Kényszervándorlás - előnyök a csatlakozó államok oldalán

Ha valóban megfogalmazódik az EU-ban egy összehangolt menekülrpolitika, ahogyan azt az Európai Uniós Szerződés K.I (1) cikke és a Maastrichtban elfogadott Nyilatkozat elsöclleges fontosságú, közös érdekü ügynek deklarálva előírja, és ha a közös álláspontok.

közös lépések és egyezmények elfogadását a minisztériumok közötti valódi konzultáció és együttműködés előzi meg, ahogyan azt a K.3 (1) cikk kilátásba helyezi, akkor a közép-európai országok jelenlegi összehangolatlan, erőforrás-hiányos és jogilag sokszor meg-alapozatlan gyakorlata." helyébe a rnenekülőkkel és az elismert menekültekkel kapcsolat-ban egy hatékony és jogilag artikuláltabb bánásmód léphet. Az előnyök közé tartozhat az is. hogy ^ilrendszer részeként ezek az országok nem funkcionálnának tovább a visszautasí-tott kérelmezök gyűjtörnedencéjeként, illetve olyan országokként. ahová a menekülö ké-relmének érdemi vizsgálata nélkül - rnint harmadik befogadó országba visszaküldhetö, hanem maguk is hasznosíthatnák az igazságügyi és belügyi együttmüködés keretében ki-alakított eszközöket. Így eltávolíthatnák azokat a személyeket, akiknek nem lenne jog-alapja arra, hogy kérelrnüket a csatlakozó tagállamokban vizsgálják meg, az arra jogosul-tak esetében pedig élhetnének az eljárásta kötelezett államot meghatározó szabályok adta lehetőségekke 1.25

A tagsággal együtt járó nem lebecsülhető előny lenne, hogyafelvettek befolyásolhat-nák ilmenekültpolitikára vonatkozó döntéseket. Ez kellemesebb lenne a jelenlegi helyzet-nél, amelyben a döntéseket nem alakíthatják, de hatásaikat teljes mértékben el kell visel-niük.

-.- ..

_

~~~~~~~-2; rvl11ld a DublillI. uund a Schengcui EgYeZlllélly az cljárásra kötclcs állam klviJiaszlúsilllÚI elsőkent alJ al államo! ncvcvi meg. 'Ihol a keretmezőnek már mcuekültkcnt elismert közcli csalúdtagjai élnek.

"1 I Nagyl171

2' N,ilvún c mondat teljes értelme akkor füg érvényesülni, ha akar a Dublini Fgyczlllény. akár a Schengeni L:gvc/lnénv hatálya a jövőben valamennyi tagállamra k itcrjcd

188

Ad 7. Kényszervándorlás - hátrányok az EU oldalán

Akik eddig nem valódi menekültként visszaküldhetőek voltak a közép-európai orszá-gokba. a csatlakozás után megkövetélhetnék. hogy az őket nem kívánatosnak tartó álla-mok eltürjék jelenlétüket. Hivatkozhatnának ugyanis a munkavállaláshoz fűződö jogukra vagy arra, hogy megfelelő biztosítás és anyagi eszközök birtokában tartózkodási joguk az EU irányelvein alapul Ezeknek a személyeknek aszáma feltehetően nagyon kicsiny

len-ne.21> (Ha a vizsgálatot kiterjesztjük Bulgáriára, Romaniára cs a szovjet utódállamokra.

akkor ez ahátrány természetesen sokkal súlyosabb lehet.)

I\z EU-államok szempontjából további kornplikáció, hogy ha a közép-európai államok teljes jogú tagokká válnak. akkor az azokat érintő menekülőhullámok definíció szerint közös ügyeknek minösülnek, amelyekre ...az 1996. évben keződő kormányközi konferen-eia által esetleg módosított - maastrichti eszköztárral kell válaszolni. Az a fajta visszafo-gottság - és ahatárok bezárása '-, amely aromániai és később a délszláv menekülök rnoz-gását k isérte. nem lenne fenntartható egy esetleges Ukrajnaból kiinduló vagy Ukrajnán keresztül zúduló nagyobb kiáramlásnal. Ekkor a Lengyelország. Szlovákia, illetve Ma-gyarország határára érkező ukrán vagy Ukrajnán átutazott menekülőt az Unió tagállamai kénytelenek lennének beengedni. mert nem hivarkozhatnának arra -. mint a romániaiak és ajugoszláviaiak esetében-, hogy befogadó harmadik országon átutazva érkeztek. 27

Ad 8. Kényszervándorlás - hátrányok a csatlakozó államok oldalán

A nemzeti menekültpolitika feletti ellenőrzés elvesztését lehet hátrányként értékelni, kü-lönösen azokban az országokban, ahol a rnenekülök bizonyos csoportjait nernzetiségük miatt vagy egyéb okokból előnyben részesítik. Az ilyesfajta. rendszerint közigazgarási. nem Iormalizálr gyakorlatnak az EU-tagság elnyerését követöen véget kell majd vetni. Az a fajta nagyvonalúság. amelyet Magyarország tanúsított il Romániaból érkező magyar szár-mazású Illenekülökkel szemben, nunden bizonnyal szigorú kritikát váltana ki, ha ezt ha-zánk immár ELJ-tagállamként próbálna megismételni.

Ugyancsak hátránynak tekinthető a személyek visszaadása fölötti ellenőrzésben bekövet-kezendő változás. Jelenleg valamely személy visszaadása Közép-Európába (akár azért, mert ott iskcrelmezhetert volna menekültsratust, akár azért. rnen tartózkodása az LJnió területén illegális) külön szerződésen alapul, amelyet a közép-európai ország az Európai Unió egy vagy több tagállamával kötött. Ilyen szerződés hiányában ma még egyetlen uniós tagállam sem követelheti meg, hogy Csehország, Lengyelország, Magyarország vagy Szlovákia va-lakit- akár a menekültügyi eljárás lefolytatása céljából, akár azért, mert illegális nyugat-európai belépését vagy tartózkodását megelőzően ezeken az országokon átutazott ....vissza-fogadjon. Csatlakozásuk után a közép-európai országok elvesztik azt az elöjogukat, hogya

cr,Salt tunulmányául-l] alapuló becslcscirn szerint 19X,) cs 19')I között 12000 csehszlovák. 62 (JOOlengyel cs ú:iO(J Illagvar úllmnpolgiIr fulyamodott mcnckültstátusért Nyugut-Európábun. 1994-llcn al.Egyesült Király-súg, I'ran<;iaorszúg. Hollandia. Németország, Spanyolország, Svájc csSvédors/.i'g slaliszliki,ihan alegtöbb me-nekülőt produkálo tizes listaban egyszer SCIll bukkant föl a visegrádi országok valamelyikenek ncvc.] l~I

.'7ícltetclczcm. hogy Ukrajna ebben a helyzetben nem Il1I1Jiisül scm bizlllnsúgos szúrll1a/.úsi országnak, SCIII harmadik l)~h)g(ldút)l"szügnak.

189

visszafogadást külön szerződésben megállapított előfeltételekhez. alkalmasint - amint azt Lengyelország és Csehország tette - jelentős pénzügyi támogatáshoz kössék.

A közép-európai országok csatlakozásával járó további hátrány abban áll. hogy az EU-t a nemzetközi menekült jog szabályai és szelleme, valamint az emberi jogi normák megsérté-se miatt érő kritika-" azokra az országokra is kiterjedne, amelyek a közelrnúltban (például adélszláv válság kapcsán) jobb bizonyítványt állítottak ki magukról.

ILLEGAus MIGRAClÓ

Ad 9. Illegális migráció - előnyök az EUoldalán

Amint azt említettem, jelenleg az Európai Unió külső határait illegálisari átlépő sze-mély visszaadhatósága attól nigg, létezik-e a közép-európai tranzitország és avisszaadni kívánó EU-ország között megfelelő egyezmény. Egyezmény hiányában mindegyik állam-ba csak saját állampolgárai roloncolhatók vissza. Az illegális migrációhoz kapcsolódó bűn-cselekmények (ernbercsempészet, tiltott áruk csempészete, kábítószer- és fegyverkereske-delern) elleni harc ma ugyancsak kétoldalú és többoldalú szerződések és hivatalközi meg-állapodások függvénye. Természetesen a közép-európai államok csatlakozása után az Unió igazságügyi és belügyi együttműködése keretében kialakított védelmi rendszer ezekben az országokban, illetve velük kapcsolatban közverlenül alkalmazható lenne. és nem kívánna kétoldalú kormányközi tárgyalásokat.

A közép-európai államok csatlakozása azzal isjár, hogy a jelenlegi tagállamok által az Unio külső határainak őrizetévei és az azt átlépő személyek és áruk ellenőrzésévei kap-csolatban vállalandó kötelezettségek és terhek-? nagy része az újtagokra hárul. Az illegá-lis migrációs nyomástól szenvedö jómódú nyugati társadalmak stabilitásának védelmét a közép-curópai országok saját emberi és anyagi erőforrásaik terhére fogják megvalósítani.

Mi ez. ha nem kristálytiszta előnyi

Ad 10. Illegális migráció - előnyök a csatlakozó államok oldalán

Ha akár a schengeni dokumentumokban előiranyzotr, akár a külsö határok árlépését sza-bályzó egyezményben tervbe vett rendszer valóban rnűködni fog, akkor a kialakítandó át-fogo számítógépes hálózat a régió valamennyi forgalom-ellenörző pontjáról és szarnos más hivatali helyiségéből is elérhetővé válik, mégpedig bizonyos adatvédelmi garanciák mellett. Ez határozott előrelépés lesz a mai állapothoz képest. amikor például a

magyar-"X^{1\/.Igazsúg- 0s} Bclűgvmirusztcrck Tanácsaban 1995. november 2~-úlI elii>gadoll határozu: :l

11Ie1lC-kliltmcghalÚrt'z.;ls hanllolli!.<ilús~üúl a UNI·leR éles krilikújill valtoua ki.1191 !\másnap közrca.lou sajtóküz!c-1110111's/.crilll ,1/,I'NSI Mcncküttügyi l'iíbizlOssága ..komoly fcnntarrúsokkal IÍlgadla az Furúpai Unio új Iralúru-Z<llút. umclvről azt gondolja. hogy alMlssa a mcnckültügyi elveket. 0s nagyszúmll mcnckülrct megkklh védc-Icm ndklll Iragy." 1\Fiibidossúgol fölcg az.nyugtalnniíja, hogy ..az ElJ állásponlja lehetöve teszi az. államok-nak. Irogy clkcrüljék olyan személyek mcnckültkéui való elismerésct. akikct oncn. állami iénvezök« üldöznek.'

1')Akár a schengeni rendszer lesz az, akár a Hizotlsag által hosszas viszontagságok utan javasolt Egycz-Inén)" alagúllamok külsií határainak {r[lépés~röl. (COM (9~) (,841InaI. OJ94íC I I!O(,(19')4 január l'i)

190

roman határon a határátlépést a vonaton ellenőrzö határőrnek több rnint tízezer nevet tar-talmazó, hetente felfrissített számítógépes leporelló figyelmes böngészésével kell megál-lapirania, hogy meg kell-e tagadnia a vonat valamely utasának beléptetését.

Az illegális migráció kapcsán a csatlakozott országokban jelentkező további előny len-ne az, hogy nem csupán saját nemzeti területükre koncentrálnának, figyelmen kívül hagy-va jogszabályalkotásuk és jogalkalmazói gyakorlatuk hatását a régió többi államára. A búnüldöző ésjogszolgáltató szervek közötti együttműködés javulása egyértelműert nyere-ség lenne." Az uniós tagság elősegítené azt a harcot, amely az illegális migrációhoz is kapcsolódó bűncselekmények ellen folyik. A rendszer közös adatbázisa nemcsak a belé-pésből kizárt vagy a lerartóztatandó személyek adatait fogja tartalmazni, hanem az ello-pott járművek ésfegyverek azonosítását lehetövé tevő információkat is,ami hozzájárulhat a személyukben még nem azonosított bűnelkövetők kiszűréséhcz. feltéve, hogy ilyen esz-közök birtokában kísérlik meg a határátlépést.

A létrejövő EUROPOL hatását még korai megítélni, de feltehetően elő fogja mozdítani ct nemzeti búnüldöző szervek harcát a nemzetközi bűncselekmények ellen.

Ad II. Illegális migráció - hátrányok az EU oldalán

A közép- és különösen a kelet-európai országok csatlakozását dialektikusan kell szem-lelni³¹ Ami előnynek tűnt, hátrányként isjelentkezhet. nemkívánatos színben tüntetve fel a belső határok nélküli terület létrehozaralát. E kétélű tényezők között elsőként a külső határ fizikai ellenőrzése említendő.

Ha az ellenőrzés a vonatkozó szerződéseknek, irányelveknek és egyéb uniós szabá-lyoknak megfelelöen hézagmentes. gyors, hatékony, ugyanakkor a határt átlépők emberi jogait tiszteletben tartó lesz, akkor bevezetése a közép-európai országok keleti és északi határain előny. Ha azonban a térségben szokásos egyenetlen gyakorlat marad fenn, és a külsö határt kornoly rések teszik ellenőrizetlenül átjárhatóvá (akár az illegális határátlé-pést meggátolni hivatott technikai felszerelések hiánya, akár a határt ellenőrzö személyek korrumpálhatósága miatt), akkor az Unió tagjai nem bízhatnak majd az újonnan csatlako-zott állam határőrizeti szerveiben, ami nyilvánvalóan azzal a súlyosan negatív következ-ménnyel járna, hogy az Unió (vagy a schengeni államok) területén belül vissza kellene állítani a belső határokat.

Másodsorban aJ. és 7. pontban már érintett jelenség sorolandó itt elő hátrányként. A visegrádi államok azon állampolgárai, akik valamilyen okból nemkívánatosak az Unió te-rületén, ma még minden további nélkül kiutasíthatók, kitoloncolhatók, és az állampolgár-ságuk szcrinti állam köteles visszafogadn iőket. A csatlakozás után azoknak a személyek-nek, akik rnost az illegális migráció elleni küzdelern céltáblái, alanyi joga lesz az Unión

;() A.I(\V() mcrlcgclcsct mcgnchczu: ,II érinren államok közöu ícnnallnndó politikai viszonyok nunősegének lll~g.lúsl)lhatallallsúga. Vajon tenuruuradnak-c a jelenleg érzett feszültségek Magyarország ésSzlovákia között?

lchuclcgszik-c S/.l\)vúkia csaCseh Kü/.túrsasúg hűvös viszonya') Azt is érdemes ligyckmhc venni. hogy il vég-rcluuro haralom bizonyo»úga/.awi amagas politikai kapcsolatoknál sokkal jobb viszonyban lehetnek. amint az amagyar 0."1aroman honvédelmi kapcsolatok tercll ismegmutatkozik.

31i\hegeli módhauuov» svokatlanul testhet ill. Nem CI.tesz az egyetlen olyan eszme. amit az ElJ-lagálla-mokuak azujabb kibövulcssc! újra kcll tanulniuk.

191

belüli vándorlásra, így migrációjuk illegális jellege megszünik. anélkül, hogy lényegér te-kintve kívánatossá válna.