A z e r d é l y i M e z ő g a z d a sá g i E g y e s ü le t (1 7 69 -1 7 72 )
N em régiben m últ kétszáz esztendeje annak, ho g y 1769-ben N ag y szebenben m egalakult az erdélyi M ezőgazdasági Egyesület. Kárffy Ödön k ét alapvető tan u lm án y a1, újabb k u tatáso k és érték elések nyom ában m egérett az idő arra, hogy az agrárszakirodalm unk m egszületésében je lentős szerepet v állaló egy let tö rtén eté t felvázoljuk.
Ism eretes, hogy N yugat-E urópában a term észettudom ányok m eg
születésének és az ipari forradalom kezd etein ek századában b ek ö v etk e
zett a m ezőgazdaság gyors fejlődése is. N ém etalföld csatorna- és öntözőhálózattal átszőtt terü leté n a szélm alm ok ezrei h ird ették a racio nális gazdálkodás, a növ én yi és állati k u ltúrák , az intenzív m ezőgazda
ság győzelm ét. A világkeresk ed elem b en és iparban hegem óniára szert te tt A ngliában a m ezőgazdálkodás sem já tsz o tt aláren delt szerepet.
A sűrűn kiépülő falvak h atárá b an jól m űvelt szántóföldek és rétek feküdtek, jól szervezett farm ok m űködtek, bizonyságául annak, hogy a váltógazdaság, az istállózó állatten yésztés, a „m esterséges rétek forradalm a", az „angol új m ezőgazdaság" győzött. Franciaországban és N yugat-N ém etországban a szakosított gazdálkodás, Poroszországban a b elterjes m űvelés .h ód ított eg y re jobban. A m ezőgazdaság fejlő d ésé
ben a term észettudom ányok, a születő m ezőgazdaságtan és közgazda
ságtan, a theoria cum praxi hívei fontos osztályrészt v á lla lta k.2 A k elet-európai fejlődés vonalán haladó Erdélynek mind m ezőgaz
daság án ak fejlődésében, mind agrárirodalm a színvonalában nag y h á t
rá n y t k ellett behoznia. Elszom orító k épet nyújtó, alacsony technikai szinten álló, döntő módon kétnyom ásos rendszerre épülő, szinte k izáró lag gabonaterm esztésre és rideg á lla tta rtá sra beren d ezk edett m ezőgaz
daságának elöhaladását, előrelépését erősen akadályozta Bécs gazda
ságpolitikája, a feudális függőség uralm a, a so k h ely ü tt még m eglévő földközösség. Nem a lak u lt még ki agrártudom ányi szakirodalm a sem.
A páczai M agyar Encyclopaediá]ának m ezőgazdasággal foglalkozó rész
lete, néh ány m éhészeti, állatten y észtési vázlat, az erd ély iek n ek lefor
d íto tt udvari ren d elet és népszerűsítő füzet, kalendárium ok asztrológiai jó sla to k ra alapozó gazdálkodási tanácsa jelezte, hogy a XVIII. századi Erdély agrárirodalm a még erősen középkorias je lleg ű.3
Az osztrák felvilágosodott abszolutizm us — az országrésznek szánt ny ersan y ag ellátó szereppel összhangban — tám ogatta Erdély m ezőgaz
daságának fejlődését. Az 1762-ben m egszervezett H ofkom m erzienrat gazdaságpolitikai v o nala — a m erkantilizm us v álfaja — az osztrák k a m eralisták elképzeléseinek gyak orlatba ü ltetését tek in tette a fő fela
datának. Az irán y z at legjelentősebb osztrák képviselője, Jo seph von Sonnenfels (1733— 1817) h árom kötetes föm űvében (G rundsatze dér Poli- ze y, H andlung und Finanzw issenschaít. W ien 1763— 1767) a gazdálkodás ágai közül az első h ely re a m ezőgazdaságot állítja, am ely az em ber
11 — M ű v elődéstörténeti T an u lm án y o k j g j
m egélhetését és az ipar n y ersan y ag alap já t b iztosítja. Sonnenfels re n d tenyésztésben, Young pedig m egalkotta a tudom ányosan alátám asztott, rendszeres ta la jja v ítá sra ép íte tt norfolki vetésforgót, am ely k iszo ríto tta országaiban, m elyek a növényterm esztést, állattenyésztést, agrárk ém iát és az ősterm elés gazdaságosságát tárg y alták . N ém etországban ,,Haus- vater-irodalom " („házigazda-irodalom ") fejlődött ki, benne házi és gaz
dálkodási tanácsokkal, am ellett a jövedelm ezőbb földm űvelésre vezető útm utatók egész so ra.7 A fejlett országokban szervezett tudom ányos akadém iák k eretéb en a term észettudom ányok térh ó d ítása kap csán szó
hoz ju to tt a születő ag rártudom ány is. Az 1660 óta m űködő angol Royal Society folyóirata, a Phylosophical Transactions kezdettől fogva közölt ag rártárg y ú tan ulm ányokat. A később A ngliában rendszeresen m e g je
le n t A n ná ién oí A griculture (ném et v álto zatának címe: A n n á ién des AckeTbau.es) szerkesztője a h íres A rth ur Young volt. 1770-ben Porosz- országban ag rártudom ányi periodika láto tt napvilágot Berliner Beytrage zűr Landw irtschaftsw issenschaít címmel. 1770-ben Beckmann, a h íres agrárszakem ber és professzor is m ezőgazdasági lapot alap íto tt G öttin- gában. Az európai eg y etem eken egym ás u tán alak ultak a gazdasági k a tedrák, sőt 1765-ben V elencében az első európai agrártudom ányi ta n szék létesü l.8 M indez azt bizonyítja, hogy az agrártudom ány eredm é
ny einek népszerűsítése, a m ezőgazdasági k ísérletek foly tatása és a szakem berek összefogása állam politikai érdek ké vált.
A m ezőgazdasági term elést serkentő in tézkedések az osztrák fel
világosodott abszolutizm us korai szakaszában három csoportra osztha-162
tők. Egy részük olyan eszközök (egyesületek, jutalm ak) létrehozásán fáradozott, am elyek a rra vo ltak hivatva, hogy a lakosságot jobb g azdál
ko dásra ösztönözzék; a ren deletek m ásik csoportja az egyes term elési ágazatok m ódszereit ig y ek ezett jav ítan i. V égül az állami intézkedések harm adik csoportja egy -egy szakkönyv lefordítására és terjesztésére u ta síto tta a h ató ság o k a t.9
Az agrártudom ány eredm ényeinek to vább fejlesztésére és n ép szerű sítésére az európai ko rm ányzatok a m ezőgazdasági eg yesü letek et látták alkalm as eszköznek. Az első ilyen eg y esü let 1736-ban alaku lt D ublin
ben, az erősen ag rár jellegű Írország, a ,,zöld sziget" fővárosában. A kezdem ényezést m ezőgazdasági eg y esü letek egész sora k ö v ette m ásutt is (London — 1753, B retagne — 1757, Bern — 1758, U dine — 1762, Péter- v ár — 1765, B ajorország — 1768; közülük a dublini, berni, b retagne-i és p éterv ári eg y esü letek n ek sa já t k ia d v án y aik v o lta k).10
A m ezőgazdasági eg yesületek (A griculturgesellschaft) alap ítását és m űködését a bécsi u d var is tám ogatta, s rövidesen az osztrák birodalom m inden tarto m án yában alaku ltak ilyen egyesületek. M ária T erézia re n deletére előbb S tájero rszágb an létesü lt m ezőgazdasági egyesület, m ajd 1766-ban Cseh- és M orvaországban, Alsó- és Felső-A usztriában, M a
gyarországon, a B ánságban és Erdélyben kezdődött meg hasonló eg y e
sület szerv ezése.11 T evékenységük többnyire sikerrel járt. Az alsó ausztriai m ezőgazdasági eg yesü let m unkás ta g ja v o lt például Joh ann W iegand, a h íres agrárszakíró, a Handbuch szerzője, aki m ásfél év tize
des tudom ányos m unkássága során m integy tu catny i köny vet-fü zetet je le n te te tt m eg.12
M ária T erézia,elk ép zelése az volt, hogy a korm án yzat védőszárnyai a latt létesülő és m űködő ilyen eg y esü letek bizonyos autonóm iával re n delkezzenek, m aguk válasszák védnökeiket, eln ö k eik et és tisztv iselő i
k e t.13 S zervezésének elő készítése m ár jelezte, hogy a m ezőgazdasági eg yesület m űködése a feudalizm us béklyóiban vergődő Erdélyben nem lesz zökkenőm entes. Az Á llam tanács korán, m ár 1761-ben intézk ed ett a G ubernium nál, hog y m egszervezzék Erdélyben az egyesületet, de a tá r saság alap ítás kom olyabb ösztönzése itt is csak 1766-ban indult m eg.14 M ária Terézia szem élyes u ta sítására a bécsi K ereskedelm i Tanács 1766.
augusztus 12-én á tírt az Erdélyi K ancelláriának a m ezőgazdasági eg y let m eg alak ítása tárg yáb an . Á tiratához m ellékelte a stájero rszág i m ező
gazdasági egy esület alapszabályzatának rövid k ivonatát. Az Erdélyi K ancellária azonban 1766. szeptem ber 6-án a rra k érte a K ereskedelm i Tanácsot, ho g y jobb tájékozódás v ég ett k ü ld je meg szám ára a már fennálló stájerországi, felső-ausztriai és k a rin th iai m ezőgazdasági e g y e sület alapszabályzatának szövegét. M iután részletek állottak ren d elk e
zésére, az Erdélyi K ancellária az év október 25-én ren d eletet k ü ld ö tt az Erdélyi G ubernium hoz, „Ő felsége szeretetéböl" olyan eg y esület a la k í
tását szorgalm azva, „m ely a m ezőgazdaság és ipar felk arolását tenné feladatává" („Societas, quaedam ag ric u ltu ra e et artium increm enta pro objecto sum ptura"). Egyben k özölte a birodalom ban m ásutt is szerv e
zett m ezőgazdasági eg y esü letek közös alapszabályait, am elyek az e r
délyi eg yesület m egszervezésében is zsinórm értékül szolgálhatnak. A K ancellária k é rte a G ubernium ot, hogy a te rv v el kapcsolatos m eg jeg y zéseit tegye m eg.15
Az Erdélyi F ökorm ányszék 1766. decem ber 5-i, H adik A ndrás tá bornagy, gubernium i elnök aláírásáv al elláto tt k ö rlev eléb en a v á r m egyékhez és székekhez fordult, hogy azok v élem én y ét k ik é rje az egy esü let szervezése ügyében. Leiratához a G ubernium 14 pontos m el
lé k letét csatolta, ebben közölte azt a szabályzatot, am ely a Societas Agricu.ltu.rae m űködése alap jáu l szolgálhat („modus constituendae S o cietatis").16
tásáb an eg y általán hisz. Legtöbben bővebb felv ilágosításért fordultak a legm egfelelőbb ta lajo k kijelölésére). A m ezőgazdaság fellendítésére szorgalm aznia kell a gazdasági ép ü letek okszerű építését, az erd ő ren d
A Societas A griculturae alakuló ülésén kilenc gubernium i tisztviselő v ett részt. Elnökévé gr. Lázár Ján o s gubernium i tanácsost választo tták lelkészeket egy agrárirodalm i bibliográfia elkészítésére. A decem ber 18-i ülésen m ár je len te tték , hogy Filtsch m unkájával elkészült és azt
a testü let év en kénti feladatai közé iktato tt, a K ancellária pedig ism é Transsilvaniae elucubrata {Értekezés az Erdélyi N agyfejedelem ségben alkalm azandó trág y ázási és szántási m ódozatokról) (85. kép). Ism eretes, hogy F ridvaldszky m u n káját nem n y o m tatták ki. De ez nem v álto ztat azon a tényen, hogy a D issertatio m int ag rártud om ány un k első term éke m érföldkő e szak terü let fejlődésében. Latin ered e tijén ek és rom án for
dításán ak kiadása k ét évszázadot v á ra to tt m agára, s azóta értékelése, agrárirodalm unk fejlődésébe illesztése is m eg tö rtén t.24
A F ridvaldszkyé v o lt az eg y etlen pályam unka, am ely b eérkezett.
Az hogy a kolozsvári A kadém ia term észettan professzora k ü ld ö tt be értek ezést a M ezőgazdasági E gyesület p ályázatára, jelzi: a k orabeli Erdély m ilyen v ék o n y an állott m ezőgazdasági tudósok, írni is tudó agrárszakem berek dolgában. Fridvaldszky aztán szakem bernek is b e
csületére váló érdeklődéssel, ügybuzgalom m al és k itartással fejtette ki sokoldalú te v ék en y ség ét az eg yesület keretében . H asonló tárg y ú tu d o m ányos m unkái közül itt k ettő t em lítünk meg: az egyik a gyergyói m éhészet k érd ését taglalja, a m ásik pedig Erdély gazdasági életén ek helyzetével és fellendítésével foglalkozik (Projectum oeconom icum ).25 Az eg yesü let elm életi term észetű, az agrártud om án y v on alán haladó