Kitekintés: egyéb defamatorikus tényállások a mai magyar

a „kiszolgáltatott személy megalázása” is. E tényállást a 2011. évi CL. törvény iktatta be a régi Btk.-ba, annak 180/A. §-aként, majd a másfél évvel később hatályba lépő új Btk. azt a 225. §-ában megismételte (egy újabb minősített esettel kiegészítve azt).²⁶³ A régi és az új Btk.

szerint is [régi Btk. 180/A. § (1) bek.; új Btk. 225. § (1) bek.] aki mást, annak kiszolgáltatott élethelyzetét kihasználva arra bír rá, hogy magát megalázó magatartást tanúsítson, ha súlyo-sabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesz-téssel büntetendő. A (2) bekezdés szerint a büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető a) az (1) bekezdés szerinti magatartásra való rábírás során ellenszolgáltatást ad vagy ígér, b) a magát megalázó személyről felvételt készít, vagy ilyen felvételt a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz. Az új Btk.-ba a 225. § (3) bekezdéseként továbbá bekerült az a minősített eset is, hogy a büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt üzletszerűen követik el. (Ez tehát a régi Btk. 180/A. §-ából még hiányzott.)

259 A büntető eljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 52. § (1) bekezdése alapján – egyebek mellett – a rágalma-zás, becsületsértés és kegyeletsértés esetén a vádat mint magánvádló a sértett képviseli, feltéve, hogy az elkövető magánindítványra büntethető.

260 A kivételhez vö. Be. 52. § (4) bekezdés: „A becsületsértés és a rágalmazás közvádra üldözendő, ha hiva-talos személy sérelmére hivahiva-talos eljárása alatt, illetve emiatt, vagy hatóság sérelmére hivatali működésével összefüggésben követik el.”; Be. 496. §: „Az ügyész a vád képviseletét a magánvádlótól az eljárás bármely szakaszában átveheti.”

261 „Kölcsönösen elkövetett könnyű testi sértés, rágalmazás és becsületsértés miatt az egyik fél feljelen-tésére megindított eljárásban – a cselekmények személyi és szoros tárgyi összefüggése esetén – e törvény rendelkezései szerint magánindítványt előterjesztő másik fél viszonvádlóként jár el” [Be. 52. § (3) bek.]. A viszonvád esetében a kölcsönösség egyrészt a bűncselekmény elkövetésében részt vevő személyek azonossá-gát, másrészt a cselekmények közötti tárgyi összefüggést jelenti. A két cselekménynél nem kell feltétlenül idő-, hely-, vagy térbeli egybeesés, a kölcsönösség feltétele mindössze annyi, „hogy az egyik cselekményt a másik miatt követték el” [Nagy–Tóth i. m. (225. lj.) 196]. További eljárási szabály, hogy „kölcsönö-sen elkövetett könnyű testi sértés, rágalmazás vagy becsületsértés esetén az egyik fél sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt megindult eljárásban a […] tanácsülésig a másik fél abban az esetben is jogosult a magánindítvány előterjesztésére, ha ennek határideje lejárt, feltéve, hogy a büntethetőség nem évült el”

[Be. 497. § (3) bek.]. A bírósági eljárás kezdetén személyes meghallgatást kell tartani, amin (tipikusan még bíró részvétele nélkül, általában bírósági titkár, néha ülnök közreműködésével) meg kell kísérelni a felek (a feljelentő és a feljelentett) kibékítését [Be. 502. § (4) bek.]. Ha ez sikeres, az eljárás véget ér, ha nem, akkor tárgyalást kell tartani.

262 Természetesen a büntető anyagi jog által biztosított, a büntetés kiszabásának elkerülésére szolgáló általános lehetőségekkel (megrovás, próbára bocsátás) a magyar bíró is élhet, speciális, a rágalmazásra és becsületsértésre vonatkozó ilyen normáink azonban nincsenek.

263 E deliktum miatt 2014-ben 1, 2015-ben pedig 2 személyt ítéltek el.

E cselekmény jogi tárgya (a rágalmazáshoz és a becsületsértéshez hasonlóan) szintén az emberi méltóság, passzív alanya viszont (azokkal ellentétben) már csak természetes személy lehet, jogi személy és más személyösszesség nem. A tényállás azon személyeket védi, akik kiszolgáltatott élethelyzetben vannak, és e kiszolgáltatottság okán rávehetők arra, hogy olyan magatartást tanúsítsanak, amely társadalmi megbecsültségüket vagy becsületüket sérti. A jogalkotó e deliktum megalkotásával arra a helyzetre kívánt rea-gálni, ami döntően az utóbbi évek terméke, nevezetesen hogy a fájlmegosztó hálózatok és internetes portálok terjedésével számos olyan video került fel az internetre, amelyben emberek puszta szórakozásból vesznek rá tőlük függő helyzetben lévő személyeket arra, hogy olyan dolgokat tegyenek meg, amelyek számukra megalázók. Mivel tehát az emberi méltóság sérelme nemcsak a rágalmazás vagy a becsületsértés, hanem megalázó szituáció előidézése révén is megvalósulhat, e bűncselekmény bevétele a klasszikus defamatorikus tényállások mellé indokolt volt. Már csak azért is, mert a becsületsértés a sértett akara-tától teljesen függetlenül elkövethető, a kiszolgáltatott személy megalázásához viszont a sértett akarata is szükséges.²⁶⁴

Ez az akarat azonban könnyen hajlítható – a jogalkotó éppen azért védi e személyeket a degradáló helyzet látszólag önkéntes vállalásától, mert függő helyzetük okán könnyebb őket rávenni olyan magatartásra, amely méltóságuk sérelmével jár. Emiatt a tényállás fo-galmi eleme a kiszolgáltatott élethelyzet kihasználásával történő elkövetés (rábírás) mint az elkövetés módja. Kiszolgáltatott élethelyzet többféle okból is előállhat, így nemcsak a szociálisan, egzisztenciálisan kiszolgáltatott, de a bármilyen egyéb okból függő helyzetben lévő személy rábírása is tényállásszerű lesz. Az azonban nem tényállási elem, hogy az ilyen jellegű magatartás más (az elkövetőn és a sértetten kívüli harmadik személy) előtt történ-jen; az is elég, ha a sértett csak az elkövető előtt tanúsítja e magatartást.²⁶⁵ A minősített esetek közül az ellenszolgáltatás adása körében ki kell emelni, hogy az nem csupán anyagi (pénzbeni, vagy természetbeni), hanem bármilyen más (pl. személyi jellegű) előny adásával vagy ígéretével megvalósul.

A 2013. évi CLXXVIII. törvény az új, már hatályba lépett Btk.-ba hamarosan beiktatta továbbá a „becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése” (226/A.

§) és a „becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel nyilvánosságra hoza-tala” (226/B. §) deliktumait, amik e magatartásokat annak hatályba lépése, vagyis 2013.

november 16. óta rendelik büntetni.²⁶⁶ A két legfrissebb, az emberi méltóságot védő delik-tum közül a becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése valójá-ban nem más, mint a becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel nyilvá-nosságra hozatalának sui generis előkészületi deliktuma, így előbbi csak abban az esetben

264 A két bűncselekmény elhatárolása is ezen az alapon lehetséges, a sértett beleegyezése ugyanis a becsület-sértés megvalósítását (a jogellenesség hiánya okán) kizárja, míg a kiszolgáltatott személy megalázásának tényál-lási eleme a sértett beleegyezése (beleegyezés hiányában súlyosabb bűncselekmény, pl. – jelentős érdeksérelem esetén – kényszerítés valósulhat meg).

265 Ugyanakkor nem valósít meg bűncselekményt, ha a magatartásról csak maga a kiszolgáltatott helyzetben levő személy szerez tudomást, hiszen ez esetben a méltóság (akár a becsület, akár a közmegbecsültség) nem sérül.

266 Becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése miatt 2015-ig senkit nem ítéltek el, becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel nyilvánosságra hozatala (egészen pontosan jelentős érdeksérelmet okozva elkövetett becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel nyilvánosságra hozatala) miatt pedig 2014-ben és 2015-ben is egy-egy személyt vontak büntetőjogi felelősségre.

büntethető, ha az elkészült felvétel nyilvánosságra hozatala nem valósult meg. Emiatt a következőkben eltérünk a Btk.-beli sorrendtől, és a logikai célszerűség alapján először a becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel nyilvánosságra hozatalának bűncselekményét mutatjuk be.

Az új Btk. 226/B. § (1) bekezdése szerint aki abból a célból, hogy más vagy mások be-csületét csorbítsa, hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú hang- vagy képfelvételt hozzá-férhetővé tesz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A (2) bekezdés szerint pedig a büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) nagy nyilvánosság előtt, vagy b) jelentős érdeksérelmet okozva követik el. E bűncselekmény jogi tárgya ugyancsak az ember (a természetes személy) méltósága,²⁶⁷ elkövetési tárgya a hamis, hamisított, vagy valótlan tartalmú hang- vagy képfelvétel, az elkövetési magatartás pedig ezek hozzáférhetővé tétele.²⁶⁸ Ugyanakkor a deliktumnak nem tényállási eleme az, hogy e felvételt bárki megismerje – a cselekmény befejezett, ha a hozzáférhetővé tétel, pl. a kép, a video vagy a hanganyag fájlmegosztóra feltöltése megtörtént (ám bevégzett csak akkor lesz, ha az onnan el lett távolítva, akár az elkövető, akár bárki más által).

A cselekmény célzatos, azaz csak egyenes szándékkal követhető el,²⁶⁹ a szándéknak azon-ban valamennyi tényállási elemet át kell fognia, így azt is, hogy a felvétel hamis, hamisított, vagy valótlan tartalmú. Ha valaki abban a tudatban tölt fel ilyen felvételt, hogy az valódi, nem valósítja meg e bűncselekményt, mivel annak gondatlan alakzata nincs. (A minősítő körülményt jelentő két eredményre ugyanakkor már elég, ha az elkövető gondatlansága ki-terjed.) A jogalkotó a becsület csorbítását célzatként szabályozta, így szó szerint értelmezve a tényállást, minden olyan esetben büntethető lenne a cselekmény, ha azt az elkövető abból a célból valósítja meg, hogy más vagy mások becsületét csorbítsa, függetlenül attól, hogy az a becsület csorbítására objektíve (a társadalom értékítélete szerint) alkalmas-e. Emiatt a disz-pozíció szövegével szemben is az a helyes, nyelvtani, kontextuális és teleologikus értelmezés alapján megállapítható értelem, hogy a becsület csorbítására való objektív alkalmasság akkor is a büntethetőség előfeltétele, ha azt a tényállás nem tartalmazza, különben az a helyzet állna elő, hogy jogtárgysérelem hiányában pusztán az elkövető szándéka, tudattartalma alapján kellene a tényállás megvalósítóját büntetnünk.²⁷⁰

267 E bűncselekmény esetében kialakult joggyakorlatról még nem beszélhetünk, így a sértetti kör sem egy-értelmű. Megjegyezzük, hogy a kommentárirodalom egy része mind a 226/A., mind a 226/B. § esetében a rágalmazáshoz hasonlóan passzív alanyként ismeri el a természetes személyek mellett a jogi személyeket és a személyösszességeket is. Vö. pl. Kónya (214. lj.) 883 és 884/1. (1. pótlás).

268 A tényállásban nem szerepel az a kitétel, hogy a hozzáférhetővé tételnek „más számára” kell történnie, ez azon-ban egyértelmű; nem áll fenn ugyanis jogtárgysérelem akkor, ha a felvételt csak magának a sértettnek a számára teszik hozzáférhetővé (mutatják meg). Ugyanakkor ez – egyéb tényállási elemek megvalósulásától függően – más bűncselekmény lehet (pl. zsarolás vagy önbíráskodás), ilyenek hiányában pedig becsületsértés szabálysértéseként vagy – a Btk. 227. § (1) bekezdésében meghatározott tényállási elemek megvalósulása esetén – becsületsértés vétsé-geként értékelhető. Vö. Hegedűs István – Juhász Zsuzsanna – Karsai Krisztina – Katona Tibor – Mezőlaki Erik – Szomora Zsolt – Törő Sándor: Kommentár a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényhez.

In: CompLex Jogtár, a Btk. 226/B. §-ához írott magyarázat.

269 Az eredeti jogalkotói szándék szerint még a gondatlan elkövetés is büntethető lett volna, ilyen alakzat azonban végül nem került be a Btk.-ba. Vö. Koltay András: A közéleti szereplők hírnév- és becsületvédelmének kérdései Európában. In: Koltay András – Török Bernát (szerk.): Sajtószabadság és médiajog a 21. század elején.

Budapest, CompLex, 2014. 38.

270 Uo.; Kónya i. m. (214. lj.) 884 (1. pótlás).

Végül a becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése mint azok nyilvános-ságra hozatalának sui generis deliktumként büntetni rendelt előkészületi cselekménye hasonló alapon került szabályozásra. A Btk. 226/A. §-a szerint, aki abból a célból, hogy más vagy mások becsületét csorbítsa, hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú hang- vagy képfelvételt készít, ha más bűncselek-mény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Itt is elmondható ugyanakkor, hogy a célzat – a tényállás szövegezése ellenére – nem elégséges a bűncselekmény megál-lapításához, ahhoz kell a becsület csorbítására való objektív alkalmasság is (ez következik a deliktum elnevezéséből is). E bűncselekmény jogi tárgya és elkövetési tárgya ugyanaz, mint a 226/B. §-nak, elkö-vetési magatartása pedig a hamis, hamisított, vagy valótlan tartalmú hang- vagy képfelvétel készítése.

Ha valaki maga készít felvételt, és azt utóbb nyilvánosságra hozza, akkor a készítés a nyilvá-nosságra hozatal büntetlen előcselekménye lesz, önállóan nem büntethető. Ez abból is következik, hogy a felvétel készítése a Btk.-ban található kevés alternatív tényállás egyike:²⁷¹ az csak akkor szankcionálható, ha más bűncselekmény nem valósul meg. Emiatt e deliktum a becsületsértéssel és a rágalmazással sem állhat halmazatban. Ha ellenben valaki úgy készít ilyen felvételt, hogy azt nem maga teszi hozzáférhetővé, hanem valaki más (feltéve természetesen, hogy a készítés annak tudatában történt, hogy azt más nyilvánosságra fogja hozni), akkor ő szintén nem becsület csorbí-tására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítéséért lesz tettesként büntethető, hanem bűn-segédként becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel nyilvánosságra hozataláért.

Mindazonáltal ezen újabb deliktumok gyakorlati jelentősége önmagukban is csekély, to-vábbá specifi kusan a rágalmazáshoz és a becsületsértéshez képest is elhanyagolható; emiatt, illetve ezek frissessége, a gyakorlati jogalkalmazásba való beivódottságuk hiánya okán a to-vábbiakban (is) csak a rágalmazással és a becsületsértéssel foglalkozunk.