EGY KIS KITÉRŐ - A YIZUALITÁSRÓL

A sajtobeli információk terjesztésének része afotó, akép, amely akínaiakkal kapcsola-tosan említésre érdemes. A képriport lassan kimegy a divatból, de a vizsgált időszakban egyet sikerült még elcsípni Kínáról.[86] Ez - szerencsére a műfaj szabályainak megfele-lően - hétköznapi emberekről szól, és áthidalja anyelvi, kulturális különbségeket. Ugyan-olyan fáradtan kapaszkodnak a buszon az emberek, alszanak az utcai padon, nézegetik a drága termékeket hirdető nyugati plakátokat, vagy várnak vevőre a standon, mint bármely posztszocialista országban. Közelmúltunk elevenedik meg, ha a borbélyra, a megpakolt Trabant helyett a csupa csomag biciklire vagy az elkopott politikai plakátokra pillantunk.

Talán több képriport kellene? Mert ahazai publikációkhoz készített képek többnyire két-séget ébresztenek. A vizuális élmény, esetleg az írásban szereplő arcának megismerése ugyanis rendre elmarad. Milyen hát "a" kínai a hazai sajtóban? Piaci háttér előtt, például ládákat pakolva, esetleg azon ülve, vagy gyerekévei egy dobozhoz támaszkodva számol, pénzt vált, árut kínál, esetleg falatozik; öltözéke dzseki, tornacipő, nadrág (még a nők is

154

r

mindig abban vannak). Ritka felvételeken gyermek vagy felnőtt mosolyog, inkább

zava-! rában, mint örömében, arcába fehérnemük, nadrágok lógnak, cipőhegyek rnagasodnak

mel-I lette, autóból pakol, üzletet rendez, vendéglő vagy büfé előtt beszélget, még ritkábban csa-ládja körében időz. A fotósok megje\entethető színvonalú anyagot termelnek, semmi egyé-nieskedés, jellemző pillanat vagy mozdulat ellesése, mennyiségi szemlelet kérdése náluk a kép, a cikknél többet vagy mást nem akarnak mondani. Hol hát a kétség a szándékok egyenességét illetően? Megfigyelhető. hogya nem kínai külföldiekről szóló publikációk igen jelentős részében, bár a cikk nem kifejezetten a kínaiakról, hanem csak általánosság-ban a külföldiekröl (idegenrendészetröl, feketernunkáról, csernpészetröl, piaci razziáról stb.) szól, az illusztráción kínaiak szerepelnek. Mivel a kínaiak az itt élő külföldieknek még egy százalékát sem érik el, nehezen állítható, hogy lépten-nyomon beléjük botlott a fotós. A képeken még az előbbinél is lepusztultabb környezetben (Kerepestarcsán, kito-loncolásra várva, elkobzott árucikkek között), kiszolgáltatottabb helyzetben vannak a sze-replők, de nyoma sincs együttérzésnek. a "velünk is rnegtörténhet" érzés közvetítésének.

TANULSÁGOK?

Arra a kérdésre keresve a választ, hogy a hazai sajtóban az 1992-től eltelt negyven hó-napban a kínaiakról megjelent és elemzett publikációk nyomán milyen kép alakulhatott ki az olvasóban, röviden azt válaszolhatjuk: a kínaiak sajátos metamorfózison rnennek ke-resztül, amint külföldre kerülnek. A kínaiak otthon egy szlnes, sokféle és változó, minket leginkább a Nérnerh-kormány idejére emlékeztető, gazdaságilag fellendülő és némi plu-ralírásra is hajló, de még formálisan a pált irányítása alatt reformokat építő, jelenüket és múltjukat átértékelő. nagy hagyományokkal rendelkezö társadalomban élnek. Ámaz emig-ráció során (hatására") kitör belőlük a bűnöző haj Iam, a gyanus etnikai és családi össze-tartozás, amely keveredve a nyers kereskedői szellemmel, potenciális veszélyforrást jelent a befogadó társadalomra, Magyarországra pedig különösen. Arra nem kapunk feleletet, vajon maga a rnigráció van-e ilyen kedvezőtlen hatással a kínaiakra, avagy eleve csak az ilyen negatív adottságokkal rendelkezo személyek indulnak útnak - s belőlük miért jut olyan sok Magyarországra. Ezt az ellentmondást némileg fokozza, hogy a sajtóból vala-hogy hiányzik a nyilvánvaló történelmi párhuzamosságok, hasonlóságok felismerése, a kínaiakkal való együttérzés, ha a kínai nyitásról. a frizsiderszocializmusról. a szocialista piacgazdaságról van szó, a "velünk is megtörtént" érzése a dolgozók életszínvonalának ja-vitasaról és a párt szerepéröl folytatott hivatalos és köznapi polémiák láttán. Amagyar ol-vasó bizonyára "vevő" lenne az ilyen társadalmi, gazdasági, politikai hasonlóságokból ki-induló írásokra, arn úgy tűnik, a hazai hasábokra nem a mai kínai életből veszik a témákat, sokkal inkább a nemzetközi sajtopiacról. ahol mások a hangsúlyok és más az üzenet,

Az előbbiekből is fakad, hogy az írásokban elsősorban nagypolitikai és hivatalos bel-politikai jellegű targyát választanak, míg a gazdasági és kulturális kérdések vizsgálata, az erről szóló beszámolók nem kapnak súlyuknak megfelelő helyet. E .,kiszorítósdi" nyerte-sei ahírpiacon kelendő kuriozitások. a "jé, mik vannak!'?" típusli publikációk.

Az újságírók szempontjából Kína tlil bonyolult, sokarcú világ, amelyről nem lehet gyorsan éskönnyen írni, a publicisták többsége valószínű leg szerte a világon egyáltalán nem érti, mi történik pontosan e születő .Jcüszöbhatalomban". A hazai sajtót pedig az is

155

sújtja, hogy nincs helyi tudósító, szakújságírás meg végképp nincs. Ennek ellenére a lapok oldalait meg kell tölteni, a hírözönből miért ne kerülnének be a Kínáról és a kínaiakról szóló híradások.

A megjelent publikációk az előbbi leegyszerűsített képhez illeszkedő hangnemet ütnek meg: kedvelik a pejoratív jelzőket, kevéssé vannak tekintettel az érintettek méltóságára,

érzékenységére. nem ritkák a csúsztatások, a tények helyett az értékítéletek. Lehetséges persze, hogy csak az átlagos felületesség, a lapzárta közeledte miatti gyorsaság ebben a ludas. s persze a tartalornelemzö, aki mindezt észleli. A müfaji szegénység Kínával és a kínaiakkal kapcsolatosan is szembetűnő, kevés az interjú, nincs esszé, karcolat, tárca, a stílus meglehetősen egyszínü. Hiányoznak az eleven sorsok, történetek, az érintettek meg-szólaitatását gyakran a kívülállók (hatóság, piacfelügyelő stb.) helyettesítik, túlzottan sok a más forrásból (hírügynökségtől, külföldi lapokból) való átvétel.

Jól bizonyítják az elemzésben szereplő cikkek azt a Csepeli-Sik-f'éle tételt (1. [2}), hogya piacosodó sajtó, objektív körülmények folytán - a negatív hírek iránti éhség okán - xenofób.

IRODALOM

rI] RÓHI,RT PÉTER: Nemzetiségi és etnikai csoportok társadalmi észlelése, 274-281.

old.,SIK ENDRE: xxxellenesség Magyarországon 1994., 282-290. old., TÓTH JUDIT:

Hozzászólás, 291-294. old., Replika, 17-18. sz., 1995.június

[2] CSEPELI, GYÖRGy-SIK, ENDRE: Changing Content of Poiiticai Xenophobia in Hun-gary - lsthe Growth of Xenophobia Inevitable? In: Refugees and Migrants: Hungary at a Crossroads. Yearbook, Inst. of PoIiticaI Science (H.A.S.), Budapest, pp.

121-128.. 1995.

[3] NYÍRI PÁl.: A Távol-Kelet mint külpolitikai prioritás: Mit tehet Magyarország') Moz-gr! Világ, 3. sz., 3~22. old., 1995.

[4] JORDÁNGYUlA Kína az 1990-es években - Szocializrnus kínai jellemzőkkel. szo-eialista piacgazdaság. vagy ... Társadalmi Szemle, 7. sz., 39-49. old., 1993.

[5] JORDÁNGYULA: Ha majd Teng ,,~alálkozik Marxszal" .. Magyar Nemzet, 1995. ja-nuár 21.

[6] LACZIK ZOLTÁN: Sencsen: a kínai álom. Népszabadság, 1993. november 17.

[71 T. 1.,Magyar Nemzet, 1995. január 21.

[8] LACZIKZOLTÁN: A földművelő esete a "kínai csodával". Népszabadság, 1994. no-vem ber 19.

[91 LAClIK ZOI.TÁN: Kínai világkapitalizmus? Népszabadság, 1992. augusztus 29.

[10] JORDÁN GYlJl'!\: Kína a megváltozott nemzetközi helyzetben - Tényezők és pers-pektívák. Társadalmi Szem!e, 1.sz., 47-59. old., 1994.

[II] L,\Cí'IK ZOLTÁN:Kínai kitörés. Népszabadság, 1992. február 7.

[12] (r. L.): Kínai pártkongresszus októberben - Reformok és fiatalítás CHírelernzés).

Magyar Nemzet, 1994. szeprember 23.

[13J LM/IK ZOI.TÁN: Kína: az újelit színre lép. Népszabadság, 1994.január 17,

[14J LAU.IK ZOLI;\N: Távol-Kelet: a középosztály költekezni kezd. Népszabadság, 1994, augusztus 30.

15ú

r

[15] LACZIK ZOLTÁN: Kínában is lopják az autókat. Népszabadság, 1994. április 25.

[16] Magyar Hírlap, 1995. január 10.

[17] LACJ:IK ZOLTÁN: Kína és a drogok: hasisért golyó. Népszabadság, 1994. november 8., Iskolák bűnözöpalántáknak. Magyar Nemzet, 1995.január 17.

[18] A halálbüntetés - Igen? Nem? Magyar Hír/ap, 1993. október 30.

[19] Magyar Nemzet, 1995. március 24.

[20]Csi An. a családtervező. HVG. 1994. augusztus 13.

[21] HORVÁTII RÉKA: Ázsia: férfiak előnyben? Kevés a rnenyasszony jelölt, sok a vőle-gény. Népszabadság, 1995. április 19.

[22] PUFI., CAROI.I E:A rnúlt gyönyöre - Szexuális forradalom Kínában. HVC, 1994. au-gusztus 13.

[23] S!/>,NTÓERIKA: Ha én pekingi zászló volnék ... Magyar Hírlap, 1993. október 30.

[24] Du AlPf:TER: Botrányos-e paocit enni Pekingben') A hatalmat teszteli az újhullámos kínai színház. Népszabadság, 1995. február 2.

[25] GONDA GY()RCiY: Hollywood a kínai piacra kacsingat. Magyar Hír/ap, 1995. márci-us 24.

[26] LACZIK ZOI.TÁN: Mind több a fizető diák Kínában. Népszabadság, 1992.augusztus 4.

[27] LAC/IK ZOLTÁN: Pekingben már nem tabu Izrael. Népszabadság, 1994. március 9.

[28] Magyar Nemzet, 1995.január 7., [29] Magyar Hír/ap, 1995. január 6.

[30] Vasárnapi Hírek, 1995. április 9.

[31] Népszabadság, 1993. szeptember 20.

[32] LACZIKZOI.TÁN: Ko mester, Mao udvari festője. Népszabadság, 1994. szeptember 29.

[33] IV/agyarNemzet, 1994.december 20.

[34] LAClIK ZOLTÁN: Mai kornmuna - Mao korából. Népszabadság, 1994. november 7.

[351 L/\CZIK ZOLTÁN: Kemény Kínában puha pop. Népszabadság, 1994.január 25.

[36] Magyar Nemzet, 1994.október 1.

[37] Népszabadság, 1995. február 22.

[38J Magyar Nemzet, 1995. január 7.

[39] Magyar Nemzet, 1995. április II.

[40] Népszava, 1994. december 27.

[41]

Kovxcs

L. ISTVÁN: Egy svájciak által irányított New York - Toronto csillogása

és

ami mögötte van. Magyar Nemzet, 1994. december 13.

[42] Magyar Nemzet, 1993. július 13.

[43] SZÁNJ() ERIKA: Kínaiak az ígéret földjén. Magyar Hírlap, 1994. augusztus 27.

[44] DUNAI Pi':TER: Kína hiányolja a márkás magyar termékeket. Népszabadság, 1995.

április 19.

[45] SJ:FNDREI LÖRINC Ígéretes magyar-kinai tárgyalások Pekingben. Göncz Árpád ta-lálkozott Li Penggel. Magyar Nemzet, 1994. szeptember 1G.

[46] S. N.: Pénz helyett PSZH? Kurir, 1994.január 13.

[47J Fi\Cj(jYASSÁNDOR: Nyugatra Keleten át is vezet út- Kínaiak video(ton)szemüveg-gel. Népszabadság. 1994. november 9.

[48] RÁDIANTÖNIA: Több tízezren élnek nálunk. Népszabadság, 1994. január 5.

[4() JA. R.: Penészes pólót istalált a KERMI. Népszabadság, 1995. február 18.

[50] Kínaiak abolhapiacon, adiszkontban, a vendéglökben. Népszabadság, 1994.január 5.

157

[51] (CSEKE): Mit szól arazziához apiac üzemeltetője? Magyar Nemzet, 1994.március 25.

[52] SZALAI ANNA: A piac, ahol l.e-Chanra hivatkoznak. Népszabadság, 1994. június 7.

[53] KémOR LÁSZLÓ: Csikágói hétköznapok. Magyar Hírlap, 1995.január 27.

[54] (A. M. L.): "Nehéz pénzt keresni" - mondja Liang úr. Magyar Nemzet, 1994. novem-ber 26.

[55] LAC7.IK ZOLTÁN: Megjegyzik a méltánytalanságokat. Népszabadság, 1994.január 5.

[56] FORRÓPÉTER: Hajátszik a kínai - örül a kaszinó. Magyar Hírlap, 1992.február 5.

[57] MTV2, Hitel, világ, stádium, 1995. február 23.

[58] N. O.: Külföldi munkavállalók Magyarországon. Magyar Hírlap, 1995. április 15.

[59J MTV2, Objektív, 1994. november II.

[60] SZALAI ANNA: Kínaiak igen, de kínai negyed nem. Népszabadság, 1994. január 7.

[61] HORVÁTH ZSUZSANNA: Kínai kolónia Magyarországon? Magyar Hírlap, 1993.június 26.

[62] LI:'NCSÉSKÁROLY: Felmondjuk a Kínával kötött vízummentességi egyezményt? Ma-gyar Hírlap, 1992. február 6.

[63] Felülvizsgálják a vízumegyezményeket. MTI, 1992. február 7.

[64] Göz JÓ;:SEF: Debrecen: kincs, ami nincs és TÖTH M. ILDIKÖ: Nyíregyháza: keleti kényelem ... Magyar Nemzet, 1995. február 28.

[65] Népszava, 1992. március 19.

[66] Magyar Nemzet, 1992. március 3.

167] (ó. 1. o.): Magyar Nemzet, 1994. október 4.

[68] JOE MVFRSON: Népszava, 1994. október 15.

[69] P. SZA8Ó JÖZSEF(szerk.), Kossuth Radio, 1995. február 7.

[70] Magyar Hír/ap, 1992. november II., Népszabadság, 1992. február 3.

[71] L. K.: Akár tizenöt évet iskell várni ahonosításra. Magyar Hír/ap, 1995.március 27.

ln] Beszélő, 1992. február 1.

[73] Beszé/6, 1995. március 16.

l74] F!:KI'TL Gy. ATTILA,Népszabadság, 1994. április 19.

[75] BOROS ISTVÁN: Maffiózók. jakuzák, triádok- Kik járnak térdig aranyban? Magyar Nemzet, 1994. szeptember 24.

[76J Beszélgetés Csen-Csiu-liu kínai nagykövettel. Népszabadság, 1994. június 7.

l77] BEDNÁRIK IMRE: A FIDESZ Kínáról érdeklődik Göncznél. Népszabadság, 1994. no-vember 23.

[78] Népszabadság. 1994. április 7.

[79] Népszabadság, 1994. október 21.

[80] S.F.: Ázsia felé fordulás - FKGP, 1994. április 23.

[81] DR. KISSJ. LÁSZLÓ: Emberi jogok és diplomácia - Kína 20I O-re a világ legnagyobb gazdasági hatalma lesz. Magyar Nemzet, 1994. szcpternber 26.

[82] SI.AI.AV LÁsl.Iö: Akínai ügy. Magyar Narancs. 1993. február ll.

[83J J. B.: Egészséges, vidéki magyar gyerekek kellenek a tévébe. Magyar Hírlap, 1993.

november 13.

[84] RTVHél.1994.január7.

[85] MTV, Apropó. 1994.december 23.

[86] BÁNKI.JTIANDRAs képriportja, Mozgo Világ, 1995. március

Politikák

r-I Hablicsek

László-Tóth Pál Péter

A nemzetközi vándorlás hatása a magyarországi

In document Europeana felhasználói szabályzatát. (Pldal 156-163)