A kolozsm onostori B enedek-rendi apátság k eretéb en működő h ite leshely (konvent) jelentős, eddig kellő k ép p en föl nem tá rt szerepet játszo tt a középkori Erdély életében. A g yulafehérvári k áp talan és a vajdai k an cellária m ellett ez a k o n v en t v o lt az erdélyi írásbeliség h a r
m adik fő központja. O klevéladó m u nk áján ak ism ertetése nem csak a diplom atika m űvelőinek érdeklődésére ta rth a t számot, hanem érték es ad ato k k al szolgálhat az erdélyi társadalom - és m ű velődéstörténet k u tatóinak is. M ivel a ren d elkezésü nk re álló igen gazdag fo rrásan y ag ta nulm ányozása még nem fejeződött be, dolgozatunk állításai, k ö v etk ez
tetései n éh án y részletkérd ésb en még m ódosulhatnak.
E löljáróban röviden áttek in tjü k a kolozsm onostori ko n v en t tö rté n etét és vagyoni állapotát, azaz életén ek m inden olyan részletét, am ely valam ilyen form ában h atással leh etett a hitelesh ely i tevékenységre.
A m onostor alap ítására vonatkozóan ered eti oklevelek nem m arad tak fenn. K u tatásainkban ezért későbbi források m egfelelő k ritik áv al kezelendő adataira v oltu n k utalva.
IV. Béla k irály 1263. feb ru ár 19-én k elt oklevele1 szerint a k o lozs
m onostori B enedek-rendi apátságot I. Béla (1061— 1063) alapította. A régebbi szakirodalom ezt az állítást szinte egyö n tetűen elfogadta.2 A szóban forgó oklevél m ódszeres k ritik á já t S zentpétery Imre végezte el.
M egállapította, hogy szerkezetében többféle oklevéltípus je lleg z etes
ségei váltakoznak, ami ellentm ond a korabeli kancelláriai g y ak o rlat szabályainak. K övetkezésképp az 1263-ra k eltezett k irály i oklevél ham i
sítv án y.3
M ás bencés m onostorok alapítási id ő p o n tját összehasonlítási ala pul v év e ta lá n több fényt d eríth etü n k a kolozsm onostori apátság lé tre jö tté n ek k örülm én y eire és időpontjára. A középkori M agyarország 81 B enedek-rendi m onostorából 13 v o lt k irály i alapítású. Ebbe a cso
portba tarto zo tt K olozsm onostor is. Ö sszehasonlításunkban te h át ezt a 13 apátságot v esszük figyelem be. K özülük tíznek ism erjük alapítási id ejét (Pannonhalm a: 998, Pécsvárad: 998, Bakonybél: 1018, Zalavár:
1019, Tihany: 1055, Szekszárdi 1061, G aram szentbenedek: 1075, So-m ogyvár: 1091, Szentjobb: 1095, Szentendre: 1221). A fennSo-m aradó három apátság közül k ettő (Báta, Kolozsmonostor) alap ítását a h ag y o m ány a XI. századra teszi.
Első p illan tásra szem betűnik, hogy a k irály i alapítású Benedek- rendi m onostorok zöme a XI. században jö tt létre. Ism eretes, hogy ez a század a k ereszty én h it gyors terjesztésén ek kora, ekkor épül ki az egyházi szervezet. A k irály i egyházpolitika a bencés apátságok alap í
tásáv al m integy a keresztén y ség előőrseit hely ezte el a p ogány
társa-3 — M űvelődéatöx-téneti T an u lm án y o k 33
dalom ban. V alóban, a m onostorok létreh o zása sok h e ly ü tt m egelőzte a püspökségek felállítását, és az apátok a nekik adom ányozott falvakban p léb án iák at ta rto tta k fenn.4 A XII. században viszont, m ivel az egyház szervezete m egszilárdult, a k irály o k m ár nem lá tták szükségesnek újabb bencés apátságok létesítését.
E m eg állapításokat K olozsm onostorra v o n atk o ztatv a m egkockáz
ta th a tju k a feltevést, hog y az itten i B enedek-rendi m onostor is a XI. század m ásodik felében jö tt létre. Az alapító szem élyét k eresv e I. Lászlóra (1077— 1095) gondolhatunk, aki k ét bencés ap átságot hozott létre (Som ogyváron és Szentjobbon). F eltev ésün ket Erzsébet k irály n é 1341. decem ber 9-én k e lt oklevele erősíti meg, m ely szerint ,,a k o lo zs
vári Szent Szűz m onostor Szent László k irály alap ítása".5 Ez tek in th ető a m onostor alap ításá v al k apcsolatos középkori hagyom ánynak.
Jó v al biztosabb adato k at fognak ny ú jtan i az 1970-ben Kolozsmo- nostoron m egindult régészeti ásatások. M ivel a m unkálatok még fo ly nak, és a gazdag le leta n y ag feldolgozása, elem zése sem fejeződött még be, m ost csak an n y it m ondhatunk, hogy feltevésünk beigazolódni lá t
szik. Több rom án stílusú ép ü letm a rad v án y t tá rta k fel, köztük egy k aré- jos körtem plom ot. A nnyi bizonyos, hogy már a rom anika ko ráb ól (a ta tá rjá rá s előtti időből) több építési fázis kü lö níthető el.6 M indez a k o rai a lap ításra m utat.
Az erd ély i püspökség végleges k ialak u lását m egelőző k o rai alap í
tásával m agyarázható, hogy a kolozsm onostori apátság különleges k i
váltság o k at élvezett, nem tarto zo tt a gy u lafeh érv ári püspök fenn h ató sága alá. A m int szórványos ad ataink ból kitűnik, ezt a kiv áltság o s h e ly zetet a XIII. század folyam án Erdély püspökei erőszakkal prób álták m egszüntetni. 1220-ban például Vilm os püspök feg y v eres erővel fel
dúlta K olozsm onostort, és m egsem m isítette az ap átsá g pápai és k irály i okleveleit.7 Az apátok ism étlődő panaszai arra engednek k ö v etkeztetni, hogy a későbbi összetűzésekből is a püspökség k e rü lt k i győztesen.
A m onostor tö rtén etév el foglalkozó m unkák jó része m egem líti, hogy 1285-ben a k o n v en tet elp usztíto tták a tatáro k .8 Erdély tö rté n e té ben valóban ism eretes ez a ta tá r betörés, de K olozsm onostor pu sztu lá
sáról csak az apátság tö rtén etíró i tudnak. F o rrásm unkájuk Szegedi J á nosnak a m agyar k irá ly o k decretum airól szóló könyve, am ely K olozs
váron láto tt nyom dafestéket 1744-ben.9 Szegedinél azonban hiába k e ressük a forrás m egjelölését, állítását sem m ivel sem tám asztja alá. M ivel a ko nv ent 1285-ös pusztulásáról a korabeli források is hallgatnak, ezt az állítást n yu godtan a legendák birodalm ába u talh atju k .
A kon v ent belső életére vonatkozó adatok, sajnos, éppen a XIII—
XIV. század fordulójáról erősen szórványosak, pedig h iteleshelyi te v é k enysége — m int alább látni fogjuk — ak kor kezdődött. 1311-től k ez
dődően m aradtak fenn olyan oklevelek, am elyek segítségével p on to sabb k ép et adhatu n k a k o n v en t életéről. Ebben az évben az esztergom i érsek H enrik apáto t visszaélései m iatt m egfosztotta m éltóságától. U tó
dai nem teljes jogú v álaszto tt apátok, hanem kin ev ezett h elyettesek.
V ezetésük alatt m egbom lott a m onostor fegyelm e, csökkent a szerze
tesek szám a.10 A m integy három évtizedig tartó belső an archia k ed v e
zőtlenül befolyásolta a m egindulóban levő h itelesh ely i m űködést.
34
1337-ben bencés n ag y k áp talan ült össze Pannonhalm án, ho g y az egy Pusztaszentm iklóson és Botosm acskáson. A felsorolt Kolozs m egyei fal
v ak szinte összefüggő b irto k testet alkottak, am ely K olozsm onostortól
zása céljából mind gyak rab b an k ö v ette azt a b ev ett eljárást, ho g y az egyházi ja v a k a t com m endába adja. Egyre több kolostorban k erü ltek a v álasz to tt apátok h ely ére a k irály i keg y ú rtó l k in ev ezett világi com- m endátorok (m egbízottak), akik egyházi tisztségüket csupán jövedelm i forrásnak tekin tették . Á ltaláb an nem is tartózk o d tak a rendházakban.21 K olozsm onostor első világi korm ányzója G orzeres B ertalan u d v ari o r
vos (1460), utódai k ato nák .22 Jó fél évszázadig ta rto tt ez a ko n v en t élete szám ára kedvezőtlen állapot.
A régies színezetű vallási éle te t élő, szervezetükben is korai k ö zép kori hagy o m án y ok at őrző szerzetesrendek k ö réb en a XVI. század első évtizedeiben refo rm tö rek v ések lép tek fel. E m ozgalm ak vezetői a tá r sadalom m egváltozott m űvelődési és lelki igényeihez k ép est ig y ek eztek átalak ítan i a m onostorok életét. Tolnai M áté pannonhalm i főapát állt a bencés mozgalom élén, ig y ek ezett visszaszerezni a com m endátorok kezén levő apátságokat.23 K olozsm onostor 1518-ban kapcsolódott be a reform áram latba, a rendi n ag y k áp talan ap áto t v álaszto tt a szám ára N agyszom bati M árton szem élyében. N agyszom bati a krak k ó i és a bécsi egyetem v ég ze ttje k én t előbb T atán v o lt apát, majd Pannonhalm áról v álasz tják a m onostor élére. Irodalm i tev ék en y ség et is folytatott.
1523-ban Bécsben je le n t meg az Opusculum ad regni Hungáriáé pro- ceres (M űvecske M agyarország főuraihoz) című, a törökök elleni h arcra buzdító terjedelm es verses m unkája. K olozsm onostori állását való szí
nűleg nem tu d ta elfoglalni, 1520-ban P annonhalm án él.24
A kö vetkező évtizedekben a kolozsm onostori k o n v en t a lassú h a n y atlás je le it m utatta. Erdélyben a reform áció gyors térh ó d ításának időszaka ez. K övetkezésképp a szerzetesrendek fokozatosan elv esz íte t
ték vallási és m űvelődési jogosultságukat. T ev ékenységük világi oldala, a hiteleshelyi m űködés irá n t azonban a társadalom érdeklődése te rm é
szetesen nem csökkent. 1556. április 26-án a K olozsvárt ta rto tt rész
országgyűlés az egyházi ja v a k szekularizációja m ellett döntött, és ezzel a h atáro zatáv al gy ak orlatilag feloszlatta a szerzetesrendeket. A h iteleshelyi lev éltárak at, am elyekhez a nem esség birtokjogi érdekei fűződtek, fejedelm i irán y ítás alá helyezte. A kolozsm onostori k o n v en t lev éltárán ak őrzését, gondozását 1557 júniusáig m egbízott kolozsvári polgárok végezték. Ekkor a kolozsvári Szent M ihály templom to rn y áb a átk ö ltö ztetett lev éltárban nég y világi lev élk ereső (reguisitor) v e tte át tőlük a m unkát.25 Az apátság kolozsm onostori ép ü letét pedig fejedelm i k astélly á a lak íto tták át. K olozsvári tartózkodásuk id ején tö b bnyire itt lak tak a fejedelm ek u d v arta rtásu k k al együtt.