A Pannontáj – Sokoró Natúrpark Leader tevékenysége

5.4.1. A Pannontáj- Sokoró térség bemutatása

A Sokoró-Pannontáj Natúrpark közel 67 ezer hektáros területén természetvédelmi, épített és kultúrtörténeti értékek egyaránt megtalálhatók. A Sokoró három dombsorból álló halomvidék, amely jelentős szőlőtermő terület, a Pannonhalmi történelmi borvidékhez tartozik. A 22 km hosszú és 15 km széles kistáj a Kisalföldbe mélyen benyúlik. A Sokoró az elmúlt 20 évben Győr üdülő és kiránduló övezetévé vált.

A dombvidék természeti értékekben gazdag terület. Elkerülte az iparosítás, így a tájban az emberi beavatkozás nem okozott gyökeres változásokat. Az 1992-ben létrehozott Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet a Fertő-Hanság Nemzeti Park része. A legértékesebbek a Csanaki-vonulat őshonosnak tekinthető erdőállományai. Országos értéket képvisel továbbá a pannonhalmi apátság arborétuma. (Enyingi T., 2002.)

A települések lakosságszáma alacsony (jellemzően 100-500 fő közötti) és folyamatosan csökken, elöregedő a népesség, a fiatalok elvándorolnak, nincs helyben munkalehetőség, alacsony a vállalkozási hajlandóság és kedv, jelentős a tőkehiány, a termékek, termények feldolgozottsági szintje nem megfelelő, az összefogás számos területen csekély, a kereskedelmi egységek száma alacsony, az idegenforgalmi koordináció hiányzik.

A népsűrűség folyamatosan csökkenő tendenciájú, 2005-ben 88,9 fő/km2. 2003-ban a népesség száma emelkedett, de ez döntően a 2002-2003-as évben 7 Veszprém megyei település Győr- Moson- Sopron megyéhez csatolásának köszönhető. A 2001-es népszámlálási adatok szerint a természetes szaporodás-fogyás 3,69 fő/1000 lakos volt. A régió állandó külső vándorlási egyenlege pozitív. Az idevándorlók többsége fiatal, vagy középkorú, zömük családos, középfokú végzettségű, kisebb mértékben diplomás. A kisebbségek közül legjelentősebb a cigányság aránya (0.31%). Nemzetiségiek közül említésre méltó a horvát és a sváb népesség aránya.

A közösség területén a profitorientált szektor két irányt mutat. Egyrészt a fejlettebb mikrorégiókban jelentős arányú a külföldi tőke, a területek gazdaságának karakterét a fejlett ipar határozza meg, nagyobb termelési volumennel rendelkező vállalatokkal, a jelentős részük győri ipari egységek beszállítójaként működik. A gépjárműipar és hatásai erősen rányomják a

bélyegüket ezekre a területekre is. A mikro- és kisvállalkozások tekintetében hátráltató tényező a forgótőke hiánya és a győri felvevő piacon kialakult verseny, ahol a kisebb termelési kapacitású vállalkozók nincsenek előnyös versenypozícióban. A kisvállalkozások egy része a turizmus, a vendéglátás és a borászat területén működik, de sok esetben nem erősödtek meg. Jellemző továbbá a térségre a feldolgozóipar, de a jelentősebb foglalkoztató cégek külföldi tulajdonban vannak. A térségi agráriumnak nagy hagyományai vannak, csökkenő szerepe ellenére a közösség területén elismert helyi termékek, köztük a borkultúra és szőlőtermesztés a meghatározó mind arculati, mind fejlesztési szempontból. Legfőbb probléma a megfelelően összehangolt marketing és PR hiánya, valamint a helyi termékek ismertségének hiánya.

Jellemző a térségben a non-profit szervezetek jelentős aktivitása a települések életében, amely kimutatható a helyi identitástudat fejlesztésében, községi, közösségi rendezvények szervezésében, fizikai és szellemi értékek megőrzésében, kulturális tevékenységekben egyaránt. (Enyingi T., 2002.)

5.4.2. A Pannontáj – Sokoró Natúrpark LEADER+ program

A Sokoró Ökológiai Park Alapítvány 2001. évtől részt vett az FVM Vidékfejlesztési Programok Főosztálya által kezdeményezett hazai Kísérleti LEADER Programban egy agrárstruktúra-váltást elősegítő feldolgozási modellprogrammal, melynek alapja a szőlő-, gyümölcs- és gyógynövénytermesztés volt.

A Pannontáj-Sokoró Natúrpark LEADER Akciócsoport a megfelelő tapasztalatokkal felvértezve 2005-ben elindította LEADER+ programját. Az akciócsoporthoz a következő 27 település tartozik: Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Bakonytamási, Écs, Felpéc, Fenyőfő, Gic, Győrasszonyfa, Győrság, Győrújbarát, Győrszemere, Kajárpéc, Koroncó, Nagydém, Nyalka, Nyúl, Pannonhalma, Pázmándfalu, Pér, Ravazd, Románd, Sikátor, Sokorópátka, Táp, Tényő, Töltéstava és Veszprémvarsány.

Az akciócsoport Vezető Szervezete Románd Község Önkormányzata, amely már a kísérleti LEADER programban is irányító szerepet vállalt. A Gesztorszervezet a Sokoró Ökológiai Park Alapítvány, amely 1993. óta a Sokoró térség fenntartható vidékfejlesztésnek elősegítésén dolgozik.

A helyi vidékfejlesztési terv a Sokoró tájegység, jellemzően Pannontáj fenntartható használatának megvalósítására épít. A tervben szereplő célkitűzések:

1. A vidéken élők életminőségének javítása 2. A helyi termékek értékének növelése

3. A természeti és kulturális értékek megőrzése, kihasználása. (European Commission, 2011 a)

Az akciócsoport vidékfejlesztési terve 4 intézkedésből áll, amelyek mindegyike 3 alintézkedésre tagolódik. Az egyes intézkedéseket, alintézkedéseket és azok célját a 12.

táblázatban mutatom be részletesen.

12. táblázat: A Pannontáj-Sokoró Natúrpark Leader Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Tervének intézkedései és alintézkedései

Száma Megnevezés Intézkedés célja

Intézkedés Alintézkedés

A LEADER program, mint a vidékfejlesztés egyik leghatékonyabb eszközének megismertetése a térségben élőkkel.

I./2.

Térségi LEADER

szakkollégium A térség jövőjének közös tervezése.

I./3. LEADER egyetem képzések

Fórumot adni az embereknek, hogy beleszólhassanak saját jövőjük alakításába.

II.

II./3. Hagyományok újraélesztése Turizmus idényszerűségének csökkentése.

III. Információ, monitoring

III./1. Térinformatikai adatbázis A térségben élők információellátásának javítása.

III./2.

Az eróziós folyamatok jelentős mérséklése a térségben.

Forrás: Saját szerkesztés a Pannontáj-Sokoró Akciócsoport adatai alapján, 2008.

A helyi vidékfejlesztési terv megvalósítására az Akciócsoport 90.000.000 Ft-ot nyert el.

Az Akciócsoport pályázati felhívására 21 pályázat érkezett, amelyekből a Helyi Bíráló és Monitoring Bizottság 4 pályázatot elutasított, 2 pályázó pedig visszalépett. Végül 15 nyertes projekt jóváhagyásáról döntött az Irányító Hatóság. (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, 2006 c)

A nyertes pályázatok – a támogatási összegek alapján - egyenetlenül oszlanak meg az intézkedések között. A legnagyobb összeget, az összes támogatás 33%-át 1 projektre, a

„Térségi térinformatikai adatbázis kiépítésére” fordították. Kiemelkedő még a

„Hagyományok újraélesztése” intézkedés, amely 20%-kal részesül az összes támogatásból. A támogatások intézkedésenként történő felosztását a 24. ábra mutatja be.

24. ábra: Leader+ támogatás felosztása intézkedésenként a Pannontáj-Sokoró Natúrpark Helyi Akciócsoportnál

Leader+ támogatás felosztása intézkedésenként a Pannontáj-Sokoró Natúrpark Leader Akciócsoportnál

0%4% 7%

4%

9%

20%

33%

8%

0%

7%0% 8% Települési LEADER csoportok megalakítása

Térségi LEADER szakkollégium LEADER egyetem képzések Tájmúzeum, táji elemek revitalizálása

Natúrpark központ, terepi információs pontok, túraháló kialakítása

Hagyományok újraélesztése Térinformatikai adatbázis

Sokorótáj (térségi újság), kiadványok Fenntarthatósági immunrendszer Komplex erózióvédelmi program Génbank

Épített környezet rekonstrukciós program

Forrás: Saját szerkesztés a Pannontáj-Sokoró Natúrpark Helyi Akciócsoport adatai alapján, 2008.

A 12 alintézkedés közül 3 felhívásra egyáltalán nem érkezett pályázat: a „Települési LEADER csoportok megalakítása”, a „Fenntarthatósági immunrendszer (védjegy)” és a

„Génbank” jogcímek pályázati forrására.

A nyertes pályázatok szektorok szerinti megoszlását vizsgálva feltártam, hogy a térségben a pályázatok 53%-a az önkormányzati szektorhoz került, 27%-a a vállalkozói és 20%-a a civil szektorhoz. A nyertes pályázatok számának szektorok szerinti megoszlását a mutatja be a 25.

ábra.

25. ábra: Leader+ nyertes pályázatok számának szektorok szerinti megoszlása a Pannontáj-Sokoró Natúrpark Helyi Akciócsoportnál

Leader+ nyertes pályázatok számának szektorok szerinti megoszlása a Pannontáj-Sokoró Térségben

20%

27%

53%

Civil szervezet Vállalkozó Önkormányzat

Forrás: Saját szerkesztés a Pannontáj-Sokoró Akciócsoport adatai alapján, 2008.

A vállalkozások aktivitása a Pannontáj-Sokoró Térségben is a várakozásokhoz képest alulmaradt és az önkormányzati szektor került előtérbe.

Összegezve elmondható, hogy a csoport az „Térségi térinformatikai adatbázis kiépítése” és a

„Hagyományok újraélesztése” intézkedés keretében használta fel a támogatások több, mint felét. A nyertes pályázatoknak pedig több, mint fele az önkormányzati szektorhoz került.

A Pannontáj-Sokoró Térségben is az önkormányzati szektor került tehát előtérbe, a vállalkozások aktivitása a várakozásokhoz képest alulmaradt, és nem volt jelentős mértékű.