Királyi biztosok a bányavárosokban

1535-ik évben végre megérkezett a bányavárosokba a király s királyné által kiküldött bizottság, melynek megjele­

nése nagy jelentőségű, részint javaslatai miatt, részint pedig azért, mert a bizottmány jelentése megmaradt, és az első hi­

teles okmány, mely az akkori bányászat állapotáról részletes felvilágosítást nyújt. Járt ugyan 1528-ban is a bányavárosok­

ban Ferdinándnak egy bizottmánya, de ennek jelentése elve­

szett, és tagjainak neveit sem ismerjük.

1 Horváth Mili. irt. in. IV. 121. 1.

'-' liáiiyaigiiz^iitóság'i levéltár.

3 Selmecz városi levéltár. Fodinalia, * U. o.

Szükséges tehát, hogy az 1535-ki bizottmány jelentésé­

nek tartalmával részletesen megismerkedjünk, hogy az alsó-ma­

gyarországi bányászat akkori terjedelméről és minőségéről magunknak helyes képet alkothassunk.

Ferdinánd király a maga és az özvegy királyné nevében 1535. május 4-én kelt rendeletével küldte ki a bányaváro­

sokba bizottmányát, melynek tagjai voltak: Lanwitzi és Me-seritschi Zdenko, — Öbersteini Pál bécsi prépost, Behem Ber­

nát körmöczi tokamaragróf és zólyomi kapitány, Ferencz saagi prépost, Werner György magyar királyi kamarás, Behem 'Pá­

rnás bécsi pénzverő-mester, Hufstein Ambróz kuttnabányai ud­

varmester, Frban Christian steinfeldi bányabíró, Hader Pál Schwatzról és Klarer Miklós Joachimsthalból.

A bizottmánynak terjedelmes utasítás adatott, és pedig külön az ezüst bányákra, és külön a beszterezebányai rézmű­

vekre nézve.

Az ezüstbányákra vonatkozó utasításban¹ meghagyatik a biztosoknak, hogy vizsgálják meg a bányavárosok panaszait, melyekben állítják, hogy részint a háborús idők miatt, részint pedig a vidéken lévő várak birtokosai miatt, kik minden élelmi szereket összevásárolnak, és a hol nekik tetszik, vámot szednek, senki sem szállíthatja terményeit olcsón a városokba ; a bányák pedig igen mélyek már, a vízemelés is sok költ­

ségbe kerül, tehát a bányamívelés kiadásai sokkal nagyobbak, mint régen voltak, a termelhető ezüst pedig nem több, s be­

váltási ára, sem nagyobb mint régen volt; a mívelésnek ezek szerint nyeresége nem lehet, a bányapolgárok tehát elszegé­

nyednek, eladósodnak és attól kell tartani, hogy a míveléssel egészen fölhagynak, miből úgy a királynak, mint az ország­

nak nagy kára leend. Az 1028-ban kiküldve volt bizottmány ez ügyet már tárgyalta, és javaslatokat is tett, de ezeknek nem lett eddig jó eredrnényök ; tehát tegye magát érintkezésbe a bizottmány a városok elöljáróival és a bányapolgárokkal, szólítsa fel őket panaszaik előadására, vegyen magához kőzii lök a bányákat ismerő és a bányászathoz értő egyéneket, .járja be ezekkel együtt a bányákat, vizsgálják meg, hogy a bányák benn és künn kellőleg kezeltetnek-e V milyen a munkások száma s bére V hány vájatvég hajtatik V milyen a bányák mélysége, terjedelme, a tárnák hossza V hány munkahelyen nyeretik érez V milyen az érez minősége és féintartalina '? vau­

nak-e és milyen gépek a vízemelésre alkalmazva ? Arra is legyenek figyelemmel a biztosok, hogy az elhagyott bányákat

1 Bánvaigazgntósági levéltár. Lásd teljes szövegét az okmányok közt IX.

nem lehetne-e újból megnyitni vagy pedig újakat kezdeni ? Továbbá vizsgálják meg az érczmalmok kezelését és a. kohó­

kezelést, vajon ezélszerű-e V nem lehetne-e azt olcsóbban be­

rendezni V Mind e dolgokat egyenként írják le jelentésökben.

Azután mind e tárgyak felett tanácskozást tartsanak, és fontolják meg, miképen lehetne kevesebb költséggel jobban és jövedelmesebben mívelni a bányákat, és vájjon szükséges-e, hogy egyik vagy másik bánya segítséget kapjon V

Mivel az is bejelentetett, hogy némelyek a termelt ezüs­

töt nem váltják be a kamaránál, hanem külföldre viszik, ez pedig a törvények által szigorúan meg van tiltva, terjeszszék ki vizsgálatukat a biztosok e tárgyra is, és adjanak javasla­

tot, inikép lehessen e visszaélésnek elejét venni V

• A körmöczi (róldhinstli-arullunf) már több év óta nagy költségeket okoz a királynénak, vizsgálják meg a biztosok, hogy miben fekszik a nagy költségeknek és veszteségeknek (ika, és van-e reménység egy jövedelmesebb mívelésre V s te­

gyenek javaslatot, hogy mikép lehetne e bányaművet felse­

gíteni V

Fontolják meg, nem lehetne-e az eszterga mi érseket, ki a bányák termeléséből szó]) jövedelmet húz, arra szorítani, hogy a veszteségben levő bányák költségeihez hozzá járuljon V vagy pedig e czélra a Körmöezön lévő gabnaőrlő malmát átengedje V

Fontolják meg, nem lehetne-e Körmöez városától is némi pénzsegélyt kapni, miután sok falujából és terjedelmes jószágaiból szép jövedelmet húz.

Vizsgálják meg a pénzverőben is a kezelést, és oda igyekezzenek, hogy olcsóbban és jobb pénzt lehessen készíteni.

Mivel pedig előfordul, hogy a bányavárosokban olyan polgárok is vannak, és különféle mesterségeket űznek, kik a báuyamívelésre semmit sem fordítanak, fontolják meg a biz­

tosok, miképen lehetne ezeket arra szorítani, hogy a bánya-mívelésben úgy, mint a többi bányapolgárok részt vegyenek.

Az 1528-ki bizottmány egy javaslatot adott be, hogy az arany és ezüst-kémelés miképen gyakoroltassák; vizsgálják meg a biztosok e javaslatot, és azon igyekezzenek, hogy különösen az aranytartalom. mely a dörzsölő tűvel nagyon hiányosan határozható meg, pontosabban és úgy, mint az ezüst tartalom, íneghatároztathassék.

Tudakozzák meg a biztosok, hogy Brcsiwbányán és Jussmán nem lehetne-e új bányákat nyitni V

Vizsgálják meg, hogy a pénzítés szabályszerűen törté­

nik-e, helyes-e a vert pénzek ezüst- és arany-tartalma és súlva V

A mi a városok panaszát a vidéki földbirtokosoktól szenvedett zsarolásokra nézve illeti, vizsgálják meg- a biztosok a panaszok alapját, s ha valónak találnák, intsék meg a bir­

tokosokat, hogy a királyi kegyelem vesztésének büntetése alá fognak esni, ha a bányavárosok szabadalmait megsértik. A drágaságra nézve pedig tudakozzák meg, hogy miben rejlik annak oka, vájjon csak a háborús viszonyok következménye, vagy pedig más oka van, melyen segíteni lehet és kell is V Tudakolják meg a biztosok minden egyes bányapolgár-tó], hogy mennyi ezüstöt termel hetenkint, és milyen költ­

séggel ?

Átaljában igyekezzenek a biztosok a bányamívelésnek minden akadályát és hiányait megtudni, és tegyenek javas­

latot, hogy miképen lehetne azokat a király és királyné meg-terheltetése nélkül orvosolni.

Evvel az utasítással ellátva még május havában meg­

érkeztek a biztosok a bányavárosokba, és azonnal hozzá láttak föladatuk teljesítéséhez ; jelentésök, melyet a király elé ter­

jesztettek. igen terjedelmes, és csak azon adatokat fogom itt közölni belőle, melyeknek ismerete elkerülhetetlenül szüksé­

ges, hogy az akkori állapotról magunknak kellő fogalmat alkothassunk.

31. K ö r m ö c z b á n y a 1 5 3 5 - b e n .