A fegyvertár-ügy elrendezéséről engem is rögtön, a legrövi­

debb utón tudósitand, egyúttal a fejedelem által miként történt fogadtatásról is értesitend. Ily rövid jelentések, mint »b i e n r e §u«, »1 e p a s s é c o n f i r m é « , vagy »on e s t c h a n g é « ,

»il y a i n d é c i s i o n « s a raktárakra nézve: » ar r a n g é

-85

m e n t s f a i t s « , » l o g i s l o u é « s más hasonlók könnyen ért­

hetők lesznek.

Körülményes jelentését Turinba küldendi Ön, — minden lehető sietséggel — Cavour grófhoz czimezve kivül; belül hozzám, ig y : R a p p o r t p o u r l e C. N. H.

9. A 6. pont b ) fejezetét illetőleg biztositandja Ön a fejedel­

met, hogy seregszervezés tekintetében a leggondosabb óvatosság­

gal kivánunk eljárni; értesitendi, hogy az ezen oldalról megkez­

dendő hadműveletek vezényletére Türr tábornok van kijelölve, ki a fejedelem megegyezésével egy pár hónap múlva oda fog menni, tisztében eljárandó. Értekezni fog Ön a fejedelemmel, mi módon lehetne a szervezést legbiztosabban intézni s tájékozandja magát, vájjon a majdanbecki bányamunkák vagy más valamely iparválla­

lat nem nyujthatna-e módot, Magyarországból netán kivonható egy pár ezer embert tömegbe gyűjteni, fegyelem alatt tartani s a harcz- kezdet bekövetkeztéig foglalkoztatni, a nélkül, hogy gyanút ébresz­

tene. Mint szintén az iránt is tájékozást szerzend Ön, lehetne-e egy pár ezer szerb alattvaló önkéntesre számítani s minő feltétel alatt? — magában értetvén, hogy oly önkéntesekről lehet csak szó, kiknek fegyelmére számítani lehet. Oly elemektől, melyek a háborút zsákmány alkalmának hajlandók tekinteni, szorosan óva­

kodni kell. Mindenesetre pedig, ha egy pár zászlóalj szerbországi önkéntes biztosítása a magyarországi szerbekre való hatás tekinte­

téből kívánatos is, azoknak száma egy fél dandáron túl (négy zászlóalj) semmi esetre sem növelendő.

10. A 6. pont c ) fejezetére nézve a vezérelv ez: Az osztrák pátensek által a Yojvodinának s a Bánátnak Magyarországhoz vissza- vagy nem-csatolása nagy részben az ottani népesség nyilat­

kozatától látszik felfüggesztve lenni. Ha már a népesség, vagy különösen annak szerb töredéke, a visszacsatolás ellen nyilatkoz­

nék, e nyilatkozat a Vojvodinát s Bánátot vagy legalább az ottani szerbeket irányunkban a szabadságharczra nézve újólag ellenséges lábra állítaná. Figyelmeztetni fogja Ön e körülményre a fejedelmet s a következésnek azon alternatívájára, mely a Couza herczegnek írott levélben ki van emelve, t. i. hogy a népfaj-ellenségeskedés vagy meghiúsítja Magyarország függetlenségének kivívását vagy meg nem hiúsítja; első esetben nemcsak saját szabadságuk, hanem Szerbia jövő függetlensége is kompromittálva lesz, — második esetben nem lehetend várni a magyar nemzettől, hogy szabadságá­

nak semmi tapasztaláson nem okuló ellenségeit egyenjogú testvé­

r e k ü l fogadja s nekik érdemlett megtorlás helyett jutalmat adjon.

Azért iparkodni fog Ön reábirni a fejedelmet, hogy befolyását a magyarországi szerbeknél haladéktalanul arra használja fel, hogy a visszacsatolás mellett nyilatkozzanak.

Ez irányban arról is gondoskodni fog Ön, hogy úgy a bel­

grádi, mint az újvidéki és temesvári szerb hirlapok a visszacsato­

lást sürgessék. Ez némi pénzkiadást fog igényelni, minek fedezhe- téséröl alább gondoskodva van.

11. E speczialitáson kivíil igénybe veendi Ön mind a fejede­

lemnek, mind Garasanin urnák közrehatását a magyarhoni szerb főnököknél s különösen a papságnál a végett is, hogy a szabadság- harczra szerb honfitársaink velünk szövetkezzenek.

II. A m a g y a r h o n i s z e r b e k e t s

H o r v á t - és T ó t o r s z á g o t i l l e t ő l e g .

A czélnak, mely már fentebb ki tűzetett, elérésére az utak, módok és eszközök megválasztásában saját tapintata fogja Önt vezetni, de a következő vezérnézetekhez Ön szorosan alkalmaz­

kodni fog.

12. Az otthoni mozgalom vezérei fel vannak szólitva, hogy a szerbekkel, oláhokkal és horvátokkal tisztába jöjjenek, s erre — kivánságuk folytán — költségekkel is elláttattak. Lehet, hogy már minden tisztában v an; lehet, hogy épen folyik az egyezkedés;

lehet, hogy holmi általános fraternisatión kivül (a minek még magában gyakorlati nyomatéka nincs) semmi sem történt.

Akármint legyen ez, Önnek különösen óvakodnia kell, nehogy a honi működés szálait keresztülvágja, vagy azt zavarba hozza.

Azért használja fel Ön a most Belgiumban mulató hazánkfia (báró P. P.) hazamenetelét s küldjön izenetet az illető mozgalom- főnöknek ; tudassa vele, mikor remél Belgrádba megérkezhetni s kösse lelkére, hogy Önhöz Belgrádba azonnal küldjön ki egy ava­

tott megbizottat, kitől Ön megérthesse :

történt-e valami, s ha történt, mi és mennyi a szerbekkel s horvátokkal való kialkuvásra ?

ha akadály van, hol és miben fekszik az s mi tekintetben kívánatos Önnek az Igazgatóság nevében közrehatása vagy a szerb kormány gyámolitása ?

87

különösen pedig: történtek-e sikeres lépések a horvát-szla- von határőrvidékek megnyerésére, s ha (mi valószínű, hogy) nem, vállalkoznak-e az otthoniak e mondhatlannl fontos tárgynak az Ön közreműködése nélkül leendő elintézésére ? s ha nem, minő neve­

ket tudnak Önnek ajánlani polgári Horvátországban, mint olyano­

kat, kikkel már egyetértés van, s kiket e szintoly kényes, mint fon­

tos tárgyban használnia lehet ?

Mielőtt ezen izenetére hazulról választ kapna, ne küldjön Ön senkit sem a Vojvodinába s Bánátba, sem Horvátországba s csak tájékozni iparkodandik magát az iránt, hogy ha a határőrvidéken működnie kellend, honnan lehetend azt a határ hosszában legjobban tennie ?

Ha pedig a válasz megérkezik. Ön a következőkhöz fogja magát tartan i:

a ) Ha arról értesittetik Ön, hogy ezen fontos tárgy tökéle­

tesen és kielégitőleg rendben van, nem kellend abba avatkoznia;

b) ha történtek valami lépések, de még nincs végeredmény, iparkodni fog Ön a sikerre azon irányban közreműködni, melyről a hazából értesítve lesz;

c ) ha pedig vagy nem történt semmi practicus lépés, vagy pedig legalább a három nagy munkakör közül (a szerbek, polgári Horvátország s horvát-szlavon határőrvidék) valamelyikre nem történt, azt munkába fogja Ön venni s a honi mozgalom főnökeinek közremunkálását határozott irányban igénybeveendi.

13, A szerbekkel s horvátokkal megindítandó egyezkedésben a vezérelvek ezek:

Most többé nem testetlen jóindulatról, hanem harcz-előkészi- tési combinatiókról, s ennek folytán alkuról van szó. Alkudni csak egyénekkel lehet, s csak oly egyénekkel sikeres, kik vagy egészben vagy vidékenként a nép vezéreinek tekinthetők. Barátainkkal úgyis tudják a mozgalom vezérei, hányadán vagyunk, velük az egyetértést fenntartani és növelni bár nagyon fontos, de nem nehéz ; az ellenséget és közönyöst megnyerni, s ha meg nem nyer­

hető, elszigetelni, tehetetlenné tenni: ez a fontosabb, mert nehezebb feladat s a megnyerés feltételeit ő tőle lehet csak megtudni, s azután megítélni, olyanok-e, miket mint hazafiak elfogadhatunk, vagy mint egyének teljesíthetünk.

14. Közjogi tekintetben ismeri Ön nézeteimet a szerbekkel való kiegyenlítés módjáról (Irányi történelmi munkája I. kötetének

végén közölve vannak). A horvátokra nézve a vezéreszme » r e g n a s o c i a« s nem » p a r t e s a d n e x a e « . Nemzetiségüknek s bel- igazgatási autonómiájuknak tökéletes biztosítását megadjuk. Ezen eszme folytán a magyar és a társországi országgyűlések közti viszonyt; annak meghatározását, hogy ha a magyar országgjmlés horvát ügyekbe nem avatkozhatik, a magyar országgyűlésre kül­

dendő horvát követek minő tárgyakra folyhassanak be; mik a középponti kormánynak fenntartandó közös érdekek; minő legyen a horvát kormánynak állása a középponti kormány irányában; s ezekhez hasonló, a részletekbe vágó kérdéseket nem kell provocal- nunk, ha a másik alkuvó fél nem provocálja; ha pedig provocálná, könnyebb leszen az alku, ha mi kérdjük meg: mit kivánnak s ahhoz képest történik az egyezkedés. Kényes vagy kétséges kérdésekben végkötés előtt jelentés leszen teendő.

Ha pedig úgy tapasztaltatnék, hogy a horvát vagy szerb vezérekkel az alkut a velünk való személyes értekezés előmozdit- hatná s erre hajlandóság mutatkoznék, azt létesíteni kívánatos, s ha költség kellend reá, azt Ön Cerruti lovag úrtól igénybe veendi.

15. Ha az egyezkedés a horvátokkal vagy a mozgalom honi főnökei által, vagy az Ön közbejöttével megtörténik, két dolog leszen gyakorlati szempontból nélkülözhettem

a ) Hogy Horvátországban egy központi bizottmány alakuljon, mely a magyar bizottmánynyal egyetértve, a mozgalmat Horvát- és Tótországban, s a határőrvidéken is vezesse, a felkelést szervesen is előkészítse, a várakra (s különösen Károlyvárosra) s a határ- ezredi telepekre figyelemmel legyen s Dalmátországgal magát ösz- szeköttetésbe tegye. Ezen bizottságnak úgy kellene szervezve lenni, hogy az expeditionális sereg odaérkeztével magát Horvát- és Tót­

országok ideiglenes kormányának nyilatkoztathassa :

b ) ezen horvát bizottmánynak velünk — s nekünk ő vele — folytonos egyenes viszonyban lenni elkerülhetlenül szükséges.

E végett ki kell valakit — saját választottját — külföldre külde­

nie, ki m i n t u t a z ó télen át külföldön maradhasson s a M. N.

Igazgatóság mellett a horvát bizottmányt képviselje. Egyelőre Angliába kellend útlevelet vennie s Londonba jönnie. Úti költség­

gel Ön fogná őt ellátni, künnidözése alatt pedig a M. N. Igazgató­

ság költségül neki havonkint 750 frankot biztosit hat hónapra, előre fizetendőt.

89

Ezt Ön most Brüsszelből szintén meg fogja haza üzenni s magának Belgrádba erről is választ kérend.

Az otthoniaknak a horvát küldöttekre nézve jelszót kellend megállapitaniok s engem arról értesíteni kell, hogy biztosak legyünk annak azonossága felől, ki magát horvát küldöttként jelentendi.

16. A határőrvidékek, meglehet, némely különös engedménye­

ket kivánandanak. Ezek közt a katonai szolgálatra nézve az ország lakosaival egyenlölábra-tételüket, telkeiknek, földjeiknek teljes tulajdonjoggal való birtokát, s a falvak határaiban levő kincstári legelőknek s erdőknek az illető helység tulajdonául ingyen átenge­

dését mint olyanokat emlitem, a mik alkalmasint kedvesen fogadta- tandnak.

Igen valószínű azonban, hogy a határőrvidékeken egyes sze­

mélyek megnyerése némi áldozatokat kivánand. Ha igy, ez iránt Cerruti lovag úrral kellend Önnek értekeznie, mert csak ő az, kinek megegyezése nyújthat módot ily áldozatokra.

17. Temesvárra s Péterváradra Önt különösen figyelmeztetem.

18. Ón oda- s visszautazási s három hónapra egy helvben- maradási költségekkel el lévén látva, átadatik Önnek még két szel­

vény öt és öt, tehát összesen tízezer frankról, mit Cerruti lovag ur honorálni fog. Ebből fedezend Ön minden nem személyes kiadá­

sokat, mint szintén három hónapon túl saját havi diját s netán szükséglendő utazásainak költségeit. Az ezen szelvényekre fel­

veendő pénzről Ön számadást vezetend.

19. Glarasanin és Zukics uraknak a küldött kis emléket tisz­

telet jeléül legyen szives átadni. *)

Kelt Londonban, november 5-én 1860.

A M. N. Igazgatóság nevében Kossuth.

*) Ezt a keleti szokás hozta magával. Csekélység volt, mind­

össze hatvan font sterling értékű. Megvétele az angol népjellem egy gyönyörű vonásával ismertetett meg. Megvévén a City egyik ékszerészénél a kis emléket, kifizettem és átadtam névjegyemet, hogy tudja-, hová és kihez küldje. Másnap két munkás hozta el a csecsebecsét, letették asztalomra s mellé, már nem emlékszem hány guineát. Kérdésemre, hogy mit akarnak vele ? ezt felelték: »gaz- dánk elveheti aranya, drágaköve árát, ez az ő dolga; de mi, többi munkás társainkkal egyetértve, tudtára adtuk, hogy mi szégyenel- nénk Öntől csekély munkánk bérét elfogadni.« Hiába tiltakoztam;

Ez utasításon kívül Ludvigh esetleges használatra

In document KOSSUTH LAJOS (Pldal 88-97)