IRREGULÁRIS MIGRÁCIÓ

A kifejezés mind a kényszervándorlást. mind az illegális migrációt magában foglalja.

Kényszervándorlásnak tekintem azt, amikor az otthonát elhagyó személy nem önként dönt szokásos lakhelye feladásáról, hanem erre külsö körülrnények, személye vagy csoportja

1)A mondat azon a feltételezesen alapul. hogy ha az Unió vízumkörclczcuscgct vezet be (illetve tart fenn) Romániaval és Ukrajnaval szemben. akkor az érintett országnk is viszonossagi alapon vizumfclvétclrc fogják kötclezni il/. Unio valamennyi tagállamának polgárait. így a magyarokat és a lengyeleket is. Aligha várható olyan asvimmctrikus helyzet létrejötte. mint a magyar-amenkar. illetve magyar-tuneziai viszonyban. amelyek-ben a domináns ICI rncntcsül a vízumkényszer alól. mígpartnerének allampotgárai továbbra is sorban állhatnak

ilképviseletek clőu.

185

ellen irányuló üldöztetés kényszeríti 16, míg az illegális migráció kifejezés a személyek olyan mozgásaira utal, amelyek során az érintett a határátlépésre. letelepedésre és rnunka-vállalásta vonatkozó szabályok megkerülésével és/vagy megsértésével lép be és tartózko-dik egy adott állam területén.

KÉNYSZERVANDORLAS

Az Európai Közösségekben és Európa többi országában megvalósuló rnenedékkeresés mintái a történelem folyamán megváltoztak. Az 195l.évi, a menekültek státusára vonat-kozó genfi Egyezményt'? az egyesével vagy néhányadmagával felbukkanó politikai me-nekültek helyzetének szabályozására (de nem a státusáról való döntést eredményező eljá-rás megszabására) tervezték, ésfőképp a Kelet-Nyugat konfliktusban használrák politikai eszközként. IS A fejlődő világból érkező, nem komrnunista üldözés elől menekülök szá-mának megszaporodása az 1980-as években, valamint a volt Jugoszláviában bekövetke-zett vérfürdö és etnikai tisztogatás megkérdőjelezte a menekültelisrncrés európai nemzeti rendszere it, amelyek hosszadalmas, de alapos és rendszerint nagyvonalú eljárásokra tá-maszkodtak.

lJj fogalmak, eljárások és technikák születtek.!" Ezek közül néhány különösen meg-szorító és ....legalábbis potenciálisan - ellentétes az 1951. évi Egyezmény betűjével vagy szellemével, illetve az általános emberi jogi követelményckkel. A közelmúltban kialakult vagy széles körben alkalmazni kezdett kategóriák közül sokan bírálják a harmadik befo-gadó ország, a biztonságos származási ország koncepcióját. akárcsak az utasszállítók el-len alkalmazott szankciókat. Más fejlemények semlegesnek vagy éppen a megváltozott kö-rülményekre adott megfelelő válasznak ininősülnek (ilyen a UNHCR kibővített mandátu-ma, az ideiglenes védelem szabályozott alkalmazása). Természetesen az értékelő rnental i-tásaról függ, hogy előnyösnek vagy hátrányosnak tartja-e az Európai Unióhoz csatlako-zássai együtt járó (politikai) kötelezettséget a menekültügyben illetékes miniszterek hatá-rozataiban és következtetései ben megfogalmazott koncepciókhoz és várakozásokhoz való

1(,Ha akcuyszervándorló nem lépi ittországa határait, csak azon belül más hclvre költözik. akkor íjun. bel-sii menckült. ha max országban keres oltalmat. akkor mcnckülőnck nevezzük mindaddig, amig mcnckühstatus-ra vonatkozó igényé! ci ne 111ismerik Azt kövctőcn megnevezése: (politikai) menckult 1:1.aranulmánv ,1belső meuckültckkel nem foglalkozik.

17 1..I')X<).évi 15 tvr

18l-Ialhawayl121 irja az Egyczl11cnyröl: azt .,gondosan úgy !('gall11aztúk. hogy csak azokat a xzcmclyckct foglalja ruagúbun. akiket állarnukban fujuk, valláxuk. ucmzetiscgük. meghurarovott túrsudalmi csoporthoz tar-iozasuk vagy politikai nézeteik alapján tosztouak megjogaiktol. vagvis olyan alapokon. amelyek tekintetéhen a

"leleti Hlnkk gyakorlata történelmileg isproblcmuukus volt. 1. IAzoknak a védelmet téve meg kötclezőnck.

akiknek (a Nyugat által kczdcményczeu) polgÚl"i és politikai jogait lcnvcgcuk anélkül. hogy cgyidcjülcg vé-delmet nyujtanának azoknak aszemélyeknek. akiknek il(szocialistitk által kezdeményezett) gazdasági és szo-ciúlis jogait fenyegeti veszély az Egyezmény egy hiányos cs politikailag elfogult emberi jogi alapozast tett ma-gúeva.

1')L. pcldául [14.15]

186

igazodásra.t? Míg én komoly fenntartásokkal fogadom például az utasszállítókat sújtó szankciókat,"! addig mások, így a régió idegenrendészeti jogszabályainak megalkotói azt gondolják, hogy a kellő dokumentumok nélkül utazó személyt szállító légitársaság vagy hajótársaság megbüntetése alkalmas eszköz a nem valódi kérelmezőknek a menekülteljá-nisból való kizárására.

Ad 5. Kényszervándorlás - előnyök az EU oldalán

Az elmúlt évek általános tendenciája az Európai Közösségekben, illetve az Európai Unióban abban áll, hogy megpróbáltak

- csökkenteni az adott országban benyújtott kérelmek számát,

elkerülni azt, hogy a kérelmező több országban folyamodjon menekültstátusért,

~ felgyorsítani az eljárást és megrövidíteni a nyilvánvalóan alapralan kéreimeket be-nyújtó személyek tartózkodási idejét (csökkentve így az eljárás költségeit is), valamint

- elismertetni harmadik államokkal azt a kötelezettségüket, hogy egy kérelmező státu-sáról döntsenek még akkor is. ha maga a kérelmező jobban szerette volna, hogy menekült mivoltáról a kérelem beadásának országában, nem pedig valamely harmadik (tranzit) ál-lamban döntsenek.

Jelenleg nincs egyetlen olyan dokumentum sem, amely valamennyi uniós tagállamra nézve jogilag kötclezöen meghatározná, hogy mely állam felelős a menekültügyi eljárás lefolytatásáért. milyen eljárási garanciak alkalmazandók, hogyan kell az 1951. évi Egyez-mény mcnekültmeghatározását értelmezni és iniképpen kell(ene) az új fogalmakat (például ideiglenes védelem. biztonságos származási ország) mérvadó rnódon beépíteni a nemzet-közi mcnekültjogba vagy az Unió jogrendjébe. Az 1990-ben a tizenkét tagállam által megszövegezett Dublini Egyezmény a menekültstátus iránti kérelem elbírálására köteles ország kijelölésérö!" még nincs hatályban, az I990-es Schengeni Alkalmazási Egyezmény.

amely szintén tartalmaz a menekültügyi eljárás lefolytatásaért felelős állam kijelölésére vonatkozó szabályokat, csak az Unió tagállamainak kevesebb. mint felében hatályos. A migrációért felelős miniszterek határozatai a nyilvánvalóan alapialan kérelmekröl. a har-madik befogadó országról. azon országokról. ahol általában nincs üldöztetés, valamint az

1951. évi Genfi Egyezmény 1. cikkének értelmezéséről nem kötelezőek.

A közép-európai országok csatlakozása az Európai Unió szempontjaból azzal az előny-nyel jár, hogy - amennyiben ajelenleg érvényes szabályok nem változnak ésnem alakul ki a tehermegosztás (új) rendje - a nyilvánvalóan alapralan kérelmező kiszűrése cs a meg-alapozott kérelmező statusának elismerése és támogatása nagyrészt az ő feladatukká válik.

Ennek egyszerű oka van: azok a menekülök, akiknek nincsenek közeli családtagjaik a "ré-gi" EtI-tagállamokban. nem kívánhatják majd meg, hogy kérelmüket a gazdagabb nyugati országok vizsgálják meg, kivéve, ha megfelelő útiokmányokkal az Európai Unión kívülről

~OF:rc~eg.vrés:rd még al.Európai Uniót létrehozó szer/.ödés alkalmazását megelőző. tisztún konuányközi xtruktúrahau. m~isr';szét már a Maastrichti Szerződés K cikke szerint rogadtak el. dcjogforrasi természetük mindkct esetben Javams Annyi biztos. hogy közvctlenül nem kötclczőck.

"1Akarcsuk ,II:ITRr:.aUNIIl'R ésmás szak értük.

'~ 1,II('1

187

közvetlenül oda repültek/érkeztek." Ahogy azt az elmúlt hét év valamennyi nagy kény-szervándorlási hulláma mutatta (különösen a kiáramlás Romániaból és Jugoszláviából), Közép- és Kelet-Európa országai fognak az eljárás lefolytatására hivatott államnak, ilIet-ve befogadó harmadik országnak rninösülni. Tekintettel arra, hogy az Unióban ez idő sze-rint nincsenek olyan szabályok, amelyek pénzügyi támogatást írnának elő a nagyobb számú kérelmet clbíráló tagállamok javára. a közép-európai államok csatlakozása cgyértclmüen előnyös lenne az EU-nak: a jómódú központi földrajzi helyzetű régi tagállamok ujabb pénz-ügyi befektetés vagy közigazgatási fejlesztes nélkül átruházhatnak a kérelmekröl való döntés felelősséget, valamint az elismert incnekültek védelmezesének és támogatásának terhét az újonnan csatlakozó országokra.