A tanító létala p já t a falu közössége által m egállapított díj levél biz
tosította. K alotaszegről 1754-ből ism erjük az első díjleveleket, am ely e
ket az egyház ja v ain ak összeírásakor állíto ttak össze, az akkor k ih all
gatott tanúk vallom ásai alapján, de am elyek évszázadok g y ak o rla tát tükrözik. Íme a dam osi díjlev él:38
„Anno 1753 . . . a dam osi reform átus ecclesia ilyen fundam entum on hozta m esterét:
1. Ő sszel v etn ek el m inden fordulóra nég y v a g y öt v é k a 39 búzát, tavasszal pediglen három v ék a tavaszbúzát, v ag y egyéb afféle gabonát.
2. A dnak az ecclesiából négy szekér tűzifát, em ellett minden k é t tanuló fiútól és lánytól egy szekér fát.
3. M íg olvasni m egtanul a gyerm ek nyolc p o ltu rát,40 azután, h a ka- techézist repetálni kezd, feljebb nevekedik a fizetése.
4. M inden b ért fizető em ber ad négy polturát.
5. Ezek m ellett adnak minden háztól haran g o zásért egy k en y eret, egy fazék ételt, vagy pediglen az egyszerű főzésért k ettő polturát.
6. A dnak egy szekér szénára való füvet is.
7. M inden tanuló gyerm ek szom bati napokon viszen szülejének te hetsége szerint ta n ító ján ak kevés honorárium ot is.
Ultimo, halo tt felett való ének lésért négy, ha pediglen a h alo tt fe
lett prédikáció nem tétettetik, nyolc polturát."
Lakonikusabb fogalm azásúak, de nagyobb jövedelm et b izto síto ttak a bánffyhunyadi és középlaki tanítói díj levelek.
Bánffyhunyadon: „Ezen reform áta ecclesia m esterének pediglen jár minden háztól dénár 6.41 Két e jte l42 búza, egy v e d e r43 bor já r és m inden háznál esztendőnként három szor tartoznak főzni. Az özvegyek pediglen m indeneknek felét praestálják . H alott felett való én ek lésért nyolc pol- tura. A m ely bort az ecclesia ád, a b író nak h írt adván, e láru lta th atja v á rosunkon. A papnak já ró 52 pénzből44 tartozik a praed ik áto r adni 4 fo
rintok at45 fára."
142
Középlakon: „Az oskolam esternek pediglen m inden házas ember, ak ár nemes, ak ár nem telen 3 p o ltu rát ád. H árom szor főz. A nem es em ber egy v éka búzát, a nem telen v ag y paraszt pediglen fél vékát. Insuper a dézsmából tartozik évente a p rédik áto r 25 v ék a búzát adni. Az eccle- sia ád év en te nyolc szekér fát. N égy v ék a bú záját a m esternek az ecclesia a m aga földjébe elveti."
K iskapuson közös m egegyezés alap ján állap ítják meg a ta n ító já randó ság át:'„A z oskolam esternek ú gy fizetünk, am int m egalkudhatunk."
M inim ális jö vedelm et biztosított a g yerő v ásárh ely i és a nyárszói d íj
levél: „Az oskolam esternek, am it akarunk, azt adunk" — írják G yerö- vásárhelyen; „A m esternek, am it ak ar adni az ecclesia, azt ád" — szól
a nyárszói határozás.
A kalotaszegi tanító k járan d ó ság át az 1754-ben összeírt díjlev elek alapján a kö vetkezőkben összegezhetjük: a XVIII. század elejéig az is
kolam esternek a te lk ek száma szerint fizettek, a század közepe táján többnyire m ár családonként ró tták a bért. „Az elm últ revolucióig46 elejitő l fogva az iskolam ester csak egy b ért kapott, ak árh á n y an lak tak a házban . . . m ostan m inden gazda em ber külön fizet" — írják N ag y kapuson.
A tanító fő járand ó ság a a telekhasználat, am elyhez a falu h atárán kisebb-nagyobb szántóföld és kaszáló tartozott, valam int a falu lakóinak különféle term észetbeni szolgáltatása. K alotaszeg nehéz gazdasági v i
szonyai, a pénz szűkössége a term észetben való fizetést te tték tú ln y o móvá. Búzából — ak ár telkek, akár családok szerint fizettek — fél véka, ritkábban egy v ék a járt. Körösfön összesen 20 v ék a búza és minden pár em bertől fél v é k a zab, Inak telk én összesen 20 v ék a búza a tanító fize
tése. Szőlőterm ő falvakban bort vag y m ustot is kap o tt a tanító, Bikaion
„m inden háztól fél v eder bort", M ákóban „gazdánként 2 éjtel m ustot". A nőtlen d iák -tanítók jövedelm éhez tartozott a „fazék é te k ” és a „darab ken y ér": „A gazdák év enk én t egyszer főznek és egy darab k en y ere t adnak" — írják a díjlevelek. A tanító nősülését ugyanis az iskola tö r
v ény ei tiltották, az egyszobás tanítói ház — ahol a gyerm ekek tanulás céljából összegyűltek — alkalm atlan volt arra, hogy a tanító családos
tul ott lakjék. Bényei G yörgy gyalui tan ító n ak 1745-ben csak olyan fel
tétellel engedik meg a nősülést, ha kötelezi m agát, hogy feleségét nem költözteti az iskolaházba. Boér A ndrás gyalui tan ító t még 1782-ben is eltáv o lítják az iskolából, m ert m egnősült.47 A „fazék étek" h ely ett Ka- lotaszentkirályon, Damoson 1—2 poltura, S árvásáron „egy font48 hús", Ják ó telk én „egy tyúkfi vag y egy g aras"49 a tanító járandósága. Ké
sőbb — a XIX. század elején — a letelepedett, családos isk olam esterek
nek főzés h ely ett — m elyre igényt m ár nem tarto ttak — 2—4 p o lturát fizettek.
A term észetbeni szolgáltatásokhoz tarto zott „m inden gazdaem bertől fél szekér fa" és az „egy szekér szénára való fű" is.
A tanító részére a község a m esteri telek után járó szántóföldön általában 4—8 véka búzát v etett és hordott be. Az iskolam ester p énz
beli jövedelm e csekély, m inden családtól „egy su sták ",50 de olykor a gyerm ekek ta n ítá sá é rt pénzben fizetett a falu: pl. S árvásáron „az egész ecclesia 4 forintot ád". A XIX. század elején (az 1813-as d íjlev elek sze
143
rint) K alotaszeg falvaiban egyform a a tanulószám szerint fizetett ta n díj: ,,az ábécisták ért 12 k rajc ár, a soltáro so k ért 34 k rajc ár".51
A tanító jövedelm eként em lítik az ú g y n ev ezett ,,sabbathare"-t is.
E lterjedt szokás volt, hogy a g yerm ekek szom batonként tan ítás h ely ett egész nap játszhattak , vag y szüleiknek seg íth ettek a tanító n ak v itt
„kevés honorárium " (egy tojás, eg y cső k u k o rica stb.) ellenében. Da- mosom 1813-ban „S abbatharéban fél v é k a zab" já rt az iskolam esternek.
A tem etéseken v égzett k án to ri szo lg álataiért a tanító külön ja v a dalm azásban részesült, haran g ozásért általáb an 2—4 poltura, „a h alott felett való éneklésért, ha nincs prédikáció 8 poltura, ha prédikáció van 4 poltura" a járandósága.
Egyes falvakban a források a m ester egyéb jövedelm eit is felsorol
ják: Farnason a XVIII. század elején a malom bevételéből részesült a tanító,52 K alotaszentkirályon „a kis malom szom bati vám jából",53 Egere
sen a báránydézsm ából,54 G yerőm onostoron a tan ító i telk en levő k ét m észárszék bevételéből.55
N éh ány faluban: Középlakon, Bikaion, N agypetriben, K alotaszentki
rályon a földesurak is ho zzájáru ltak különféle adom ányokkal az iskola fenntartásához, a tanítói jövedelem kiegészítéséhez. A bikali 1794-es díjlevél a következő adom ányokat sorolja fel: „Az Intzédi udvar 6 k a lan gy a56 búzát, 6 veder bort, fél vék a törökbúza vetését, egy szekér szénát, k end er v e té sé t és fát, a T ekintetes P erceptor ú r egy k alang y a öszbúzát és egy fél veder bort, Bíró A nna kisasszony k ét kalan g ya b ú zát, k ét v ed er bort, Bíró Kata asszony k ét k alan g y a búzát, k ét veder bort" adott év en te a tanítónak.
A XVIII. századtól kezdve a katolikussá v ált központi korm ányzat az iskoláknak az előbbi időszakban fejedelm i adom ányként sóban folyó
sított fizetést a reform átus iskoláktól fokozatosan visszavonja. „A m es
terek n ek a sót néhol ugyan k iadják, de többnyire nem . . . holott pápista m estereknek s rom ánoknak k ia d já k ..." — írja egy 1752. évi b ead vány.57 Később a sóadás teljesen m egszűnt: „A N em es sódarab a . . . k a lotaszegi és kolosi Schola M estereknek . . . k i nem ad atik ",58 bár tö b b ször is k érté k a kincstártól.
A tan ító k g y akran eléged etlen ked tek fizetésük elm aradása miatt.
A vizitációs jegyzők ö n y v ek tele van n ak ilyen vonatkozású panaszokkal.
A XIX. század első felében a tanítók nehéz an y ag i helyzetén közös erővel igyekeztek jav ítan i. 1809-ben létesült az első önsegélyező e g y e sület, a „K olos-K alotaszegi traktus (egyházm egye) Papi és M esteri öz
vegyek és árv ák felsegélyezésére felállítandó Institutio".59 A tizenegy alapító tag közül kilenc m ester neve olvasható, akik a közös alapra éven te k ét rhénes forintot fizettek.60
A kalotaszegi iskolák 1831. évi összeírása a gyerm ekek után szedett szegényes tand íjakról tudósít:
„Az oskola tanító k fizetése m indenik E kklésiában nagyon csekély, an nyira hogy általáb an fel leh et tenni, hogy kezdőktől csak 12 k ra jc á r a fizetések V áltó Czédulában,61 a fellyebbvalóktól 30—60 k rajcár V áltó Czédulában, sok helyen fél-fél szekér fa is." K ivételnek szám ít a bánffy- hunyadi rektoria, ahol az 1832. évi vizitációs jegyzőkönyv szerint a következő ta n d íja t fizették: „kezdőktől 50 k rajc ár V áltó Czédulában, 144
legfelsőbb leck ék ért 150 k ra jc á r V áltó C zédulában, egy leány ta n ításáé rt 50 k rajc ár V áltó Czédulában".
Az 1837-es vizitációs jegy ző kö n y v ek „pengőben" összesítve so rol
já k fel a ta n ító k fizetését. A jövedelm ek között a falu anyagi állapo tá
tól függően nagy elté rések m utatkoznak. Eszerint G yaluban 72 rajn ai forint pengőben, V áralm áson 60 rajn a i forint, ellenben G yerövásárhe- lyen, Damoson 34 rajn a i forint ezüstben „m indent pénzzé ö sszetév e”, N agypetriben 33 rajn a i forint „m indössze", F arnason pedig csak 20 ra j
nai forint a m ester teljes rendszeres jövedelm e.
„A lehetőség szerint minél több gyermek nevelése"
K alotaszegről a fiúgyerm ekek életk o rát is tartalm azó első u rb áriu mot 1727-ből, a gyalui vártartom án y b ó l ism erjük.62 Eszerint a fiú gy er
m ekek száma az itten i falvakban a következő:
A község neve Családfők
száma
A fiúqyermekek száma
0—5 6—12
év év
13— 18 év
Gyalu 93 31 27 17
Körösfő 32 8 12 6
Nagykapus 29 17 19 8
Jegenye 24 7 12 6
(A gyerm ekek összlétszám a általában a fiúgyermekek kétszerese.)
H ány gy erm ek já rt iskolába a fentiek közül, arról a források nem tudósítanak. A nnyi azonban bizonyos, hog y a feudalizm uskori falusi iskolázás eg yik nag y k érdése a rendszertelen iskolalátogatás. A job- b ág y terh ek lefoglalták az egész család és benne az iskoláskorú g y er
m ek id ejét és erejét. A gyerm ekek m unkára való ig énybevétele m iatt a ta nulási idő is rövidül, tö bbnyire novem bertől m árciusig terjed. Sokan a szegénység, ruhátlanság, a hideg, a nagy sár m iatt nem já rn a k isk o lába. Az 1780-as vizitációs jegy zők ö n yv panaszol, hogy „az aty ák a gyerm ekek ta n íttatásáb an felettébb restek ". Pedig az iskolába já rá s nem a jó ak arato n m úlott, a baj társadalm i oka a jobbágyrendszer.
Az iskolalátogatás, a tanulók létszám a a XIX. század első évtized ei
ben a következő k épet m u tatja.63
A vizitáció éve
Sor_ 1813 1823 1831 1840
A község n eve . . . . , iskolába iskolába iskolába iskolába
szam iskolások
száma járók nem járók járók nem járók száma száma száma száma
1 Bábony — 4 5 1 14
-2 Bánffyhunyad 96 110 72 27 109 12
3 Bikái 30 31 25 4 -
-4 Bogártelke 8 14 24 2 - —
10 — M űvelődéstörténeti T an u lm án y o k J4 5
0 1 2 3 4 5 6 7
5 Egeres — 22 10 3 7 3
.6 Farnas 9 5 16 — 9 3
7 Gyalu - 21 12 15 15 25
8 Gyerőmonostor - 22 20 8 22 6
9 Gyerővásárhely - 20 17 3 19 11
10 Inaktelke - 32 42 2 33 —
11 Jákótelke - 12 9 2 4 3
12 Kalotadamos - 13 11 5 8 2
13 Kalotaszentkirály 91 64 65 18 76
-14 Ketesd 12 7 14 — — —
15 Kiskapus - - - - 15 15
16 Kispetri - 16 9 2 15 10
17 Körösfő - 32 19 - 31 9
18 Középlak 12 15 6 3 19 3
19 Magyarókereke 12 9 14 7 16 10
20 Mákó - 8 31 - 41 19
21 Méra 9 19 31 5 55 —
22 Nagykapus 10 17 33 - 13 3
23 Nagypetri - - 16 - 12 6
24 Nádasdaróc 1 9 9 1 -
-25 Nyárszó 13 6 17 3 14 14
26 Sárvásár - 10 12 4 11 11
27 Sztána 14 14 25 - 13 17
28 Szucság - - 6 4 - 20
29 Tűre - 10 18 3 6 19
30 Valkó - 20 12 14 19 6
31 Váralmás 38 41 26 8 17 17
32 Vista 22 14 12 9 8 22
33 Zsobok 28 21 46 - 38
-ÖSSZESEN: 405 638 648 153 659 266
A vizitációk alkalm ával készült k im u tatáso k bizonyára a lehető legnagyobb tanulólétszám ot rögzítik, mégis 1840-ben K alotaszegen a gyerm ekek 40% -a beiskolázatlan m aradt.
Az iskolák 1831. évi rövid összeírása a következőképpen indo
kolja a fennálló állapotokat:
146
„Az oskolában való fel nem járá s oka: a szülék szegénysége, te h e
tetlensége s a gyerm ek ek n ek azok m iatt való ruhátlansága, sok faluban pedig a gyerm ekek betegsége." A k ö v etkezőkben u ta sítja a falvak elöl
já ró ság á t „ . . . hogy a szülőket külső erővel is g yerm ekeiknek az osko
lába való feljárására kötelezzék."
Egy 1801. évi körösfői rendelkezés ezt m ondja: „Mind a legények, mind pedig a leány ok szülei, ha az ő g yerm ekek vakm erőképpen elmu- la tty a a tanítást, fizessen egy vonás fo rintot."64
M inden falusi gyerm ek rendszeres iskolába já rá sa a feudális gazdál
k odási viszonyok között m egvalósíthatatlan. A lehetőség szerint minél több gyerm ek nev elése a cél, am elyet a felettes szervek u ta sításai és a falvak elöljáróságai elérni szerettek volna.