Ifjúsá g ü gy
ifj úsági szakma, ifj úsági munka Módszertani kézikönyv
Mobilitás–ISzT–ÚMK Budapest, 2010
Szakmai támogatók:
Excenter Kutatóközpont, Ifj úságügy Szakértőinek Társasága,
Szerkesztők:
Földi László, Nagy Ádám dr.
Szerzők:
Bakos István, Baranyi Éva, Beke Pál, Bodor Tamás, Böröcz Lívia, Domokos Tamás, Földi László, Gecse Simon Orsolya, Hegedűs László, Heves Andrea, Jásper András, Kárpáti Árpád, Katona Krisztina,
Király Viktor, Királyné Kőműves Judit, Kovács Erzsébet, Letenyeiné Mráz Márta, Mandák Csaba, Nagy Ádám, Pálmai Éva, Papp Edina, Rapi István, Ruff Tamás, Salamon Judit, Schád László,
Szabó Zsuzsa, Székely Levente, Tarján Linda Eszter, Vajda Árpád
Amennyiben kérdése van, észrevételt tenne,
hibát vagy értelemzavaró dolgot észlel, tönkrement a kapocs,
betelt a könyv,
írjon e-mailt a konyv@excenter.eu vagy a kapcsoskonyv@mobilitas.hu címre!
Kiadja
a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal – Mobilitás Országos Ifj úsági Szolgálat, az Ifj úságszakmai Táraság Alapítvány és
az Új Mandátum Kiadó Felelős kiadó:
Nagy Ádám dr., Pirisi Károly Felelős főszerkesztő:
Nagy Ádám dr., Veres Judit Inez Nyelvi lektor:
Járosi Éva Design & Layout:
Krauter Tamás Nyomás:
Kánai Nyomda Felelős vezető:
Kánai József
•
•
•
•
•
Az Ifj úságügy, ifj úsági munka, ifj úsági szakma című módszertani kézikönyvet tartja kezében az Olvasó. A könyv folytatása és gyakorlati kiegészítője a hasonló nevű elméletalkotó könyvnek, amelyet szándékaink szerint egy szöveggyűjte- mény tesz majd teljessé.
Olyan módszertani gyűjteményt szerettünk volna létrehozni, amely a „tan- könyv” elméletalkotó jellegét kiegészítve gyakorlati-módszertani támogatást ad az ifj úságsegítőknek, ifj úsági szakértőknek, hallgatóknak, „terepen dolgozóknak”, szakembereknek, ifj úsági szervezeti tagoknak, vezetőknek, önkénteseknek, az ifj úsá- gi korosztályokkal is foglalkozó civil fejlesztőknek, kutatóknak, elméletalkotó szak- embereknek, azaz mindenkinek, aki az ifj úságügy érintettje. Könyvünk elsősorban nekik szól.
Az ifj úsági tevékenységeknek három halmazát ismerjük. A modell közép- pontjában maga az egyén (illetőleg közössége) áll, akiről az ifj úsági tevékenység tulajdonképpen szól. Az első hagymahéjon belül azon tevékenységek találha- tók, amelyek közvetlen szereplője az egyén (közösség). E megközelítés a vertiká- lis ifj úsági munka. A középső hagymahéjon az ifj úsági szakmába tartozik min- den olyan tevékenység, amely csak közvetett módon kerül kapcsolatba magával az egyénnel (közösséggel), „pusztán” szervezi azt, kereteit adja meg, megalkotja szintetizáló elméleteit. A külső hagymahéj, az ifj úságügy, a horizontális ifj úsági megközelítés terepe, az ifj úsági tevékenységek határterületei, a más szakmához történő kapcsolódások találhatók itt.
a) Ifj úsági munkának nevezzük tehát azt a tevékenységet, amely az ifj úsági kor- osztályokkal közvetlen kapcsolatban lévő szakmai szereplők a korosztályok- kal kapcsolatos valamennyi interakcióját foglalja egybe.
Előszó
b) Az ifj úsági szakmába tartozik mindazon tevékenység, amely tartalmában, módszertanában segítséget adhat a közvetlen ifj úsági munkának.
c) Ifj úságügy: bármi, aminek ifj úsági vonatkozása van, így ifj úságügy a tandíj- hitel, a Gyes, a gyermekétkeztetés, az ifj úsági kultúra, az ifj úsági média stb.
(horizontális megközelítés).
Ebből mi a horizontális megközelítéssel kevésbé, az ifj úsági szakmával és ifj úsági munkával behatóan foglalkozunk.
Egyén/közösség IĦúsági munka
IĦúsági szakma
Ifjúságszakmai r endsze
rek
em N
tkze
vágisfjúiiöz
ilág
Jogi ésiga
zga tási
ism
eretek,
önkorm ányz
atiság
zi A úsá fj ig n mu a k
ert zés ve és e kelé érté se z A i úsá fj oro gik ztá s o ly ésr k nd e -
rek sze g me t ér s é ,me g e eré ism se Aci
vilifjúsági szektor éskapcsolatai
Ne m-for
mális,
informális t anulás
Személyes ifjúságsegítés
Közösségfejlesz tés Részvétel, bevonódás demokrácia
, emberi jogok Érd
ekérvényesítés Mobil
itás és i nter- kultu
rális t anulá Önkéntes s
ség és ön -
sze rveződés seg
ítése Ifjúsági projekt-
menedzsment Kreativitás és
önkifejezés Ifjúsági szol
gáltatások Virtu ális ifj
úsági m unka Megelőzés
Ifj úságügy, ifj úsági szakma, ifj úsági munka célcsoportjainak korosztályi meghatározása
Általánosságban vizsgálva a már önmagukért való felelősségvállalás képessége és a kortárscsoport felé való orientáció megjelenésétől (a pszichológia ezt a fogal- mat átpártolásnak nevezi), azaz a leválás jellegzetessé válásával, a már nem csak önmagáért való felelősségvállalásig (munkahely, családalapítás stb.) tartozókat tekintjük az ifj úsági korosztályokhoz tartozóknak. A célcsoport tehát életkor- hoz kötve a 8–10 éves gyermekektől a 25–30 éves fi atal felnőttekig tart, függően az egyéni, családi, közösségi és kulturális sajátosságoktól. Az ide tartozó korosz- tályokat nevezzük ifj úságnak, az ifj úságügy célcsoportjának.
Ezen belül az egyéneket természetesen különböző szempontok alapján kü- lönböző csoportokba sorolhatjuk, függően a felosztás és a vizsgálódás céljától (lásd a túloldali táblázatot).
Jelen kiadványban az alábbi három, viszonylag homogén korcsoport között tet- tünk különbséget:
a gyerekek (kb. 8/10 éves kortól – kb. 14 éves korig), a serdülők (kb. 15 éves kortól – kb. 18 éves korig),
és a fi atal felnőttek (kb. 19 éves kortól – kb. 25/30 éves korig),
Az ifj úsági korosztályokat alapvetően három hatáscsoport éri: a család, az iskola (munka) és a szabadidős szféra mintái. Tehát az elsődleges szocializációs terep: a család és a másodlagos szocializációs terep: az iskola (óvoda, munka), mellé fel- zárkózik egy harmadlagos (szabadidős) szocializációs terep (az egyén életében is ilyen sorrendben jelentkezve): a kortárscsoportok (mint nem mesterségesen hie- rarchizált csoportok), plázák, internet, a média, a kisközösségi együttműködés stb. világa. Az ifj úsági szakmabeliek feladata az önmagáért és közösségeiért fele- lős polgárrá válás mással nem helyettesíthető segítése elsősorban a harmadlagos
•
•
•
Pszichológia (személyiség)Szociológia (közösség)Jog (igazgatás)Pedagógia (tanulás) 0–6 kisgyermek kb. 7–10 gyermek 0–180–18 (iskolakötelezettség) 0–14 cselekvőképtelenség (ptk), büntethetőség kizárása (btk) 0–24 (Gyermekvédelem)
0–12 (általános, alapfokú oktatás célcsoportja – alsó tagozat 6+6 modellben) cia)kb. 10–18 (nemi érés kezdete)
–14–18 korlátozott cselekvő- képesség (Ptk), 14–18 korlátozott büntethe- tőség (14–18)
13–18 (nagyjából a középfokú oktatás célcsoportja) őttekkb. 18-kb. 18–15–26 (GYIA) 13–29 Európai Unió 20– (Btk. Életfogytiglan büntethetőség)
18– (felsőfokú oktatás) ésA pszichológia soha nem az élet- korhoz, hanem az egyén szemé- lyiségfejlődésé- nek egy adott mozzanatához köti a vizsgáló- dásait, felosztá- sát, ebből adó- dóan a számok csak irányadóak.
A szociológia a társa- dalom és a közösség, az egyének egymáshoz való viszonyai, működé- se szempontjából vizs- gálódik. Fő felosztása gyermek, fi atalfelnőtt, középkorú és idős, de vizsgálatai során mindig az adott helyzetnek meg- felelő pontos célcsoport meghatározást alkalmaz.
A jog az egységesség érdeké- ben csak a kor számbeli meg- határozását tudja értékelni, ezért nem tudja fi gyelembe venni sem az egyéni sajátos- ságokat, sem közösségi kö- rülményeket.
A pedagógia a tanulási mó- dok és igények alapján cso- portosítja a korosztályokat. A tanár, az ifj úságsegítő szem- szögéből más-más hozzáállást, módszertant igényel az egyes korcsoportokkal való foglal- kozás.
szocializációs terepen folyó munkával, de (re)szocializációs szükséghelyzetben akár valamennyi szocializációs terepen.
A kézikönyv legtöbb fejezetében többször utalunk kulcskompetenciákra.
A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök transzferábilis (más helyzetekre átvihető), többfunkciós (különböző célokra alkalmazható) egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét kiteljesíthesse és fejleszthesse, be tudjon illeszkedni a társadalomba és foglalkoztatható legyen.
A kulcskompetenciákat, a kötelező oktatás illetve képzés időszaka alatt kell elsa- játítani. A későbbiekben, az egész életen át tartó tanulás során mindenféle tanulás alapját ezek a kompetenciák képezik. A kulcskompetenciák az élet során nyújtott megfelelő egyéni teljesítmény, munka és a későbbi tanulás előfeltételei.
Az Európai Unióban elfogadott kulcskompetenciák
Az európai oktatási és képzési rendszerekkel kapcsolatos célkitűzések nyomon követésének részletes munkaprogramja (2002/C 142/01).
Kompetencia Meghatározás
Anyanyelvi kommunikáció
A kommunikáció a gondolatok, érzések és tények szóbeli és írásbeli for- mában történő kifejezésének és értelmezésének képessége (szövegértés, be- széd, olvasás és írás), valamint a megfelelő módon történő nyelvi érintkezés képessége a társadalmi és kulturális kontextusok teljes skáláján – az okta- tásban és képzésben, a munkahelyen, otthon és a szabadidőben.
Idegen nyelvi kommunikáció
Az idegen nyelvi kommunikáció nagyjából ugyanazokat a fő területeket öleli fel, mint az anyanyelvi kommunikáció: a gondolatok, érzések és tények szóban és írásban történő megértésének, kifejezésének és értelmezésének alapja (szövegértés, beszéd, olvasás és írás) a társadalmi kontextusok meg- felelő skáláján – a munkahelyen, otthon, a szabadidőben, az oktatásban és képzésben – az egyén igényei vagy szükségletei szerint. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan készségeket is igényel, mint a közvetítéshez és a kul- túrák közötti megértéshez kapcsolódó készségek. A nyelvtudás foka a négy dimenzióban, a különböző nyelveken, valamint az egyén nyelvi környeze- tétől és örökségétől függően eltérő lehet.
Matematikai, természet- tudományi és technológiai kompetenciák
A matematikai kompetencia magában foglalja az összeadás, kivonás, szorzás, osztás, a százalékok és a törtek használatát fejben és írásban végzett számítá- sok során, különféle mindennapi problémák megoldása céljából. A hangsúly inkább a folyamaton, mint annak kimenetén van, azaz inkább a tevékenysé- gen, mint az ismereteken. A természettudományi kompetencia a természeti világ magyarázatára szolgáló ismeretek és módszerek használatára való ké- pesség és hajlam. A technológiai kompetencia ennek a tudásnak és módszer- tannak az értő alkalmazása akkor, amikor az ember a természeti környezetet felismert igényeinek vagy szükségleteinek megfelelően átalakítja.
Digitális kompetencia
A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalma- zása munkában, szabadidőben és a kommunikáció során. E kompetencia a logi- kus és kritikus gondolkodáshoz, a magas szintű információkezelési készségek- hez és a fejlett kommunikációs készségekhez kapcsolódik. Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásával kapcsolatos készségek a legalap- vetőbb szinten a multimédiás technológiájú információk keresését, értékelését, tárolását, létrehozását, bemutatását és átadását, valamint az internetes kommu- nikációt és a hálózatokban való részvétel képességét foglalják magukban.
A tanulás tanulása
A „tanulás tanulása” a saját tanulás önállóan és csoportban történő szer- vezésének és szabályozásának a képességét foglalja magában. Részét képezi a hatékony időbeosztás, a problémamegoldás, az új tudás elsajátításának, feldolgozásának, értékelésének és beépítésének, valamint az új ismeretek és készségek különböző kontextusokban – otthon, a munkahelyen, oktatás- ban és képzésben – történő alkalmazásának a képessége. Általánosabban fogalmazva a tanulás tanulása erőteljesen befolyásolja, hogy az egyén meny- nyire képes saját szakmai pályafutásának irányítására.
Személyközi és állampolgári kompetenciák
A személyközi kompetenciákhoz tartoznak mindazok a viselkedésformák, amelyeket az egyénnek el kell sajátítania ahhoz, hogy képes legyen haté- kony és konstruktív módon részt venni a társadalmi életben, és szükség ese- tén meg tudja oldani a konfl iktusokat. A személyközi készségek nélkülöz- hetetlenek a hatékony személyes és csoportos érintkezéshez, és mind a köz-, mind a magánéletben alkalmazhatók.
Vállalkozói kompetencia
A vállalkozói kompetenciának egy aktív és egy passzív összetevője van.
Magában foglalja egyrészt a változás kiváltására való törekvést, másrészt a külső tényezők által kiváltott újítások elfogadásának, támogatásának és alkalmazásának a képességét. A vállalkozói kompetencia része az egyén fe- lelőssége saját – pozitív és negatív – cselekedetei iránt, a stratégiai szemlé-
A kézikönyvben a csoportos, vagy egyéni tanulási helyzeteket bemutató gya- korlatok, példák is a fenti kompetenciák fejlesztését célozzák, ebből adódóan a gyakorlatok és a konklúziók több helyen tartalmazzák a fejleszteni kívánt kom- petenciákat, jelezve ezzel a várható tanulási eredményt, a jelentkező készségfej- lődést, valamint a lehetséges attitűdváltozást.
Csoport és közösségirányító szerepek és azok megnevezése
A könyvben gyakran találhatóak a csoportok, közösségek irányítását, koordi- nálását célzó szerepek (csoportvezető, gyakorlatvezető, facilitátor, moderátor, ifj úságsegítő, foglalkozásvezető, projektvezető) megnevezései. Ezek minden esetben az adott helyzetben legrelevánsabb változatban olvashatóak. A pontos értelmezés érdekében ezeket a szerepneveket az alábbiakban megmagyarázzuk:
Csoportvezető a fi atalok csoportjának alulról legitimált hangadója, vezéregyénisé- ge, vagy a csoport által felkért felnőtt vezetője. Huzamosabb időre legitimált személy. Fölérendelt csoporttag.
Gyakorlatvezető az a személy, aki a gyakorlatot biztonságos tanulási körülmények kö- zött szakszerűen levezeti a csoport számára, előre jól megtervezett keretek között és előre meghatározott kimenet irányába. Rövid idő- re legitimált személy. Mellé vagy fölérendelt szereplő. Általában nem tagja a csoportnak.
Facilitátor általában döntéshozatal, tervezés, problémamegoldás, ötletgyűjtés, értékelés és párbeszéd megvalósításához alkalmazott közreműködő megnevezése. A folyamatot előre nem megtervezett eredmény irá- nyába, de előre meghatározott mederben tartja. Rövid időre legiti- mált személy. Mellérendelt, egyenrangú szereplő. Nem tagja a cso- portnak.
Moderátor (latinul: mérséklő) az a személy aki, különösen vitás helyzetekben segíti a konszenzus, együttműködés létrejöttét, útmutatásával irá- nyítja és mederben tartja kommunikációt. Rövid időre legitimált személy. Mellérendelt, egyenrangú szereplő. Soha nem tagja a cso- portnak.
Ifj úságsegítő közvetlenül fi atalokkal, azok csoportjával foglalkozó szakemberek gyűjtőfogalma. Hosszú időre legitimált személy. Mellé vagy föléren- delt szereplő. Tagja a csoportnak. (lásd: Én az ifj úságsegítő fejezet) Foglalkozásvezető akár több gyakorlatot is magába foglaló foglalkozás vezetője. Mellé
vagy fölérendelt szereplő. Időben jól behatárolt időre legitimált sze- mély. Általában nem tagja a csoportnak.
Projektvezető egy közös cél érdekében megvalósítandó, időben jól behatárolható feladatcsomag végrehajtásának irányítója. Fölérendelt, hosszabb időre legitimált szereplő. A megvalósításban tagja a csoportnak.
Tanulássegítő: az a személy, aki a tanulási folyamatban (csoportos vagy egyéni) biz- tonságos tanulási körülményeket teremt és szakszerűen segíti az elő- re, közösen meghatározott tanulási célok irányába a folyamatokat.
Rövid vagy hosszabb időre legitimált mellérendelt szereplő, aki álta- lában nem tagja a csoportnak.
Könyvünk célja tehát összegyűjteni, továbbfejleszteni és bemutatni az ifj úság- ügy, ifj úsági szakma, ifj úsági munka módszertanát és technikáit. Az ifj úsá- gi szektorban tevékenykedők többsége szerint ugyanis az ifj úsági tevékenység csakúgy mint két évtizede a szociális szektor, mára önálló szakmává érett.
A kapcsos könyv felépítéssel praktikus és elméleti célunk is van: Elméleti megfontolásunk legfőbbike, hogy megítélésünk szerint az ifj úságügy dinami- kus és nem statikus rendszer, praktikus okunk pedig az, hogy nem hisszük, hogy bármelyikünk birtokolná a terület teljes tudástárát. Így arra bíztatjuk az Ol-
Módszertani kézikönyvünk ún. kapcsos könyv formában lát napvilágot, ami azt jelenti, hogy a folyamatosan jelenik meg a beltartalom, azaz a kiadványt folya- matosan (várhatóan évente egyszer) kiegészítjük és frissítjük.
Mindamellett igyekszünk úgy szerkeszteni a könyvet, hogy az könnyen ke- reshető, a benne lévő információk hamar elérhetőek legyenek.
Az A) bevezető és a B) Én, az ifj úságsegítő részen túl az alábbi 18 fejezet szerint épül- nek fel a fő részek:
I. Ifj úsági munka
C) Nem-formális, informális tanulás
D) Személyes ifj úságsegítés – Kortárs és felnőtt segítés, coaching, információ és tanácsadás
E) Közösségfejlesztés
F) Részvétel, bevonódás, demokrácia, emberi jogok – a helyi ifj úsági mun- ka
G) Érdekérvényesítés – konfl iktuskezelés, képviselet, döntéshozatal, lobbi H) Mobilitás és interkulturális tanulás,
I) Önkéntesség és segítése – Civil ifj úsági munka J) Ifj úsági projektmenedzsment
K) Kreativitás és önkifejezés L) Megelőzés és egészségfejlesztés
M) Intézményesült ifj úságsegítői szolgáltatásformák – a rendszeres és a fo- lyamatos együttlét élményére alapuló ifj úsági területek (klubok és tábo- rok)
N) Virtuális ifj úsági munka
Használati útmutató
II. Ifj úsági Szakma
O) Ifj úságszakmai rendszerek – feladat, humán és pénzügyi rendszerek P) Ifj úság és jog
Q) Az ifj úsági munka tervezése és értékelése – stratégia, cselekvési terv, mo- nitoring
R) Az ifj úsági korosztályok és rendszerek megértése, megismerése – kutatás, felmérés, elemzés
S) Nemzetközi ifj úsági világ – Európai és nemzetközi rendszerek ismerete T) A civil ifj úsági szektor és kapcsolatai
Egy fejezet 3 fő részből áll:
Elméleti bevezető Gyakorlatok
Jó példák, mintaértékű kezdeményezések
Példa
A4) A közreműködők rész
J) Az ifj úsági projektmenedzsment fejezet
P) a jogi és igazgatási ismeretek, önkormányzatiság fejezet
•
•
•
A fejezeten belül az oldalszámozás folyamatos.
A megkapott kiegészítések, frissítések során két eset lehetséges:
i) Új anyagot kap kézhez
ii) Elavult anyag javítását kapja kézhez
Mindkét esetben az anyaghoz kap egy műveleti útmutatót a teendőkel.
Példa
A K téma K1/12–13 oldalát cserélje ki a most megkapott anyag K1/12–
13 oldalára
Az G téma G2/13–16 oldalát cserélje ki a most megkapott anyag G2/13–
16 oldalára
A H téma H3/8 oldala után illessze be a H3/9–14 oldalakat
A fejezet első oldala minden esetben tartalmazza az adott fejezet címét, rövid összefoglalóját és tartalomjegyzékét.
Bizonyos fejezetekhez mellékletek tartoznak (pl.: iratminták) ezek M meg- jelölést kaptak.
Példa
9M2 A 9-es téma második melléklete
•
•
•
•
A) Bevezető A1) Előszó
A2) Használati útmutató A3) Tartalomjegyzék A4) Közreműködők B) Én az Ifj úságsegítő Ifj úsági munka
Nem-formális, informális tanulás
Személyes ifj úságsegítés – Kortárs és felnőtt segítés, coaching, információ és tanácsadás
Közösségfejlesztés
Részvétel, bevonódás, demokrácia, emberi jogok – a helyi ifj úsági munka Érdekérvényesítés – konfl iktuskezelés, képviselet, döntéshozatal, lobbi Mobilitás és interkulturális tanulás
Önkéntesség és segítése – Civil ifj úsági munka Ifj úsági projektmenedzsment
Kreativitás és önkifejezés Megelőzés és egészségfejlesztés
Intézményesült ifj úságsegítői szolgáltatásformák – a rendszeres és a folya- matos együttlét élményére alapuló ifj úsági területek (klubok és táborok) Virtuális ifj úsági munka
Ifj úsági szakma
Ifj úságszakmai rendszerek – feladat, humán és pénzügyi rendszerek Ifj úság és jog
Az ifj úsági munka tervezése és értékelése – stratégia, cselekvési terv, moni- toring
C) D) E) F) G) H) I) J) K) L) M) N)
O) P) Q)
Tartalomjegyzék
Az ifj úsági korosztályok és rendszerek megértése, megismerése – kutatás, felmérés, elemzés
Nemzetközi ifj úsági világ – Európai és nemzetközi rendszerek ismerete A civil ifj úsági szektor és kapcsolatai
R) S) T)
Szerkesztők
Földi László pedagógus végzettséggel, változásmenedzsment tanácsadói oklevéllel rendelkezik. 1992 óta foglalkozik ifj úsági munkával és ifj úságpolitikával. 5 évig civil szervezeteknél önkéntesként, majd 1997-től az állami szektorban dolgozott. 1993–
1996 között az Országos Gyermek és Ifj úsági Parlament külügyekért felelős alelnöke volt. 1998-tól a Mobilitás Ifj úsági Szolgálat igazgatója. 2006-ig nemzetközi ügyekért felelős igazgató, 2007-től pedig általános igazgatóként dolgozott, 2009 júliusa óta if- júságügyi szakmai főtanácsadóként dolgozik. 1999 óta képző, főbb szakterülete az interkulturális tanulás, a változásmenedzsment, az állami ifj úságpolitika és az ifj ú- ságsegítői munka.
Nagy Ádám dr. 1972-ben született Budapesten. Mérnök, közgazdász, polito- lógus, tanár és jogász. Pedagógiából doktorált. Az Információs Társadalom és Trendkutató Központ korábbi igazgatója, alapítója az Új Ifj úsági Szemlének és volt főszerkesztője a Civil Szemlének, korábbi vezetője az Excenter Kutatóköz- pontnak. Jelenleg a Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsának elnöke.
Járosi Éva 1970-ben született, végzettsége szerint angol tanár. A civil szervezetek életébe a Nyitott Képzések Egyesületen, a Magyar Népfőiskolai Társaságon és a Bu- dapest Környéki Népfőiskolai Szövetségen keresztül főiskolásként, egyetemistaként kapcsolódott be. 1998–2006 között, a Mobilitás munkatársaként, az Európai Bi- zottság Fiatalok Európáért, majd Ifj úság 2000–2006 Programja nemzeti irodájában ifj úsági cserékkel, képzési és fejlesztő programokkal foglalkozott. Az utóbbi években – míg életében a kisfi áé a főszerep - alkalmanként ifj úsági célú kiadványokat, doku- mentumokat fordít, lektorál, emellett az ELTE humánökológus hallgatója.
Közreműködők
Szerzők
B) Én, az ifjúságsegítő
Földi László Lásd a szerkesztők között I. IFJÚSÁGI MUNKA
C) Nem-formális, informális tanulás
Kovács Erzsébet képző, felnőttképzési tanácsadó. Közművelődés-ma- gyar szakos egyetemi diplomával előbb a gyöngyösi Mátra Művelődési Központban dolgozott, majd 1987-től 1997-ig kormányzati köztiszt- viselő volt. 1994-96 között a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Ifj úsági Főosztályát vezette, ahol részt vett a Gyermek és Ifj úsági Alap(p- rogram) és a Mobilitás Ifj úsági Szolgálat létrehozásában. 1997-től részese a felsőoktatási Európa-tanulmányi Központok megalakításának, később az Új Magyarország Fejlesztési Terv előkészítésének. Ma eredeti szak- területén, a felnőttképzésben dolgozik, 32 országban végzett képzői és tanácsadói munkát.
D) Személyes ifjúságsegítés – Kortárs- és felnőttsegítés, coaching, információ és tanácsadás
Tarján Linda Eszter 1982-ben született Esztergomban. Szakmai múlt- jának első állomásaként a Magyar Ifj úsági Vöröskereszt Esztergom Terü- leti Szervezetének elnökeként tevékenykedett, később pedig Litvániában egy ifj úsági szervezetnél munkálkodott. Miután szociálpedagógusként lediplomázott, egy évet Németországban töltött, ahol értelmileg akadá- lyozott gyermekek iskolájában látta el feladatát. Külföldi tartózkodása után hazatérve gyógypedagógiát tanult, valamint szülővárosának gyer- mekjóléti szolgálatánál fi atalok oktatásával és nevelésével foglalkozott. A
gyar Köztársaság oktatási minisztere Köztársasági ösztöndíjat adomá- nyozott. Jelenleg a Magyar Vöröskereszt főállású dolgozója.
Letenyeiné Mráz Márta pedagógus, művelődésszervező, felnőttképzési menedzser és ifj úsági szakértő. A szekszárdi fi atalok és civil szervezetek alapították meg 1998-ban a Polip Ifj úsági Információs és Tanácsadó Iro- dát, melynek szakmai vezetője 2007-ig. Számos hazai és nemzetközi pro- jektet menedzselt. 1998-2003-ig a Szekszárdi Gyermek és Ifj úsági Ön- kormányzat felnőtt segítője. 1998-2007-ig az Ifj úságért Önkormányzati Szövetség elnökségi tagja. Több civil szervezet alapítója, rendes és vezető- ségi tagja. 2004 óta ifj úságsegítőket oktat az PTE Illyés Gyula Főiskolai Karon, illetve vizsgaelnökként is tevékenykedik. Képzési területek: ani- máció, tanácsadás módszertana, emberi jogok, közösségfejlesztés, konf- liktuskezelés. Jelenleg a Mobilitás Országos Ifj úsági Szolgálat igazgató- helyettese és az akkreditált képzések felelőse.
Bakos István ifj úsági képző, romológus, pedagógus és életmód-tanács- adó. 1999 óta dolgozik az ifj úsági szektorban hátrányos helyzetű - főként roma és gyermekvédelmi támogatásban felnövő - fi atalok tehetséggon- dozásával, csoportépítésével, illetve kortárssegítő fi atalok képzésével.
2000 óta közel 150 projektben dolgozott különböző szerepekben. Tagja a MOISZ Képzői Körének. Több civil szervezet alapítója, személyes ifj ú- sági munkát főként a Velencei-tó térségében valósít meg. Romológusként egy országos, roma közösségfejlesztőket támogató hálózat koordinátora.
E) Közösségfejlesztés
Beke Pál 1943-ban született. Szakmája szerint mépművelő volt. Egy évtizedes szakmai gyakorlatot követően került a Népművelési Intézetbe 1975-ben; különféle beosztásokat betöltve haláláig ennek jogutódjában, a Magyar Művelődési Intézetben dolgozott. A ’70-es évek utolsó harma- dától részese volt a művelődési otthoni szakmai munka megújításának,
a közösségfejlesztés hazai honosításának és elterjesztésének. Több száz cikkben, tanulmányban, több önálló kötetben szorgalmazta az emberek élethelyzetére és problémáira nyitott, annak megoldására törekvő intéz- ményrendszer kialakulását és működését, a helybéliek óhaja szerinti mű- velődési otthoni működtetést.
Hegedűs LászlóKörmenden született, 36 esztendős, hét éve a város, két éve a kistérség ifj úsági referense. A Körmendi Kulturális Központban dolgozik, mint programszervező. Az NYME-ATFK-n szerezte diplomá- ját, művelődésszervező szakon. 13 évig zenélt a Secret Valley alternatív zenekarban, 8 évig volt a helyi VTV-ben, a Blődület című ifj úsági maga- zinnak szerkesztő-műsorvezetője, így a fi atal korosztály számára is ismert személy. Nevéhez kötődik a Körmendi Ifj úsági Önkormányzat (KIÖ), valamint az Alternatív Diák Időtöltő (ADI) klub létrehozása, vezetése.
2008-ban MOBILITÁS díjjal ismerték el eddigi tevékenységét.
F) Részvétel, bevonódás, demokrácia, emberi jogok – a helyi ifjúsági munka
Pálmai Éva 1983-ban született Budapesten. Tanulmányait Egerben, majd Debrecenben folytatta olasz-művelődésszervező szakon. 2007- 2009 májusa között az Őrhegy Egyesületnél dolgozott, ahol főként a Kamaszparlament programjainak koordinálása volt a fő feladata. Ügy- vezetőként képviseli a KREATIVY Nonprofi t Kft -t, amelynek fő profi l- jában képzési, kulturális tevékenységek állnak. 2009 májusától a Bükki Hegyhát mikro-térségben dolgozik, mint ifj úsági referens és koordinálja a helyi ifj úsági szakmai munkát.
Papp Edina 1983-ban született Ózdon. Tizenhárom éves kora óta aktív
zett angol nyelvű gazdálkodási szakon a Nemzetközi Üzleti Főiskolán, 2008-ban ifj úsági szakértőként a Pécsi Tudományegyetemen, jelenleg a Corvinus Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakos végzős hallgatója.
2005 óta nemzetközi koordinátor, Bükki Hegyhát és Lincolnshire Fen- land térségek közötti együttműködés előmozdítója - 2006-tól az Őrhegy Egyesület alkalmazásában. 2008-ban alapított Ifj úsági Innovációs Köz- pont ügyvezetőjeként elsősorban az ifj úság helyben tartása és a térségi fejlesztésekbe történő stratégiai bevonásával foglalkozik.
Földi László Lásd a szerkesztők között
G) Érdekérvényesítés – konfliktuskezelés, képviselet, döntéshozatal, lobbi
Böröcz Lívia1980-ban született Pécsett. Művelődésszervező főiskolai diplomáját Kaposváron, egyetemi, majd ifj úsági szakértő végzettségét Pé- csett szerezte. 2004-től Pécsvárad ifj úsági referenseként a helyi - kistérsé- gi - ifj úsági élet segítője, amely munkájának fókuszában a helyi ifj úsági érdekképviselet, főként a gyermek és ifj úsági önkormányzatok állnak. A Dél-Dunántúli Regionális Ifj úsági Tanács miniszteri delegáltja, az NCA Demokrácia- és partnerség fejlesztési Kollégiumának tagja.
H) Mobilitás és interkulturális tanulás
Baranyi Éva1958-ban született, első szakmája szerint textiltervező-raj- zoló, hivatása az emberekkel való foglalkozás, a gyerek-és ifj úsági korosz- tály. Andragógus végzettséget szerzett, 15 éves államigazgatási gyakorlat után ma mindhárom szektorban képzőként dolgozik, kiemelt témája a hátrányos helyzet kapcsán számos fejlesztő projektben közreműködött fejlesztőként, képzőként.
I) Önkéntesség és önszerveződés segítése – Civil ifjúsági munka
Király Viktor1976-ban született magyar nyelv és irodalom szakos kö- zépiskolai tanár, esztéta. A veszprémi Lovassy László Gimnázium tanára, Veszprém város Oktatási és Ifj úsági Bizottságának külső szakértő tag- ja. 1996 óta a Szellemi Regenerációs Társulás (helyi ifj úsági kulturális egyesület) ügyvezetője, valamint tréner, előadó, táborvezető az alábbi területeken: diák-önkormányzati alapismeretek, kommunikáció, konf- liktuskezelés, közösségépítés, önismeret, problémamegoldás, projektme- nedzsment, szervezetfejlesztés, tárgyalástechnika, vezetői ismeretek. 10 éven át a Veszprémi Ifj úsági Közalapítvány kurátora. Tagja, majd alelnö- ke a Veszprémi Ifj úsági és Diákközéleti Szövetségnek. 2002 óta interne- tes újságírással és internetes projektek vezetésével is foglalkozik.
Salamon Judit 1983-ban született Győrben. 2004 és 2005 között vett részt az Európai Önkéntes Szolgálat (EVS) nevű programban, egy észak- olasz kisváros civil szervezeténél, Astiban. 2007 novemberében egy olasz- magyar kulturális fesztivált valósított meg, önkéntesként közreműködött a 2006-os torinói téli olimpián. Nemzetközi kapcsolatok referensként fél évet dolgozott a Börcsi Faluvédő és Művelődő Egyesületnél, 2006. júniu- sától pedig a Mobilitás Országos Ifj úsági Szolgálat Fiatalok Lendületben Programiroda EVS képzésekért és EVS szervezetek akkreditációjáért fe- lelős munkatársa. Radnóti-díjas és Kazinczy érmes versmondó, jelenleg a Budapesti Kommunikációs Főiskola és Magyar Televízió közös képzésén televíziós műsorkészítést, szerkesztést tanul.
J) Ifjúsági projektmenedzsment
Királyné Kőműves Judit1975-ben született pedagógus, jelenleg európai
ifj úsági és civil referense, a Veszprémi Ifj úsági Közalapítvány titkára, a Veszprémi Diák- és Ifj úsági Önkormányzat létrehozója, felnőtt segítője.
2007 óta a Közép-dunántúli Regionális Ifj úsági Tanács alelnöke, 2008- tól az Inpresszó – Veszprém Megyei Ifj úsági Információs és Tanácsadó Módszertani Központ szakmai vezetője.
K) Kreativitás és önkifejezés
Katona Krisztina1981-ben született Baján, iskoláit Szekszárdon és Pécsen végezte. 2006-ban a PTE-Felnőttképzési– és Emberi Erőforrás Fejleszté- si Karán művelődési– és felnőttképzési menedzserként szerzett diplomát.
2004-ben Cserkúton kezdett el önkéntesen hétvégi foglalkozást tartani a helyi fi ataloknak környezeti nevelés céljából, majd 2004 és 2009 között a pécsi Zöld-Híd Alapítvány Öko-Kuckójában tevékenykedett környezet- védelmi oktatóként. 2007-ben egy nemzetközi képzésen Nicaraguában el- sajátította a mural painting (közösségi falfestés) komplex közösségfejlesztő módszert. 2007 óta önkéntesként alkotásra épülő foglalkozásokat tart a Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézetében Pécsen.
L) Megelőzés és egészségfejlesztés
Heves Andrea Irodalomtörténész, szociálpolitikus, mentálhigiénikus végzettségei után az ELTE BTK pszichológia szakán végzett 2002-ben.
Az ifj úságügyi munkához két szálon is kapcsolódik: tanárként és egyéni terapeutaként. Oktatóként (ELTE TÓK, ELTE PPK) ifj úságsegítő, mű- velődésszervező és andragógus hallgatók számára – az elméleti órákon túl – készségfejlesztő, önismereti csoportokat, tréningeket tart. Magán- rendelésén szakterülete az újrakezdés: kapcsolati, iskolai, munkahelyi, függőség utáni életkezdés. Ifj úsággal foglalkozó alapítványoknál, civil/
önkormányzati szervezeteknél szupervízori, tanácsadói, tréneri feladato- kat is végez. Részt vállal a hátrányos helyzetűek számara hirdetett kép- zésekben: roma szociális asszisztenseket és mentorokat képez az ország több településén.
Schád László klinikai szakpszichológus. Szakmai tapasztalatait bünte- tés-végrehajtásban, alkoholelvonóban, pályaválasztásban, serdülő pszi- chiátriai szakrendelőben, pedagógiai intézet pedagógiai szakszolgálata vezetőjeként szerezte. 2000 óta főleg egészségprevenciós, drogmegelőzési programokat tart tanulók és pedagógusok számára. Egyéni és csoportos pszichoterápiás, pár- és családterápiás, tréningvezetői, oktatási gyakorla- ta van. A szegedi Tini-telefon Lelkisegélyszolgálat Egyesület alapító tagja és önkéntese. 2005-től Romániában, 2010-től Vajdaságban is ifj úságsegí- tő tevékenységet és kortárs segítő képzést végez.
M) Intézményesült ifjúságsegítői szolgáltatásformák – a rendszeres és a folyamatos együttlét élményére alapu- ló ifjúsági területek (klubok és táborok)
Mandák Csaba pedagógia szakos tanár, tréner, közoktatási szakértő. Je- lenleg a Deák Diák Általános Iskola tanára. Több mint 25 éve foglalkozik a nevelés-oktatás különböző területeivel pedagógusként, iskolaigazgató- ként, kutatási iroda vezetőjeként. Tananyagíróként, lektorként, tréner- ként közreműködött különböző HEFOP programok fejlesztésében, a Szakiskola Fejlesztési Programban. Tanácsadóként dolgozik az ÚMFT – TÁMOP közoktatási pályázataiban. Három évet dolgozott a for-profi t szférában marketing területen. Pedagógiai, államigazgatási, marketing és minőségügyi végzettségekkel rendelkezik.
Szabó Zsuzsanna 1980-ban született, művelődésszervezőként végzett a NYME Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolán. 7 éves korától rend- szeresen táborozik, 17 éves korától táboroztat. Elnökségi tagja a Liszt- érzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesületének. 2007–2009 a Zabhegyező Gyerekanimátorok Egyesületének káposztásmegyeri játszó-
Rapi István 1959-ben született. Gödöllőn biológia–földrajz szakos ál- talános- és középiskolai tanári, mentálhigiénikus, szociológus, humán- és kulturális menedzser okleveleket szerez. 1987-ig tanárként dolgozik, majd az Iránytű Ifj úsági Információs és Tanácsadó Iroda-Vízöntő Pin- ceklub igazgatója. 2008-tól ezen túl a Pest Megyei Ifj úsági Szakmai Módszertani Központ szakmai vezetője. Szakmai tevékenységei: ifj úsági szakértői feladatok ellátása, új ifj úsági irodák, pontok, IKSZT-k részé- re képzések, felkészítések, tereptanári munka, KEF, mentálhigiénés és drogstratégiai koordináció.
N) Virtuális ifjúsági munka
Székely Levente1979-ben született Kolozsváron. Szociológus, jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem doktori programjának hallgatója. Az Excenter Kutatóközpont kutatási igazgatója, az Új Ifj úsági Szemle társ- főszerkesztője, a Gyermek és Ifj úsági Alapprogram Tanácsában (GyIA) civil delegált.
II. Ifjúsági Szakma
O) Ifjúságszakmai rendszerek – feladat, humán és pénzügyi rendszerek
Bodor Tamás1963-ban született Szombathelyen. Tanító, tanár, humán szervező. Tanulmányait a Budapesti Tanítóképző Főiskolán, a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán és a Janus Pannonius Tudományegyetemen folytatta. Általános- és középiskolai tanári, diákönkormányzatot segítő tanári munkája után, intézményvezető-helyettesi tapasztalatokat szer- zett családsegítő- és megyei művelődési és ifj úsági központban. Hosszú ideig dolgozott a Vas megyei Önkormányzati Hivatal ifj úsági referense- ként. A központi közigazgatásban a Miniszterelnöki Hivatal Gyermek és Ifj úsági Koordinációs Tanács Titkárságán ifj úsági szakmai főtanácsadó volt, jelenleg a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Gyermek és Ifj úsági
Osztályát vezeti. A Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjának meghívott óraadó tanára.
Nagy Ádám dr.Lásd a szerkesztők között
P) Jogi és igazgatási ismeretek, önkormányzatiság
Jásper András jogászként dolgozik a Diákközéletért Alapítványnál, szak- területe a diákjog. Több éve vesz részt ifj úsági szervezetek és alapítványok tevékenységében. Korábbab dolgozott a VIII. kerületi Ifj úsági Informáci- ós Iroda, a Fővárosi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala, az Országos Diák Unió (ODU), a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ), az Oktatási Minisztériumhoz tartozó Pedagógus-továbbkép- zési Módszertani és Információs Központ (PT-MIK) munkatársaként is.
Gecse Simon Orsolya szociális munkás, kábítószerügyi és ifj úsági szak- értő, újságíró. Jelenleg Érd ifj úsági referenseként dolgozik. Pályáját új- ságíró-szerkesztőként kezdte, majd drog-prevenciós programokban dol- gozott az Angyalföldi Ifj úsági és Információs Iroda, a Mentálhigiénés Programiroda és a Kortárs Segítő Műhely Alapítvány szervezésében. A szociális területen az érdi Gyermekjóléti Szolgálat családgondozójaként, majd a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet tanácsadójaként dol- gozott. Kistérségi megkereső és ártalomcsökkentő szolgálatot szervezett Érden és Százhalombattán, ifj úságvédelmi feladatokat látott el az érdi Kós Károly Szakképző Iskolában. 2007-ben ifj úsági referensi munkájá- ért Mobilitás díjjal tűntették ki.
Q) Az ifjúsági munka tervezése és értékelése – stratégia, cselekvési terv, monitoring
zettséget szerez. 1992-től a Szegedi Ifj úsági Házban kulturális mene- dzser. 1997-től a szegedi SZITI Ifj úsági Információs és Tanácsadó Iroda vezetője. 1999-től humánerőforrás szervező, tréner a Szilánk üvegipari vállalatnál. 2001-től teleház-vezető, valamint tanácsadói-hálózatvezető a Magyar Teleház Szövetségnél. 2004-től a Mobilitás Dél-alföldi Regio- nális Ifj úsági Szolgáltató Iroda irodavezetője. 2007-től a Szegedi Tudo- mányegyetemen oktat ifj úságsegítő hallgatókat.
Ruff Tamás 1978-ban született. Egyetemi tanulmányait a Pécsi Tudo- mányegyetem Szociológia szakán végezte, majd a diploma megszerzése után a Székesfehérvári Ifj úsági Információs és Tanácsadó Irodában dol- gozott. 2004-től az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet adatfelvételi vezetője. Feladatai közé tartozik a kutatóintézet szociológiai adatfelvé- teleinek szakmai tervezése és operatív irányítása, ezen kívül részt vállal a kutatási programok elemzési feladataiból. Kutatóként számos ifj úság- kutatási programban vett részt helyi illetve regionális szinten, több te- lepülés ifj úsági koncepciójának és cselekvési tervének kidolgozásában nyújtott szakmai segítséget. Kutatási területei közé tartozik a fi atalok jövőképe, droghasználati szokásai és az ifj úsági szolgáltatások működési mechanizmusai. Középiskolás kora óta több ifj úsági és szociális jellegű civil szervezetben dolgozik önkéntesként.
R) Az ifjúsági korosztályok és rendszerek megértése, megismerése – kutatás, felmérés, elemzés
Domokos Tamás Az egyetemi tanulmányok mellett az Echo Oktatás- kutató Műhelyben kezdte kutatói pályafutását 1996-ban. Több közvé- lemény-kutató cégnél és nonprofi t kutatócsoportnál dolgozott, 2004-től az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet módszertani igazgatója. Fő kutatási területe a fi atalok értékrendjének változása, valamint a felnőtté válás szociológiai problémái. Ezen túl ifj úságkutatásokat végez a tanulók mentálhigiénés helyzetéről, droghasználatáról, magatartás és viselkedés-
kultúrájáról. Jelenleg két kutatási programon dolgozik, a kelet-európai ci- vil szervezetek életciklusát valamint a fi atal felnőttek önálló életkezdési stratégiáit vizsgálja a posztszocialista átalakulás tükrében. A kvantitatív kutatásmódszertan szakértője, ezen belül a mintavételi technikák alkal- mazási kérdéseivel, problémáival foglalkozik.
S) Nemzetközi ifjúsági világ – Európai és nemzetközi rend- szerek ismerete
Földi László Lásd a szerkesztők között
T) A civil ifjúsági szektor és kapcsolatai
Kárpáti Árpád1977-ben született, azóta Pécsváradon él. 1998-tól mű- velődésszervező, 2001-től ifj úsági referens Pécsváradon. 2004-től előbb Pécs városának, majd egy évvel később Baranya megye ifj úsági referense.
2005-től vezeti a Baranya Ifj úságáért Nonprofi t Kft -t, amely ellátja Pécs városának és a Baranya Megyei Önkormányzatnak az ifj úsági feladatait.
Elvégezte a PR szakértő és az Ifj úsági szakértő szakirányú továbbképzése- ket. Több civil szervezet alapítója, rendes és vezetőségi tagja. Az elmúlt 5 évben civil és ifj úsági pályázati rendszerekben, testületekben szakértő, illetve döntéshozó.
Galambos Rita 1957-ben született Budapesten. Magyar-francia szakos középiskolai tanár. Tanított franciát a VIII. kerületi Práter Utcai Álta- lánosban, a Kölcsey Gimnáziumban és a budapesti Francia Intézetben.
Társszerzője a Bon voyage! című általános iskolai francia tankönyv so- rozatnak és tanári kézikönyveknek. Alapítója a Magyar Freinet Alapít- ványnak, és a Szabad Iskolákért Alapítványnak. 1992 óta a civil szektor- ban dolgozik programvezetőként (Civic Education Project), stratégiai és
Köszönetnyilvánítás
A kötet elkésztésében nyújtott szakmai tanácsaikért, segítségükért köszönet illeti
Bencze Györgynét Fróna Katát Győri Krisztinát Horváth Zoltánt Járosi Évát Kandikó Ritát Katona Máriát Kátai Brigittát Kiss Andreát
Letenyeiné Mráz Mártát Molnár Zsuzsát
Ruska Mónikát Szabó Csillát Szebenyi Mariannát Tiszolczi Pétert Veres Judit Inezt Vincze Józsefet
Szükségesnek tűnt, hogy az ifj úsági szektorról, ifj úsági tevékenységről szóló fogalmak némelyikét, azokat, amelyek nélkül a többi fogalom megértése ne- hézségekbe ütközik vagy nem értelmezhető, mintegy alapvetésként, „meta- fogalomként” külön határozzuk meg.
1. Gyerek: Az ifj úsági korosztályokon belül a három viszonylag homogén korcsoport egyike, (kb. 8–kb. 14), akik még alapvetően a szülőhöz–ta- nárhoz kötődnek.
2. Serdülő: Az ifj úsági korosztályokon belül a három viszonylag homogén korcsoport egyike (kb.15–kb.18), akiknél legintenzívebben jelentkezik a kortársakhoz való kötődés.
3. Fiatal felnőtt: Az ifj úsági korosztályokon belül a három viszonylag ho- mogén korcsoport egyike, (kb. 19–kb. 30), akik a társakhoz, barátokhoz (esetleg eszményekhez, értékekhez) kötődnek.
4. Ifj úság, Ifj úsági korosztályok: a gyerekek, serdülők és fi atal felnőt- tek korcsoportjainak összessége; az ifj ú fogalom többes gyűjtőfogalma, együttese. Az önmagukért már felelősséget vállalni képességtől, a kor- társcsoport szerepének megjelenésétől a már nem csak önmagáért való felelősségvállalásig terjedő időszakba tatozó korosztályok.
5. Ifj ú: Az ifj úsági tevékenységek alanya (közösségeivel egyetemben), az if- júsági korosztályok tagja.
6. Ifj ak: Az ifj ú fogalom többes száma, az ifj úsági korosztályok bizonyos tagjai.
7. Ifj úsági munka: az a tevékenység, amely az ifj úsági korosztályokkal közvetlen kapcsolatban lévő szereplők közt lévő interakciók összessége.
Az érintett korosztályok élethelyzetéből adódó sajátos problémáinak megoldását, társadalmi részvételük kialakítását segítő, az ő részvételükre és sajátos szakmai eszközrendszerre alapozó társadalom-, közösség- és sze-
Az ifjúsági alapfogalmak
mélyes fejlesztő, segítő munka. A kifejezés egyesíteni hivatott a felnőtté válást (elő)segítő mindenféle foglalatosságot a születéstől felnőtt korig az úgynevezett harmadlagos szocializációs terepen (a család és az iskola mel- lett). Az ifj úsági munka cselekvési tere (ideje) a szabadidős idősáv, amely- hez önkéntesen lehet csatlakozni (szemben a másik két szocializációs te- reppel, amely adottság, ill. kötelező).
8. Ifj úsági szakma: az ifj úsági tevékenység középső hagymahéja, mindazon tevékenységeket tartalmazza, amely tartalmában, módszertanában se- gítséget adhat a közvetlen ifj úsági munkának. Az absztrakció magasabb szintjén elhelyezkedő tevékenységösszesség, amelynek feladata az ifj úsági munka „hátterének” biztosítása.
9. Ifj úságügy: Minden olyan terület, amelynek ifj úsági vonatkozása (is) van, de nem ifj úsági munka és szakma. Így ifj úságügy a tandíjhitel, az egészségtudatosság (ifj úsági vetülete), a Gyes, a gyermekétkeztetés stb.
(horizontális megközelítés).
10. Ifj úságsegítő (ifj úsági munkás): Az ifj úsági munka tevékenységeiben kompetens, erről képesítést szerzett egyén.
11. Ifj úsági szakértő: Az ifj úsági szakma tevékenységeiben kompetens, erről képesítést szerzett egyén.
12. Ifj úsági szektor: Az ifj úsági munka, ifj úsági szakma és ifj úságügy össze- foglaló neve.
13. Ifj úsági tevékenység: az ifj úsági szektorban végzett valamennyi alkotó cselekvés.
Ügyeljünk arra, hogy a gyakorlatokon, foglalkozásokon sem a tanárok, sem semmilyen hivatásos szerv képviselője ne legyen jelen, mert az az őszinteséget
Ki az Ifj úságsegítő?
Mit gondolsz az alábbi állításról?
„Az ifj úságsegítő munkájának célja, hogy a segített számára feleslegessé váljon.”
Valóban sok kérdést felvet ez az állítás. Ha már ifj úságsegítő munkát végzel, ak- kor azért, ha erre a pályára készülsz, akkor pedig azért. Ki az ifj úságsegítő? Miért dolgozik? Mit csinál? Mikor teszi jól a dolgát? Ki a jó ifj úságsegítő?
Ebben a bevezető fejezetben ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat. Ma- gyarországon és Európában még nem tekinthetjük „letisztult” szakmának az ifj úságsegítői munkát, mégis sok olyan értékmérő pontot, attitűdöt és kompe- tenciát ismerünk, amelyek már nem képezik vita tárgyát.
A fejezetet 4 gyakorló ifj úságsegítő szakemberrel készített interjú részletei egészítik ki, amelyek dőlt betűvel és keretezve olvashatók. A beszélgetések során a fenti kérdéséket tettük fel, illetve megkérdeztük a beszélgetőpartnerünktől, mi motiválja őket, hogy már sok éve főállású ifj úságsegítőként dolgoznak a nem mindig megfelelő körülmények ellenére.
Az ifj úságsegítő a személyiségével dolgozik, és a munkája más emberekkel való kapcsolatában valósul meg. A szakmai munka végzéséhez három dolgot kell megérteni:
0. az ifj úságsegítő személye (Ifj úságsegítő)
1. az ifj úságsegítő környezete, amelyben cselekszik (Kontextus) 2. a célcsoport és a közösség szükségletei (Fiatalok)
A fenti három elemet az ifj úságsegítő maga köti össze oly módon, ahogy azt legjobb tudása és szándéka szerint célravezetőnek és eredményesnek találja. Ez az ifj úságsegítői munka legnagyobb felelőssége és egyben legnagyobb szabad- sága is. Természetesen ebben a mentális folyamatban nem lehet eltekinteni az ifj úságsegítő saját belső értékrendjétől, meggyőződéseitől vagy hitvilágától. Az ifj úságsegítők ugyanúgy aktív alakítói a társadalomnak, mint a tanárok, vagy a politikusok. Még legóvatosabb és legtudatosabb munkájuk mellett is komoly
befolyással rendelkeznek a felnövekvő generáció értékrendjére. Értékhordozó és értékteremtő felelősségük van, akár tudatában vannak ennek akár nem.
„…az ifj úságsegítőnek emocionális és empatikus személyiséggel kell rendelkez- nie, hogy bele tudja élni magát egy fi atal élethelyzetébe. Rá kell hangolódnia a napi realitásokra, és lépésről-lépésre kidolgozni a változást. Nagy türelemmel kell rendelkeznie. Szeretnie kell a fi atalokat, és sugározni kell mindazt, amit át kíván adni. Ezt oly módon kell tennie, hogy a fi atalok azt nyitottan fogadják el tőle és ne elszenvedjék …”
Tegyük fel tehát, hogy ÉN tudatában vagyok szakmai képességeimnek, rendel- kezem a szükséges komptenciákkal, ismerem a munkám európai, magyar és helyi kontextusát és részletes információkkal rendelkezem azokról a gyerekekről, ser- dülőkről, fi atalokról, akikkel foglalkozom, sőt még egy ifj úsági közösség létezé- sének gyakorlati feltételei is adottak. Bár úgy tűnik, minden adott ahhoz, hogy jó ifj úságsegítői munkát végezzek, azonban erre még ebben az ideális esetben sincsen semmilyen garancia. Az, hogy mit teszek és az egyes elemeket, hogyan kapcsolom össze, az kizárólag egyéni stratégián múlik. Ahhoz, hogy egyéni if- júságsegítői stratégiáról beszéljünk, közelebbről vizsgáljuk meg az ifj úságsegítői szerepet, a tág és a szűk értelemben vett kontextust és a gyerekekről, serdülőkről, fi atalokról alkotott képünket, majd a fejezet végén visszatérünk az ifj úságsegítő egyéni stratégiájára.
Kompetenciák a tanulástámogatáshoz
G. B. Shaw szerint minden szakma összeesküvés a laikusok ellen. Kivéve az ifj ú- ságsegítőket – tehetnénk hozzá. Büszkén vagy szomorúan?
Ifj úságsegítők Magyarországon nem csak magasan kvalifi kált szakemberek lehetnek. Főfoglalkozásban is lehet dolgozni szakképzettség nélkül, felsőfokú szakképzettséggel vagy bármilyen diplomával - hát még önkéntesként. Mindig lesznek szakemberek és laikusok azok között is, akik a fi atalok tanulásának fel- tételeit megtervezik, megszervezik. Ha a tanulást egy kínálkozó hétköznapi hasonlattal a főzéshez hasonlítjuk: a nemformális tanulásnak nem az a pers- pektívája, hogy lesz majd néhány kiváló mesterszakácsunk, és nem is az, hogy házhoz szállítják a készételeket, hanem hogy nagyon sokan fognak megtanulni jól főzni, vagyis egyre több fi atal megtanulja a tanulást tervezni, struktu- rálni, értékelni.
Mit kell tudniuk az ifj úságsegítőknek, hogy közreműködésükkel a fi atalok, beleértve a serdülőket is, fokozatosan átvegyék saját tanulásuk irányítását, szer- vezését? – ez a kérdés a szakmai kompetenciák meghatározásának kiindulópont- ja. Magyarországon kevés a kompetens ifj úságsegítő. Ez egy átmeneti állapot. Nem azért, mert még ennél is kevesebb lesz, hanem mert a szakmai kompetenciák is tanulhatók. Elkötelezett és tehetséges ifj úságsegítők nem szokták beérni azzal, hogy a könnyebb végén fogják meg a munkát. Komplex egyéni és társadalmi cé- lokat keresnek, azokhoz pedig eredeti megoldásokat.
Az Ifj úságsegítő és kompetenciái
Ifj úságsegítőnek nevezhetjük azt az embert, aki napi professzionális munkája során közvetlen személyes viszonyban van azokkal, akik őt önként elismerik és elfogadják, mint segítő személyt.
A professzionális azt jelenti, hogy tudatos, tervezett, ellenőrzött és érté- kelt munkát végez.
A személyes viszony azt jelenti, hogy mélyebb emberi kapcsolatot ápol velük, és vállalt felelősséggel tartozik értük.
Az önkéntes elismerés azt jelenti, hogy szabadon dönthetnek, hogy elis- merik-e őt segítőnek vagy sem, azaz semmilyen külső kényszer (hatalom- mal rendelkező személy befolyása, jogszabály, állampolgári kötelesség) nem befolyásolja döntését/döntésüket.
„…a pedagógus és a népművelő, azt hiszi, hogy tudja, mi kell a fi ataloknak, és hogy mire van szükségük. Nem tudják, mert nem tudhatják. Ezt csak maguk a fi atalok tudják. Ezért aztán meg kell fordítani a gondolkodásunkat. Magyar- országon még mindig sokan azt gondolják, hogy inkább mások mondják meg nekik, mit akarjanak...”
Ezt teheti önkéntes vagy fi zetett alapon is. Nem tekintjük ifj úságsegítőnek azo- kat az ifj úsági szakembereket, akik ezen a szakterületen dolgoznak, de nincs napi kapcsolatuk az ifj úsági közösségekkel, vagy van napi kapcsolatuk, de nem önkéntesen ismerik el őket segítőként. Ilyen értelemben tehát az ifj úságkutató, az 5 ezer főnél nagyobb település önkormányzatának ifj úságügyi referense nem ifj úságsegítő, csakúgy, mint az iskolai tanár sem, akit az egyén nem önként ismer el segítőnek, hanem mert kötelessége elfogadni őt. Kivételt képeznek például az iskolák szabadidőszervezői, és a diákönkormányzatot segítő pedagógusok, akik tanterven kívüli programokat szerveznek, és erre bizalmat, felhatalmazást kap- nak a fi ataloktól is.
•
•
•
