II. Az országos zavar növekedik
43. Fugger megújítja a bérletet öt évre
A beszterczebányai résvállalat birtokviszonya 1540-ben nevezetes változást szenvedett: az Ernust család Ernust Gás
párban kihalván, annak összes vagyona a koronára szállt, s így a beszterczebányai birtok is a kincstár tulajdonává lett;
ekkor már Fugger llaimund és Jeromos is halva volt, és Fugger Antal volt egyedül a vállalat bérlője.4
Miután ama szerződés, mely szerint II. Lajos király a beszterczebányai rézvállalatot 152(3-ban Fugger Antalnak és elhalt rokonainak Kaimund és Jeromosnak 20,000 frt évi haszonbérért bérbe adta, 1541. április 15-én lejárt, Ferdinánd király Fugger Antallal egy új bérleti időszakra nézve a kö
vetkező feltételek alatt kötött szerződést.5
Átadatnak Fuggernek: a beszterczebányai rézmü és a hozzá tartozó bányák Oliegyen. Urvölgyön, és Dauclmstvaldon, minden hozzájok való földalatti és földfeletti építményekkel úgy, a mint azokat eddig már 15 évig bérben bírta.
Átadatnak az eddig használt erdők, ó és új kohó, há
nyók, salakhalmok, vakarékok, a beszterczebányai kamara
1 Selmecz városi levéltár.
2 Kaehelmann J. Das Altér u. <1. Sch. cl. u. B. 134. 1.
3 Selmecz városi levéltár.
4 Wenzel Giiszt. id. m. 190. 1. 5 Ugyanott 440. 1.
udvar, a vállalathoz tartozó falvak, és a kórházi plébánia haszonbérbe 5 évre; kivétetik a haszonbérletből azon kutató tárna, mely a Daiicliuswaldban míveltetett, és felhagyatott;
e tárna a király és a beszterczebányai polgárok számára fenn-tartatik.
A bérlő használhatja e műveket úgy, mintha sajátjai volnának, de csak a királyi bányamester tanácsa és a neki adott külön utasítások szerint.
A bérleti idő alatt évenkint 62,000 parn* fekete és sárga érez termelendő, ha lehetséges ; hogyha pedig e mennyiség a királyi bányamester utasítása szerint vezetett bányamívelés által nem volna termelhető, akkor pótolhatják bérlők a hiányzó mennyiséget a hányókból és salakhalmokból.
Mivel a salak az érczekkel nem egyenlő, tehát a salak külön olvasztandó, és a belőle termelt minden mázsa fekete réz után 3 parn hányóércz számítandó.
Hogyha egy évben 62 ezer parn ereznél kevesebb ter
meltetik, köteles bérlő oda igyekezni, hogy a következő évben a termelést nagyobbítsa, és a hiányt utólagosan pótolja. Ha
sonlóképen beszámíttatik neki egy évnek a kellőnél nagyobb termelése a következő év hiányába.
Mindezen élvezményekért köteles bérlő, minden parn érez után 34 magyar dénárt évenkint fizetni az év végével.
Hogyha minden igyekezet daczára sem lehetne 62,000 parn erezet termelni, akkor csak annyi érez után fizesse bérlő a 34 dénárt, a mennyit termelt.
Ha pedig a bányákban bő az érez elójövetele, akkor a hányókat és salakhalmokat hagyja heverni, és csak a bányá
ból termeljen 62,000 parnt. És ha a bányában az érez oly mennyiségben találtatnék, hogy a 62,000 parnon felül is lehetne termelni, akkor az ezen mennyiségen felül termelt érczért is pam-ként 34 dénárt fizessen; azonban 26,000 mázsa fekete
réz mennyiségen fölül évenkint többet termelni nem köteles, és csak akkor termeljen többet, ha azt eladni is képes
E haszonbéri szerződés a legközelebbi április 16-án lép érvénybe.
Az ezüstöt, melyet bérlő a bérleti idő alatt termelni fog,.
köteles a körmöezi kamarának átadni, mely azt egy 15 latos márka után 7 frttal fogja megfizetni a mostani 8 latos magyar pénzzel. Ha a pénz minősége megváltoztattatnék, az ezüst ára is aránylagosan batároztassék meg; 800 márka ezüstöt szabad bérlőnek évenkint tetszése szerint felhasználni, s ezt nem köteles
1 Egy parn = 276 font; tartalmazott 15% rezet, tehát a rézter-melés évenkint 20—21 ezer mázsára előirányoztatott. (1 mázsa = 120 font.)
a körmöczi kamarába beszolgáltatni. Továbbá feljogosíttatik bérlő, hogy évenkint 4—5 ezer mázsa ezüst-tartalmu rezet, mely még nem csurgattatott, tetszése szerint akárhova kül
földre is elszállíthasson, de köteles azt elszállítás előtt a királyi bányamcsternek bemutatni, hogy belőle próbát vegyen, és köteles bérlő annyi ezüstöt, a mennyi ebben a rézben talál
tatik. vissza szállítani és a könnöczi kamaránál beváltani.
Fngger tisztjei, szolgái, és munkásai a királynak különös védelme alá helyeztetnek.
Fngger és tisztviselői kötelesek a királyi bányamester utasításait követni, s e végre ez utasítások egy példánya kö
zöltetik bérlővel.
Bérlő nem kötelezhető más bányák míveltetésére.
Bérlőnek joga van a bérbe vett műveket, vagy azoknak egy részét másnak általadni azon feltétel alatt, hogy az albér
lők mindazon feltételeket teljesítsék, melyeket Fngger e szer
ződésben elvállalt.
E szerződés 5 év előtt fel nem mondható egyik részről sem, ha azonban Fugger 5 év múlva a bérletet folytatni akarná, már most előre megígértetik neki, hogy a szerződés újabbi 4 évre ugyan e feltételek alatt megújíttatik vele, és soha sem fog köteleztetni, hogy évenkint 20 ezer mázsa réznél többet termeljen.
Hogyha e második bérlefszak letelte után egyik vagy másik fél a szerződést felbontani akarná, ebbeli szándékát egy évvel előre kijelenteni köteles.
A bérleti idő eltelte után köteles a bérlő minden anyagból oly készletet hagyni hátra, mint a milyet a Fuggerek és Thurzó az első bérlet alkalmával Ernuszt Hampo Jánostól átvettek.
Az ezen fölül menő készlet érczekben, szerszámokban, és más anyagokban a bérlőé, és ő azt tetszése szerint felhasználhatja, Az érezek feldolgozása végett a kohók és erdők a bérleti idő letelte után még 7 hónapig rendelkezésére állanak.
A király megfogja védelmezni a bérlőt az Ernust család netaláni követelései ellen.
A király megígéri, hogy ki fogja eszközölni, hogy a királynénak a Garam mellett fekvő erdőit a bérlő ezentúl is használhassa.
A közel fekvő vidékről, Liptó, Szepes, Thúrócz, és Zó
lyom megyékből el fognak láttatni a művek a szükséges élelmi szerekkel és egvvéb anyagokkal, és a király megígéri, hogy a bérleti idő alatt semmiféle új vámot vagy harminezadot fel nem állíttat azon utakon, a melyeken a bérlő szállítmányai járnak, és ha ilyeket más valaki felállítana, a király meg fogja
bérlőt minden követelés ellen hathatósan védeni.
A bányák bejárása, különösen, a. bányamesternek, min
dig meg' van engedve. A bérleti idő kezdetén, és az első 5 év múlva azonban különösen részletes főbejárás tartassék, melyre Fugger idegeneket is meghívhat. A főbejárási jelentések a város jegyzőkönyvébe beirandók.
Hogyha szükséges lenne a régi kohót felhagyni, és iijat felállítani, ez a bányamester beleegyezése mellett megenged
tetik, és a bérleti idő lejárta után a király át fogja venni az uj kohót becsértéke szerint.
Fuggernek szabadságában áll oly rendet hozni be a műveknél, és olyan egyéneket alkalmazni, a milyen neki tet
szik ; a bányamester ellenőrködése azonban fentartatik.
Kelt lijvártt február 18-án 1541.
Eme szerződés kiegészítéséül ugyan azon febr. 18. Ujvártt még egy külön okmányt is adott ki Ferdinánd király,1 melyben fölhatalmazza Fugger Antalt, hogy a kohók, hámorok és hányók körül a patakban levő hordalékot kimosathassa, s a benne talált érczeket, valamint a kohókban levő régi rézlapokat is feldolgoz
hassa az új bérlet első két három évében, oly feltétel alatt, hogy az által a művekben kárt ne tegyen, és mindazon rézla
pokat és üstöket, melyek összetörve nincsenek, és az üzemhez szükségesek, a bérlet megszűnte irtán jó állapotban átadja ; a kimosott érczeket külön dolgozza fel és erről esetenkint a bányamesternek jelentést tegyen, hogy ez a belőlük termelt réz mennyiségét ellenőrizhesse. A mosott érczekből, valamint a réztörcdékekből termelendő minden mázsa feketeréz után köteles Fugger Antal az év végén egy magyar forintot fizetni, szabadságában állván ezen rezet belföldön vagy másutt a hol neki tetszik eladni. Az a hordalék pedig, mely az új bérlet
idő alatt képződik, egészen a bérlőé, és evvel minden külön haszonbér nélkül rendelkezhetik, és azt a bérleti idő lejárta után 7 hónap alatt fel is dolgoztathatja.
E két okmány részleteiből kitűnik Fugger óvatossága, ki már nem bízott a bányák termelő képességében, s ezért nem szerződött egy bérátalányra, hanem a termelés mennyi
sége szerint fizetendő haszonbérre, egyszersmind pedig előké-szíté a vállalattól végleges visszalépését is az által, hogy az eddigi jó körülmények közt fölszaporodott mindenféle hulla
dékok feldolgozna tására feljogosíttatta magát. Másrészt pedig látjuk ez okmányokból, hogy a király is elhatározta magát az 1535-ki bizottmány javaslatának követésére, és a bérlő műve
leteinek ellenőrzése végett egy királyi bányamestert
szándé-1 Selmeczi bánj'aigazgatóság'i levéltár. Teljes szövegét lásd az okmányok közt XII.
kozott Beszterczebányán alkalmazni, kinek ellenőrzési jogát a szerződésben biztosította, ámbár a bányamestert csak későbben 1542. vége felé nevezte ki.
A libefbányai bányákat, mióta a Fuggerek felhagyták, kölcsön vett pénzzel mívelték beszterczei és libeteni polgárok, és ennek következtében nagy adósságba keveredtek. Midőn az úrvölgyi bányák bérlete megújíttatott, a libeteni bányák mívelésére is jelentkezett egy vállalkozó: Schőnwieser János boroszlói kereskedő, ki 1541 január 17-én kelt levelében a libetbányaiak felszólítására válaszolja, hogy miután a Fuggerek a libeteni bányák mívelésével felhagytak, és az augsburgi Oesterreicher János és György testvérek sem akarnak több ellátmányt adni, ő kész átvenni a városi bányákat, u. m. az altámát, az elölsö és hátulsó aknát, a Valentin tárnát, a Korner almát, a Károly aknát, és Alner aknát a liozzájok tartozó rétekkel, kohóval és vízerővel együtt; az Oesterreicher test
véreknek fizet 1400 frtot, és ezen kívül lefizeti nekik azon 5500 frtot, melyeket a libetbányaiaknak mint ellátmányt köl
csön adtak. Kívánja azonban, hogy neki a meglevő készletek mind átadassanak, és a királynénál kieszközöltessék, hogy addig, míg veszteséggel dolgoztat, neki az urbura elengedtes
sék. Az eziránti szerződés Haller Bertalan királyi biztos, Dubravitzky János alkamaragróf és a 7 bányaváros követei előtt kötendő.1
Nincsen nyoma az iratok közt, hogy Schőnwieser aján
lata elfogadtatott-e, de valószínű, hogy elfogadtatott, és elébb-utóbb megbukott vállalatával, mert ez időtől fogva 40 évig nincs semmi hírünk sem Libetbányáról, 40 év múlva pedig a bányákat kamarai adósság fejében lefoglalva kincstári kezelés alatt találjuk.
1541. elején Izabella özvegy királyné ellenkezésbe jött Fráter Györgygyei, és hajlandó volt Budát is átadni Ferdinánd
nak, de Fráter György meghiúsította szándékát, és minden fondorlat daczára megvédelmezte a várat Roggendorf ellen, kit Ferdinánd még május elején Buda ostromlására küldött.
Roggendorf a hosszas ostromban kifáradván, midőn értesült, hogy Szulejman Buda felmentésére közeledik, augusztus 21-én átakarta vinni seregét Pestre, de e közben a törökök által megtámadtatott, egész serege szétveretett, s ő maga is annyira megsebesült, hogy néhány nap múlva meghalt.
Szulejman csakugyan megérkezett augusztus 26-án Pestre, és két nap múlva csellel elfoglalta Budát, a mohácsi ütközet 15-ik évfordulati napján. Ennek következtében a Duna s Tisza
1 iáelmecz városi levéltár.
közötti rész török uralom alá került, a Tiszán-túli rész és Erdély Izabella kezén maradt.1
Sélmecsen ez időben élénk volt a vállalkozási kedv, 1541. és 1542-ben több al tárna adomáuyoztatott, melyek között megemlítésre méltó az Andrástárna „im starken Walde" mely 1541. október 14-én nyert altárnai jogokat, és későbben a a Galleson család fő vállalata lett; bányamester volt ekkor .Selmeczen Plettl János és bíró Márkus Bálint.2
1542-ben Lugisland János volt selmeczi bányamester, és ő adományozta Siebenbttrger Cherubinnak 1542. július 7-én a krebsgrundi alfámat.3
1542-ben Schlaher Quirin tekintélyes bányapolgárnak volt egy malma és kohója Antalban, és egy-egy malma Ste-fultón, Hodruson és Schüttrisbergen, e malmok bizonyára ércz-őrlő malmok valának.4
Mióta a hodrusi bányák termelése hanyatlani kezdett, ismét nagyobb figyelmet fordítottak a bányapolgárok a selmeczi és ssélaknai bányákra, és sikerült is, különösen ez utóbbiakban a mívelést felélénkíteni. 1542-ben Schall Konrád a Valentintts aknában (mostani Wolfakna) 47 vájárt foglalkoztatott, a
mí-velés tehát jelentékeny terjedelmű volt/'
Ez időben a selmecziek már aggódni kezdtek a törökök közeledése miatt; a városi levéltárban van Lazcano Mártontól, az esztergomi vár parancsnokától egy 1542. január 19-én kelt levél, melyben megnyugtatja a selmeczieket azon értesítéssel, hogy biztosságuk végett elegendő lovas őrséget tétetett a saaghi kolostorba."
44. A törökök elfoglalják Esztergomot.
Ferdinánd király 1542. szeptember 5-én Bécsben kelt rendeletével értesítette Fugger Antalt, hogy elhatározván Besz-terczebányára egy királyi bányamestert alkalmazni, e hiva
talra, a király érdekeinek megóvása végett, Puchner György schneebergi bányabírót nevezte ki, évi 332 frt fizetéssel, és utasítja Fuggert, hogy Puchnernek fizetését az elmúlt május hó 1-től kezdve a rézvállalat haszonbéréből a király terhére negyedévi részletekben pontosan kifizesse.7
1 Horváth Mili. id. in. IV. 177. 1.
2 Selmeczi bányabírósági jegyzőkönyv.
a Sehneez városi levéltár.
4 Kachelmaim J. D. Altér n. (1. Seb. d. u. B. 141. 1. 5 U. o.
G Selmeez városi levéltár.
7 A selmeczi bányaigazgatóság levéltárából; a rendelet teljes szö
vegét lásd az okmányok közt XIII.
Ferdinánd 1542. február 12-én Beszterczebányán ország
gyűlést tartott, melyre 34 megye követei jelentek meg. A belviszályok megszüntetése végett ezek azt határozták, hogy minden birtok visszaadassék törvényes urának, habár ez Izabella pártjához tartoznék is. A hon védelmére minden jobbágy
kaputól 1 frt, a nemességtől és városi polgároktól pedig va
gyonuk értékének egy hatvanad része fizettessék, egy jobbágy
telek örök ára 40 írtra becsültetvén. Ha a király személyesen akarna egy hadat vezetni, köteles legyen az összes nemes
ség felkelni, és minden 20 jobbágy telek után egy katonát kiállítani.
Ez év tavaszán pestis pusztított Budán, melyben Ver-bőczy is, kit a törökök ott főbíróvá tettek, elhalt.
1542. szeptemberben Joachim brandenburgi őrgróf vezér
lete alatt mintegy 80,000 ember fogta ostrom alá Pestet, de rövid idő múlva eredmény nélkül visszavonult, és a nagy sereg elszéledt.
Ferdinánd ez alatt Perényi Pétert elfogatván és bezá
ratván, oly nagy elégedetlenséget keltett, hogy Thurzó Elek is, a király helytartója, lemondott hivataláról. Ennek követ
keztében Ferdinánd 1542. mindszent napjára Pozsonyba ország
gyűlésre hívta egybe a rendeket, és ott Várday Pál érsek neveztetett ki helytartóvá.1
Ferdinánd helyzete ez időben igen megnehezült, mert a népeket mind a cseh-osztrák tartományokban mind a német birodalomban mindenek felett a vallás szabadságának kivívása foglalkoztatta, s c törekvésökben nemcsak, hogy segítséget nem akartak a török ellen adni, hanem Ferdinánd uralmát is végképen lerázni igyekeztek.2
A következő évben Szulejmán nagy hadsereggel jött az országba, elfoglalta Esztergomot, melyet Lazcano Márton gyáván feladott, és Fehérvárt; az ős koronázási város azután egy századnál tovább hordta a török igát. Szulejmán csak szeptember vége felé vonult haza.3
45. A selmecziek eladósodnak.
A bányavárosokban 1543-ban is kellett királyi biztosok
nak lenni, de nevök nincs megemlítve; ott-voltukról tanús
kodik egy folyamodvány, melyet a selmeczi polgárok intéztek hozzájok 1543. február 8-án, s melynek fogalmazványa a városi levéltárban fenmaradt.4
1 Horváti] Mii), id. m. IV. 188. 1. 2 U. o. 189. ]. 3 U. o. 191 1.
4 Selmeez városi levéltár.