Kistérség HVK
1. megfelezni a pályázatok elbírálási idejét,
5.5. Kérd ő íves megkérdezés eredménye
5.5.1. A vizsgált minta jellemzése és elemzése
5.5.1.1. H1 hipotézis vizsgálata
H1 hipotézis: A Leader program elindítása és lebonyolítása hazánkban nem hatékonyan történt. A hazai hatóságok a Leader programban nem segítették a pályázatok megvalósulását, a pályázati kiírások, adatlapok és elszámolás bonyolult, az elbírálás hosszadalmas volt. Ezen tényezők miatt Magyarországon a Leader programban a helyi döntéshozatal, az alulról építkező tervezés elve nem érvényesült.
A 13-17. kérdéskörben a Leader programmal kapcsolatos tapasztalatairól kérdeztem meg a válaszadókat. A feldolgozást követően az alábbi eredmények születtek:
A 13. kérdésben a Leader program elindításával, lebonyolításával kapcsolatos véleményét kérdeztem meg a válaszadótól.
A válaszadók 51%-a egyet is ért meg nem is, 39 %-a többnyire nem ért egyet azzal, hogy a Leader program országos elindítása problémamentesen zajlott hazánkban. Közel 5%-uk egyáltalán nem ért egyet, 5%-uk pedig nagyjából egyet ért ezzel az állítással. Teljes mértékben egy válaszadó sem ért egyet.
16. táblázat: A Leader program országos elindításával való elégedettség
K13_1
Frequency Percent Valid Percent
Cumulative Percent
Valid 1 6 3,8 4,4 4,4
2 54 34,6 39,4 43,8
3 70 44,9 51,1 94,9
4 7 4,5 5,1 100,0
Total 137 87,8 100,0
Missing System 19 12,2
Total 156 100,0
Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.
Azzal az állítással, hogy a „Leader program országos lebonyolítása hatékonyan történt hazánkban” 14% egyáltalán nem, 46% többnyire nem ért egyet, 39% egyet is ért meg nem is, mindössze 1% ért nagyjából egyet és a válaszadók közül senki sem ért teljes mértékben egyet.
17. táblázat: A Leader program országos lebonyolításával való elégedettség
K13_2
Frequency Percent Valid Percent
Cumulative Percent
Valid 1 19 12,2 13,9 13,9
2 63 40,4 46,0 59,9
3 54 34,6 39,4 99,3
4 1 ,6 ,7 100,0
Total 137 87,8 100,0
Missing System 19 12,2
Total 156 100,0
Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.
Azzal az állítással, hogy a „Leader program elindítása a térségemben problémamentesen zajlott” 15% többnyire nem ért egyet, 34% egyet is ért meg nem is, 44% ért nagyjából egyet 7
% ért teljes mértékben egyet és a válaszadók közül senki sem jelölte meg az „egyáltalán nem értek egyet” rubrikát. A legtöbb válaszadó szerint tehát a saját térségében a Leader program elindítása többnyire problémamentesen zajlott.
18. táblázat: A Leader program térségi elindításával való elégedettség
K13_3
Frequency Percent Valid Percent
Cumulative Percent
Valid 2 20 12,8 14,6 14,6
3 47 30,1 34,3 48,9
4 61 39,1 44,5 93,4
5 9 5,8 6,6 100,0
Total 137 87,8 100,0
Missing System 19 12,2
Total 156 100,0
Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.
A kérdés negyedik részében pedig a saját térséget illetően nyilatkoztak arról a válaszadók, hogy a program lebonyolítása hatékony volt-e. A válaszadók 48%-a nagyjából egyetértett azzal, hogy hatékony volt, 39%-a egyet is értett, meg nem is, és csak nagyon kevesen választották a többi válaszlehetőséget. A válaszadók tehát többnyire hatékonynak tartották a saját térségükben a program lebonyolítását vagy szkeptikusak voltak.
19. táblázat: A Leader program térségi lebonyolításával való elégedettség
K13_4
Frequency Percent Valid Percent
Cumulative Percent
Valid 1 3 1,9 2,2 2,2
2 7 4,5 5,1 7,3
3 53 34,0 38,7 46,0
4 65 41,7 47,4 93,4
5 9 5,8 6,6 100,0
Total 137 87,8 100,0
Missing System 19 12,2
Total 156 100,0
Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.
A válaszok feldolgozása során kapott eredmények mutatják, hogy:
• a megkérdezettek legnagyobb része a Leader program országos szinten történő elindítását problematikusnak ítélte meg.
• a megkérdezettek legalább fele szerint az országos szintű lebonyolítás nem volt hatékony.
• a térségben történő, helyi szintű programindítást nagyrészt problémamentesnek ítélték meg.
• a térségben történő, helyi szintű lebonyolítást pedig nagyrészük hatékonynak ítélte meg.
A válaszadók a Leader program országos elindítását és lebonyolítását nem tartották problémamentesnek és hatékonynak, míg a saját térségükben zajló, helyiek által lebonyolított programozást igen.
Ha a 13. kérdés megválaszolása során kapott eredményeket kereszttábla-elemzéssel térségenként (26. kérdés) külön –külön is megvizsgáljuk akkor látható, hogy térségenként eltérő eredményeket kapunk.
A Leader program országos elindítását a három térség közül a Pannontáj-Sokoró válaszadói ítélték a legrosszabbnak (62%-uk a térségben többnyire nem értett egyet azzal, hogy az országos indítás problémamentes volt), a Vasi-Hegyhát válaszadói középértékeket képviselnek (49%-uk egyet is ért meg nem is), végül a Göcsej megkérdezettjei ítélik meg a három közül legkevésbé problematikusnak (58%-uk egyet is ért meg nem is).
A program országos lebonyolítása megítélésében a Pannontáj-Sokoró térség válaszadói nyilatkoztak legkevésbé pozitívan (52%-uk többnyire nem ért egyet a hatékony lebonyolítással), míg a másik két térség közel azonos válaszadási arányokat (Vasi-Hegyhát 47%-a, Göcsej 43% -a többnyire nem ért egyet) képviselt.
A program saját térségben történő elindítását a Pannontáj-Sokoró térség válaszadói ítélték meg legproblematikusabbnak (62%-uk egyet is ért meg nem is a problémamentes térségi indítással), ezt követi a Vasi-Hegyhát válaszadóinak értékelése (37% nagyjából egyetért), majd a Göcsej térségé (54% nagyjából egyetért).
A saját, térségi Leader programjuk lebonyolítását azonban a Pannontáj-Sokoró térség válaszadói ítélték meg leghatékonyabbnak (62% nagyjából egyetért a térségi program hatékony lebonyolításával), őket követik a Göcsej térség válaszadói (57% nagyjából egyetért a térségi program hatékony lebonyolításával), majd a Vasi-Hegyhát válaszadói (49% egyet is ért meg nem is a hatékony lebonyolítással).
20. táblázat: A Leader program elindításával és lebonyolításával való elégedettség
Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.
A program országos indításának és hatékony lebonyolításának megítélése összességében mindhárom vizsgált térségben rendkívül rossz volt, a helyi programok indítása és lebonyolítása azonban jobb megítélés alá került, de egyes kérdésekben térségenként eltérőek az eredmények. A program országos elindításáról és lebonyolításáról a Pannontáj-Sokoró térség válaszadói nyilatkoztak leginkább negatívan. A helyi, térségi programok elindításáról és lebonyolításáról a Göcsej válaszadói nyilatkoztak legpozitívabban.
A hazai hatóságok pályázók részére történő segítségnyújtását a Leader programban a 16.
kérdés eredményei mutatják.
A 16. kérdésben annak a mérésére, hogy az országos szervezetek és hatóságok milyen mértékben segítették a Leader pályázatok megvalósulását, egy 7 tagú szemantikus differenciálskálát használtam. A válaszadók közül legtöbben, (52%) egy 7 tagú skálán 3-as mértékben elégedettek a segítséggel, 6-os 7-es mértékben senki nem volt elégedett. Azaz legtöbben úgy érzik, hogy az országos hatóságok nem segítették megfelelő mértékben a pályázataikat tanácsaikkal, szakmai tudásukkal.
21. táblázat: Az országos hatóságok segítségnyújtásával való elégedettség a Leader programban
K16
Frequency Percent Valid Percent
Cumulative Percent
Valid 1 4 2,6 2,9 2,9
2 25 16,0 18,2 21,2
3 71 45,5 51,8 73,0
4 30 19,2 21,9 94,9
5 7 4,5 5,1 100,0
Total 137 87,8 100,0
Missing System 19 12,2
Total 156 100,0
Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.
A válaszadók több mint felének az a tapasztalata, hogy az országos hatóságok nem segítették megfelelő mértékben a pályázataikat tanácsaikkal, szakmai tudásukkal.
A 16. kérdésre kapott válaszokat térségenként (26. kérdés) összevetve kereszttábla–elemzést használtam. A három térségben hasonló eredmények születtek. A 7-es skálán mindhárom térségben a legnagyobb arányban 3-as mértékben voltak elégedettek (Pannontáj-Sokoró 57%, Vasi-Hegyhát 59%, Göcsej 45%), egy válaszadó sem volt elégedett a segítségnyújtással 6 –os és 7-es mértékben, egyik térségben sem.
22. táblázat: Az országos hatóságok segítségnyújtásával való elégedettség kapcsolata a
Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.
A vizsgált térségekben az országos hatóságok pályázati segítségnyújtásának mértékével hasonló arányban nem voltak elégedettek a válaszadók.
Ugyanígy a 16. kérdésre kapott válaszokat szektoronként (24. kérdés) összevetve a kereszttábla–elemzés szektoronként eltérő értékeket mutat. Az önkormányzatok közül legtöbben (69%-uk) 3-asra értékelik a 7-es skálán az országos szervezetek segítségnyújtásának mértékét, a vállalkozók közül legtöbben (40%-uk) 4-esre, míg a civil szervezetek közül a legtöbben (36%-uk) 3-asra.
23. táblázat: Az országos hatóságok segítségnyújtásával való elégedettség kapcsolata a szektoronkénti besorolással
Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.
Az országos hatóságok pályázati segítségnyújtásával az önkormányzati és civil szektor nem volt elégedett, míg a vállalkozói szektor közepesen elégedett.
A 16. kérdésre kapott válaszokat kereszttábla-elemzéssel összevetettem a 17. kérdés utolsó állításával, és feltártam, hogy legnagyobb arányban azok a válaszadók vannak (66%), akik az országos hatóságok segítségnyújtását 3-asra értékelték a 7-es skálán és többnyire nem értenek
egyet az állítással, miszerint „a helyi döntéshozók javaslatait az országos hatóságok figyelembe vették”. Tehát konzekvensen tartották a véleményüket az országos hatóságokkal kapcsolatban. A válaszadók legnagyobb része nem volt elégedett sem a központi segítségnyújtással, sem a decentralizáció elveinek érvényesülésével.
24. táblázat: Az országos hatóságok segítségnyújtásával való elégedettség kapcsolata a decentralizáció elveinek érvényesülésével
Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.
A 14. kérdésben a program eljárásrendi elemeiről, azaz a pályázati kiírásról, adatlapokról és elszámolásról kérdeztem meg a válaszadókat.
A pályázati kiírások a válaszadók 67%-a szerint átlagosak voltak, 26 %-uk szerint pedig viszonylag egyszerűek. Nagyon kevesen választották a bonyolult és a könnyen értelmezhető válaszokat. Senki nem válaszolta azt, hogy értelmezhetetlenek.
25. táblázat: Pályázati kiírásokról alkotott vélemény
K14_1
Frequency Percent Valid Percent
Cumulative
Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.
A pályázati adatlapok a válaszadók 64%-a szerint átlagosak voltak, 26 %-uk szerint pedig bonyolultak. Nagyon kevés válasz érkezett az értelmezhetetlen és a viszonylag egyszerű válaszokra is. Senki nem válaszolta azt, hogy könnyen értelmezhetőek lennének.
26. táblázat: Pályázati adatlapokról alkotott vélemény
K14_2
Frequency Percent Valid Percent
Cumulative Percent
Valid 1 4 2,6 2,9 2,9
2 36 23,1 26,3 29,2
3 87 55,8 63,5 92,7
4 10 6,4 7,3 100,0
Total 137 87,8 100,0
Missing System 19 12,2
Total 156 100,0
Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.
A pénzügyi elszámolás a válaszadók 55%-a szerint bonyolult volt, 29 %-uk szerint pedig átlagos. 16%-uk válaszolta azt, hogy értelmezhetetlen. Senki nem válaszolta azt, hogy viszonylag egyszerűek, vagy könnyen értelmezhetőek lennének.
27. táblázat: Pénzügyi elszámolásról alkotott vélemény
K14_3
Frequency Percent Valid Percent
Cumulative Percent
Valid 1 22 14,1 16,1 16,1
2 75 48,1 54,7 70,8
3 40 25,6 29,2 100,0
Total 137 87,8 100,0
Missing System 19 12,2
Total 156 100,0
Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.
A kapott válaszok részletes feldolgozásánál feltártam, hogy:
• a pályázati kiírásokat a válaszadók nagy része átlagosnak, kis része viszonylag egyszerűnek tartotta
• a pályázati adatlapokat a válaszadók nagy része átlagosnak, kis része bonyolultnak tartotta, és senki nem válaszolta azt, hogy könnyen értelmezhetőek lennének
• a pénzügyi elszámolást a válaszadók nagy része bonyolultnak, kis része átlagosnak, kis részük pedig értelmezhetetlennek tartotta, és senki nem válaszolta azt, hogy viszonylag egyszerűek, vagy könnyen értelmezhetőek lennének
A pályázati kiírásokat és adatlapokat átlagosnak, vagy kissé bonyolultnak ítélték meg a válaszadók, míg a pénzügyi elszámolásokat rendkívül bonyolultnak.
A 14. kérdésre kapott válaszokat a válaszadók szektorok szerinti megoszlásával (24. kérdés) összevetve kereszttábla elemzéssel feltártam a következőket.
A pályázati kiírásokat mindhárom szektor nagy része (önkormányzatok 65%, vállalkozások 67%, civilek 70%) átlagosnak ítélte meg.
A pályázati adatlapokat azonban már szektoronként eltérően értékelték. Az önkormányzatok (71%) és a civilek (64%) nagy része átlagosnak, a vállalkozások nagy része (40%) pedig bonyolultnak tartotta.
A pénzügyi elszámolást mindhárom szektor legnagyobb része bonyolultnak ítélte meg, de a szektorok közül (önkormányzatok 52%, vállalkozások 67%, civil szervezetek 55%) a vállalkozások tartják a legnagyobb arányban bonyolultnak.
28. táblázat: Leader program eljárásrendi elemeiről alkotott vélemény kapcsolata a szektoronkénti besorolással
K24
1 2 3
Count Column N % Count Column N % Count Column N %
K14_1 2 3 4,0% 2 13,3% 2 4,3%
3 49 65,3% 10 66,7% 33 70,2%
4 23 30,7% 3 20,0% 10 21,3%
5 0 ,0% 0 ,0% 2 4,3%
Total 75 100,0% 15 100,0% 47 100,0%
K14_2 1 0 ,0% 4 26,7% 0 ,0%
2 18 24,0% 6 40,0% 12 25,5%
3 53 70,7% 4 26,7% 30 63,8%
4 4 5,3% 1 6,7% 5 10,6%
Total 75 100,0% 15 100,0% 47 100,0%
K14_3 1 9 12,0% 3 20,0% 10 21,3%
2 39 52,0% 10 66,7% 26 55,3%
3 27 36,0% 2 13,3% 11 23,4%
Total 75 100,0% 15 100,0% 47 100,0%
Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.
Az eredmények alapján kimutattam, hogy a program eljárásrendi elemeinek megítélése mindhárom szektor esetén hasonló a kiírások és az elszámolás tekintetében. A pályázati adatlapok és a pénzügyi elszámolás azonban a vállalkozói szektornak okoztak legnagyobb nehézséget. Ebből arra következtetek, hogy a vállalkozók kevesebb adatlapot és elszámolást töltöttek ki működésük során, így kevesebb pályázati tapasztalattal rendelkeznek a másik két szektornál.
Kereszttábla elemzés módszerével a 14. kérdésre kapott válaszokat térségenként (26. kérdés) összevetettem.
Arra a kutatási eredményre jutottam, hogy a pályázati kiírások megítélése közel hasonló arányú az egyes térségekben, azaz mindhárom térségben nagyrészt átlagos (Pannontáj-Sokoró 71%, Vasi-Hegyhát 84%, Göcsej 52%).
A pályázati adatlapokat a Vasi-Hegyhát (72%) és a Göcsej (66%) térség válaszadóinak nagy része átlagosnak tartotta, míg a Pannontáj-Sokoró térség válaszadói nagy része (57%) bonyolultnak.
A pénzügyi elszámolás megítélése hasonló képet mutat, azaz a Vasi-Hegyhát (69%) és a Göcsej (49%) térség válaszadói nagy része bonyolultnak, míg a Pannontáj-Sokoró térség válaszadói nagy része (43%) értelmezhetetlennek tartotta az elszámolást.
29. táblázat: Leader program eljárásrendi elemeiről alkotott vélemény kapcsolata a térségi besorolással
K26
1 2 3
Count Column N % Count Column N % Count Column N %
K14_1 2 1 4,8% 1 2,0% 5 7,7%
3 15 71,4% 43 84,3% 34 52,3%
4 5 23,8% 5 9,8% 26 40,0%
5 0 ,0% 2 3,9% 0 ,0%
Total 21 100,0% 51 100,0% 65 100,0%
K14_2 1 0 ,0% 4 7,8% 0 ,0%
2 12 57,1% 8 15,7% 16 24,6%
3 7 33,3% 37 72,5% 43 66,2%
4 2 9,5% 2 3,9% 6 9,2%
Total 21 100,0% 51 100,0% 65 100,0%
K14_3 1 9 42,9% 4 7,8% 9 13,8%
2 8 38,1% 35 68,6% 32 49,2%
3 4 19,0% 12 23,5% 24 36,9%
Total 21 100,0% 51 100,0% 65 100,0%
Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.
A válaszadók nagy része mindhárom térségben egységesen bonyolultnak ítélte meg a pályázati kiírásokat, a pályázati adatlapok és a pénzügyi elszámolás megítélése azonban térségenként eltérő eredményeket mutat. A három térség közül a Pannontáj –Sokoró térség válaszadói a legelégedetlenebbek az adatlapokkal és az elszámolással.
A pályázati elbírálással kapcsolatos véleményéről a 15. kérdésben kérdeztem meg a válaszadókat. A Leader program gördülékenységének mérésére egy 3 kérdésből álló Likert skálát használtam.
Az ügyintézést a központi hivatalokban a válaszadók 44%-a lassúnak tartotta, 35%-a átlagosnak, a többi értékre kevés válasz érkezett. Kiválónak egy válaszadó sem tartotta.
30. táblázat: A központi hivatalokban történő ügyintézéssel való elégedettség
K15_1
Frequency Percent Valid Percent
Cumulative Percent
Valid 1 20 12,8 14,6 14,6
2 60 38,5 43,8 58,4
3 48 30,8 35,0 93,4
4 9 5,8 6,6 100,0
Total 137 87,8 100,0
Missing System 19 12,2
Total 156 100,0
Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.
Az ügyintézést a helyi akciócsoportnál a válaszadók 55%-a gyorsnak, 28%-uk kiválónak, 17%-uk pedig átlagosnak tartotta. Egy válaszadó sem jelölte meg a lassú, vagy a minősíthetetlen választ a helyi akciócsoport esetében.
31. táblázat: A Helyi Akciócsoportnál történő ügyintézéssel való elégedettség
K15_2
Frequency Percent Valid Percent
Cumulative Percent
Valid 3 24 15,4 17,5 17,5
4 75 48,1 54,7 72,3
5 38 24,4 27,7 100,0
Total 137 87,8 100,0
Missing System 19 12,2
Total 156 100,0
Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.
A pályázati elbírálást a válaszadók 54%-a lassúnak, 23%-a minősíthetetlennek, 23%-a átlagosnak tartotta. Kiválónak egy válaszadó sem tartotta az elbírálás gyorsaságát.
32. táblázat: A pályázati elbírálással való elégedettség
K15_3
Frequency Percent Valid Percent
Cumulative Percent
Valid 1 31 19,9 22,6 22,6
2 74 47,4 54,0 76,6
3 31 19,9 22,6 99,3
4 1 ,6 ,7 100,0
Total 137 87,8 100,0
Missing System 19 12,2
Total 156 100,0
Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.
A kapott válaszok feldolgozásánál feltártam, hogy:
• a központi hivatalokban történő ügyintézést a válaszadók nagy része lassúnak, kis része átlagosnak tartotta, de kiválónak senki sem
• a helyi akciócsoportnál történő ügyintézést a válaszadók nagy része gyorsnak, kis része kiválónak, kis része pedig átlagosnak tartotta, de senki nem tartotta lassúnak, vagy minősíthetetlennek
• a pályázati elbírálást a válaszadók legnagyobb része lassúnak, kis része minősíthetetlennek, kis része pedig átlagosnak tartotta, de senki nem tartotta kiválónak.
A válaszadók a saját térségükben a helyi akciócsoport ügyintézésével elégedettek voltak, a központi hivatalokban történő ügyintézést és a pályázatok elbírálását lassúnak, hosszadalmasnak ítélték meg.
A 15. kérdésre kapott válaszokat kereszttábla elemzés segítségével szektoronként (24. kérdés) is összevetettem.
Az így kapott eredmények alapján feltártam, hogy a központi hivatalokban történő ügyintézést az önkormányzati szektor nagyrészt (47%) átlagosnak, míg a vállalkozói (73%) és a civil szektor (43%) nagy része lassúnak tartotta.
A Helyi akciócsoportnál történő ügyintézést mindhárom szektor nagy része (önkormányzat 57%, vállalkozások 67%, civil szektor 47%) gyorsnak ítélte meg.
A pályázati elbírálást mindhárom szektor nagy része (önkormányzat 55%, vállalkozások 67%, civil szektor 49%) hasonlóan lassúnak tartotta.
33. táblázat: A Leader program gördülékenységéről alkotott vélemény kapcsolata a szektoronkénti besorolással
K24
1 2 3
Count Column N % Count Column N % Count Column N %
K15_1 1 6 8,0% 0 ,0% 14 29,8%
2 29 38,7% 11 73,3% 20 42,6%
3 35 46,7% 3 20,0% 10 21,3%
4 5 6,7% 1 6,7% 3 6,4%
Total 75 100,0% 15 100,0% 47 100,0%
K15_2 3 15 20,0% 3 20,0% 6 12,8%
4 43 57,3% 10 66,7% 22 46,8%
5 17 22,7% 2 13,3% 19 40,4%
Total 75 100,0% 15 100,0% 47 100,0%
K15_3 1 12 16,0% 1 6,7% 18 38,3%
2 41 54,7% 10 66,7% 23 48,9%
3 22 29,3% 4 26,7% 5 10,6%
4 0 ,0% 0 ,0% 1 2,1%
Total 75 100,0% 15 100,0% 47 100,0%
Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.
A központi hivatalokban történő ügyintézés lassú menetét az önkormányzati szektor jobban tolerálja, míg a vállalkozók és a civilek lassúnak tartják. A helyi akciócsoport ügyintézésének gyorsaságában a három szektor válaszadói egyetértenek, ugyanígy a pályázati elbírálást mindhárom szektor hasonlóan lassúnak tartja.
A 15. kérdésre adott válaszokat kereszttábla elemzés segítségével térségenként (26. kérdés) is vizsgálva feltártam, hogy a kapott eredmények mindhárom térség esetében mindhárom kérdésben megegyeznek.
A központi hivatalokban történő ügyintézést mindhárom vizsgált térség nagy része (Pannontáj-Sokoró 43 %, Vasi-Hegyhát 49 %, Göcsej 40 %) lassúnak a helyi akciócsoportnál történő ügyintézést mindhárom vizsgált térség nagy része (Pannontáj-Sokoró 67 %, Vasi-Hegyhát 53 %, Göcsej 52 %) gyorsnak és pályázati elbírálást mindhárom vizsgált térség nagy része (Pannontáj-Sokoró 62 %, Vasi-Hegyhát 57 %, Göcsej 49 %) lassúnak tartja.
34. táblázat: A Leader program gördülékenységéről alkotott vélemény kapcsolata a térségi besorolással
K26
1 2 3
Count Column N % Count Column N % Count Column N %
K15_1 1 4 19,0% 5 9,8% 11 16,9%
2 9 42,9% 25 49,0% 26 40,0%
3 8 38,1% 20 39,2% 20 30,8%
4 0 ,0% 1 2,0% 8 12,3%
Total 21 100,0% 51 100,0% 65 100,0%
K15_2 3 2 9,5% 17 33,3% 5 7,7%
4 14 66,7% 27 52,9% 34 52,3%
5 5 23,8% 7 13,7% 26 40,0%
Total 21 100,0% 51 100,0% 65 100,0%
K15_3 1 8 38,1% 5 9,8% 18 27,7%
2 13 61,9% 29 56,9% 32 49,2%
3 0 ,0% 16 31,4% 15 23,1%
4 0 ,0% 1 2,0% 0 ,0%
Total 21 100,0% 51 100,0% 65 100,0%
Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.
A Leader program gördülékenységét a három vizsgált térségben hasonlóan ítélték meg. A központi hivatalokban történő ügyintézést és a pályázati elbírálást lassúnak, a helyi akciócsoportnál történő ügyintézést gyorsnak tartották mindhárom vizsgált térségben.
Az alulról építkező tervezés elvének érvényesülését a 17. kérdésre kapott válaszok alapján vizsgáltam meg. A Leader programban a helyi döntéshozatallal kapcsolatos tapasztalatok felmérésére Likert skálát alkalmaztam három állítással.
A válaszadók 78%-a nagyjából egyetért azzal az állítással, hogy a térségében a helyiek javaslata alapján készült el a helyi fejlesztési terv.
35. táblázat: A helyi fejlesztési tervről alkotott vélemény
K17_1
Frequency Percent Valid Percent
Cumulative Percent
Valid 3 10 6,4 7,3 7,3
4 107 68,6 78,1 85,4
5 20 12,8 14,6 100,0
Total 137 87,8 100,0
Missing System 19 12,2
Total 156 100,0
Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.
A válaszadók 42%-a nagyjából egyetért azzal, hogy a térségében helyiek dönthettek a helyi pályázatok sorsáról. 31%-uk egyet is ért meg nem is, 24%-uk pedig teljes mértékben egyetért.
36. táblázat: A helyi pályázati döntésekről alkotott vélemény
K17_2
Frequency Percent Valid Percent
Cumulative Percent
Valid 2 5 3,2 3,6 3,6
3 42 26,9 30,7 34,3
4 57 36,5 41,6 75,9
5 33 21,2 24,1 100,0
Total 137 87,8 100,0
Missing System 19 12,2
Total 156 100,0
Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.
Azzal az állítással, hogy az országos hatóságok figyelembe vették a helyi döntéshozók javaslatait a válaszadók 41%-a többnyire nem ért egyet, 34%-a egyet is ért, meg nem is.
37. táblázat: A helyi pályázati döntések országos figyelembe vételéről alkotott vélemény
Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.
Kutatásaimban feltártam, hogy:
• a válaszadók nagy része szerint a térségében a helyiek javaslata alapján készült el a helyi fejlesztési terv a Leader programban
• a válaszadók nagy része szerint a térségében helyiek dönthettek a helyi pályázatok sorsáról
• a válaszadók nagy része szerint azonban a helyi döntéshozók javaslatait az országos hatóságok nem vették figyelembe.
A kutatásom során kapott eredmények rámutatnak arra, hogy decentralizált döntéshozatal helyben, a Leader térségekben az akciócsoportok helyi bíráló bizottságai által megvalósult. A helyi döntések azonban nem érvényesülhettek, mivel azokat a központi hatóságok felülbírálták és több esetben a helyi bizottságok által jóváhagyott pályázatokat elutasították. A Leader program során tehát nem érvényesült a helyi döntések súlya, nem valósult meg a decentralizált döntéshozatali elven működő programozás.
A 17. kérdés során kapott, helyi döntéshozatallal kapcsolatos véleményeket szektoronként (24. kérdés) összevetettem a kereszttábla-elemzés módszerével.
K17_3
Frequency Percent Valid Percent
Cumulative Percent
Valid 1 24 15,4 17,5 17,5
2 56 35,9 40,9 58,4
3 47 30,1 34,3 92,7
4 9 5,8 6,6 99,3
5 1 ,6 ,7 100,0
Total 137 87,8 100,0
Missing System 19 12,2
Total 156 100,0
Feltártam, hogy mindhárom szektor esetén hasonlóan többségében (önkormányzat 87%, vállalkozások 60%, civil szektor 70%) nagyjából egyetértenek azzal, hogy a helyiek javaslatai alapján készült el a helyi fejlesztési terv a térségben.
A civil (38%) és az önkormányzati (44%) szektor többségében nagyjából egyetért azzal, hogy helyiek dönthettek a helyiek sorsáról, de a vállalkozói szektorban ezzel az állítással nagyobb részben (47%) teljes mértékben egyetértenek.
Az önkormányzati (49%) és a civil szektor (36%) többnyire nem ért egyet azzal az állítással, hogy a helyi döntéshozók javaslatait az országos hatóságok figyelembe vették, a vállalkozói szektor pedig nagyobb részben (53%) ezzel egyet is ért, meg nem is.
38. táblázat: A helyi döntéshozatalról alkotott vélemény kapcsolata a szektoronkénti besorolással
K24
1 2 3
Count Column N % Count Column N % Count Column N %
K17_1 3 5 6,7% 0 ,0% 5 10,6%
4 65 86,7% 9 60,0% 33 70,2%
5 5 6,7% 6 40,0% 9 19,1%
Total 75 100,0% 15 100,0% 47 100,0%
K17_2 2 2 2,7% 0 ,0% 3 6,4%
3 23 30,7% 2 13,3% 17 36,2%
4 33 44,0% 6 40,0% 18 38,3%
5 17 22,7% 7 46,7% 9 19,1%
Total 75 100,0% 15 100,0% 47 100,0%
K17_3 1 6 8,0% 4 26,7% 14 29,8%
2 37 49,3% 2 13,3% 17 36,2%
3 27 36,0% 8 53,3% 12 25,5%
4 5 6,7% 0 ,0% 4 8,5%
5 0 ,0% 1 6,7% 0 ,0%
Total 75 100,0% 15 100,0% 47 100,0%
Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.
Összességében a vállalkozói szektornak kis mértékben ugyan, de jobbak a tapasztalatai a helyi döntéshozatal érvényesülésével kapcsolatban az önkormányzati és civil szektornál, azaz nagyobb arányban elégedettek a helyi döntések súlyával.
A 17. kérdés során kapott helyi döntéshozatallal kapcsolatos véleményeket térségenként (26.
kérdés) összevetettem a kereszttábla-elemzés módszerével.
Feltártam, hogy mindhárom vizsgált térség esetén többségében (Pannontáj-Sokoró 95 %, Vasi-Hegyhát 72 %, Göcsej 77 %) nagyjából egyetértenek azzal, hogy a helyiek javaslatai alapján készült el a helyi fejlesztési terv a térségben.
A Pannontáj-Sokoró (57%)és a Göcsej (47%) térségben többségében nagyjából egyetértenek azzal, hogy helyiek dönthettek a helyiek sorsáról, de a Vasi- Hegyhát térségben ezzel az állítással nagyobb részben (47%) teljes mértékben egyetértenek.
A Pannontáj-Sokoró (38%) és a Göcsej (47%) térségben többnyire nem értenek egyet azzal az állítással, hogy a helyi döntéshozók javaslatait az országos hatóságok figyelembe vették, a Vasi-Hegyhát térségben pedig nagyobb részben (41%) ezzel egyet is értenek, meg nem is.
39. táblázat: A helyi döntéshozatalról alkotott vélemény kapcsolata a térségi besorolással
K26
1 2 3
Count Column N % Count Column N % Count Column N %
K17_1 3 0 ,0% 6 11,8% 4 6,2%
4 20 95,2% 37 72,5% 50 76,9%
5 1 4,8% 8 15,7% 11 16,9%
Total 21 100,0% 51 100,0% 65 100,0%
K17_2 2 3 14,3% 1 2,0% 1 1,5%
3 5 23,8% 10 19,6% 27 41,5%
4 12 57,1% 16 31,4% 29 44,6%
5 1 4,8% 24 47,1% 8 12,3%
Total 21 100,0% 51 100,0% 65 100,0%
K17_3 1 6 28,6% 7 13,7% 11 16,9%
2 8 38,1% 19 37,3% 29 44,6%
3 7 33,3% 21 41,2% 19 29,2%
4 0 ,0% 4 7,8% 5 7,7%
5 0 ,0% 0 ,0% 1 1,5%
Total 21 100,0% 51 100,0% 65 100,0%
Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.
Összességében Vasi-Hegyhát térségben élőknek kis mértékben ugyan, de jobbak a tapasztalatai a helyi döntéshozatal érvényesülésével kapcsolatban, mint a Pannontáj-Sokoró vagy a Göcsej térségieknek.
Az eredmények alapján a H1 hipotézist elfogadtam.