Akut konfl iktus kezelése
A konfl iktus megbeszélésének itt bemutatott koncepcióját, lépéseit a mediáció módszertanára támaszkodva Jamie Walker dolgozta ki.
1. Beavatkozás, az erőszakosság félbeszakítása.
A kevésbé veszélyes összecsapásoknál a segítő kommentálhatja az eseménye-ket, és megkísérelheti, hogy az érintettek fi gyelmét elterelje a viszályukról.
Elmérgesedett helyzetben szét kell választania a verekedőket.
2. A helyzet áttekintése
Tisztázni kell, hogy ki a részese az összeütközésnek, ki sodródott bele, és mi történt.
3. Segítségnyújtás az áldozatnak
Meg kell állapítani, hogy megsérült-e valaki, illetve hogy hogyan segíthe-tünk a sérült fi atalnak: elsősegélynyújtással és/vagy lelki támogatással, pl.
megnyugtatás, meghallgatás stb.
4. Jelzés adása az erőszakoskodónak
Meg kell állapítani, hogy ki a felelős, az erőszakoskodó. Félreérthetetlenül jelezni kell neki, hogy a viselkedése nincs rendben. A segítőnek döntenie kell arról, hogy az erőszakoskodóval azonnal vagy később kíván részletesebben foglalkozni.
5. Segítséghívás
A fi ataloktól vagy a munkatárs(ak)tól konkrétan megfogalmazott támoga-tást kell kérni.
6. A bámészkodók elküldése
A konfl iktus résztvevőit el kell különíteni a többiektől a helyzet kezelésének idejére.
7. A konfl iktus résztvevőinek megnyugtatása
Amíg tart a szembenálló felek közvetlen haragja, egymástól el kell őket kü-löníteni, hogy ne érinthessék egymást, ne kerüljenek egymással szembe, ne lássák egymást. Lehetővé kell tenni számukra, hogy kifejezzék érzéseiket,
felgyülemlett haragjukat. Fel kell tárni, hogy mi történt, hogyan érzik ma-gukat, és mit akarnak egymástól.
8. A konfl iktus feldolgozása
A konfl iktus megbeszélésének helyéről, idejéről, résztvevői köréről annak tükrében kell dönteni, hogy a konfl iktus milyen súlyos, és hogy a fi atalok érdekeltek-e egy ilyen megbeszélésen való részvételben.
9. A következtetések levonása
Ha a konfl iktus nem rendezhető beszélgetéssel, tisztázni kell annak követ-kezményeit az érintettek számára. Ha az erőszakoskodó cselekménye bün-tetést von maga után, akkor mérlegelni kell az alábbiakat: ki büntethet, ho-gyan jut információhoz az ügyben – mindkét fél meghallgatása fontos –, és milyen későbbi hatása van a büntetésnek.
A konfl iktus megbeszélésének menete:
A konfl iktus meghatározása
Mi történt? Mi a probléma? – A probléma bemutatása saját nézőpontból Erőegyenlőtlenség esetén először a gyengébb szólaljon meg, a segítő – mint me-diátor – tükrözze vissza a mondottakat a tényekre korlátozva a mondanivalót.
A konfl iktusra mindkét fél által elfogadható megoldást találjunk. Lényeges, hogy egyszerre csak egy konfl iktussal foglalkozzunk. Ha a megbeszélés során kiderül, hogy az ügy sokkal bonyolultabb, mint az eredetileg látszott, ajánljuk fel a feleknek, hogy egyszerre csak egy részkonfl iktust dolgozzunk fel. Egyrészt nem tudunk több problémára egyszerre megoldást találni, másrészt, ha a szem-benálló felek azt tapasztalják, hogy ezek a kisebb konfl iktusok megoldhatóak, akkor talán fokozatosan a nagyobbak megoldására is felbátorodnak.
Az okok tisztázása
Ha nincs sérülés, akkor értessük meg a fi atalokkal, hogy mindegyikük a maga módján élte át a szituációt. Mindkettejük számára az a valóság, amelyet átéltek, az az ő igazságuk – valószínűleg nincsen objektív igazság.
Ha valaki sérülést szenvedett, akkor fontos az esemény pontos rekonstruálá-sa, hiszen balesetvédelmi, felügyeleti és jogi kérdések is felmerülhetnek. Tanúk meghallgatására is szükség lehet, a támadó felelősségének megállapítása során a beszélgetés vezetője sem maradhat semleges közvetítő, hanem a megelőzés céljá-ból egyértelműen állást kell foglaljon.
Az érzelmek megfogalmazása
Az érzelmeknek döntő szerepük van a konfl iktusokban. A szemben álló feleket egymás után kérdezzük meg arról, hogyan érezték magukat a konfl iktus köz-ben, és miként érzik magukat most. Minden esetben röviden foglaljuk össze a hallottakat. Fontos, hogy a fi atalok kölcsönösen meghallgassák egymást, és a másik érzéseit hatni engedjék magukra, befogadják azokat.
Az igények tisztázása
A fi atalok a „Most mi a szándékod?” és a „Mit vársz a másiktól?” kérdésekre egyenként adjanak választ, egymást meghallgatva, pozitív elvárásokat megfo-galmazva.
Megoldáskeresés
A megoldási javaslatok lehetőleg maguktól a szemben álló felektől származza-nak, hiszen ők azok, akik megoldhatják a helyzetet.
Az első lépés a megoldási elgondolások összegyűjtése. A „Hogyan tovább?”
kérdést felírjuk egy papírra, és ötletrommal feljegyzünk minden választ, min-denféle kritika nélkül. Ha van egyértelmű vétkes, akkor legelőször őt kell meg-kérdezni, hogy milyen megoldást javasol.
A második lépés annak eldöntése, hogy milyen elintézési móddal ért egyet mindkét fél. A javaslatok listájáról kihúzzuk azokat, amelyekkel valamelyik fél nem ért egyet.
Harmadik lépésként a szemben álló felek kikeresnek egyet vagy többet a fennmaradó javaslatok közül, amely(ek)ben meg tudnak egyezni. A megoldás legyen megvalósítható és mértéktartó, ha (lelki, testi vagy anyagi) károkozás is történt, akkor a megoldás legyen jóvátétel is. A fi atalokat megkérdezzük arról, hogy el tudják-e fogadni a megoldást és hogyan érzik magukat a megoldástól. A megoldásról a felek szóban is megegyezhetnek, de írásba is foglalhatják a meg-állapodást. Időbeli kereteket adjunk meg, majd köszönjük meg a fi ataloknak az együttműködést és gratuláljunk a konstruktív hozzáálláshoz, a probléma igaz-ságos megoldásához.
Drámás konfl iktuskezelés
Abban az esetben, ha egy konfl iktus, probléma nem oldódik fel, vagy fi atalok egy csoportja a rögzített, formalizált beszélgetéseken keresztül nem nyílik meg, a fi atalok beleegyezésével a drámapedagógia eszközeit is használhatjuk.
Erre nagyon alkalmas gyakorlat ismert történetek szereplőinek mezébe búj-tatni a fi atalokat, lehetőleg hozzájuk hasonló élethelyzetbe került regény- és fi lmhősökébe. Egy ilyen gyakorlat során a fi atalnak egyes szám első személyben kell megindokolnia hőse viselkedését.
Egy példával plasztikussá téve: a Csillagok háborúja sorozatból a lázadó, fel-forgató fi atal lehet Darth Vader, a laza, csoporthoz nehezen kötődő vagány Han Solo, az egy célért mindenre képes lány Leia Organa hercegnő. Általános tapasz-talat, hogy a fi atalok a jó hangulatú gyakorlat során – főleg ha a karakterük és problémáik közeliek a hőséhez – egyre inkább magukról beszélnek.
A gyakorlat után érdemes rögtön kötetlen beszélgetésbe átmenni, sokszor jutunk egy más minőségű kapcsolatba ilyen esetben.
Egy másik, szintén drámapedagógiából vett módszer lehet tipikus jelenetek, vagy egyszer megtörtént események feldolgozása szitustop módszerrel. Ennek lényege, hogy előre összegyűjtjük a csoportban előfordult problémás eseteket,
jektíven, külső szemlélőként, közösen elemezni a szituációra jellemző kommu-nikációs eszközöket, az értékek és érdekek ütközését, illetve a konkrét tényeket és eseményeket, amelyek zajlanak. Mindezek segítenek a fi ataloknak a történtek értelmezésében.