LEADER generációk az Európai Unióban

A LEADER-t az Európai Unió egyik legsikeresebb Közösségi Kezdeményezésének tartják, melyet mutat az is, hogy a program első szakában 1991-1993 között 217 vidéki térségben, 25 ezer munkahely teremtődött, míg második szakaszában, 1994-1999 között ez a szám 1000 vidéki térségben 100 ezerre tehető.

Eddig három generációja zajlott le: Leader I (1991–1993), Leader II (1994–1999) és Leader+

(2000–2006), az egyes időszakok számszerű jellemzőit az 1. sz. táblázatban foglaltam össze.

Ez idő alatt a tagállamok és régiók különálló Leader programokkal rendelkeztek, amelyek EU-szinten előirányozott finanszírozásai szintén külön álltak egymástól. A program jelenleg a negyedik generációját éli, 2007-től a Leader megközelítés beépült az EU általános vidékfejlesztési politikájába. Ez azt jelenti, hogy a Leader az EU támogatta nemzeti és regionális általános vidékfejlesztési programok részét képezi egy sor egyéb vidékfejlesztési tengely mellett. A Leader finanszírozása 2007-től az EU egyes tagállamoktól kapott pénzügyi keretéből valósul meg a vidékfejlesztés támogatására létrejött Európai Vidékfejlesztési Mezőgazdasági Alap (EMVA) címén.

1. táblázat: Leader –generációk adatai az Unióban Leader-kezdeményezés Helyi cselekvési

csoportok száma

Érintett terület (km²)

EU-finanszírozás (millió EUR)

Leader I 217 367 000 442

Leader II 906 1 375 144 1 755

Leader Plus 893 1 577 386 2 105.1

Forrás: European Commission, 2006 LEADER I (1991-1993)

Az első Leadert 1991-ben hívták életre azzal a céllal, hogy a fejlesztésben potenciálisan szerepet vállaló helyi csoportok együttműködésének erősítésével az integrált, alulról jövő fejlesztési kezdeményezéseket támogassa.

A LEADER I program prioritásai:

- az innováció támogatása válaszként a vidékfejlesztés problémáira, - a vidéki térségekben projekt alapokon történő nemzetek közötti

együttműködések segítése,

- projekt-tapasztalatok és know-how átadása a vidékfejlesztési csoportok között létrehozott hálózaton keresztül.

A LEADER I program mintegy 217 helyi csoportot aktivizált, amely csoportok saját térségükben tevékenységek széles skáláját támogatták. Ilyen tevékenységtípusok voltak például a vidéki turizmus szálláshely- és szolgáltatásbővítése, képzési programok, kisipari tevékenységek, kisvállalkozások fejlesztése és a mezőgazdasági tevékenységek diverzifikációja. A program 442 millió EUR-val gazdálkodhatott. A Bizottság felismerte, hogy a LEADER program keretében támogatott intézkedések hatékonysága javul, ha azt decentralizáltan, a helyi erőkre támaszkodva tervezik és hajtják végre.

LEADER II (1994-1999)

A LEADER I sikerére alapozva a LEADER II programra az előző időszakban elkülönített összeg több mint négyszeresét, 1,755 milliárd EUR-t juttattak. A LEADER II céljai részben megfeleltek a LEADER I prioritásainak, de nagyobb hangsúlyt kapott az innováció:

- helyi modellértékű vidékfejlesztési kezdeményezések támogatása,

- innovatív, demonstratív és átvehető intézkedések támogatása, amelyek tükrözik a vidékfejlesztés új irányvonalát,

- tapasztalatok, stratégiák és know-how cseréjének támogatása.

A LEADER II. az elődjénél jóval nagyobb hangsúlyt fektetett a helyi emberek, közösségek aktivizálására és fejlesztésére annak érdekében, hogy azok bekapcsolódjanak a helyi fejlesztési folyamatokba. 1999-re 850 helyi akciócsoport és 56 egyéb szereplő vált a LEADER II program aktív részévé a Közösségen belül.

LEADER+ (2000-2006)

A LEADER+ továbbra is kísérleti programként szolgált az integrált, fenntartható fejlesztés új megközelítése alakításához és teszteléséhez, amelynek célja az Európai Unió vidékfejlesztési politikájának formálása, kiegészítése, megerősítése. A LEADER egyedi vonása a vidéki térségek közösségi részvétellel kialakított integrált vidékfejlesztési tervének széleskörű, helyi partnerségre alapozott megvalósítása. A vidékfejlesztés ezen új modellje a kialakult LEADER kapcsolatrendszeren, hálózaton keresztül mindenki számára elérhetővé vált, amelyhez a program immár 2,105 milliárd EUR forrást nyújtott.

A LEADER+ három fő célja:

1. horizontális partnerségen és alulról jövő kezdeményezéseken alapuló kísérleti jellegű integrált fejlesztési stratégiák létrehozása vidéki térségek fejlesztésére,

2. vidéki térségek közötti együttműködések fejlesztése országon belül és határokon túl, 3. a szereplők közötti kapcsolatrendszer fejlesztése.

A LEADER+ megtartotta a két előző sikeres program fő jellemzőit, amelyek a következők:

- térségi alapú, multiszektorális, integrált stratégiákkal a helyi gazdasági potenciál egészének hasznosítása,

- az alulról jövő kezdeményezések felkarolása,

- a helyi lakosság aktivizálása, bevonása a fejlesztési folyamatokba,

- kapcsolatteremtés, élő kapcsolatrendszer és együttműködés kialakítása a vidéki térségek között a megszerzett tudás és tapasztalatok közös hasznosítása céljából,

- az innováció előmozdítása, - a helyi partnerség erősítése.

A változás az előző LEADER programokhoz képest az, hogy a LEADER+ esetében az Európai Unió összes vidéki térsége jogosult a támogatásra. Összesen 1200 településcsoport élt a LEADER+ programban szereplő közösségi támogatással. (FVM VPF, 2004)

LEADER 2007-2013

Az Európai Unióban a 2007-2013-as tervezési időszakban kiemelt szerep jut a LEADER-nek, mint programnak, és mint fejlesztési szemléletmódnak is. A mezőgazdaság továbbra is a vidéki területek legnagyobb használója és kulcsfontosságú tényező a vidék és a környezet minősége szempontjából. Az Európai Unió bővítésével a KAP és a vidékfejlesztés jelentősége és súlya megnőtt. A KAP két pillére – a piac- és a vidékfejlesztési politika – nélkül Európa számos vidéki területe egyre növekvő gazdasági, társadalmi és környezeti problémákkal szembesülne. Az európai mezőgazdasági modell jól tükrözi a gazdálkodásnak a táj, az élelmiszerek, valamint a kulturális és természeti örökség gazdagságában és változatosságában betöltött multifunkcionális szerepét. (Európai Tanácsok elnökségi következtetései, 1997.

,1999., 2002., 2005)

Mivel a LEADER-megközelítés többé nem tartozik egy közösségi kezdeményezéshez, a tagállamok feladata, hogy a Közösségi Stratégiai Irányelvek figyelembe vételével a IV.

tengely stratégiai szerepét a vidékfejlesztési politikában meghatározzák. Ezen irányelvek alapján a LEADER tengely általános stratégiai célja a foglalkoztatás és a diverzifikáció érdekében történő helyi kapacitásépítés.

A LEADER tengely forrásainak hozzá kell járulni az EMVA első három tengelyének céljaihoz is, emellett azonban a vidéki térségekben a kormányzás fejlesztésében és a belső fejlesztési potenciál mobilizálásában is nagy a szerepük.

A LEADER tengely keretében adható támogatás egy helyi szükségletekre és erősségekre épülő, közösség-vezérelt helyi fejlesztési stratégia szempontjából három célt ötvöz:

1. versenyképesség;

2. környezet;

3. életminőség és diverzifikáció.

Az egyik legfontosabb lépés egy hiteles stratégia kidolgozása. Ennek során együttműködést kell kezdeményezni a legfontosabb érintettek között, így a program kidolgozásába történő bevonásuk már a kezdetektől fogva nagyon ajánlott. (Magyarországi LEADER Központ - Magyarországi LEADER Közhasznú Egyesület 2007)

Ezen prioritásoknak való megfelelés érdekében a tagállamokat arra ösztönzik, hogy a támogatást kiemelt fellépésekre összpontosítsák. E kiemelt fellépések a következőket tartalmazhatják:

- a helyi partnerségi kapacitásépítés, az animáció és a szaktudás elsajátításának előmozdítása hozzájárulhat a helyi tartalékok mozgósításához;

- a köz- és a magánszféra partnerségének előmozdítása. A Leader különösen továbbra is fontos szerepet fog játszani a vidékfejlesztés innovatív szemléletének ösztönzésében, valamint a magán- és a közszféra együttműködésének erősítésében;

- az együttműködés és az innováció előmozdítása. A Leaderhez hasonló helyi kezdeményezések és a diverzifikáció támogatása alapvető fontosságú szerepet játszhat az új elképzelések és megközelítések emberekkel való megismertetésében, az innováció és a vállalkozói szellem ösztönzésében, valamint az integráció és a helyi szolgáltatások nyújtásának előmozdításában.

Az online közösségek segíthetnek a tudás terjesztésében, a helyes gyakorlat cseréjében, valamint a vidéki termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos innovációban;

- a helyi irányítás javítása. A Leader elősegítheti a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a helyi gazdaság összekapcsolására irányuló innovatív megközelítéseket, segítve ezzel a vidéki területek gazdasági alapjának diverzifikációját és társadalmi-gazdasági szövetének megerősítését.

Több eszköz áll rendelkezésre EU- és tagállami szinten az irányítás és a politika végrehajtásának javítására. Technikai segítségnyújtás vehető igénybe az európai és nemzeti vidékfejlesztési hálózatok kiépítésére, amely az érintettek között platformként szolgál a helyes gyakorlat és a szakértelem cseréjére a politikaformálás, a vezetés és a végrehajtás minden vetületével kapcsolatban. (2006/144/EK)

Fischer Boel M.(2008) szerint hasznos a Leader program bevonása a vidékfejlesztési politika főáramába (mainstreaming), ahogy egy bizottsági jelentés is megállapította. A leader olyan területeken érhet el eredményeket, ahol a helyi kezdeményezés nem nélkülözhető. Ezt több minden előmozdítja: Egyik a nemzeti és regionális hatóságok részéről a döntések helyi szintre történő delegálása, a másik azok képzése, akik részt vesznek a Leader-ben. Reméli, hogy a

Leader beváltja a reményeket, annak ellenére, hogy a Leader csak része a vidékfejlesztésnek, amely egyre nagyobb szerepet játszik a jövőben. Fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy nagyon jelentős a költségvetés, több, mint 88 milliárd EUR 2007-2013-ra, ami 25%-át jelenti majd a közös mezőgazdasági politikának, ha az 5 %-ot is hozzácsatolják.