Kistérség HVK
HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZÖSSÉG
helyi önkormányzat-, valamint az ország egész területét lefedik, azaz 3.043 települést.
Helyi Közösség
Nyilvántartásba vett Helyi Közösség
Előzetesen elismert
Helyi Vidékfejlesztési Akciócsoport 4 hónap tervezés
LEADER HELYI AKCIÓCSOPORT
HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZÖSSÉG
IH döntés
Regisztráció a HVI-nél
Elismerési kérelem benyújtása HVI-nek
IH döntés
A Helyi Vidékfejlesztési Iroda (HVI) segítségével a kiválasztott potenciális LEADER csoportok potenciális LEADER- stratégiát dolgoztak ki az általuk lefedett területre vonatkozóan. A tervezési szakaszban a HVI tanácsadó segítséget nyújtott a potenciális LEADER csoportoknak. A tervezési szakasz elején az Irányító Hatóság Helyi Akciócsoportonként tájékoztatta a potenciális LEADER Akciócsoportokat a pénzügyi keretekről. (FVM, 2008 b)
Miután a potenciális LEADER csoportok kb. 4 hónap alatt kidolgozták a potenciális LEADER- stratégiáikat, az Irányító Hatóság a stratégia minősége alapján, országos szinten a tervek szerint legfeljebb 70 HACS-ot választott volna ki. A 105 db helyi közösségből néhány esetben összeolvadás, illetve 1 esetben elutasítás történt, mivel a helyi közösség népességszáma meghaladta a jogosultsági kritériumként megszabott 100 ezer főt. Az előzetesen elismert helyi vidékfejlesztési közösségek országos lefedettségét a 3. térkép mutatja. A tervezett 70-hez képest a Döntés-előkészítő Bizottság a 105 db regisztrált helyi közösségből két szakaszban 96 db előzetesen elismert helyi vidékfejlesztési akciócsoportot választott ki.
3. térkép: Az előzetesen elismert helyi vidékfejlesztési közösségek
Forrás: FVM, 2008 c
A helyi közösségek előzetes elismerését követően 4 hónap, azaz 120 nap állt rendelkezésre a helyi vidékfejlesztési stratégiák elkészítésére, amelyek alapján kiválasztásra kerültek a LEADER akciócsoportok, illetve a Helyi Vidékfejlesztési Közösségek.
Az előzetesen elismert helyi közösségek három hullámban kezdtek el tervezni. Az első 63 helyi közösség 2008. januárban kezdte meg a tervezései folyamatot. Őket 2008 márciusában 26 helyi közösség követte. A fennmaradó 7 közösség pedig áprilisban kezdhette el a tervezési munkát.
A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák elbírálását követően 2008. szeptember 26-án került kihirdetésre, hogy a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák értékelése és minősége alapján mind a 96 közösség LEADER címben részesült, azaz LEADER Helyi Akciócsoportokká váltak. Ennek megfelelően mind a Helyi Vidékfejlesztési Közösségi, mind a LEADER kiegészítő forrás megilleti őket.
A hátrányos helyzetű kistérségekkel rendelkező régiókban, tehát az Észak-Magyarországi, az Észak-alföldi és a Dél-dunántúli régiókban a nyertes Helyi Akciócsoportok (HACS) száma magasabb az átlagnál (átlag: 14 db/régió), ahogy ez a 6. táblázatból is látható. A Közép-Magyarországi régiót leszámítva - amely gyakorlatilag Pest megyét jelenti- a régiók közül a Nyugat-dunántúli Régióban nyert a legkevesebb HACS. Ennek okát egyrészt abban látom, hogy az országosan a régiók fejlettségi szintje alapján osztották fel a támogatásokat, és a Nyugat-Dunántúl a fejlettségének megfelelően kevesebb akciócsoportra nyert finanszírozást, ettől függetlenül a pályázati aktivitás rendkívül magas maradt a régióban. Másrészt több térség fogott össze, hogy közösen valósítsanak meg nagyobb volumenű és támogatással bíró programokat, az összefogások akár megye- vagy régióhatárokon is átnyúlhatnak, ahogy azt a 6. mellékletben szereplő térkép is bemutatja (a Nyugat-Dunántúli Régió Kistérségei és Leader csoportjai). Éppen ezért a kevesebb számú HACS támogatása még nem jelent kevesebb települést érintő támogatást.
6. táblázat: ÚMVP nyertes Helyi Akciócsoportok (HACS) megoszlása régiónkénti bontásban Régió neve Nyertes
HACS-ok száma (db)
Észak-Magyarország 15
Észak-Alföld 17
Dél-Alföld 14
Közép-Magyarország 8
Nyugat-Dunántúl 13
Közép-Dunántúl 14
Dél-Dunántúl 15
Összesen 96
Forrás: Saját szerkesztés, FVM adatai alapján, 2009.
A 96 nyertes Helyi Akciócsoport közül 13 működik a Nyugat-dunántúli Régióban, amelyek az alábbiak:
1. Alpokalja-Ikvamente LEADER Egyesület 2. Göcsej-Hegyhát LEADER Egyesület
3. Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület 4. Őrség Határok Nélkül Egyesület
5. Pannónia Kincse LEADER Egyesület 6. Rábaköz Vidékfejlesztési Egyesület 7. Sághegy LEADER Egyesület
8. Szigetköz – Mosoni-sík LEADER Egyesület 9. UTIRO LEADER Egyesület
10. Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület 11. Zalai Témautak Szolgáltató Nonprofit Kft.
12. Zala Termálvölgye Egyesület
13. Zala Zöld Szíve Vidékfejlesztési Egyesület
A Nyugat-dunántúli Régión belül 4 HACS Győr-Moson –Sopron, 4 HACS Vas és 5 HACS pedig Zala megyei székhellyel került bejegyzésre. Az akciócsoportok közül többnek a területe átlépi a megyehatárokat, sőt 2 Leader- térség régiókon átívelő együttműködéssel jött létre:
• A Nyugat-dunántúli Régióba sorolt Pannónia Kincse Leader Egyesület által lefedett terület érinti a Közép-Dunántúli régiót is
• A Közép-dunántúli Régióba sorolt Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Egyesület által lefedett terület érinti a Nyugat-Dunántúli régiót is
A LEADER Helyi Akciócsoport által lefedett terület és az adott statisztikai kistérség határa mindössze 1 esetben egyezik meg (Alpokalja-Ikvamente Leader Egyesület –Sopron-fertődi kistérség).
Támogatási kérelmet 2008. évben november 1-től - 30-ig lehetett benyújtani, amely egyben kifizetési kérelemnek is minősült. A 96 LEADER HACS közül 92 a jogcímrendeletben meghatározott időszakban be is nyújtotta támogatási kérelmét, támogatás kifizetésére 2008.
december 31-ig azonban nem került sor. (FVM, 2009) Véleményem szerint a program indításának ez a jelentős késedelme sok pályázóban szkepticizmust ébresztett a Leader iránt, az akciócsoportok pedig 1 évig forrás nélkül maradtak. A program indítása rendkívül hosszadalmas és bonyolult volt.
2009-ben nyílt meg a IV. tengely LEADER jogcíme, így 2009-től az akciócsoportok a LEADER tengelyhez kötődő működési költséget is elkezdhették lehívni, előleg felvételére is ekkor nyílt lehetőségük. A LEADER HACS-ok az ÚMVP III. tengelyének intézkedéseire rendelkezésre álló forrás legfeljebb 15%-át, a LEADER kiegészítő forrásnak legfeljebb 20%-át használhatják fel működésre, a fejlesztési forrás felhasználásával arányosan. A források felhasználásának konkrét feltételeit (pl. elszámolható kiadások) a 141/2008. (X. 30.) FVM rendelet szabályozza. A 2009 nyarán indult Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák felülvizsgálata során a Helyi Akciócsoportok az Irányító Hatósággal egyeztetve a stratégiában meghatározott HPME-jeikből (Helyzet – Probléma - Megoldás - Eredmény) pályázati felhívás keretében meghirdethető célterületeket fogalmaztak meg. A 96 HACS közel 1 000 célterületet töltött föl az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszerbe (IIER), melynek túlnyomó része már a 2009.
évi első benyújtási időszak alkalmával kiírásra került.
Az első támogatási kérelem benyújtási időszak 2009. október 1. és 2009. november 16. között volt, értékelésre 2009. évben nem került sor. 4 205 támogatási kérelem érkezett 62,5 M euró (16 935 M Ft) támogatási igénnyel. (VM, 2010 b) LEADER helyi akciócsoportok esetén a támogatási kérelmek teljes szakmai pontozása helyben, a LEADER Közösség által történik. A pontozási szempontok központilag kerültek meghatározásra, de azokon belül az akciócsoport határozta meg a súlyokat.
Területi lefedettség:
Az AVOP LEADER+ intézkedéssel kapcsolatos tapasztalatok azt mutatják, hogy 2004-2006 között a kiválasztott Helyi Akciócsoportok az ország területének 31%-át, illetve a vidéki területek 36%-át, és az ország összlakosságának 16%-át, a vidéki lakosságnak pedig a 35%-át fedték le. Mindezek alapján a LEADER- program stratégiai célja az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program szerint, hogy 2009-től kezdve a vidéki területeknek legalább a felét fedjék le a Helyi Akciócsoportok, így az érintett területekhez tartozó vidéki népesség száma érje el a 2.350.000 főt. Ez összességében azt jelenti, hogy az ország összterületéhez viszonyítva az akciócsoportokhoz tartozó településekkel érintett területek aránya érje el a 44%-ot.
A 4. térképről látható, hogy rendkívül sikeresnek mondható azon szándék, hogy Magyarország lehető legnagyobb területét fedjék le aktívan működő helyi közösségek. A IV.
tengelyből támogatható települések száma 2802.
4. térkép: Leader Helyi Akciócsoportok Magyarországon 2007-2013 között
Forrás: VM, 2010 b
Szervezeti háttér
A szervezeti hátteret a teljesség igénye nélkül, kizárólag az eddigi programokhoz képest új szervezeti egységek felsorolásával mutatom be jelen fejezetben.
Új fogalomként jelent meg a 2007-2013-as Leader programban a Helyi Vidékfejlesztési Közösség(HVK), mint szereplő. A Helyi Vidékfejlesztési Közösség az EC 1698/2005-ös rendelet alapján az 59. cikkely értelmében PPP alapon jön létre a Helyi Vidékfejlesztési Iroda közreműködésével az adott kistérségben. Elsődlegesen a nem LEADER- területeken, illetve LEADER által csak részben lefedett területeken biztosítja az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap III-as tengelye projektjeinek a megvalósítását. Ahol a kistérség egészét lefedi a LEADER Akciócsoport ott nem jön létre Helyi Vidékfejlesztési Közösség (HVK).
Magyarországon szerencsére nem jött létre olyan HVK, ami ne lenne egyben Leader csoport is.
HVK Tagjai:
• Civil szervezetek
• Vállalkozások
• Egyházi intézmények
• Kereskedelmi szervezetek
• Közszféra képviselői (önkormányzatok és intézményeik) Tagjait a Helyi Vidékfejlesztési Iroda regisztrálja.
HVK összetétele:
• Közszféra képviselői (önkormányzatok és intézményeik): 40%
• Civil, vállalkozó és egyéb: 60%
A helyi közösségeknek a tervezési folyamat végére hivatalosan bejegyzett jogi személyiséggé kell válniuk, mivel a program végrehajtásához számos feladat elvégzését az Irányító Hatóság a helyi közösségekre delegálja. A helyi közösségek három jogi személyiségi forma közül választhatják ki a számukra legmegfelelőbbet:
• nonprofit zrt, vagy
• nonprofit kft, vagy
• egyesület
Az Egyesület a jogszabályban meghatározott funkciók mellett (elnök, alelnök, titkár, Felügyelő Bizottság) Döntéshozó Testületet és munkaszervezetet választ. Az akciócsoport szervezeti felépítését szemlélteti a 15. ábra.
15. ábra: Leader akciócsoport (2007-2013) szervezeti felépítése
Forrás: Saját szerkesztés, 2010
A Döntéshozó Testület feladata, hogy felügyeli az Elnökség megbízásából a LEADER program zavartalan és jogszerű lebonyolítását, részt vesz a monitoringban és helyi ellenőrzésekben, illetve bírálatoknál.
A Munkaszervezet feladata a tervezési és adminisztrációs tevékenység ellátása, valamint a technikai segítségnyújtás. Az Egyesület a Munkaszervezet feladatát megoldhatja saját tagjaival, illetve szükség esetén kiszerződtetheti a Közbeszerzési Törvénynek megfelelően. A munkaszervezet költségeit a LEADER program során az Irányító Hatóság 100%-ban finanszírozza.
Amennyiben az adott kistérségben van nem-LEADER terület is, úgy a létrejött új LEADER akciócsoportnak biztosítani kell, hogy igény esetén csatlakozhassanak az Egyesülethez, így erősíthető a helyi partnerség.
Szintén új szervezeti egységként jelentek meg a Helyi Vidékfejlesztési Irodák (HVI-k) a Leader programban. A „Készségek elsajátítása, ösztönzés és a helyi fejlesztési stratégiák kidolgozása és végrehajtása” című Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) intézkedés keretében statisztikai kistérségenként egy HVI kiválasztására került sor. Az intézkedés alapvetően teljes mértékben a HVI-k működési költségeinek finanszírozását
jelenti. A HVI-ket országos, nyilvános pályázati eljárás keretében az Irányító Hatóság választotta ki. Az ország statisztikai kistérségeit lefedi a HVI-k hálózata, amely a statisztikai kistérségek körének bővülésével 2008-ban kiegészült további 6 irodával, így 2008-ban 173 HVI működött. Finanszírozásuk normatív alapon történik, tehát a források felhasználásának regionális eloszlása egyenletes. A HVI-k felállítására és működésére 11 Mrd Ft-nyi közkiadás előirányzat került elkülönítésre az ÚMVP-ből.
A HVI-k feladatai az Irányító Hatóság és a Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet által kiadott iránymutatások alapján a következők:
• Oly módon ösztönzik a Helyi Akciócsoportok, illetve a Helyi Vidékfejlesztési Közösségek megalakulását, hogy a potenciális LEADER csoportok tagjainak tájékoztatást nyújtanak, és iránymutatással szolgálnak saját kistérségeikben.
• Kommunikációs tevékenységeket folytatnak a statisztikai kistérségek valamennyi vidéki szereplőjével.
• A kistérségek valamennyi vidéki szereplőjének alapszintű tájékoztatást nyújtanak az ÚMVP III. és IV. intézkedéscsoportjával kapcsolatban.
• Elvégzik a potenciális LEADER csoportok tagjainak regisztrálását.
• Technikai támogatást nyújtanak a potenciális LEADER csoportok számára azok potenciális LEADER stratégiáinak kidolgozásához.
• Integrált és mindenre kiterjedő tájékoztatást nyújtanak a Helyi Vidékfejlesztési Közösségek, valamint az e közösség által lefedett terület valamennyi vidéki szereplője számára.
• A III. és a IV. intézkedéscsoport intézkedéseire irányuló támogatási kérelmeket a HVI-hez kell benyújtani.
• Az iroda a LEADER- településekről érkező támogatási kérelmeket a Helyi Akciócsoporthoz, míg a nem LEADER- településekről érkező támogatási kérelmeket az értékelésben tanácsadó szerepet játszó helyi vidékfejlesztési közösséghez, majd az Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz továbbítja.
• Az ÚMVP és a helyi vidékfejlesztési stratégia zökkenőmentes végrehajtásának érdekében a HVI-k számos kommunikációs feladatot is ellátnak. A feladataik közé tartoznak egyebek mellett a következők: az ÚMVP helyi hírlevelének elkészítése, e-hírek összeállítása, helyi, nemzeti és nemzetközi kapcsolatok adatbázisának létrehozása, kiadványok készítése.
A Helyi Vidékfejlesztési Terv (HVT) tartalma
A tervezés során újszerű volt az az Internet-alapú szoftver, amely a készítői szerint felépítéséből kifolyólag egyenlő esélyeket nyújt minden helyi közösség számára a stratégia elkészítéséhez. A tervezés 120 napja alatt a feladatok hétről-hétre le voltak bontva a programban, a nyilvánosság minden szinten biztosítva volt és visszaellenőrizhető a folyamat.
A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia (HVS) 120 napja szakaszokra volt osztva, amelyek végén (az egyes „mérföldköveknél”) a helyi közösségek áttekintést kaptak és elfogadták a terv aktuális állapotát. A szoftver azonban különféle sémákat használt és sok esetben nem engedte kibontakoztatni az egyes térségek helyi sajátosságait, az egyedi jelleget. Ezen kívül a hozzáféréssel és a program gyorsaságával is rengeteg probléma merült fel,
A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia tartalmát az előzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoportok a Helyi Vidékfejlesztési Irodák segítségével közösen dolgozták ki.
A HVS struktúráját tekintve három részből állt:
1. Helyzetelemzés - amellyel a térség jellemzését adhatjuk meg
2. Fő fejlesztési prioritások és intézkedések – amelyeken keresztül a tervezési hierarchia fő irányvonalai rajzolhatók fel
3. Megoldási javaslatok – amelyekkel a fejlesztési prioritások és intézkedések fejthetők ki részletesebben
.
A források megosztásának módja is teljesen új alapokra épült, a korábbi egységes finanszírozás helyett most differenciáltan került meghatározásra. A helyi közösségek előzetesen értesültek arról, hogy mekkora támogatási összegre pályázhatnak. Az allokálható forrás összegét az Irányító Hatóság jogszabályban határozta meg (147/2008. (XII.4.) FVM rendelet). Ezek alapján a forrásallokáció – a közösség prioritásaihoz támogatási összeg rendelése – elvégzése is a helyi közösség feladata. Az egyes közösségekre jutó támogatási összeg alapvetően három kritérium mentén kerül meghatározásra, amelyeket a 7. sz.
melléklet mutat be részletesen:
• a helyi közösség területére eső népességszám
• a helyi közösséget alkotó települések száma
• a helyi közösségekben lévő települések hátrányos helyzet szempontjából történő besorolása.
A kritériumrendszer alapján egy helyi közösség az előzetes kalkuláció szerint akár 800-900 millió Ft-os keretösszegre is szert tehetett, ami a korábbi Leader programokhoz képest rendkívül magas összeg. Az alábbi példa szemléltetésével, a 7. táblázat segítségével szeretném bemutatni az elérhető támogatások kiszámításának módját.
Példa az akciócsoportok által a LEADER Programból igényelhető támogatás kiszámítására:
Az akciócsoport területét 27 település alkotja, az állandó lakosok száma 47 000 fő. Az állandó lakosság 30%-a halmozottan hátrányos helyzetű, míg 34%-a hátrányos helyzetű településen él.
7. táblázat: Példa egy akciócsoport által igényelhető támogatás számítására
Mutató Számítás programidőszakokhoz képest így arányaiban nagyságrendekkel több támogatásban részesül. A hátrányos helyzetre jutó támogatás pedig figyelembe veszi az ország különböző régióinak eltérő fejlettségi szintjét.
5.1.3.1. A Leader program időközi értékelése
A program jelenleg is zajlik, az időközi éves beszámolók alapján eddigi eredményként említhető, hogy 2007-ben, a Helyi Akciócsoportok kiválasztását követően már mintegy 2802 települést fedett le a Leader program területileg, amely az ország településeinek 88 %-a. Az AVOP LEADER+ programban elért 31%-hoz képest ez az arány szignifikáns előrelépést