A d a l é k o k a v á r a d i f e j e d e l m i p a l o t a é p í t é s t ö r t é n e t é h e z
A hazai k ö ztudat V áradot a barok k és szecesszió v áro sak én t ta rtja számon. M űv észettörténeti összefoglalások és néhány, nehezen hozzá
férhető szakdolgozat la p jaira szorult vissza az a kevés, am it a fennm a
rad t csekély em lékanyag alapján a v áros középkori m űvészetéről el
m ondhatunk, ho lott az íro tt forrásokból európai jelen tő ség ű m űvészeti központ képe bontakozik ki. K ezdetei a XI. század v ég ére nyúlnak vissza, am ikor elkezdik a püspöki székesegyház építését.1 Ez az épület, a váro s ko lo sto raiv al és a korai püspöki v á rra l eg y ü tt a ta tá rjá rá s so rán pusztult el. A székesegyház gótikus stílusban épült ú jjá .2 A XII—
XIII. század folyam án kibontakozó Szt. László-kultusszal kapcsolatosan itt dolgozhatták ki a k u n v erö k irá ly leg en d áját bem utató falfestm ény
sorozatok előképét is. A XIV. századi V árad püspöki u d v arán ak m ű
v észetp ártolására mi sem jellem zőbb, m int az a tény, hog y a K olozsvári testv érek itt k észítették el a 60-as években Szt. István, Szt. Imre és Szt. László állószobrait, m ajd itt a lk o tták m eg 1390-ben az európai pro- toreneszánsz első köztéri lovasszobrát, László k irály életnagyságú em lékm űvét.3 A hogyan V itéz János várad i u d v ara bölcsőjévé v álh ato tt a m agyar hum anizm usnak, ú g y lett a püspöki aula egyikévé reneszánsz m űvészetünk első központjainak. A XV—XVI. század fordulóján re n e szánsz stílusban ép íte tték át a püspöki palotát. N éhány fennm aradt tö redék tanúsítja, hog y az itt dolgozó m esterek stílusa szorosan kapcsoló
do tt M átyás budai m űhelyének m egvalósításaihoz, és az olasz re n e szánsz form áit Erdély, különösen G yulafehérvár felé k ö zvetítette.
A XVI. századi esem ények forgatagáb an k ih u n y t a középkori V á rad ragyogása. A reform áció elő retörésév el elnéptelenedtek a k o lo sto rok, a püspöki palota pedig sokat v e szíth etett pom pakedvelö gazdáinak távozása után. Nem kím élte a v áro s épületállag át az 1556-os ostrom sem.4 U gyanakkor, az erdélyi fejedelem ség k ialak u lásával m egválto
zott a v á r és a v áro s szerepe: püspöki székhelyből a fejedelem ség leg
fontosabb ny ug ati v ég v ára lett, an n ak a hadszín térn ek a szélén, ahol a következő m ásfél évszázad folyam án egym ásnak feszült a k é t hatalm as szomszéd, a török és a H absburg birodalom . V ásárain, ahol addig h e g y v idék és alföld term ény einek cseréje zajlott, ezentúl Erdély, a török hódoltság s a H absburg uralom alatti F elvidék kereskedői adtak e g y m ásnak találkozót.
Szám unkra a legfontosabb a v é g v á rrá alakulás folyam ata, m ert ez vezetett legnagyobb, ma is álló reneszánsz ép ü leteg yü ttesü n k lé tre jö t
téhez. Az új szerep betö ltésére a püspöki v á r alkalm atlan, elav ult v o lt a tűzfegyverek h asználata előtti időből szárm azó védm űveivel. Az új v árat az erd ély i fejedelm ek az olasz késöreneszánsz szellem ében, az ak k o r m odern újolasz erő dítési rendszer elvei alap ján építették, lé n y e
107
gében 1570 és 1596 között. A hatalm as, szabályos ötszögű, szögletein
ha ak k ép en véghez m ehetett volna, nem csak pompás voltára, hanem ism ereteinek alapossága elkép zelhetetlen az olasz késöreneszánsz lég
körén kívül. Jellem zi őt az a törekvése, hogy — a korabeli ép ítészeti
az eredeti palo taép ületn ek csak töredékei m arad tak m eg n ap jainkig.
tetni igyekszik. L ankadatlan buzgalom m al összpontosítja V árad ra Er
dély m űvészi erőit, ép ítkezéssel foglalkozó m estereit, valam int a fe je
években m egélénkülő ép ítő tev é k en y ség et a h arcterek en távol levő fe
jedelem h e ly ett öccse, Bethlen István és felesége, K árolyi Zsuzsanna irán y ítja. M ájusban kőm űveseket, októberben kőm űveseket és asztalo
sokat küldenek V áradra. Deszkát, zsindelyszeget, Fogarasból pedig „ab- lak rav aló üveg tán y éro k at" szállítanak oda. Ezek az építőanyagok arra
séget 3—3, szim m etrikusan elh ely ezett fiókkal tagolt dongaboltozat fedi. A boltozat k özép tengelyének m agassága 4,40 m, a fiókok m agas
ablak között egy szárnyatlan, k ét lábon álló griff látható, az ívm ező bizonyítja a felületek kidolgozottsága, a legösszetettebbektől a leg ap ró lékosabbakig.
M ás a h ely zet a valós állatok esetében: itt a m estert nem kötik, de nem is segítik kialak ult, k án o n n á v ált szobrászati hagyom ányok, n a gyobb hangsúlyt kap ábrázoló tehetsége, közelebb kell kerülnie a há-112
romdimenziós látásm ódhoz. Az ábrázolt állato k tén y leg es anatóm iai részleteinek visszaad ására törekszik, hangsúlyozza a különbségeket a k é t szarv asfajta között, bem ély ített k ö rö csk ékk el adja vissza a gepárd pettyeit, naiv elm élyültséggel ábrázolja az elefánt fiziognóm iáját, ala
posan m egnyújtja, talán a térkitö ltés érdekében, orm ányát. Sokkal n e
toznak, am ely különös elő szeretettel, program szerűen közeledett a fur
csa, rejtély e s v ag y egzotikus tém ák felé. Az egyszarvút és a griffet te kapcsolatban k ia lak u lt grották, sala terrenák díszítésében találkozunk hasonló elem ekkel, de az olasz m űvészet erősen klasszicista b e á llíto tt lin form aellenességére vonatkozó vélem ényét. V alóban, ha rusztikus k ap u zatát nézzük, m elynek szerkezete szinte eltűnik a seregnyi állatot
zásával, egzotikus elem ek felhasználásával, díszítő ,^ ártalm atlan ság á
val" áll közel a k é t rajzhoz. T erm észetesen a stuk kó tech n ika nem
8 — M űvelődéstörténeti T an u lm án y o k 113
teszi lehetővé a D ietterlin-féle grafikai kom pozíciók alkalm azását. A m orvaországi bucovicei k astély stukkókkal díszített boltozatfiókjai (1590) is csak m egközelítik azokat több síkban elh ely ezett stukkószob
ro kat és dom borm űves h á tte re t egyesítő kom pozícióikban.27 A stu k k ó technikai lehetőségeit a v árad i dom borm űvekhez hasonló színvonalon haszn álták ki a H ohenlohe-család w eikersheim i (NSZK, K özép-Frank-
tok, am elyeket a korabeli elbeszélő forrásokban találhatunk. Szalárdi em líti a g yulafehérvári palota „különb-különb aran y o zott és mész m et
szésbeli m en n y eseteit",31 Georg Kraus Siebenbürgische Chronik]a pedig Bethlen G ábor idegenből h ív o tt m észm etszöiről beszél.32 Ezzel szem ben
A kolozsvári szám adáskönyvek segítségével elég nagy v alószínűség
gel m eghatáro zh atjuk a v árad i stukkók m esterein ek szem élyét is. A
jedelm i ú tlev él n y elv ét tükrözi. C saládneveik viszont arra utalnak, hogy vegyes, n ém etek és m agyarok lak ta v idékről szárm aznak. Ism e
retes, hogy a Bethlen első h a d já ra tá t lezáró nikolsburgi béke (1622) Er
délyhez csatolta az addig H absburgok b írta F elvidék h ét m egyéjét.
Valószínű, hogy innen, talán e terü let legjelentősebb központjából, K as
sáról szárm azott a k é t stukkátor. B izonyosra v eh etjü k , hogy dolgoztak G yulafehérváron, és feltételezhető, ho g y a m u nkájukkal elég ed ett feje
delem V áradon is foglalkoztatta őket. A terem elhelyezéséből arra is k ö v etk eztethetünk , hogy a stu kk ók at az építk ezésn ek egy olyan, v i
szonylag korai szakaszában k észítették , am ikor az em eleti h ely iség ek et m ég nem le h etett díszíteni.
A dom borm űvek olyan műfaj és technika erdélyi jelen lé tét dok u m entálják, am elyről m indeddig csak íro tt források szűkszavú m eg jeg y zései nyom án alk o th a ttu n k képet m agunknak. B izonyítják ugyanakkor, hogy a B ethlen-kori palota legkorábbi része, ha átép ítv e is, de őrzi a nagy fejedelem ép ítk ezésein ek m a rad v án y ait és a rem élhetőleg k öze
lebbről m eginduló restau ráláso k során még számos m eglepetéssel szol
gálhat.