1989-1995
A kínai társadalomban egyén és közösség kapcsolata nem politikai, hanem erkölcsi. A Régmúlt (taigu) kanonikus legendája a földművelő társadalom létrejöttét Shen Nong csá-szár alatt a bölcs uralkodónak alárendelt erényes fejedelmek uralmának kialakulásával kapcsolja össze.[I] A késői Zhou-, illetve a Han-dinasztia idejére (i.e. V-Ill. sz.) datált k lasszikus szövegek (elsősorban aFeljegyzések aruuálérol, aLiji) már szembeállítják az ekkorra kialakult bonyolult rituális, illetve viselkedési előírásokat ("Ii") a jog (,Ja") fo-galmával.
A .Ji" --mint az ember és az Ég, az ember ésistenek, az ember és állam, valamint az ember és ember közötti erkölcsi viszony megfelelő formába öntött kifejezési rnódja, absztrakt értékrendet kifejező konkrét szimbólumgyűjtemény _.szabályozta a politikailag aktív nemesi társadalom tevékenységet, míg a "fa" mércéjét a köznépre alkalmaztak.' A .Ji" mint szabályozó érvényességének osztályhatárait a legélesebben Xunzi, a "Ii" politi-kai elméletének atyja fogalmazta meg, de a köznép életét még az ö ideális államában is a .Ii",valamint a felette uralkodók iránti önkéntes lojalitás szabályozta volna.
Konfuciusz számára a társadalom akkor élhet a tökéletes erkölcsi rend és univerzális harmónia szerint, ha a fejedelem tökéletesen humanus (ren). álaa .J!" a fejedelem em-beriességének mintegy természetes külső megnyilvánulása, amely a példa erejével hat egész népére, kifejezve egyrészt az ortodox erkölcs csorbítatlanságát, másrészt a kozmo-lógiai harmóniának való megfelelést.[2]
A társadalom .fa", azaz jog általi korrnányzásának elméletét a.jogtudósok" (fajia) a Kinát egyesítő első császári dinasztia, a Qin (i. e. 221-206) alatt rövid időre államideo-lógiává nyilvánított iskolája fejlesztette ki, azonban mind a korábbi gondolkodók fő áram-latai, mind a későbbi konfuciánus hagyomány élesen elutasította.[3]
A Kínai Birodalom határait történelmileg nem nemzeti, származási vagy nyelvi para-méterek, hanem - a helyről helyre igen nagy eltéréseket rnutató népszokások mellett --az írástudók kultúrájának és eszközének, az írott nyelvnek egysége (James Watson kifejezé-sével: "ortopraxia") szabta meg.
A kínai állam tehát atársadalmi rend fenntartását nem jogi és politikai, hanem erkölcsi intézményekre ésaz emberek közötti társadalmi kapcsolatokra támaszkodva oldotta meg.
A morális rend, a.Ji"adta az állam legitimitását és az emberek biztonságérzetét. Az
egyet-I Az un. Idősebb Dai-léle Li jiszerint a ,Ja"-t már megtörtént bünesetekre, a ,.Ii'·-t viszont a bűncselekmcnyek mcgclőzccére kell alkalmazni.
119
len országos társadalmi intézmény maga az állam volt. országos egyházi hierarchia - mint például Európában - nem létezett. (Ilyen értelemben írhatta Lucian Pye, hogy .Kínában a társadalom csak helyi szinten létezett".[4]) Helyi szinten a társadalmi szervezetek > ame-lyek jelentősége Délen sokkal nagyobb volt, mint Északon - lényegében három kategóriá-ra oszlottak: klánokra és a - normális körülrnények között - lényegesen kevésbé fontos vallási és öntözesi egyesületekre." Ezek mindegyike, de elsősorban a klánok az erkölcsi etalon és az egyént az Univerzummal. az istenekkel vagy az állammal összekötő kozmo-lógiai kapocs szerepeben léptek tol, a "Ii" szimbólumaiból merítve legitimitásukat. Ez alól kivételt csak aheterodox vallási szekták képeztek, amelyek gyakran titkosak voltak, felke-lőmozgalmakhoz kapcsolódtak, és a társadalomban egyébként elfogadottnál nagyobb sze-repet juttattak a nőknek. Mind a klánok, mind a vallási egyesületek az 1978-as kínai .riyi-tás" után fokozatosan újjáéledtek, és a déli-délkeleti tartományokban rnára újra a társadal-mi élet központjában állnak - annak ellenére, hogy funkcióik egy részét a mezögazdaság ötvenes évekbeli kollektivizálása során létrehozott termelési egységek vették át. Egyes he-lyeken még hivatalos rnegszüntetésük, adekollektivizáció után is tovább éltek ruint társa-dalmi egységek.[5]
*
Az organikus politikai struktúrát nélkülöző kínai társadalomban erkölcsi alap nélkül semmi sem fűzi össze a közösséget, hiszen a struktura hierarchikus, a hierarchia pedig mo-rális és rituális alapon értelmezett reciprokális kapcsolatokra épül. Mármost az erkölcsi és rituális tekintély a kínai hagyományban mindig a hatalomhoz, méghozzá a legitim, nem önkényes hatalomhoz kapcsolódik: az uralkodó az Ég mandátuma alapján birtokolja, a hi-vatalnokapparátus pedig az uralkodótól kapja. A hivatalos szervezet ezért - és mert az írott nemzeti nyelv ismeretével, terület feletti rnivoltával összekapcsolja a különböző szo-kású, nyelvű régiókat - gerince a kultúrának és a közösségnek. A kínai diaszpóra történe-tét vizsgálva elmondható, hogy egyetlen közösség sem létezett egy vagy általában több olyan tekintélyes szervezet nélkül, amelyek ne gyakoroltak volna erkölcsi, kulturális, ri-tuális, karitativ funkciókat. Egy társadalmi szervezet legitimálódásához ugyanis nem elég az egyén politikai vagy gazdasági érdekeinek effektív képviselete. hanem szükség van az erkölcsi-kulturális etalon szervezö és védelmező szerepenek meggyőző eljátszására. A fő-leg a délkelet-ázsiai közösségekben jelentős vallási szektákon, valamint az eredetileg po-litikai indíttatású (rnandzsuellenes) titkos társaságokon kívül a diaszpóra közösségeinek fontos szervezetei hagyományosan a tongxianghui-s: (Landsmannschaften), valamint az azonos vezetéknéven. tehát szimbolikus rokonságon alapuló szervezetek. Az előbbiek az anyaország azonos, szűk földrajzi régiójából származó kivándorlókat és azok leszárma-zottait törnöritik, az utóbbiak az óhaza valódi klánjai mintájárajöttek létre.
A diaszpóra e szervezetei a "corporate familyv-ként müködö kínai klánoktói örökölték alapvető funkcióikat: tagjaik érdekképviseletér. a kölcsönös segélyezést, a karitativ tevé-kenységet, a hagyományörzést, a kulturális élet, így az ünnepi és vallásos ceremóniák meg-szervezését, valamint az erkölcsi normák pontos, szigorú és kiterjedt rendszerének megha-tározását, mindezeknek a betartása feletti felügyeletet és az ellenük vétők megbüntetését.
2/1. vízgazdálkodás a kínai gazdaság kritikus pontja. /1.földművelőknek gyakran egyiitt kellett működniük.
hogv a rendelkezésre álló szűkös vizkészleteket kihasználhassák.
120
Új típusú politikai szervezetek a
xx.
század első éveiben jelentek meg először, amikor Délkelet-Ázsia korrnányai elnyomták a titkos társaságokat. Ún. nativista mozgalmak bon-takoztak ki, amelyek a kínai kultúra újjáélesztését és megőrzését tüzték zászlajukra. A rnozgalmak ezúttal is vallási szektákból nőttek ki magukat. A szekták, amelyek részint a mandzsuellenes lázadásokhoz korábban iskapcsolódó heterodox buddhista Fehér Lótusz-irányzat változatait és egyéb ezoterikus buddhista tanításokat, részint a buddhizmust, a taoizmust és a konfucianizmust szintetizálni kívánó Három Tan irányzatot képviselték.egyúttal a hagyományos kínai etikát propagálták. A nativista rnozgalmak a "külföldiek"
(azaz a helyi konnányok) felől rájuk nehezedő nyomással való szembeszállás érdekében egyesíteni kívánták a származási hely szerint megosztott kínai közösségeket. Társaságok alakultak a konfucianizmus klasszikusainak tanulmányozására. Az Erény Tanító Társasá-ga (Deiiaohui) nevü szervezet például több százezer tagot szerzett és az 1960-as évek ig népszerü maradt.ló]
Szun párt ja, a Nemzeti Néppárt (Kuomintang) a császárság 191 I-es megdöntése után fiókszervezeteket létesített Délkelet-Ázsiában, Észak-Amerikában, Hawaiin, sőt Mada-gaszkáron, amelyek a kínai fővárosból. Nankingból kapták az utasításokat. A Kuomintang malájföldi. holland kelet-indiai és Fülöp-szigeteki irodái 1928 júniusáig kétmillió-egy-százezer dollárnak megfelelő összeggel támogatrák a párt polgárháborús erőfeszítéseit ~ egyes országokban illegálisan, mert több kormány is betiltotta a szuverenitásukat sértő .,imperium in imperiov-ként felfogott kínai nacionalista rnozgalorn gerincének tekintett szervezcteket. A nankingi korrnány ellenőrizte a térségben rnűködő kínai iskolák tantervét, és anyagi támogatást nyújtott nekik. Az iskolák Szun Jat-szen eszméire, a kínaiak faji és nemzeti egységére, származási alapú nacionalizmusra tanítottak.
A második világháború után, amikor a kínai bevándorlás lecsökkent, és felnőtt egy új diaszpóranemzedék, amikor a gyarmati korrnányok szélesebb körű emancipáelót tettek le-hetövé a kínaiak számára, és amikor a kínai kornrnunista kormány szakított elődjei ~a di-aszpóra feletti szuverenitást magának fenntartó ~ politikájaval. új politikai szervezetek ala-kultak. Ezek a teljes emancipáció, a helyi és nem a kínai politikában való részvétel és a bennszülött népekkel egyenlő polgári jogok követelését tűzték a zászlajukra, és részt kíván-tak venni a függetlenné váló új nemzetek építésében. Mind tagjaik számát, mind a helyi politikában betöltött szerepüket tekintve e(gyakran többé-kevésbé kommunista színezetü) rnozgalrnak jelentették a délkelet-ázsiai kínai társadalmi szerveződés csúcspontját.
Mára e tendencia ismét megfordult. A Kínai Népköztársaság --először befektetést ke-resve, majd egyre inkább felélesztve ajus sanguinis retorikáját, a marxizmust a naciona-lizmussal felváltva ~ újra adiaszpórához fordult. A diaszpóra pedig fogékony az új hang-nemre, mert imponál neki az óhaza visszanyert gazdasági, politikai éskatonai hatalma, és mert a Kínával folytatott, számára ma már kulcsfontosságú kereskedelem sikeréhez szinte elengedhetetlenek ajó kapcsolatok a hivatalnokapparátussal. Az új "li"-t tükrözik a di-aszpóra új, Peking által szponzorált szervezetei és azok is, amelyek Peking támogatását élvezik vagy keresik. E szervezetek azért különösen érdekesek, mert bár közleményeik-ben Peking vonalát követik, ugyanakkor szabadon kifejezhetik az ottani korrnánynak azo-kat a céljait, amelyek kimondása a kommunista apparátus számára ma még tabu.
Az új Peking-barát szervezetek tevékenységében széválaszthatatlan a politika és a ke-reskedelem. Aszingapúri Kínai Vállalkozók Egyesülete 1992-ben látszólag a hasonló in-diai és maláj szervezetek mintájára alakult meg (kormánytámogatással). Árn tekintve,
121
hogya kínaiak a lakosság több mint nyolcvan százalékát alkotják, az újegyesületet nyil-vánvalóan nem az érdekképviselet hiánya hozta létre, hanem egyfelől a Kínához fűződö kereskedelmi kapcsolat növekvő fontossága, másfelől a megerősödő kínai identitás. (Az elkínaiasodástól félő maláj és indiai közösségben az esemény feszültséget is keltett.) Nyugat-Európában különösen 1984 ótajöttek létre olyan, a hagyományos szervezetekkel szemben származási helyre való tekintet nélküli, általános képviseleti igénnyel fellépő egyesületek, amelyek politikai beállítottságán és retorikáján "meglátszik Peking pecsétje".
Arégebbi egyesületek között is vannak olyanok, amelyek átalakuláson rnentek át. A hol-landiai Wenzhou Környéki Kínaiak Egyesülete például a nevét Általános Kínai Egyesü-letre (Algemene Chineze Vereniging) változtatta, és jó kapcsolatot alakított ki a Kínai Népköztársaság nagykövetségéveI. E szervezetek jelentősége azonban általában viszony-lag csekély és funkciójuk politikai: elsődlegesen a helyi kínaiak Pekinggel való kapcsola-tának elősegítésén fáradoznak. A hagyományos szervezetek funkcióit, jóllehet céljuk ez, nem képesek átvenni.
*
1992 őszén alakult meg a Magyarországi Kínaiak Egyesülete (MKE. Xiongyali Hua-ren Lionhchuir. Azegyesület az egzisztenciálisan konszolidálódó magyarországi kínai ko-lónia első és máig messze legjelentősebb szervezete. Az ujtípusú, minden magyarországi kínai képviseletének igényével fellépő, Peking-barát politikai platforrnra helyezkedő (sőt a Peking iránti lojalitást első számú prioritásként kezelő) egyesületek közé tartozik. Lét-rehozásában fontos szerepet játszottak a Hollandiából és Belgiumból Magyarországra jött wcnzhoui közösségi vezetők, akik egy része már ott kapcsolatban állt hasonló szerveze-tekkel. Különösen az olyan, viszonylag kicsi kínai közösségek példája érdekelte őket, amelyek afranciaországihoz. angliaihoz hasonló, jól elkülöníthető társadalmi pozíció nél-kül is stabilak, és magas az életszínvonaluk. Felhasználták a közelmúltban megalakult új
ti-pusú belgiumi és spanyolországi kínai egyesületek tapasztalatait is.
Magyarországon a származási helyen alapuló szervezetek csak az MKE-nél sokkal ké-sőbb alakultak ki. Ennek egyik valószínűsíthető oka, hogy - a diaszpóra más közösségei-vei szemben és az itt is érvényesülő wenzhoui dominancia ellenére - a magyarországi kí-naiak többsége Kína gyengébb szervezeti hagyományokkal rendelkező északi, északkeleti vidékeiről származik. A másik ok feltehetően abban rejlik, hogya migránsok első nemze-déke már egyolyan Kínában nőtt fel,amelyben még a családi szolidaritás létjogosultságát istagadó kommunista hatalom megfojtotta ahagyományos társadalmi szervezeteket.
A diaszpóra Peking-barát szervezetei nek közvetíteniük kell Peking "Ii"-jét a helybéli kínai közösség felé, meg kell győzniük a közösséget arról, hogy amit Peking mond, az valóban a "Ii", azerkölcsi ortodoxia. Ugyanakkor önmagukat islegitimálniuk kell ugyane .J!"által mint ortodox és tiszteletre méltó szervezeteket. így az általuk alkalmazott retori-ka tükrözi azúj"Ii"szerint ortodox nak és tiszteletre méltónak tartott értékeket. A régi "Ii"
szerint a cselekvést - bármely szinten - az"erény" és a"kultúra" céljával lehetett igazol-ni. A Magyarországi Kínaiak Egyesülete retorikájában első helyen szerepel a hazaszere-tet, a.xzülőhaza iránti kötelesség". Azt isgyakran megerősítik, hogy "a kínai nemzet ma-gas erényét" kívánják közvetíteni.[7)
A kereskedelmet - abban a formájában, amelyben azt az egyesület középvállalkozó ve-zetői művelik - ekulturális értékek részének tekintik. Teszik ezt annak ellenére, hogya
122
kínai kulturális hagyomány minden tevékenység közül a kereskedelmet tartja a legalanta-sabbnak, olyannak, amely összeférhetetlen az erkölcsi etalont képviselő ésa társadalom vezetésére hivatott írástudói osztállyal. Az ellentmondás nem tűnik fel, mert a kereskede-lemmel foglalkozó kínaiak felfogásában a kereskedelem bekerült a régi "Ii"-nek a "kultu-rális forradalom" után üresen hagyott keretébe. A keret a régi, és rendszeresen utalnak is rá, öntudatlanul összeolvasztva az új, idegen tartalommal. Jól példázza ezt az egy időben népszerü szlogen: "A kereskedelmi érintkezés kulturális érintkezés" (maoyi jiaoliu shi wen/nw jiaoliu).
Az egyesület céljainak hivatalos leírása (a kínaiak egységének megteremtése. a Magyaror-szágon élő kínaiak jóléte, a kínai-magyar barátság és - újabban - Kína területi egysége visszaállításának elősegítése) egyébként a Peking által támogatott egyesületek protokoll-jának része. csaknem szó szerinti hasonlóságot mutat a holland .Algernene Chineze
Ver-eniging"-ével. Az MKE azonban eleve ezzel a politikai céllal kezdte pályafutását (bár a két egyesület közötti hasonlóságot fokozza, hogy univerzális képviseleti igényük ellenére erős bennük a wenzhoui befolyás). Annál figyelemreméltöbb az a növekvő hajlandóság, amelyet a hagyományos diaszpórabeli társadalmi szervezetek funkcióinak magára vállalá-sa iránt mutat. Ez megmutatkozik abban a retorikában, amelyben központi szerepet kap-nak az olyan frázisok, rnint "boldogok vagyunk valódi tetteket véghezvinni honfitársain-kért" (Iewei huabao ban shishi), "mit tehetek honfitársaimértv'vwo wei tongbaomen neng
7:UO dian shenme) és .Jcinaiak otthona" (huaren zhi jia). Tükröződik az egyesület által szervezett jótékonysági akciókat és kulturális eseményeket körülvevő intenzív publicitás-ban, az ünnepekről történö ünnepélyes megemlékezésekben és az erkölcs (így a magyar törvények, szokások) ellen vétők megrovásában. Az egyesület az anyaország sajtójaban arra isfelhívta a figyelmet, hogy felköszönti és megajándékozza azokat a családokat. ahol gyermek születik, az elhunytakról pedig megemlékezik, családjuknal részvétlátogatást tesz, és a Kínában élő rokonoknak lehetőség szerint segítséget nyujt.
Az ilyen tevékenység. amelynek nyilvánvalóan erkölcsi-rituális vonzatai vannak. na-gyon jellemző a klánokra és Landsmannschaftokra. Az MKE tehát a legitimálódást egy-szerre az új és a hagyományos, a politikai és az erkölcsi úton, felülről (a Kínai Népköztár-saság hivatalos szerveihez) és alulról táplálkozó szálakon át kívánja elérni.
Az MKE szerkezete - például a végrehajtó bizottság léte - a kommunista Kína hivata-los szervezeteinek befolyását mutatja. Az egyesület első elnökválasztását egy harmineas évei elején járó, brit állampolgárságú, hongkongi származású üzletember nyelte egy már évtizedek óta Magyarországon élő asszonnyal szemben. (Az asszony elítélően nyilatko-zott a kínai kornmunizrnusról magyaroknak. dc róla egyes kínaiak mégis azt rebesgették , hogya Kínai Népköztársaság nagykövetségének támogatását élvezi.) Az MKE első elnö-kejó kapcsolatokat alakított ki a követséggel, amely elismerte az MKE-t a magyarországi kínaiak képviselőjének, Egy év után, 1993 öszén az addigi alelnököt, egy ötvenéves, kö-zel egy évrizedet a Fülöp-szigeteken élt wenzhouit választották elnöknek. aki - kihasznál-va a tényt, hogy az egyesület. valószínű leg az üggyel megbízott elnökhelyettes szaborázsa követkczrében, csak beiktatása után nyert magyar bírósági bejegyzést "előkészítő bizott-sággá" fokozta le az előző vezetést. Újabb elnök választás azóta nem volt. A wenzhoui befolyás az egyesületen belül megerősödött, a kínai kommunista kormány iránt való 10-jahtás minden másnál fontosabb prioritássa vált. Az új elnök 1994 februárjában
Peking-ben éstöbb kínai tartományban kormányhivatalnokokkal találkozott.
es
részt vett azon atalálkozón, amelyet a zhejiangi tartományi korrnányzat szervezett zhejiangi származású diaszpóravezetők számára. Azóta többször előfordultak ilyen találkozók, mind Kinában, mind Magyarországon. A feltétlen lojálitás kinyilatkoztatása mellett az MKE vezetői az elismerésért való lobbizásban üzleti kapcsolataikat is kihasználták, utóbb viszont már po-litikai kapcsolataikat használták fel üzleti előnyök szerzésére. I994-ben az M KE elnöke már a Tienanmen téri diszemelvényről nézhette végig a Kínai Népköztársaság nemzeti ünne-pén tartott felvonulást, 1995. július 8-11. között pedig a Magyarországra látogató J iang Zernin államfő fogadta az egyesület küldöttségét.
Az MKE vezetését, elsősorban az elnök személyér 1993 óta sok bírálat érte a kínai kö-zösségen belülről. Elsősorban azt vetik a szemére, hogy kollektív eredményeket szemé-lyes sikerként tüntet fel,hegemóniára törekszik a közösségen belül, és ehhez erőszakos eszközöket is felhasznál. Az elnökváltás utáni évben sok vezetőségi tag vált ki az egyesü-letből. Az MKE tagsága mindenesetre ugyanezen időszakban - az egyesület saját adatai szerint - mintegy ezer főre nőtt. A létszámnövekedés mellett az isemlítésre méltó, hogy az egyesületnek sikerült több, Kínában értelmiségi pályát maga mögött hagyó és ilyenként bizonyos nimbusszal övezett kínai tagságát megszereznie. Az értelmiségiek megnyerése kezdettől fogva fontos volt az MKE-nek, mert az írástudó osztály - hagyományosan az erkölcs, a .Ji" hordozója -- fontos legitimálo tényező. Az 1994 végén-1995 elején nagy számban megalakult kisebb kínai szervezetek közül alig egy-keltő akad, amely nem mű-ködik együtt az MKE-vel, és egy sem, amely hasonlóan általános képviseleti igénnyel lepne fel. 1995 nyarán még az egyesület első elnöke is utódja mellé állt - pedig korábban a bukását jósolta.
Az MKE térnyerésének valószínű leg mindenekelőtt a Népköztársaság korrnánytisztvi-selői által nyújtott legitimáció, a velük kiépített kapcsolat hatásos kidomborítása az oka.
Jiang elnök látogatása hatalmasan megnövelte az egyesület befolyását. Ugyanakkor az MKE nemcsak paternalisztikus retorikájár erősítette fel, hanem azt is megmutatta, hogy valóban képes eredményeket elérni mint a kínaiak védelmezője: határozott fellépésével először (1994 májusában) elérte, hogy egy budapesti piac vezetősége lépéseket tegyen az ott árusító kínaiakat ért sérelmek ellen, ésközös piacfelügyelő bizottságot alapítson velük.
Majd néhány hónap múlva megakadályozta, hogy az árusokat elárusítóhelyeik megvásár-lására kötelczzék.[8] 1995 márciusában az MKE tárgyalásokat folytatott a Vám- és Pénz-ügyőrséggel a kínai importőröket tönkretevő új tarifarendszer módosirásáról. A tárgyalá-sok csak azért nem vezetlek eredményre, rnert - miután az MKE siker esetén saját jóvá-hagyásahoz kötötte volna a kedvezményes tarifák használatát - egy kínai figyelmeztette a vámharóságot, hogy az egyesület nem beszélhet a teljes közösscg nevében. A kínai közös-ségen belüli bűnözés visszaszorítására az MKE létrehozta a Kínai Jogvédő Bizottságot (bár az eddig senuniféle tevékenységet nem fejtett ki.) A kulturális és karitativ funkció is megerősödött: 1992-től többször rendeztek gyűjtést magyar kedvezményezettek (létmini-mum alatt élők, mozgássérültek, gyerekek stb.) javára, kínai kulturális rnüsorokat rendez-tek magyar közönségnek, és biztosítják a Soong Qingl ing nemzetközi gyermekalapitvány magyarországi (rnagyarok által működtetett) szekciójának fennmaradását. 1994 augusztu-sában az MKE rendes hetilapot indított, amelyet Magyarországon kivül (elsősorban Ke-let-Európában) isterjeszt. Végül (bár ez a közösséget nagyrészt hidegen hagyja) röviddel a zhejiangi diaszpóravezetö-találkozó után az MK!: - első kelet-európai tagként - belé-pett az Európai Kínai Egyesületek Szövetségébe (Ouzhou Huaqiao Huaren Fl/anti
Lian-124
hehui), amelyelsősorban az 1984 után létrehivott új típusú szervezereket törnörlti, és Pe-king támogatását élvezi. Érthető rnódon a szövetségben is erős a wenzhoui befolyás, ami szerepet játszik a szervezeti és kereskedelmi kapcsolatok alakulásában ..'
hehui), amelyelsősorban az 1984 után létrehivott új típusú szervezereket törnörlti, és Pe-king támogatását élvezi. Érthető rnódon a szövetségben is erős a wenzhoui befolyás, ami szerepet játszik a szervezeti és kereskedelmi kapcsolatok alakulásában ..'