HATALMI STRUKTÚRA ÉS A PÉNZSZERZÉSI LEHETŐSÉGEK

Mind a .Jcijárás" és a piacozás, mind a munkalehetőségek megtárgyalásánál szóba ke-rült, hogy mekkora segítség az információ, a nyelvi akadályok hiánya és a táborlakó rutin (az ott töltött hosszú idő alatt kialakult tudás: mit hogyan lehet elintézni, megtudni stb.).

Mindezek pedig bonyolultan összefonódnak a menekülttábor belső hatalomstruktúrájával.

Egy kulcsszereplő helyzetét megvizsgál va láthatjuk a tábori hatalom alapjait. A példa a tol-mács.

A táborlakók között a legjobb pozícióban a tolmács van. A munka természetesen fele-lősségteljes, nehéz, a menekült sok idejét lefoglalhatja, és a nap bármelyik szakában szük-ség lehet rá. Cserében viszont már eleve a legjobb fizetésben részesül a menekültek kö-zött. Nagyobb esélye van a jobb ellátásra is (elsősorban a neuralgikus pontra, a kisebb szobára gondolhatunk). Sok mellékesre van lehetősége például azáltal, hogy a táborba lá-togató szervezetek képviselői külön-külön és jól fizetik meg a munkáját. De a tolmács legfontosabb kincse a nagy ismeretségi és információs tőke: nagyon sok embert ismer, és sok információ fut össze nála. Az információ korának törvényszerűségei a menekülttábo-rok félzárt világában is igazak; az információ hatalom és pénz, legalábbis könnyen ezekké transzformálható. A tolmács hatalmi pozíciója egyértelmű, és a tekintélye is nagy.!' Ezt a szerepet a tábor szerkezete is indukálja, hiszen a tolmácsnak gyakran sokkal többet kell tel-jesítenie, mint egyszerűert fordítani. Mivel csak ő tud szabadon kommunikálni a

menekül-tek többségével, ezért kisebb szervezési feladatokat is kap, felkutat és összehív embere-ket, csendre int stb.

A tolmács kedvező helyzetéből persze nemcsak ő személyesen profitál, hanem a csa-lád, a tágabb csacsa-lád, a jó ismerősök is. A tolmács körül egész kis holdudvar alakulhat ki, amelynek ^ö a központja, ő a patrónus, és a kliensek szívességekért cserébe vagy csak a rokonság, barátság jogán részesülhetnek a ,jó falatokból" , legyenek azok materiális javak vagy munkalehetőségek. Sőt akár vertikálisan többszörösen is tagozódva, a .jűz" körül több gyűrű alakulhat ki. A tolmács, akinek elméletileg az a szerepe, hogy ugyanazt a hoz-záférhetöséget biztosítsa azoknak is, akiket egyébként a nyelvi korlátok elvágnának ettől, éppen hogy gyengíti a hozzáférhetőséget, hiszen egyenlőtlenül "gazdálkodik" az informá-cióval. A tolmácsoknak tehát különlegesen jó lehetőségeik vannak, márpedig ők természe-tesen jól beszélnek magyarul. A tolmácsi állás tehát egy újabb .Jiúsosbödön", amihez a bosnyákok nem tudnak közel kerülni.

A másik érdekérvényesítő lehetőség, amelyik általában a legnagyobb etnikai csoport-nak és azon belül is a legnépesebb csoportosuláscsoport-nak kedvez, a tábori önkormányzat. A vá-lasztások a megszokott demokratikus játékszabályok szerint és azok külső díszleteivel (aján-lócédulákkal, urnaval-függönnyel stb.) játszódnak. És a nyertes persze nyer. Az egykori csongrádi tábori önkormányzat helyeit kizárólag a legnagyobb csoport képviselői töltötték be, mindannyian egy faluból származtak. Ez persze az önkormányzat működésében sem

14 I:gy alkalommal egy igen túlfűtött hangulatú gyűlésen vettern részt Csongrádon a incnekültek többségé-vel. a tábor igazgatójával és a UNHCR képviselőjével. A nicnekültek tudták. hogya tábort be fogják zárni, és ez a terv cgvéitclmücn negativ fogadtatásra talált. A többség érvelni próbált ellene, egy férfi azonban láthatóan idegi tűrőképességc határán csak üvöltözru tudott. A többiek reakciója egyöntetű volt Miután a férfi csak nem hallgatott el. cgvrc többen kiáltották a tolmácsnak: "Laci, csinálj már valamit!"

27

lepleződött; a nem falubelieknek kevesebb jutott adornányosztáskor, munkalehetőségben és egyáltalán minden lehetőségben.

Végül pedig érdemes megvizsgálni azt, hogya táborvezetőségnek mi az érdeke, ho-gyan befolyásolja ezeknek a belső hatalmi struktúráknak az érvényesülését, miközben a tábor működését próbálja zökkenőmentesebbé tenni. A táborvezetőség érdeke a stabilitás-ban van. Együtt kell müködnie mind atolmácsokkal. mind az önkormányzattal, ehhez vi-szont arra van szükség, hogy azok ne cserélődjenek állandóan, hanem ismerjék a helyze-tet, legyen tapasztalatuk, és lehessen arra számítani, hogy a jövő héten is itt lesznek. Az önkormányzatban pedig nagy a cserélődési arány. A csoportokkal érkező maroknyi ér-telmiségi nagy valószínűséggel néhány hónapon belül messze jár, hiszen ugyanazon ké-pességek, amelyek jó vezetövé termék, abban issegítik, hogy valóra váltsa a nyugati or-szágba továbbutazás tervét. Lassan kialakul azonban atáborlakókból egy olyan mag, aki nem megy tovább, és beletanul amunkába.

Amikor a debreceni tábor megnyitásakor napokon belül kellett egy rnenekülttábort be-indítani, a táborvezetőség már úgy válogatott, hogy hozott magával olyan embereket, tol-mácsokat vagy egyéb rnenekülteket, akik sokat dolgoznak táboron belül formálisan és in-formálisan. akikről előző táborokban való tapasztalatok alapján lehetett már tudni, hogy irányítás nélkül istudják, mit csináljanak, könnyű velük együtt dolgozni stb. A külső dol-gozók mellett ezekre azemberekre épülhet az egész tábor szerkezete. Azönkormányzatot már amenekültek maguk választották néhány héttel később, de aszelekciós folyamat itt is

érvényül:azokkal kell majd atáborvezetőségnek együtt dolgoznia, akik hosszú távon is ma-radni akarnak.!" Ebből iskövetkezik, hogy éppen azok, akiknek a kezében a legtöbb befo-lyás van, mintegy ellenérdekeltté lesznek a változásban. Sokan közülük "professzionális tá-borlakóvá" válnak. Ha táboron kívül kevés isa lehetőség, táboron belül értékes és meg-becsült a tudásuk, az információik, a kapcsolataik. Így viszont pont azokból a körökből hiányoznak akezdeményezés irányába ható erők, amelyekben a leghasznosabb lenne kez-deményezőképességet látni, akiknek a példája legnagyobb erővel hathatna a táborlakók közösségének egészére. Ez a jelenség viszont a tábor egészét fosztja meg egy dinamiz-mustól, amire pedig nagyon szüksége lenne.

Adott tehát két egymástól független és külön-külön ártalmatlan jelenség. Azegyik sze-rint ajó pozícióban levő menekültek teljesen racionálisan igyekeznek helyzetüket asaját javukra használni, és pozíciójukat megtartani. A másik szerint pedig atáborvezetőség - a nagyobb hatékonyság érdekében - a tábor szervezésében, az együttműködésben olyan em-berekre próbál támaszkodni, akik stabil módon atábor lakói. Mindkét jelenség önmagá-ban érthető és természetes. A kettő együtt mégis azt eredményezi, hogya struktúra túlzot-tan merevvé válik, széles csoportok teljesen kiszorulnak a (szűkös) húsosbödönök rnellől, a perifériára kerülnek. Közben a változtatásra való hajlam is visszaszorul, hiszen ezéppen a befolyásosabb csoportoknak nem érdeke. Patthelyzet áll elő, és a rnenekülttáborban, ahol kezdeményezéseket, mozgást lennejó látni, egy merev, önfenntartó belső struktura alakul ki. A kezeléset pedig nehézzé teszi, hogya kialakulása nem véletlen, hanem arendszerbe beépített okai vannak.

l' 'lalún mcgjcpö azú] megválasztou önkormányzat egyik k ívánxága. miszerint ők a tilbortúl kapjanak fize-lés!munkájukcr: bt arucgbcszclcsck folyamán késöbb elvetették

IRODALOM

[1] FOUCAULT, MICHEL: Discipline and Punish. The Birth of a Prison. Vintage Books, 1979.

[2] LONG, LYNNELYN D.: Ban Vinai The Refugee Camp. Columbia University Press, 1993.

[3] SIK ENDRE: A menekültekkel kapcsolatos előítéletek növekedésének elkerülhetetlen-sége. In: Sik Endre (szerk.): Menekülők, vándorlók, szerencsét próbálók, MTA Po-litikai Tudományok Intézete, Budapest, 59-64. old., 1992.

[4] ZÁVECZ TIBOR: Csökkenő rokonszenv: A magyar társadalom ítéletei, viselkedései a menekültekkel kapcsolatban. In: Sik Endre (szerk.): Menekülők, vándorlók, szeren-csét próbálók, MTA Politikai Tudományok Intézete, Budapest, 49-58. old., 1992.

[5] CSEPEL!, GYORGY-SIK, ENDRE: Changing Content of Xenophobia in Hungary - Is the Growth Inevitable? In: Sik Endre (ed ..): Refugees and Migrants: Hungary at a Crossroads, Budapest, Institute for Poiiticai Science (H.A.S.), pp. 121-128,1995.