C h r istia n S c h e s a e u s ir o d a lm i
m u n k á s s á g á n a k m a g y a r v o n a t k o z á s a i
C hristian S chesaeus (Scheser) a XVI. századi erd ély i szász h u m a
nizmus eg y ik legszám ottevőbb alakja, de irodalm i m unkássága szoros kapcsolatban áll a m agyar m űvelődéssel is.
Schesaeus 1535-ben született M edgyesen,1 tan u lm án y ait a H onterus szellem ét sugárzó Brassó után B ártfán végezte; itt v iszont a m ásik n e ves reform átor, Stöckel Lénárd ta n ítv án y a volt. 1566 m árciusában a w ittenbergi egyetem re iratk o zo tt be, k é t év m úlva m ár K olozsváron m űködött m int segédlelkész, ah o n n an rövidesen a B erethalom m elletti T abiásra távozott. 1569-től M edgyesen v o lt plébános 1585-ben b e k ö v e t
kezett haláláig. Ez a pár életrajzi ad at is jelzi azt az erő teljes p ro tes
táns-hum anista légkört, am elyben Schesaeus intellek tu sa form álódott, valam int azt, hogy írásain ak egy része — prédikációk, vallásos k ö lte m ények — papi h iv atásáv al kapcsolatos. N ev ét azonban nem vallásos írásai te tték m aradandóan ism ertté, hanem m indenekelőtt világi, tö rté nelm i tárg y ú hősköltem énye, a Ruinae Pannonicae (Pannónia rom lása), m elyben az 1540 és 1571 közötti erd ély i és m agyarországi esem ényeket foglalta h exam eterbe.2
S chesaeus m agyar vonatkozású írásait, k eletk ezésü ket részben m egm agyarázzák az élete során k ia lak u lt szem élyi kapcsolatai is, am e
lyek m ár az iskolázás során kezdődtek.
M agától S chesaeustól tudjuk, hog y Bártfán eg y ü tt diákoskodott Kendi Sándorral. A Bekes G áspár esk ü v ő jét ünneplő alkalm i k ö lte m énye e lé eg y Kendi Sándorhoz intézett kis v erset m ellékelt, m elyben kéri hajdan i iskolatársát, m utassa be szerény m űvét az erén y eirő l h íres vőlegénynek, s a já n lja be a fejedelm i udv arb a is. E v ersben K endit isk o latársán ak és asztaltársán ak (condiscipulus e t com m ensalis) nevezi, és' a közös diákévekre, tan u lm án y a ik ra em lékeztetve k éri k ö zb en járá
sát. Kendi Sándor te k in tély es család ta g ja volt, m űvelt és tiszta je l
lemű férfi, akit Schesaeus m éltán nevez „virtute, ingenio, n o b ilitate nitens"-nek. A közéletben igen fontos szerepet játszo tt,3 s általa S che
saeus a fejedelm i u d v ar legjelentősebb szem élyeihez n y ert k ap cso lódást.
Schesaeus sokoldalú irodalm i m unkássága leh ető v é teszi a b e te kin tést az em lített bártfai iskola világába, s m egism erteti v elünk az ott folyó oktató-nevelő m unka m ódszereit és tartalm át. Az iskolát a h íres Stöckel Lénárd irán y íto tta, akinek életét Schesaeus Oratio describens históriám vita e precipuam clarissimi viri Leonharti Stöckelii, Rectoris Scholae B a rtp h e n sis. . . (W ittenberg 1563) című írásáb an ö rö k ítette meg. Ebben Schesaeus, az eg y ko ri b ártfai diák pontosan beszám ol a különböző ko rosztály o k tananyagáról, a tanulm ányozott auktorokról s az egész tanrendről. Tőle tudjuk, hogy távoli országokból kü ld ték ide 70
az ifjakat tanulni.4 így Schesaeus révén értesülün k arról az o k ta tá s
ról, am elyben számos korabeli erdélyi tanuló, köztük K endi Sándor is részesült. A b ártfai iskolában M elanchton pedagógiai elgondolásai é r vényesültek, s az értelm i n ev elésen k ív ü l a gy ak o rlati v allásosságra való o ktatásra is n ag y súlyt fektettek. A w ittenbergi egyetem en tanuló Stöckel h azatérése után is kapcsolatot ta rto tt M elanchtonnal, állandó levelezésben állott vele és a P raeceptor G erm aniae b arátság át élvezte.5 M elanchtoh h atá sa a Bártfán tanuló fiatalok révén Erdélybe is k isu gárzott.
Schesaeus kolozsvári tartózkodása kétségtelenü l kedvezően h ato tt a m agyarokkal való további szem élyi kapcsolatai k iép ítésére és az eddigiek m egerősítésére, s ezeket élete végéig fen ntartotta, ápolta.
Em ellett szólnak a D ávid Ferenchez és Bekeshez írt alkalm i k ö ltem é
nyei, a B áthoriakhoz és Forgách Ferenchez szóló ajánlásai.
Időrendben a Dávid Ferenchez 1558-ban intézett üdvözlő v erse az első. Schesaeus kolozsvári lelkészkedése idején Dávid Ferenc, az e r
délyi reform áció egyik legkiem elkedőbb egyénisége v o lt a lu th e rá n u sok püspöke. Ism eretes, hogy D ávid Ferenc, az igaz hit szenvedélyes, nyu g talan k ereső je v é g ig járta a reform áció m inden v álto zatát; nem állapodott meg a lutheri irányzatnál, hanem a szakram entárius tanok, m ajd az an titrinitarizm us m erész h ird ető je lett. Schesaeus kolozsvári tartózkodása id ején D ávid még nem szakíto tt a lutheranizm ussal — s még nem v ált szét a szász és m agyar egyház — , így k öltőn k m int igaz prófétát ünnepli D ávidot. A k ö ltem ény kezdetén az ország sorsán b án kódik, hiszen
V agy rabló török ontja miránk záporral a kopját, V agy a sok álpróféta, ez undok pokoli fajzat Hinti közénk mérgét, rontva k egyes sz iv e k e t.. .6
Ü gy véli, e válságos hely zet végrom láshoz vezet, s az ég segítségét kéri. M ajd azt bizonyítja, hogy a haza b aján k ell m indenekelőtt seg í
teni, és Dávid épp ezen m unkál, h a nem is k ard dal h arcolva a török ellen, hanem az eretn ek ek és té v tan ö k ellen küzd teh etség év el és é k e s
szólásával. É rdem eiért az egész ország h álája övezi, kö szönetét mond ö is neki, s további h a rcra buzdítja.7
Az őszinte elism erés és tisztelet a dicsérő v ersek term észetéből eredően patetik us tú lzásokká m éreteződött ebben az esetben is, de Sche- saeusban v aló b an m ély nyom ot h ag y tak D ávidhoz fűződő egykori k a p csolatai. M ikor D ávid F erenc m essze eltávolodik tőle, ak kor sem szól róla olyan ellenségesen, m int ah o g y e k o r szenvedélyes vitáib an m egszokott volt.
G y ulafehérváron je len t meg 1567-ben Bekes G áspár esk ü v ő jére íro tt nászdala, az Epithalam ium ,8 m elyben eg y éb k ént általános jelleg ű k érd ést fejteget; a házasság intézm ényének elő n y eit bizo n y g atja v a llá sos k eresztén y szellem ben s ókori p éldák felvonultatásával. Schesaeus- nak ez eg yébk ént a legkevésbé ism ert és m éltatott, ny om tatásban m eg
je len t műve, valószínűleg azért is, m ert m indössze egy példánya m a
rad t fenn.
71
A rom án eredetű K ornyáti Bekes G áspár neves állam férfia és h a d
neccerus)14 lipcsei teológus Schesaeushoz íro tt s a k ö te t elején k in y om ta to tt levele, am elyben a távoli v áro s luth erán u s papja is helyesli, hogy erdélyi b a rá tja Báthori fejedelm et v álaszto tta p atrónusául.15
Schesaeus beszédei az adott körü lm én y ekn ek m egfelelően az em beri élet és boldogság ingatag és v álto zék o n y jellegéhez s a halálhoz kapcsolódnak. Az itt egybefogott prédikációk, példázatok valláso s-szto i
kus v ilágába új színt hoz egy terjedelm es, az utóbbi esztendők esem ényeit elemző k ité rés,16 am ely arró l tanúskodik, ho g y a szerző eleven érd ek lődéssel k ö v ette Erdély sorsának alakulását. Az 1560 utáni háborús id ő szakot ism erteti, Ján o s Zsigmond H absburg Ferdinánd elleni harcán ak főbb m ozzanatait taglalva. A rány lag hosszasan időzik itt is Balassi M enyhárt árulásánál, s e v á ratlan fo rdulatnak az erd ély iek re nézve kedvezőtlen következm ényeinél. A zokat az esztendőket idézi fel te h át vallásos beszédgyűjtem énye e darabjában, m elyeket a Ruinae Pannoni- cae kéziratb an m aradt részeiben jó v al részletesebben ad elő.
Schesaeus pártfogói, m agyar b a rá ta i kö zö tt az előbbiekben m ár szólottunk Kendi Sándorról. K étségtelen, ho gy a közös tanulm ányok, az egykori d iák barátság tartósan befo ly áso lták a k é t em ber viszonyát, s ú g y véljük, nincs m inden alap nélkül az a XVII. századból való é rte sítés,17 m ely szerint h ő sk öltem ényének ki nem n y o m tato tt részét S che
saeus 1584-ben Kendi ú tjá n küldte el az akkor m ár lengyel k irály Báthori Istvánnak. Tudjuk, hogy Schesaeus m ár előzőleg egyszer Kendi Sándorhoz fordult, öt k é rte fel 1567-ben, ju ttassa el esküvői dalát az ü n nepelt Bekesnek, s v eg y e öt pártfogásába. Nem leh etetlen tehát, hogy ez alkalom m al is hasonló k özvetítő szerepet v állalt a n ag y tek in tély ű főúr a vele közelebbi kapcso latban levő Schesaeus ügyében. A nnál is inkább fe ltéte lezh etjü k ezt, m ivel egyrészt Kendi köztudom ásúan k e d velt h íve v o lt B áthorinak, m ásrészt pedig Schesaeus u gy ancsak Báthori- nak aján lo tta m űve első, k in yo m tato tt részét is.
Schesaeus és K endi kapcsolata n y ú jtja a m agyarázatot a későbbi eposzköltő egész fiatalo n írt, u g yancsak latin n y elvű költem ényéhez, am elyben Kendi A nna tragik us so rsát énekli meg.18 Ez a szerelm i elégia friss élm ény h atásá ra íródott, 1557—58 körül, közvetlenül a hősnő k i
végzése után. Később a szerző beleszőtte a Ruinae Pannonicae VI. én e
kébe, m integy V ergiliust k ö v etv e,19 szerelm i epizóddal ta rk ítv a a csa
ták, h arco k szak adatlan láncolatát. Az eredetileg önálló elégia a XVI.
századi m agyar irodalom ban ren d k ív ü l népszerű v erses széphistóriák csiszoltabb, latin n y elv ű v álto zata k én t tekinthető, azzal a m egkülön
böztető sajátossággal, hogy míg a széphistóriák főleg ókori vag y m ese
szerű regényes tö rté n e te k e t én ek eltek meg, Schesaeus k öltem ény e a valóságban m egtörtén t estetet v álasz to tt tárgyául.
Szereplői az erdélyi nem esség jól ism ert alakjai. Török Ján o s
— Török Bálint fia — és felesége, Kendi A nna, aki titkos szerelm i k a p csolatba k e rü lt Szalánczi Jánossal, v ajd ah u n y ad i v árn ag y áv al. A nna hűtlensége egy elfogott levélből férje tudom ására jut, aki házasságtörö feleségét lefejezteti, b ű n tá rsát lo vakk al tépeti szét. Az esem ény v aló ban költő to llára kívánkozott; számos elem e gyakori a hasonló jellegű kö ltö tt tö rténetek ben : v égzetes ere jű szerelm i szenvedély, titkos ta lá l
kozások, a v életlen rév én k ip a ttan t titok s a bűnösök lakolása. Az egész 73
feltűnően hason lít az irodalm unkban jól ism ert, népszerű G ismunda és Gisquardus h istó riájára.20 A hum anista Schesaeus m egérezte Kendi A nna valós történ etéb en a költői feldolgozás lehetőségét, és sikerült kis írással gazdagította latin nyelvű irodalm unkat. H angulatosan, néhol drám ai erőv el ad ja elő a tragikus kim enetelű szerelm i tö rtén etet, p é l
dául ott, ahol a m egtév edt asszony bánva bű nét életéé rt könyörög s gyerm ekeire hiv atko zva hasztalan eseng kegyelem ért. A tém a v aló ság gal felk ín álja a m oralizálás, oktatás, tanulságlevonás lehetőségeit. S che
saeus él is velük, de korántsem olyan m értékben, m int Enyedi teszi a Gismunda és Gisquardus történetében, am elyben tú lten g n ek az erkölcsi intelm ek, figyelm eztetések. Schesaeus is utal a féktelen szerelm i szen
ved ély veszedelm es, rom boló voltára, de az ő költői feldolgozása a sze
rencse forgandóságát is példázza. Az „ingatag szerencse" (Fortuna la bilis) k ed v elt m otívum a a hum anistáknak, s klasszikus ókori forráso k ból táplálkozik. S chesaeust is ez rag ad ta meg a tek in tély es Kendi csa
lád e ta g ján ak bukásában s erre figyelm eztet:
Hej, a szerencse m ilyen forgandó, fölvisz, aládob, Koldus lesz hamar az, dús aki volt az imént.
Éppen azért a csalóka szerencse kegyébe ne bízzál.
Tőrbe, veszélybe sodor játszi k edélye hamar.21
Schesaeus költem énye jellegzetes term éke e kor hum anista iro d al
m ának, m integy latin ny elvű előfutára az Enyedi-féle G ismunda és G is
quardus tö rténetnek, s csak sajnálh atju k, hogy k éziratb an m aradva nem h ath ato tt a hasonló próbálkozásokra.
S chesaeus ism ertetett kapcsolatai a m agyar m űvelődéssel a tá rg y választásban és az anyagszerzésben is m u tatják h atásukat. Ennek je gyében született főműve, a Ruinae Pannonicae, m elynek 12 énekéből
csak 7 je len t meg n y om tatásban 1571-ben (az első nég y és a 9— 11. ének;
ez utóbbiakban S zigetvár ostrom át és elfoglalását tárgyalja). 1797-ben ism ét m eg jelen tették az első négy éneket, a többi rész viszont m ind
máig kéziratb an m aradt.22
Z aklatott és tragiku s esem ényektől terh es időszak m egörökítésére vállalkozott a szász hum anista, olyan esem ények versbefoglalására, m elyek egy részt fordulópontot je le n te tte k Erdély sorsában, m ásrészt sok szenvedést, b ajt s pusztulást idéztek elő, valóban „rom lását" okozva Pannóniának.
Schesaeus kró nik ás hűséggel ö rökíti meg az em lített három é v ti
zed esem ényeit, s jólleh et nem tö rtén etíró a szó igazi értelm ében, hős- költem énye m egbízható, hiteles forrásként használható. S zav ahihetősé
gét e k o r kiváló történetírói, Forgách Ferenc és Szam osközy István m unkáival való egy b ev etéssel ellenőrizve m egállapíthatjuk, hogy a té ny ek előadásában nag y részt m egegyeznek, sőt egyes erd ély i esem é
n y ekrő l S chesaeus jóval részletesebben számol be, új adatokkal b ő v ítv e eddigi ism ereteinket.23 A terjedelm es elbeszélő m űben a k ö z
ponti h ely et a harcok, várostrom ok, csaták m onotonságukban is színes, antik eposzokra em lékeztető leírása foglalja el. Szinte meglepő, ho g y a tollat és Bibliát forgató költő m ennyire vonzódik a harcok, h ő stettek részletekbe menő m egénekléséhez. M ozgalm as történelm i freskó szem-74
lélő jén ek érezzük m agunkat a Ruinae Pannonicae so rait olvasva. Buda m eglátásaira, em berséget, m agasrendű erkölcsiséget árasztó ítéleteire, s gördülékeny, o lykor drám ai ere jű előadásm ódjára, m elyek a kor ilyenszerű írásain ak átlag a fölé em elik e m űvet.
Schesaeus eposzának irodalom történeti jelentősége, hogy m eg
előzve a Z rínyiászt, kö ltő i feldolgozását adja Szigetvár ostrom ának és lóságok m ellett eszmei, felfogásbeli összecsengések is m egfigyelhetők a k é t k ö ltem ény között. Így például Schesaeusnál is Zrínyi nem csak
kolázott hum anistánál változatos stílu sék ítm ény ekk el díszített, antiki- szaszerzését. Schesaeus m éltatlannak és igazságtalannak ta lálja ezt a rendelkezést a p arasztok szem pontjából. Ő szinte m egértéssel, m eleg
ségét", bíráló élét bocsánatkéréssel, intő-segítő szándékának bizony- gatásával igyekszik ellensúlyozni.36
76
Schesaeus élén k érdeklődéssel k ísérte a vallási kérdéseket, külön m unkát is szentelt a reform áció erdély i tö rtén etén ek .37 De a Ruinae Pan- nonicaeben is részletesen k ité r a reform áció alaku lására M agyarorszá
gon és Erdélyben. Szól K álm áncsehi M ártonról, Dévai Bíró M átyásról,
„a m agyar Lutherről", és D ávid Ferencről, s a XII. ének elején a híres 1568-as gy ulafeh érvári h itv itá t ism erteti. M int lu th eránu s pap, Sche
saeus term észetesen a lutheri álláspontot védi, s e szemszögből ítéli m eg a refcprmáció különböző irányzatait, azoknak képviselőit. H evesen szem beszáll az an titrin itáriu s eszm ékkel, de legkövetkezetesebb k ép v iselőjével, Dávid Ferenccel szem ben — k in ek ugyan elítéli v a llásv ál
to ztatásait, s ta n ításait h atáro zo ttan elv eti — m értéktartóbb. Dávid irán ti egykori tisztelete és együttm űködésük em léke — m elyről már szólottunk — m egóvják a bántó gyűlölködéstől.
Jó lleh et S chesaeus is ném ileg elfogultan szemléli a hittel, a refo r
m ációval kapcsolatos kérdéseket, tu d atáb an v an a vallási m egoszlás és a belőle eredő viszályo k káros, az egész országot sújtó követk ezm é
nyeinek. K iderül ez m ind járt a mű első soraiból, ahol, m int az igazi tö r
ténész, aki nem csak reg isztrálja és elő adja a tény ek et, hanem az oko
k a t is feltárja — m eglepő tisztánlátással foglalja össze M agyarország rom lásának, h an y atlásán ak okait. Itt em líti az uralom vágyat, a szét
húzást, a különböző p árto k és v ezérek áldatlan küzdelm ét, a nép e ln y o mását, a gazdagság h ajszolását, a m érték telen kapzsiságot és a v allási kérd ések m iatti viszálykodásokat. M indezek a b ajok a végsőkig le g y en g ítették az országot s elő seg ítették a tö rö k térhódítást. M ásutt meg íg y foglalja össze a k é t nagyhatalom — a török és a H absburg b iro d a
lom — között vergődő, belső bajo k tó l té p ett h azá ja sorsát:
Oh te nagy Isten, jaj, könyörülj meg végre mirajtunk.
Drága hazánkat szánd meg, oh szánd meg, bősz gyűlölet ne Dúljon köztünk, vesd már végét a harci viharnak,
Ijas trák legyen úr lenn a Boszporus északi táján, A bugyogós német harcoljon a Rajna vidékén,
Hajh, mi közöttük, két nép közt mi vagyunk csak az üllőn, M elyre lecsap szörnyű kalapácsa a zordon időknek.38
Az üllő és k alapács közötti helyzet k épével a költő találóan érzé
k elteti a m agyar nép XVI. századi válságos állapotát, s fohásza őszinte eg y ü ttérzésb ől és aggodalom ból fakad.
Schesaeus hum anizm ustól áth ato tt gondolatai és eszm éi m inden ol
vasó szám ára érték es m ondanivalókat tartalm aznak, em lített m űvei pe
dig a m agyar m űvelődés szem pontjából k iv áltk épp en jelentősek.