H2 hipotézis vizsgálata

H2 hipotézis, A részhipotézis:

A Nyugat-dunántúli régióban a térségi szereplők és vállalkozások információ gyűjtése céljából elsősorban a helyi és térségi kapcsolataikat preferálják a tömegmédiák használata helyett.

A kérdőív 1-3. kérdéskörében a Leader programmal kapcsolatos tájékozódás, tájékoztatás minőségéről, mennyiségéről kérdeztem meg a célcsoportot.

A megkérdezettek mindegyike (100%) hallott a Leader programról.

A 2. kérdésben több válasz megadása is lehetséges volt, így a 156 válaszadó 247 választ adott.

A legtöbben (a válaszadók 41%-a) a kistérségi menedzsert, pályázatírót jelölték meg a Leader programmal kapcsolatos tájékozódás forrásának, ezt követte a falugyűlés 19 %-kal, majd az internet 18 %-kal. Legkevesebben az országos napilapokat (1%) és a tv-t, rádiót (2%) használták.

40. táblázat: A Leader programhoz kapcsolódó információs csatornák használata

_{Count %}

Helyi újság K2_1 1 22 8,9%

Országos napilap K2_2 1 3 1,2%

Tv, rádió K2_3 1 5 2,0%

Internet K2_4 1 45 18,2%

Falugyűlés K2_5 1 47 19,0%

Leader kiadvány K2_6 1 7 2,8%

Térségi vásár K2_7 1 13 5,3%

Kistérségi menedzser K2_8 1 101 40,9%

Egyéb K2_9 1 4 1,6%

Sum 247 100%

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.

A Nyugat-dunántúli Régió három térségében végzett kutatásaim alapján feltártam, hogy a válaszadók legnagyobb része a helyi és térségi, személyes kapcsolatrendszeren alapuló tájékozódási formákat részesíti előnyben az országos médiákkal szemben. A tömegmédiák használata nem jellemző a vidéki térségekben pályázati információszerzés céljából.

A 2. kérdésre kapott válaszokat szektoronként (24. kérdés) összevetve kereszttábla–elemzést használtam.

Feltártam, hogy az önkormányzati szektor által leginkább preferált tájékozódási forrás a Kistérségi menedzser vagy pályázatíró megkérdezése (50%), ezt követi az Internet (15%), majd a Falugyűlés (14%). A többi információs forrás 10% alatti értéket képvisel.

A vállalkozói szektor által leginkább preferált tájékozódási forrás szintén a Kistérségi menedzser vagy pályázatíró megkérdezése (33%), ezt követi a Falugyűlés (24%), az Internet (13%), majd a Helyi újság (11%). A többi információs forrás 10% alatti értéket képvisel.

A civil szektor által leginkább preferált tájékozódási forrás szintén a Kistérségi menedzser vagy pályázatíró megkérdezése (32%), ezt követi az Internet (25%), majd a Falugyűlés (24%).

A többi információs forrás 10% alatti értéket képvisel.

41. táblázat: A Leader programhoz kapcsolódó információs csatornák használata és a szektorok kapcsolata

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.

Kutatásaim során feltártam, hogy mindhárom vizsgált szektor esetén a leggyakrabban használt információs csatorna a kistérségi menedzser vagy pályázatíró személye. A vállalkozások szerteágazóbb információs rendszerből tájékozódnak, több információs csatornát használnak, mint a civilek vagy az önkormányzatok.

H2 Hipotézis, B részhipotézis:

A vidéki vállalkozások aktivitása a Nyugat-dunántúli Régióban alacsony szinten maradt.

Ennek okai: A Leader program lehetőségeiről szóló országos szintű tájékoztatás a program indításakor nem volt elegendő mennyiségű, a vállalkozásoknak más szektoroknál alacsonyabb mértékű a támogatási aránya, és az önkormányzati szektor a pályázati jogcímekre jutó források jelentős részét felhasználta turisztikai, környezetvédelmi, életminőség javítását, örökségvédelmet és információáramlást szolgáló célokra.

A 3. kérdéssel a Leader program lehetőségeiről szóló tájékoztatás mennyiségét kutattam. A programmal kapcsolatos tájékoztatással való elégedettség mérésére egy 7 tagú szemantikus differenciálskálát használtam. A válaszadók közül legtöbben (32%) egy 7 tagú skálán 5-ös mértékben elégedettek, 24%-uk 6-os mértékben elégedett, 19%-uk 3-as mértékben, azaz a tájékoztatás mennyiségét nagyrészt elegendőnek tartják.

42. táblázat: A Leader program lehetőségeiről szóló tájékoztatás mennyiségével való elégedettség

K3

Frequency Percent Valid Percent

Cumulative Percent

Valid 2 1 ,6 ,6 ,6

3 29 18,6 18,6 19,2

4 19 12,2 12,2 31,4

5 50 32,1 32,1 63,5

6 38 24,4 24,4 87,8

7 19 12,2 12,2 100,0

Total 156 100,0 100,0

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.

A 2. kérdésre kapott válaszokat a tájékoztatás mennyiségével való elégedettséget mérő 3.

kérdéssel összevetve kereszttábla–elemzést használtam.

Az elemzés során feltártam, hogy az egyes információs csatornákat használó válaszadók mennyire elégedettek a tájékoztatás mennyiségével a Leader programmal kapcsolatban.

Országos információs csatornák:

• Az országos napilapban, folyóiratban tájékozódók legnagyobb része (67%) 7-es skálán 4-es mértékben elégedett, azaz közepesen elégedett.

• A Tv-ből, rádióból tájékozódók legnagyobb része (80%) 7-es skálán 3-as mértékben skálán 4-es, 5-ös és 6-os mértékben elégedett, azaz elégedett.

• A kistérségi menedzsertől, pályázatírótól tájékozódók legnagyobb része (43%) 7-es skálán 5-ös mértékben elégedett, azaz elégedett.

43. táblázat: A Leader programhoz kapcsolódó információs csatornák használata és a Leader program lehetőségeiről szóló tájékoztatás mennyiségével való elégedettség kapcsolata

_K3

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.

Kutatásaim alapján feltártam, hogy az országos információs csatornákat használó válaszadók közepesen, vagy nem elégedettek a Leader program lehetőségeiről szóló tájékoztatás mennyiségével, míg a helyi, térségi információs csatornákat preferáló válaszadók elégedettek, vagy rendkívül elégedettek.

Összegezve, elemzéseimből kiderült, hogy a térségben élők viszonylag elegendő mennyiségű tájékoztatása a Leaderrel foglalkozó helyi szereplőknek köszönhető, akik mindent megtettek a helyi pályázatok sikeres térségi elindítása érdekében.

A Leader központ által használt tömegmédiák nem szolgáltattak kellő mennyiségű információt a Leader program sikeres elindításához, az országos szintű tájékoztatás a kívánt mértéktől messze elmaradt.

Ezt követően variancia-elemzés segítségével is megvizsgáltam, hogy az egyes tájékozódási csatornák használata között van-e statisztikailag igazolható különbség a tájékozottság szempontjából. Egy szempontos variancia-analízist végeztem, amelynek során a 2. kérdés megkérdezettek által használt információs csatornái, mint független változók hatását vizsgáltam a 3. kérdés válaszaiban kapott számértékeire, mint függő változókra.

Ha ezek az átlagok szignifikánsan különböznek, akkor az azt jelenti, hogy a független változó (információs csatornák típusai) érdemi hatással van a függő változóra (tájékoztatás mennyiségével való elégedettség). A csoportátlagok egymástól való szignifikáns eltérését a külső szórásnégyzet mutatja, ezért fel kellett bontani a teljes szórást két részre: a véletlenszerű hibára és az átlagos eltérés által okozott varianciára. Ezek után az átlagos eltérés által okozott varianciát vizsgáltam szignifikanciateszt segítségével. Ha az eredmény szignifikáns, akkor elfogadtam, hogy az egyes csoportátlagok különböznek egymástól.

A helyi/megyei újság, mint független változó esetén: A Helyi újságra a varianciaanalízis eredménye 17,8%, azaz nem szignifikáns.

44. táblázat: Varianciaanalízis eredménye helyi/megyei újság független változóra

Tests of Between-Subjects Effects Dependent Variable:K3

Source

Type III Sum of

Squares df Mean Square F Sig.

Corrected Model 3,028^a 1 3,028 1,829 ,178

Intercept 1980,028 1 1980,028 1196,393 ,000

K2_1 3,028 1 3,028 1,829 ,178

Error 254,870 154 1,655

Total 4118,000 156

Corrected Total 257,897 155

a. R Squared = ,012 (Adjusted R Squared = ,005)

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.

Országos napilap/folyóirat, mint független változó esetén: Az Országos napilap/folyóiratra a varianciaanalízis eredménye 7,6%, azaz nem szignifikáns.

45. táblázat: Varianciaanalízis eredménye országos napilap/folyóirat független változóra

Tests of Between-Subjects Effects Dependent Variable:K3

Source

Type III Sum of

Squares df Mean Square F Sig.

Corrected Model 5,231^a 1 5,231 3,188 ,076

Intercept 221,000 1 221,000 134,699 ,000

K2_2 5,231 1 5,231 3,188 ,076

Error 252,667 154 1,641

Total 4118,000 156

Corrected Total 257,897 155

a. R Squared = ,020 (Adjusted R Squared = ,014)

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.

A TV, rádió mint független változó esetén: A TV, rádióra a varianciaanalízis eredménye 0,2%, azaz kisebb, mint 5%, ezért szignifikáns, vagyis az információs csatornák kategóriái átlagai között van eltérés.

46. táblázat: Varianciaanalízis eredménye TV, rádió független változóra

Tests of Between-Subjects Effects Dependent Variable:K3

Source

Type III Sum of

Squares df Mean Square F Sig.

Corrected Model 16,263^a 1 16,263 10,365 ,002

Intercept 328,058 1 328,058 209,080 ,000

K2_3 16,263 1 16,263 10,365 ,002

Error 241,634 154 1,569

Total 4118,000 156

Corrected Total 257,897 155

a. R Squared = ,063 (Adjusted R Squared = ,057)

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.

Az internet, mint független változó esetén: Az internetre a varianciaanalízis eredménye 0,0001%, azaz kisebb, mint 5%, ezért szignifikáns, vagyis az információs csatornák kategóriái átlagai között van eltérés. A változó 0,1%-os szinten is szignifikáns, azaz teljesen szignifikáns.

47. táblázat: Varianciaanalízis eredménye internet független változóra

Tests of Between-Subjects Effects Dependent Variable:K3

Source

Type III Sum of

Squares df Mean Square F Sig.

Corrected Model 62,812^a 1 62,812 49,583 ,000

Intercept 2802,888 1 2802,888 2212,589 ,000

K2_4 62,812 1 62,812 49,583 ,000

Error 195,086 154 1,267

Total 4118,000 156

Corrected Total 257,897 155

a. R Squared = ,244 (Adjusted R Squared = ,239)

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.

A falugyűlés, mint független változó esetén: A falugyűlésre a varianciaanalízis eredménye 0,0001%, azaz kisebb, mint 5%, ezért szignifikáns, vagyis az információs csatornák kategóriái átlagai között van eltérés. A változó 0,1%-os szinten is szignifikáns, azaz teljesen szignifikáns.

48. táblázat: Varianciaanalízis eredménye falugyűlés független változóra

Tests of Between-Subjects Effects Dependent Variable:K3

Source

Type III Sum of

Squares df Mean Square F Sig.

Corrected Model 65,010^a 1 65,010 51,904 ,000

Intercept 3626,036 1 3626,036 2895,003 ,000

K2_5 65,010 1 65,010 51,904 ,000

Error 192,887 154 1,253

Total 4118,000 156

Corrected Total 257,897 155

a. R Squared = ,252 (Adjusted R Squared = ,247)

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.

Leader kiadvány, mint független változó esetén: A Leader kiadványra a varianciaanalízis eredménye 14,9%, azaz nem szignifikáns.

49. táblázat: Varianciaanalízis eredménye Leader kiadvány független változóra

Tests of Between-Subjects Effects Dependent Variable:K3

Source

Type III Sum of

Squares df Mean Square F Sig.

Corrected Model 3,476^a 1 3,476 2,104 ,149

Intercept 577,322 1 577,322 349,449 ,000

K2_6 3,476 1 3,476 2,104 ,149

Error 254,422 154 1,652

Total 4118,000 156

Corrected Total 257,897 155

a. R Squared = ,013 (Adjusted R Squared = ,007)

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.

Térségi kiállítás, vásár, mint független változó esetén: A Térségi kiállítás, vásárra a varianciaanalízis eredménye 60,2%, azaz nem szignifikáns.

50. táblázat: Varianciaanalízis eredménye térségi kiállítás, vásár független változóra

Tests of Between-Subjects Effects Dependent Variable:K3

Source

Type III Sum of

Squares df Mean Square F Sig.

Corrected Model ,457^a 1 ,457 ,273 ,602

Intercept 1218,483 1 1218,483 728,892 ,000

K2_7 ,457 1 ,457 ,273 ,602

Error 257,441 154 1,672

Total 4118,000 156

Corrected Total 257,897 155

a. R Squared = ,002 (Adjusted R Squared = -,005)

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.

A kistérségi menedzser/pályázatíró, mint független változó esetén: A kistérségi menedzser/pályázatíróra a varianciaanalízis eredménye 0,0001%, azaz kisebb, mint 5%, ezért szignifikáns, vagyis az információs csatornák kategóriái átlagai között van eltérés. A változó 0,1%-os szinten is szignifikáns, azaz teljesen szignifikáns.

51. táblázat: Varianciaanalízis eredménye kistérségi menedzser/pályázatíró független változóra

Tests of Between-Subjects Effects Dependent Variable:K3

Source

Type III Sum of

Squares df Mean Square F Sig.

Corrected Model 71,873^a 1 71,873 59,500 ,000

Intercept 3233,899 1 3233,899 2677,177 ,000

K2_8 71,873 1 71,873 59,500 ,000

Error 186,024 154 1,208

Total 4118,000 156

Corrected Total 257,897 155

a. R Squared = ,279 (Adjusted R Squared = ,274)

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.

Tehát a kategóriaátlagok szignifikánsan különböznek egymástól, vagyis a különböző információs csatornák használata más-más módon hat a Leader programmal való tájékozottságra.

A 2. kérdésre kapott válaszokat a Leader program országos elindításával való elégedettséget mérő 13. kérdés első állításával összevetve kereszttábla–elemzést használtam.

Az elemzés során feltártam, hogy „a Leader program elindítása problémamentesen zajlott hazánkban” állítással

• A TV-ből, rádióból tájékozódó válaszadók többsége (51%) egyáltalán nem ért egyet

• Az interneten (49%), a Leader kiadványban (51%) és a térségi kiállításon, vásáron (64%) tájékozódó válaszadók többsége többnyire nem ért egyet

• a helyi, megyei újságban (71%), az országos napilapban, folyóiratban (67%), a falugyűlésen (48%), a kistérségi menedzsertől, pályázatírótól (50%) és egyéb csatornából pl. szakkönyvek (75%) tájékozódó válaszadók többsége egyet is ért meg nem is

52. táblázat: A Leader programhoz kapcsolódó információs csatornák használata és a Leader program országos elindításával való elégedettség kapcsolata

K13_1

1 2 3 4

K2_1 0 Row N % 5,0% 40,8% 48,3% 5,8%

1 Row N % ,0% 29,4% 70,6% ,0%

K2_2 0 Row N % 4,5% 39,6% 50,7% 5,2%

1 Row N % ,0% 33,3% 66,7% ,0%

K2_3 0 Row N % 3,7% 40,0% 51,1% 5,2%

1 Row N % 51,0% ,0% 49,0% ,0%

K2_4 0 Row N % 6,3% 35,4% 54,2% 4,2%

1 Row N % ,0% 48,8% 43,9% 7,3%

K2_5 0 Row N % 3,2% 40,9% 52,7% 3,2%

1 Row N % 6,8% 36,4% 47,7% 9,1%

K2_6 0 Row N % 4,6% 38,9% 51,1% 5,3%

1 Row N % ,0% 51,0% 49,0% ,0%

K2_7 0 Row N % 4,8% 37,3% 53,2% 4,8%

1 Row N % ,0% 63,6% 27,3% 9,1%

K2_8 0 Row N % 2,7% 43,2% 54,1% ,0%

1 Row N % 5,0% 38,0% 50,0% 7,0%

K2_9 0 Row N % 4,5% 40,6% 50,4% 4,5%

1 Row N % ,0% ,0% 75,0% 25,0%

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.

Az elemzések során feltártam, hogy az országos információs csatornákat tájékozódásul használó válaszadók problémásabbnak tartják és kevésbé elégedettek a program országos elindításával, mint azok, akik a helyi, térségi információs csatornákat preferálták. A központi tájékoztatás alacsony szintje és minősége problematikussá tette a Leader program elindítását.

A 4-6. kérdéskörben a pályázatok benyújtásáról kérdeztem meg a célcsoportot.

A válaszadók 88 %-a pályázott a Leader programra.

Az 5. kérdésre érkezett válaszok eredménye alapján a pályázók 89%-a egy pályázatot nyújtott be, 11%-uk pedig többet is.

53. táblázat: A válaszadók által a Leader programra benyújtott pályázatok száma

K5

Frequency Percent Valid Percent

Cumulative Percent

Valid 1 127 81,4 89,4 89,4

2 15 9,6 10,6 100,0

Total 142 91,0 100,0

Missing System 14 9,0

Total 156 100,0

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.

A 6. kérdésben a válaszadók a pályázati célok közül többet is megjelölhettek.

A válaszadók közül legtöbben (34%-uk) az életminőség javítása, épített és kulturális örökség célra pályáztak. Jelentős még a turisztikai célú pályázatok száma a válaszadók 22%-a jelölte meg fejlesztési célként. Középmezőnyt képvisel a környezetvédelem, megújuló energia és a közösség-és identitásfejlesztés 13-13%-kal. A helyi termékek fejlesztését a válaszadók mindössze 6%-a jelölte meg pályázati célként, a humán erőforrás fejlesztését pedig a válaszadók 7%-a. A legkevesebben – a válaszadók mindössze 4,5%-a – választotta a marketing és információáramlás fejlesztését pályázati célként.

54. táblázat: A válaszadók által megjelölt pályázati célok

Count %

Helyi termék K6_1 1 9 5,8%

Turisztika K6_2 1 34 21,9%

Környezetvédelem, megújuló energia K6_3 1 21 13,5%

Humán erőforrás fejl., képzés, foglalkoztatás K6_4 1 11 7,1%

Életminőség javítása, épített örökség K6_5 1 53 34,2%

Közösségfejlesztés, identitásfejlesztés K6_6 1 20 12,9%

Marketing, információáramlás K6_7 1 7 4,5%

Sum 155 100%

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.

A 6. kérdésre érkezett válaszokat szektoronként (24. kérdés) kereszttábla-elemzéssel vetettem össze.

Az elemzés azt mutatja, hogy

• A helyi termék fejlesztése célt többségében (56%-ban) a vállalkozói szektor pályázói jelölték meg.

• A turisztikai fejlesztések célt többségében (50%-ban) az önkormányzati szektor pályázói jelölték meg.

• A környezetvédelem, megújuló energiák célt többségében (52%-ban) az önkormányzati szektor pályázói jelölték meg.

• A humán erőforrás fejlesztés, képzés célt többségében (64%-ban) a civil szektor pályázói jelölték meg.

• Az életminőség javítása, épített és kulturális örökség védelme célt többségében (76%-ban) az önkormányzati szektor pályázói jelölték meg.

• A közösség- és identitásfejlesztés célt többségében (50%-ban) a civil szektor pályázói jelölték meg.

• A marketing, információáramlás célt többségében (57%-ban) az önkormányzati szektor pályázói jelölték meg.

55. táblázat: A válaszadók által megjelölt pályázati célok kapcsolata a szektoronkénti besorolással

K24

1 2 3

Count Row N % Count Row N % Count Row N %

K6_1 1 3 33,3% 5 55,6% 1 11,1%

K6_2 1 17 50,0% 4 11,8% 13 38,2%

K6_3 1 11 52,4% 3 14,3% 7 33,3%

K6_4 1 4 36,4% 0 ,0% 7 63,6%

K6_5 1 40 75,5% 0 ,0% 13 24,5%

K6_6 1 8 40,0% 2 10,0% 10 50,0%

K6_7 1 4 57,1% 2 28,6% 1 14,3%

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.

A helyi termék fejlesztése, a humán erőforrás fejlesztés és a közösség- és identitásfejlesztés pályázati célok kivételévek minden pályázati célnál az önkormányzati fejlesztések kerültek többségbe.

A 7-10. kérdéskörben a nyertes pályázatokról kérdeztem meg a célcsoportot.

A válaszadók 85%-ának egy vagy több benyújtott pályázata nyert. 15%-uk nem nyert egyáltalán támogatást a 7. kérdés szerint.

A 8. kérdésre adott válaszok alapján a nem nyertes pályázók 19%-a valósította meg azóta saját erőből vagy más forrásból teljes mértékben a fejlesztési elképzelését, 24%-uk pedig csak részben valósította meg önerőből. A válaszadók 57%-a azóta nem valósította meg sem részben sem egészben a fejlesztést.

56. táblázat: A nem nyertes pályázók által megvalósított fejlesztések

K8

Frequency Percent Valid Percent

Cumulative Percent

Valid 1 4 2,6 19,0 19,0

2 12 7,7 57,1 76,2

3 5 3,2 23,8 100,0

Total 21 13,5 100,0

Missing System 135 86,5

Total 156 100,0

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.

A nyertes válaszadók közül legtöbben – 50%-uk – 1 és 3 millió Ft közötti összeget nyertek el támogatásként, 37%-uk 1 millió Ft alatti összeget és mindössze 13%-uk nyert 3 millió Ft feletti összeget. A támogatások nagy része (87%) kisösszegű volt, azaz 3 millió Ft alatti.

57. táblázat: A válaszadók által elnyert pályázati összegek

K9

Frequency Percent Valid Percent

Cumulative Percent

Valid 1 43 27,6 37,1 37,1

2 58 37,2 50,0 87,1

3 15 9,6 12,9 100,0

Total 116 74,4 100,0

Missing System 40 25,6

Total 156 100,0

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.

A 10. kérdésben a válaszadók 80%-a 85%-os támogatási aránnyal nyerte el pályázatát, 13%-a 95%-os támogatási aránnyal és mindössze 6%-uk nyert 45%-os aránnyal.

58. táblázat: A válaszadók által elnyert támogatási hányad

K10

Frequency Percent Valid Percent

Cumulative Percent

Valid 1 7 4,5 6,0 6,0

2 93 59,6 80,2 86,2

3 15 9,6 12,9 99,1

5 1 ,6 ,9 100,0

Total 116 74,4 100,0

Missing System 40 25,6

Total 156 100,0

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.

A 10. kérdésre adott válaszokat kereszttábla-elemzés módszerével szektoronként (24. kérdés) is összevetettem, mivel a korábban bemutatottak szerint a válaszadóknak 18%-a a vállalkozói szektorból került ki, és az ő pályázataiknál a 45%-os támogatási hányad a jellemző.

Az elemzés során azt az eredményt kaptam, hogy az önkormányzati szektor pályázatainak többsége (88%-a) 85%-os arányú támogatást nyert, 12%-a pedig 95%-os arányú támogatást.

A vállalkozói szektor pályázatainak többsége (50%-a) 45%-os arányú támogatást nyert, 29%-a 85%-os 29%-arányút, 14%-29%-a pedig 95%-os 29%-arányú támog29%-atást.

A civil szektor pályázatainak többsége (86%-a) 85%-os arányú támogatást nyert, 14%-a pedig 95%-os arányú támogatást.

59. táblázat: A válaszadók által elnyert támogatási hányad kapcsolata a szektoronkénti besorolással

K24

1 2 3

Count Column N % Count Column N % Count Column N %

K10 1 0 ,0% 7 50,0% 0 ,0%

2 57 87,7% 4 28,6% 32 86,5%

3 8 12,3% 2 14,3% 5 13,5%

5 0 ,0% 1 7,1% 0 ,0%

Total 65 100,0% 14 100,0% 37 100,0%

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.

(A vállalkozói szektor azon pályázatai juthattak magasabb támogatási hányadhoz, amelyek pl.

valamilyen képzés megvalósítására irányultak. A magasabb támogatási hányaddal megvalósuló pályázati célok körét a pályázati kiírások tartalmazták.) A vállalkozói szektor pályázóinak többsége, tehát mindössze 45%-os támogatáshoz juthatott a pályázati folyamatok során, szemben az önkormányzati és civil szektorral, akik többsége 85%-os támogatáshoz juthatott.

A 10. kérdésre adott válaszokat kereszttábla-elemzés módszerével a vállalkozói szektor ágazatonkénti besorolásával is (25. kérdés) is összevetettem.

Az elemzés során azt az eredményt kaptam, hogy a termelő, mezőgazdasági ágazatba sorolt válaszadó vállalkozások legnagyobb része (60%-a) 45 %-os támogatási arányhoz jutott pályázatai során, 20%-a 85%-hoz és 10 %-a 95%-hoz.

Az ipari, feldolgozó ágazatba sorolt válaszadó vállalkozások legnagyobb része (67a) 85 %-os támogatási arányhoz jutott pályázatai során és 33%-a 45%-hoz.

A szolgáltatási ágazatba sorolt vállalkozás 95%-os támogatási arányhoz jutott.

60. táblázat: A válaszadók által elnyert támogatási hányad kapcsolata a vállalkozói szektor ágazatonkénti besorolásával

K25

1 2 3

Count Column N % Count Column N % Count Column N %

K10 1 6 60,0% 1 33,3% 0 ,0%

2 2 20,0% 2 66,7% 0 ,0%

3 1 10,0% 0 ,0% 1 100,0%

5 1 10,0% 0 ,0% 0 ,0%

Total 10 100,0% 3 100,0% 1 100,0%

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.

A legtöbb pályázatot benyújtó, termelő, mezőgazdasági ágazatba sorolt (pl. helyi termékeket is előállító és forgalmazó) vállalkozások legnagyobb része mindössze 45 %-os támogatást tudott igénybe venni a pályázati kiírásban szereplő feltételeknek megfelelően a Leader programból.

Az eredmények alapján a H2 hipotézist elfogadtam.

In document Leader program tapasztalatai a Nyugat-dunántúli Régióban (Pldal 173-189)