Göcsej Védjegyrendszer kialakítása- kulcsprojekt

Göcsej Magyarország egyik legismertebb tájegysége, ezt a marketing előnyt a térség és a térségben élők érdekében érdemes egy védjegyrendszer kidolgozásával és működtetésével kihasználni. Röviden fontosnak tartom bemutatni a térség kitörési pontjaként említett helyi termék fejlesztés ösztönzését szolgáló Leader+ pályázatot. A helyi védjegyrendszer kialakítására a Göcsej-Közép-Zala Térség Leader+ programjából támogatást nyert a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, amely ebből a forrásból a térség termékeinek, azok piaci pozíciójának erősítése érdekében a Göcsej Védjegyrendszer kidolgozását és működésének elindítását valósítja meg. A védjegyrendszer bevezetéséről szóló tanulmányt az Életmeder Alapítvány készítette.

A helyi termékek szempontjából a védjegy azért fontos, mert a tanulmány (Életmeder Alapítvány, 2008) szerint a védjegy képes biztosítani, hogy a vásárló a termékek között különbséget tegyen, képes arra, hogy a termelőket/vállalkozásokat termékeik alapján megkülönböztesse egymástól. Marketingeszközként a térség imázsának és hírnevének alapját képezi. Használati engedély tárgya lehet, és a használati díj folytán közvetlen bevételi forrást képezhet. Használati/engedélyezési szerződések lényeges eleme lehet. Értékes helyi/kistérségi tőkét képezhet, mert ösztönzi a termelőket/ vállalkozásokat arra, hogy a termékeik minőségének megőrzése és javítása érdekében beruházásokat eszközöljenek. Hasznos lehet a finanszírozási eszközök megszerzése során is. A védjegyhasználat piaci jelentősége tehát a kisvállalkozók és a kistermelők számára kiemelkedően fontos.

A Göcsej-Közép Zala Akciócsoport területén kialakított minőségpolitika kiemelt feladataként fogalmazódott meg a térségi védjegyrendszer kialakítása, a Göcsej Védjegyrendszer működtetése a helyi, ökológiai gazdaságfejlesztés, a térségi öko-szociális piacgazdaság megerősítése érdekében.

A védjegy tulajdonosa a Göcsej Kistérségi Társulás, aki a Göcsej Védjegy lajstromozására, levédésére kérelmet terjesztett elő a Magyar Szabadalmi Hivatalnál. Ez a szervezet biztosít használati jogosultságot a védjegyhasználóknak. A védjegy bejegyzése megtörtént, néhány helyi termék előállító már rendelkezik a minősítéssel.

Göcsej Védjegyrendszerbe bevonandó termékek, szolgáltatások (Életmeder Alapítvány, 2008):

• Élelmiszerek: aszalt gyümölcsök, gesztenye, tökmag, tökmagolaj, szilvalekvár, gyümölcspálinka, erdei gyümölcsök, savanyúságok, méz, gomba szárítmányok, készítmények, erdei termékek (pl.makk), gyógynövények, állati termékek (pl.

mangalica – hús)

• Nem élelmiszer jellegű mezőgazdasági termékek: Fa, cirok, zsúp, fűzfavessző, energianövények

• Kézműves, népi és iparművészeti mesterségek termékei: Fafaragások, Pásztor faragások, eszközök, díszítő faragások, pásztorbotok, kulacsok, ostorok, Faragott bútorok, épület ornamentika, homlokzatdíszek, Hagyományos fa, deszka, borona és vályog építmények, lakó és gazdasági épületek, Zsúptető készítés, Kopjafák, fejfák, Teknőkészítés, Fazekasok funkcionális és díszedényei, Kályhacsempék, cserépkályha és kemenceépítés, Kosárfonások fűzből, Szakajtók, kasok zsomborkészítés szalmából, Kukoricacsuhéból készült fonott használati és dísztárgyak

• Szolgáltatások: Vendéglátás, Szállás, Programok (pl. Göcseji Szüreti Fesztivál)

• Ezen kívül népi építészeti emlékek, helyi kiállítások, gyűjtemények;

A Göcsej védjegy Helyi Akciócsoport által elfogadott formáját a 20. ábra mutatja be.

20. ábra: Göcsej védjegy

Forrás: Életmeder Alapítvány, 2008

A térségben tehát a Göcsej Kistérségi Társulás, a Leader Kísérleti és a Leader+ programok gesztorszervezete indította el azt a programot, amelyhez a helyi termékek előállítói és helyi vállalkozások csatlakozni tudnak, és amely hosszútávon a térség húzóágazata, kitörési pontja lehet. Megkezdődött a vállalkozói kör minél nagyobb mértékű bevonása a Leader programozásba. A helyi termékek felértékelődése, a térségi termékek hírneve, vásárokon elért sikere motiválja az őstermelőket, kisvállalkozásokat a fejlesztési programokhoz való csatlakozásra.

Szükség lenne azonban egy olyan szervezet áldozatos munkájára, amely időt és anyagi ráfordítást nem sajnálva személyesen felkeresné a térség vállalkozóit, menedzselné a védjegyrendszert, annak minél szélesebb körű kiterjesztése, helyi termék bolt létrehozása érdekében. A 2007- 13 közötti Leader programból szükséges ezen program kiteljesítése, egy ezzel foglalkozó szervezet tevékenységének támogatása.

5.2.4. Összefogással a Göcsej-Hegyhát megújulásáért Leader program (2007-2013) Az EMVA IV. tengelyének finanszírozása nagy várakozásokkal indult a Göcsej térségben is.

Ismerve a döntéshozói szándékot - miszerint minél nagyobb területi kiterjedésű térségeket támogat majd a 2007-2013 közötti Leader program - a Göcsej térség 3 másik térséggel együtt széleskörű, megyehatáron átnyúló területi összefogást valósított meg a források kedvezőbb felhasználása érdekében, amelyet a 12. mellékletben szereplő térképen szemléltetek.

A 4 partnertérség a programban:

• Észak-Nyugat Zala Térség 21 települése

• Göcsej Térség 16 települése

• Vasvár és Térsége 22 települése

• Zalavölgye Csoport 11 települése

Összesen: 70 település

Gyakorlatilag az ország legtöbb LEADER pályázatát sikeresen megvalósító akciócsoportok fogtak össze a közös természeti, kulturális, gazdasági és néprajzi adottságokra alapozva, a bennük rejlő lehetőségek tervszerű, komplex és egymást erősítő kiaknázása érdekében. Az élő népi hagyományok, a természeti környezet, a biológiai sokféleség, az erdőgazdagság, a

meglévő humán háttér jelenti a fejlesztés alapját. A természetvédelem, a mezőgazdaság, és a turizmus összhangján alapuló fenntartható- ökologikus vidékfejlesztés megvalósításához az induló feltételek adottak. A korábbi évek LEADER tapasztalata bizonyította, hogy az örökség érték.

A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia fő célkitűzése a térség alkalmazkodóképességének növelése a helyi adottságokra épülő, közösség-központú fejlesztési folyamatok elindításával.

A fő célkitűzést három átfogó cél támasztja alá:

1. Kulturális örökség megőrzése és hasznosítása egyedi értékeink beemelése az EU értékek sorába

2. Térségben élők jövedelemszintjének növelése, helyi termékek fejlesztésével, a vállalkozások erősítésével

3. Vonzó természeti környezet megőrzése, környezeti életminőség javítása

A helyi vidékfejlesztési terv költségvetése, időközi pályázati eredmények

A térségben 6 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 20 db fejlesztési intézkedés tartozik. A prioritásokat és a hozzájuk allokált forrást, valamint intézkedések számát a 13. melléklet tartalmazza.

A helyi vidékfejlesztési terv teljes költségvetése (az Eurot 270 Ft-os árfolyammal számolva) 1 750 971 330 Ft. Ez tartalmazza az EMVA III. és IV tengelyére benyújtandó pályázatok összegét.

Az akciócsoport tagjai 2009. június folyamán megalakították a Göcsej-Hegyhát Leader Egyesületet, amely a menedzsment feladatokat látja el. A tagságon belül kiegyensúlyozott a magán- és a közszféra jelenléte. A 15 tagú vezetőségből 4 tag (elnök + 3 alelnök) a Göcsej-Hegyhát Akciócsoport 4 térségének önkormányzati (társulási) vezetői közül került ki. A vezetőség többi tagja nagyobb részt jelentős vidékfejlesztési (LEADER) tapasztalatokkal rendelkező civil szervezeti vezető, vagy vállalkozások képviselője. A vezetőség felelős a működéssel kapcsolatos döntések meghozataláért, a menedzsmentben részt vevő munkatársak- és szervezetek irányításáért.

A 2009. évi első benyújtási időszak alkalmával kiírásra került pályázatok Irányító Hatósági jóváhagyása csak 2010 decemberében történt meg. A bírálatra tehát több, mint egy évet kellett, hogy várjanak a végső kedvezményezettek.

A 2011 januárjában megtartott akciócsoport-ülésen a munkaszervezet ismertette az első fordulós pályázati eredményeket:

A III. tengely forrásaira beérkezett pályázatok között rendkívül nagy verseny alakult ki. A 2007-2013 közötti időszakra rendelkezésre álló források mintegy 67%-a kicsatornázásra került az első forduló alkalmával. A további rendelkezésre álló források összege szerénynek mondható. A Göcsej- Hegyhát HACS területén 1 060 millió Ft körüli forrás lekötése történt meg, amely országosan is kiemelkedő eredmény. A beérkezett pályázatok szinte teljes mértékben lefedik a megítélhető támogatások összegét.

A IV. tengely (LEADER) forrásaira meglepően kevés pályázat került benyújtásra, mindössze 38 db. Ezen pályázatok mindössze 57 m Ft igényt kötnek le a rendelkezésre álló 300 millió Ft-os keretösszegből. 5 jogcímre egyáltalán nem is érkezett be pályázat. (Beruházások támogatása, Alternatív közösségi szolgáltatások fejlesztése, Hazai és nemzetközi kapcsolatok építése, Értékesítési és marketing tevékenységek támogatása, Természeti örökség védelme, a természeti értékkel harmonizáló földhasználat és gazdálkodás) Jelenleg az új projektötletek gyűjtése folyik, akár teljesen új jogcímek is kialakíthatóak a következő pályázati fordulóra, amely a megmaradt forrásokra szól. A következő forduló 2011.nyarán várható.

Az egyesület elmondása alapján az első fordulós pályázati körben rendkívül sok adminisztrációs és rendszerhiba nehezítette tevékenységüket. A IIER rendszerben több alkalommal szoftvermódosításra volt szükség ahhoz, hogy az ügyintéző beleírhasson. Az ügyintézési határidők rendkívül hosszadalmasak, min. 10 hónapot vettek igénybe. A hátrányos helyzetű települések pályázati aktivitása a várakozásoknál jóval alacsonyabb az önrész hiánya miatt, pedig a keretösszeg egy meghatározott részét rájuk kellene elkölteni. A társadalmi vita lezárulását követően számos pozitív változásra számítanak, amely megkönnyíti és meggyorsítja mind a pályázók, mind az értékelők munkáját.

Összességében a III. tengely pályázati forrásainak kicsatornázását maximálisan megvalósította a Helyi Közösség. A Leader források felhasználása még azonban várat magára, jelenleg az új stratégia készítése és a következő pályázati forduló előkészítése folyik.