A migráció -- mint a tartózkodási hely megváltoztatása -, annak okai és következrné-nyei sokrétü elemzés tárgyát képezheti. Ez a közelítés az emberek vándorlásának összes típusát magában foglalja, legyen az rövidebb vagy hosszabb ideig tartó, szezonális vagy akár végleges. Okai között szerepelhet a politikai üldöztetés, a szegénység, a túlnépese-dés, az urbanizáció, a munkaerö-piaci feltételek megváltozása, klimatikus-ökológiai ka-tasztrófák vagy háborúk. Szám os kísérletet ismerünk a migráció osztályozására. Egyetlen tipologizálás sem nyujt azonban többet, mint a migráció lehetséges fajtáinak önkényes be-sorolását.
A törvénytelen vagy szabályozatlan rnigráción belül az ernbercsempészet különbözö súlypontokkal ugyan, de világviszonylatban erősödő tendenciát mutat, Ez tény, annak el-lenére, hogy a jelenség minden érintett fél számára komoly veszélyeztetettséget jelent. Az ilyen módon útnak induló illegális migránsokat sújtja a szállítás bizonytalansága, az utazási körülmények nyomorúságos volta, a kiszolgáltatottság és a folyamatos félelem a lebukás-tói az út során, valamint a célországban, a legális munkavállalás esélytelensége és a ki-szolgáltatottság az illegális munkaerőpiacon, továbbá a hatosági üldözés és a kitoloncolás.
!\ celországoknak szembe kell nézniük az illegátisan érkező migránstömegek okozta po-litikai. gazdasági és társadalmi következményekkel, valamint az államhatárok hatékony őrzése körüli megnövekedett feladatokkal és nehézségekkel. Olyan országokban, ahol az embcrcscrnpészct a nemzetközi szcrvezett bűnözés egyéb formáival is összefonódott, a helyi társadalomra nézve még nagyobb a kihívás, illetve a biztonsági fenyegetettség. Az említett veszélyek nagy részét a tranzitországokban is megélik. A különbség csak annyi, hogy az utóbbi országoknak általában nem kell hosszú távon ott élő, azonos illegális migráns közösségekkel számolniuk. Ugyanakkor szembe kell nézniük a növekvő illegális átmenő személyi forgalommal és ennek a helyi társadalomra gyakorolt hatásával. A cél-országok egyre hatékonyabb határellenőrzése és rendészeti tevékenysége eredményekép-pen egyre több tiltott határátlepéseu ért illegális migránst irányítanak vissza, vagy tolon-colnak ki a gazdaságilag fej letlenebb tranzitországokba. Ezeknek növekvő nehézséget je-lent az odairányítouak ellátása, a származási országukba való visszaszármaztatása önkén-tes rcpatriáltatással vagy a kitoloncolás más tranzitországba.
A kibocsátó országokat sújtó negatív hatások magukban foglalják a különbözö orszá-gok között e jelenség miatt keletkező politikai feszültségeket. Számolni kell ezeknek az országoknak a részéről az illegális külföldre vándorlás tolerálásával vagy a megakadályo-zás és a kontroll szándékának, netán képességének hiányával, az úti okmányok állami
be-195
szerzésének nehézségei vel, a nemzetközi szervezett bűnözés virágzásának passzív támo-gatásaval. A kibocsátó országok néha hivatalosan is megfogalmazzák ráutaltságukat azok-ra a pénzösszegekre, amelyeket a celországokba megérkezett rnigráns állampolgáraik ha-zaküldenek orthon maradt hozzátartozóiknak. Vannak olyan országok is (mint például Me-xikó, Románia vagy Thaiföld), amelyek az embercsempészetben többféle szerepet tölte-nek be: más-más összefüggésben, de akár egyidejűleg lehetnek kibocsátó, tranzit- és cél-országok. Más országok kibocsátó és tranzitországok vagy részben tranzit-, részben pedig célorszagok.
Az embercsempészet igen régóta ismert jelenség, az ernberkereskedelem egy sajátos újkori fajtája. Miután az ernbercsempészet olyan országok felé irányul. ahol már többnyi-re jelentős legális és illegális külföldi közösségek élnek, a jelenséget a nemzetközi mig-ráció általános ésaktuális problérnakörébe ágyazottan kell vizsgálnunk.
Az ernbercsempészet sokrétűsége és többirányú nemzetközi összetettsége egyúttal aka-dálya isannak, hogy hatékonyan fel lehessen lépni ellene. Nyilvánvaló. hogy csak közös politikai szándék és erre épülö szakmai együttműködés, információcsere, határellenőrzési.
bűnüldözési, rendészeti és bevándorlási egyeztetések révén lehetséges harékonyan ered-ményt elérni. A nyilvánvaló eredménytelenséget és a nehézségeket talán azzal lehetne el-lensúlyozni, ha megkísérelnénk értelmezni az embercsempészet jelenséget. Mi az ember-csernpészet? Ki a csempészett személy, ki a szállító és kik a közrernűködők? Melyek a legnagyobb kibocsátó területek') Mi motiválja arésztvevők veszélyvállalását és elszántsa-gát? Miért tartós, és iniért válik egyre intenzívebbé az embercscmpészet? A kérdések meg-válaszolása talán rámutat a jelenség kezelhetőségének esélyeirc ésirányaira is. Elenize-sünk kísérlet arra, hogy széles összefüggésrendszerben megvilágitsuk az embercsempe-szet jelenséget. annak okait, következményeit és kíséröjelenségcit. Áttekintjük azokal a nemzeti ésnemzetközi erőfeszítéseket, amelyek arra irányulnak, hogy ezt a biztonságpo-litikai kihívassá vált jelenséget kezelni tudjuk, és védekezni tudjunk ellene.
AZ EMBERCSEMPÉSZET OKAI, FOGALMA ÉS TíplJSAI
Az abszolút ésrelatív szegénység mindenképpen fö oka korunk migraciós kihívásai-nak. Az alacsony nemzeti jövedelem, az egyenlőtlen személy: jövedelmi és vagyoni viszo-nyok, a népesség növekedésének régiónként kiugró üteme, a nem aranyos gazdasági nö-vekedés. a növekvő munkanélküli tömegek és CI bűnözés, mind magyarázatul szolgálnak arra, hogy egyre virágzebb az cmbercsernpészet. Más régiók szívóhatása is bátoríthatja a migrációt. vagy legalábbis befolyásolhatja a mozgás irányát, akárcsak a gazdasági jólét, a kulturális affinitás, az olt élő, korábbi honfitársak segítségébe vetett remény, valamint a célország migrációs politikája. Az aránylag jobban álló, fej lödő országokban a ki nem elégíthető elvárások demonstrációs hatása okozhat feszültségei ésjárhar migrácios hatás-sal. Atapigazság. hogy nem a szegények legszegényebbjei vándorol nak el, hanem inkább azok. akiknek van forrásuk előteremteni a szükséges feltételeket. ésvan személyes moti-váltságuk. A tények cáfolják azt a feltételezést. hogy szélsőséges szegénység szélsőséges migrációt indít el, sőt általában a legszegényebb népek migránsai nem vonulnak át hatá-rokon. Ahol mégis megteszik. ez nem tömeges és tartós jelenség, továbbá gyakran politi-kai üldöztetés a háttere, Politikai éstársadalmi események iselindíthatnak olyan
migráci-1%
ós rnozgásr, sőt menekülést, amelynek érintettjel nem tartoznak az 1951-es Genfi Konven-ció hatálya alá. A tömeges migrációt okozhatja természeti katasztrófa is: földrengés, vul-bili kitörés, szokatlan klimatikus jelenség, természeti degradáció. például sivatagosódás vagy szárazság, sáskajárás, környezetszennyezés.
A nemzetközi migráción belül ernbercsernpészetröl beszélünk, amennyiben:
- felmerül az anyagi ellenszolgáltatásért végzett tiltott szállítás,
- felmerül a közvetítő, illetve acsempészest szervező ésbonyolító személy. Ezen a vo-nalon szerézhet az érdekelt információt, hamis vagy lopott úti okmányt vagy egyéb sze-mélyi okmányokat,
- országhatárt kell átlépni, tehát a jelenség ki.ilföldre irányul, a tranzit- vagy célor-szágbu a belépés illegális. Ez történhet az érintett fogadóország hatóságainak teljes kike-rülésével vagy hamis úti és egyéb okmányok bemutatásával, illetve olyan fogadóország-beli okmányok felmutatásával, amelyeket loptak. vagy részben meghamisítottak. Termé-szetesen előfordul a beleptető hatóság eseti korrumpálasa. sőt az embercsempészláncba való beszervezese is.
A szállításnak nagyon sokféle módja van: a határ gyalogos átlépésétöl kilométerek ez-reinek egy hajó gyomrában való megtételéig. Oe szóba jöhet árukonréner, rejtőzés autó-buszon vagy elbújtatás kamionban. Légi úton gyakorlatilag csak lopott vagy meghamisí-tott útlevelekkel, hamis vízumokkal lehet az adott országba bejutni, a visszaútra szóló, előre megvá Itott (de soha fel nem haszná It) repü löj egy fe lmutatásáva 1.A csernpészés út-vonalai. eszközei, módja állandóan változik: ha egy-egy hálózat lebukik, ha intenzívebbé villik az eilenőrzés, a hamis dokumentumok kiszürése hatékonyabb lesz, vagy pedig ha a csempészek ujabb útvonalat fedeznek fel. Az embercsempészek olyan ,.szolgúltatúsokat"
ígérnek. amelyeket a migránsok igényelnek abból a célból, hogy elérjék az áhított belé-pést a célországba: szállítás, segitségnyújtás. illetve annak megszervezése a határatlépés-kor, hamis iratok beszerzése, elhelyezés, elszállásolás és ellátás az lit során, a megérkezés után pedig (illegális) jövedelernszerzö tevékenység biztosítása. Egyes migránsok mindösz-sze a szállítást igénylik. mások viszont a teljes ..szolgálratási láncot" igénybe veszik. Az elvárásokat meghatározzák az állampolgársági. nyelvi és kulturális tényezők, a ki- és be-vándorlás aktuális korlátozásai, a földrajzi távolság a kiindulási és a celország között. a migráció alapmotivációja, a célország(ok) megválasztásának lehetősége, il társadalmi-gaz-dasági háttér stb.
/\ rnigránsok általában úgy érkeznek atérségbe, hogy nincsenek tisztában a lehetősége-ikkel, jogaikkal. kötelezettségcikkel, felelősségükkel és kisznlgáltatottságukkal, pontosab-ball ezekről csak acsempészek által adagolt ésmanipulált információkkal rendelkeznek.
A csempészés szervezettsége alapján legalább háromféle rendszert különböztethetünk meg.
1. Kritikus és nehezen őrlzhető határok mentén (mint Mexikó-Uő A vagy Indonézia Malajzia) vagy új államok még nem eléggé harékonyan működő határellenörzésű régiói-ban (minr Kelet-Európa vagy a FÁK-orSZágok) sok az alkahni embercsempész. Ezek nem rendszeresen és általában kevés pénzért, gyalog, személygépkocsin. konténerek ben. illetve kamionokban kísérclnck meg kisszámú egyént illegátisan átjuttatni a gyengén őrzött hatá-rokon. Búr itt is megvan az anyagi érdekeltség. az alkalmi csempészeknek nem ez a félés k izárólagos jövedelemforrása. /\z akció megszervezése lehet spontán vagy ad hoc jellegű.
2. Kistneretű. jól szervezett csempészkörök rendszeresen egy konkrét ország vagy tér-197
ség állampolgárait fuvarozzák azonos útvonalakon és módon. Ilyen jellegű embercsernpé-szés folyt 1992~93-ban Romániából Lengyelországba Ukrajnán ár, aztán onnan tovább Németországba.
3. A szervezeu nemzetközi embercsempész-hálóza/ok tevékenysége láncszerűen össze-fonódik, és a bűnözés egyéb formáira is kiterjed. Ezek ellen a legnehezebb eredményes küzdelmet folytatni. Országokat képesek behálózni, nagyon mobilisak. változtatják mód-szerelket. útvonalaikat, központjukat, embereik több országban is jelen vannak, nemcsak korrumpálják a hatóságokat, hanem be is épülnek azokba. A tranzit- és célországokban logisztikai bázisaik vannak. Kommunikációs és egyéb technikai jellegű felkészültségük általában a legmodernebb. Tevékenységi területeiknek az cmbercsempészés csak az egyik
ésnem is mindig a legmeghatározóbb ága. A megfelelő helyeken - a klandesztinitás kö-rülményei között ugyan, de ~ kínálják is szolgáltatásaikat. Gyakran megtévesztö ígérete-ket tesznek klienseiknek a határátlépessel. az ellátással, acélországbeli viszonyokkal és a biztonsággal kapcsolatban. A már úton levő ügyfelek gyakran áldozattá, jobb esetben ki-szolgálratott és megfélemlített szereplővé válnak.
A celországba szerencsésen eljutó migráns is fenyegethetö, zsarolható. és függő marad attól aszcrvczettől, amely oda juttatta. Igen elterjedt ez a fajta ernbercsernpészet a kínaiak - Ausztráliába, Észak-Amerikába vagy Kelet-Európán át Nyugat-Európába irányuló -- il-legális rnigrációjában.
Az embercsempészek árai igen változatosak. Az Észak-Amerikába és Nyugat-Euró-pába kívánkozó kínaiak fizetnek általában a legtöbbet (személyenként nuntegy harminc-ezer USD-t. Más relációban ennél jóval kisebbek a tarifák, akár száz USD-s árak is elő-fordulnak. A fizetendő összeg Higg a meglett földrajzi távolságtól. a celországba való be-jutás nehézségi fokától, ahatárátlépés módjától stb. A migránsok gyakran mindenüket pénz-zé teszik. hogy előteremtsék az útiköltséget. Sokszor családok. sőt nagyobb közösségek adják össze a pénzt. A jól szervezett csempészbandák megengedhetik maguknak. hogya kliensektöl induláskor csak útielőleget kérjenek, és a teljes összeget csak a megérkezés után fizet tessék meg.
Az illegális határátlépést törvénytelen tartózkodás és engedély nélküli munkavállalás követi. Sok esetben acélországbeli gangek a frissen érkezett illegális migránsokat zsaro-lással-fenyegetéssel kényszerítik a szervezett bűnözésbe való bekapcsolódásra, LIllnak ki-szolgálására. Különösen áll ez olyanokra. akiket készpénzfizetés híján annak tejében szál-lítanak illegátisan más országba, hogy ott majd ingyenmunkaval .Jedolgozzák" a tartozást (kábitószer-kereskedelem. prostitúció). Arra is van példa, hogya csempészek az otthon maradt rokonokkal további, úgymond útközben telmerült váratlan kiadásokat fizettetnek meg. A IIIigránsnak a celországba vagy a tranzitországba való megérkezése után tartósan vállalnia kell a rejtözködés körülményeit: teljes kiszolgáltatottságban kell várnia sorsának további alakulását. Lebukhat, vagy lebuktathatják a hatóságok elötr, nem jogosult szociá-lisjuttatásokra. az érdekvédelme sem biztosított. A mozgásszabadsága korlátozou, és élet-körülményei semmiképpen sem tekinthetők normálisnak.
Az embercsernpészet tehát több, mint fel nem derített illegális határátlépés. A fejlődő országok polgárai egyre nehezebben kapnak beutazási vízumot a fej lett régiók országaiba.
ami felértékeli a csempészek kínálta lehetőségeket, ígyelsősorban a hamis okmányokhoz való hozzáférést. A hamisított vagy lopott okmányok forgalmazására egyes országokban önálló piac rnűködik. A vízumkérelmekhez gyakran fiktív meghívó leveleket vagy
rnunka-198